Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-11 / 284. szám

Szerkesztőséé és kiadóhiva­tal: Deák Ferenc-utca 2. (Fő­reáliakolával szemben.) Tele­OD 13-33. A .Szeged' megjele­nik hétfő kivételével minden nap. Egyes szám ára 2000 korona. Előfizetési árak: Egy bónapra helyben 40C C 0, Buda­pesten és vidéken 4KOO kor. Egyes szám ára 2000 korona SZEGED Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 500, l hasábon ICM másfél hasábon 15C0. Szöveