Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-12 / 285. szám

Egyes szám ára 2000 korona Szerkesztőség és kiadóhrva­W: Deák Ferenc-utca 2. (F6­reáliakolával szemben.) Tele­on lS-?3. A .Szeged* megjele­nik hétfő kivételével minden nap. Egyes szám ára 2000 korona. Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 4WC0, Buda­pesten és vidéken 45tt0 kor. SZEGED Hirdetési árak: Félhasábon I mm. 500, ' hasábon 1(00 másfél hasábon 1310. Szöveg­közt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 6000 kor. Szövegközti közlemé­nyek soronként 7COO, családi értesítés soronként 10000 kor V. évfolyam. Szeged, 1924 december 12, PENTEK. 285-ik szám. Fő az engedély! Hódmezővásárhelyen történt, ebben a tiszta magyar alföldi városban, azon a napon, ame­lyen e derék város közgyűlése bizalmat szava­zott hizánk egyik élő legnagyobb fiának, Beth­len István grófnak és pedig ugy szavazott egy­hangú bizalmat, hogy a közgyűlésnek kétszáz­negyven tagja közül mindössze harmincöt Jelent meg, a többi pedig, a szö legszebb értelmében, távollétével tündökölt és hallgatott. Ezen a borús őszi napon egy boldogtalan fiatalember akait megválni életetől Váíárhelyen és ejbe lőtte migát. Bizonyoean kevés bizalma volt az élethez és Bethlen István grófhoz. Tegyük hozzá mindjárt, az ijedtégen kivfll egyéb baja nem történt. Könnyű fejstbével gyalogszerrel beál itott a közkórházba és ott illő módon je­lentette a portásnak: — Kéreszépen, fejbe lőttem magamat, le­gyenek szívese* fölvenni. A portás s rend embere és igy a világ leg­természetesebb hangján kérdezte meg a sze­rencsétlen ifjút: _ , , — Mindenekelőtt, van e önnek fegyvervise­lési engedélye? Az ifjú készségesen mutatta föl az engedélyt és igy semmi akadálya sem volt annak, hogy öt a kórház ápolás alá vegye és könnyű fej­sebét bekötözze. Ez a való életből elletelt vásárhelyi etet jutott az eszünkbe, amikor elolvastuk azt a híradást, amely Ziirkay J4nos képviselő ur mandátumának tárgyalásáról szól. Minden jó hazafi és destruktív tudja, mennyi ba] van ezzel a mandátummal. Egyelőte nem Zsirkay­nak van baja, hanem a bíráló-bizottságnak. Hol az előadó (bizonyos Petrovácz Oyuli) betegedik le és eire persze cl kell halasztani • küíömfcen sem sürgős tárgyalásokat, hol az elnök (bizonyos Nemes Bertalan) Jelent bele­vet és erre persie megint el teli napolni a . Sülömben sem sieős tanácskozást. Ha Tarpa i eddig megvolt ugy, hogy a képét Zsiikay viselte, hát ezután is meglehet még egy ideig. > (Nem lehessen tudni, néha még a kapanyél is elsül és talán Ztirkayból is leiz még állam­titkár, ba Friedrich István jogforrás tudóit lenni bosszú hónapokig.) Most azonban uj fordulat történt a neveze­tet mandátum ügyében. Tarpa kuruc népe az istennek se akarta visszavonni a petícióját, amelyben a tarpti nemzet több mint tizenkét pontban követelte, hoiy fosszák meg tőle Zsirkay Jánost is őket is fosszák meg Zsirkay Jánostól. Már moat a parlamenti biráló-bizott­iág a legutolsó tanácskozáson végső döntésre készül', de hogy az a készülődés milyen lehe­tett, arra némi világot derít egy hir, amely az egyik fővárosi ujaag vezetőhelyén jelent meg. Eszerint Létay Ernő, a bíráló- bizottság egyik tagja, remegve az izgalomtól és kipirulva a föibáborodáatól megjelent a Demokratikus Szö­vetaégben ét Sziláiyí Lajosnak, az ellenzéki blokk intézöbizotlaági tagjának ez»ktt mondotta: — Otthagytam a bíráló-bizottiágot ülésköz­ben! Lemondtam a bizottsági tagságomról 1 Nem bírtam további Egyben bejelentette a nemzetgyűlés házelnö­kének ia Létay Ernő, hogy Jörvénytiszteleti és lelkiismereti okokból" lemond a tagságáról. Mi nem tudjuk és nem is tudhatjuk, mit mondot­tak, mit nem mondot ak Ztirkay mandátumáról azon a zárt ülésen. De valahogy meg tudjuk érteni azt, hogy a kurzus ragaizkodik Zsirkiy­hoz és hogy az egységes párt egynémely jele­sének is titkos szive Wgya, hogy a Tűz em­berével tovább kvirozzon a hazai reakció se­kélyes és zavaros vizein. Zsirkay Jánosnak politikai fegyverviselési en­gedélyt adott a kurzus és ezt az engedélyt most már nem olyan kis dolog egyszerűen elvenni tőle. Sok ilyen és más Zsirkay kapo'.t öt év óta po­, litikai fegyverviselési és használati engedélyt és ezeket a fegyvereket bajos és nem tanácsos minden szö nélkül beszedni és visszavenni, holott e fegyverek sokszor hasznos szolgálato­kat tettek, bár még többször kárt is okozlak az évek óta velük kísérletező reakciónak. Mi igen jól tudjuk, hogy bár ezidöszerint a farpai követ más gyékényen árul és más követ fú, mint mondjuk az egységes párt jeenlegi vezére és hazánk egyik élő legnagyobb fia, akinek Vásárhelyen harmincnégyen egyhangúan bizalmat szavaztak, de az egyre jobban fenye­gető demokrácia és llberálizmas falra festett ördögével szemben mégis csak jobb Zsirkay Jánossal megbékélni, akivel lehet szót érteni és okosan beszélni és akinek mégis csak Bethlen gióték adtak politikai fegyverhasználati engedélyt a tarpai vásáron I A Kossuth-párt törvénysértéssel vádolja a miniszterelnököt. Budapest, dccember 11. (Saját tudósítónk tele fon jelentése.) Az egységespárt részéről ma felszólítás érkezeit a Kossuth-páithoz, bogy az ujabban megalakult ülésszakra jtlölje ki bi­zottsági tagjait. A Kossuth-párt erre a mai értekezletén azt a határozatot hozt>, hogy a bizottsági helyekre nem jtléinek tagokat, mert az uj házszabályokat nem ismerik el érvénye­seknek. Rupert Reztő, a Kossuth-párl elnöke pártja értekezletén foglalkozott a miniszterelnök ama kijelentésével, amelyet az Ulain pörben ma­gára vállalt szerepéről tett. A miniszter­elnök ugyanit azt mondotta, hogy birtokában volt több bizonyítéknak, amelyek a vádlott bűnösségét igczolták volnr, azonban egy fel­sőbb személyre való tekintettel ezeket a bi­zonyilikokat nem adhatta elő. Rupert Rezső a miniszterelnöknek ebben a kijelentésé­ben nyílt szembehelyezkedést lát a törvénnyel szemben. Rupert hivatkozik a büntető perrend­tartás 87-ik paragrafusára, amely szernt a részleteket fognak a nyilvánosság elé hozni. A többi pártot sem Ardeklí a bizottságok kérdéae. Azt a felszólítást, amelyet a Kossuth-párt kapott, a löbbi ellenzéki pártok is megkap'ák. A szociáldemokrata párt válasza az volt, hogy nem érdekli őket ez az ügy. A demokrata párt szintén vistz<u*iitctia a felszólítást. A leg­érdekesebb a 48-as kisgazdapárt helyzete. A pártnak ugyanis három képviselőtagja — név­szerint Szakács Andor, Rákóczi Ferenc és Lakó Imre — tagjai az ellenzéki blokknak és igy kö­telességük visszautasítani az egységespárt fel­szólítását, viszont a máiik három képviselő nem tagja a demokratikus ellenzéki blokk­nak és igy valószínűnek látszik, hogy a fel­szólítást elfogadják. A házszabályreviziö után. Csütörtök este az egységespárt szokásos párt­vacsorát tartott, amehen az egységespártiak a házszabályrevizió alkalmából élénk ünneplés­— - — I O —t —-— J W—w. ff H aaM«*«Wk/U<JII>IiaJV Kinej tliauvi Cfl miniszterelnök ezen kijelentésével a bűnpártolás j ben részesítették Bethlen Istvánt. A miniszter­büncselekményét követi el. Aggodalommal látja, elnök k Jelentette, hogy az uj házszabály a hogy a legfelsőbb halóságok ilyen döbbenetesen í pártnak csak első etappeia volt, most követke­engtdik, hogy bűncselekményeket kövessenek el. I zik a választójogi reform, a főrendihál me«­Fcglalkozott még a Kossuth párt értekezlete a | oldása és még sok más ..., A párt most már Zsirkay-üggyel is, amellyel kapcsolatban érdekes 1 nyugodtan „dolgozhat". Hogyan lett képviselő Zsirkay ? Budapest, december 11. (Sóját tudósítónk telefonjelentéie) A tarpai választás ügyével a nemzetgyűlés hármas tizottsága már töfcb mint egy esztendeje foglalkozik és vizsgálja Zsirkay János mandátumának ügyét. A mandátumot tudvalévőleg a taipai választók pet cióval tá­madták meg. Érdemesnek tartjuk, hogy eriől az egytől felelevenítsük az előzményeket. Az általános nemzetgyűlési választások ki­. Írása óta három egymást követő választás volt Tarpán. Mind a bírom választást Nagy Ernő képviselő politikai ellenfele, Gulácst István sógora, Horváth István vezette mint választási elnö*. 1922 elején a tarpai kerületben Nogy Ernő Petényi Zsigmond báróval állott szemben. A választáson Nogy Ernő 1800, Petényi pedig 300 szavazatot kapott. Horváth István válasz­tási elnök azonban nem hirdette ki az ered­ményt, hanem arra hivatkozott, hogy az egyik szavazó körzetben elvesztek az Iratok és más egyéb szabálytalanságok is történtek, éppen ezért tisztségéről lemond. Ezután uj választást irtak ki, amelyen ismét Horváth István volt a választási elnök. Ezen a második választáson azonban Petényi báró még a kellő ajánló alá­írásokat sem kapta meg és igy Nagy Ernőt egyhangúlag kellett volna képviselővé dekla­rálni. Horváth ezt ugy akadályozta meg, hogy az eredmény kihirdetése előtt ismét lemondott és igy a második választást is meghiúsultnak jelentették ki. < 1922 augusztus 28-án volt a harmadik vá- ? laiatás, de ismét Horváth litván vezetésével, ski most már ujabb eszközökhöz folyamodott. < Kidoboltatfa Tarpán, hogy'azok, akik Nagy Er- I nőre akarnak szavazni, azok az úgynevezett i „kis" u'cában gyűljenek össze. Nagy Ernő hí­vei a jelzett helyen össze is gyűltek, mire kor­donnal körülzárták őket és az összes körüllévő utcákat is lezárták és csak Igy vált az lehetővé, hogy Zsirkay János mandátumhoz jusson. A tarpai polgárok petícióval éltek, melynek kivizsgálásával Usettyt bízták meg. A vizsgálat alkalmával 98 tanú e'mondotta, hogy a petíció­ban felhozott panaszok egytől-egyig Igazak, aminek az ellenkezőjét csak Horváth és hivatal­nokai állították. Usetty halála után a további vizsgálattal Petrovácz Gyulát bízták meg. Petro­vácz, aki ismert fajvédő, azt indítványozta, hogy a petíciót utasítsák el, mert a petíciót beadok nem tették le a 20 millió biztosítékot. A hár­mas bizottság ezt az indítványt azonban elve­tette és Zsirkay ügyét letárgyalta. A petíció körül egyébként a legújabb esemé­nyek a következők: A Zsirkay János mandátuma ellen beadott pe­tíció tárgyában, mint ismeretes, a harmadik bíráló­bizottság szerdán délután 4 órakor a péntek dél­előttre tervezett Ítélethirdetés előtt ülésre ült össze. Ezen az ülésen a bizottság mind a hét tagja jelen volt, nevezetesen Nemes Bertalan elnök, Petrovácz Gyula előadó, Marschall Ferenc, Héj) Imre és Huszár Dezső egységespárti, Létay Ernő és Hébelt Ede ellenzéki bizottsági tagok. A bizottság a tegnapi ülés után kommünikét adott ki, amely a következőképpen hangzik: A harmadik bírálóbizottság december IC-én dél­után 4 órakor tanácskozásra jött össze. Enneki Wn­mán a bizottság egyik tagja, Létay Ernő felállott és annak az érzésének adott kifejezést, hogy a bizoitság tagjai a változott politikai viszonyok folytán befolyá­solva vannak, miért is kijelenti, hogy bírálóbizottsági tagságáról lemond és a tanácskozótermet elhagyta. A bizottság tagjai közül a birói tisztükben ért inzultus következtében Marschall Ferenc, Héjj Imre, Huszár >

Next

/
Oldalképek
Tartalom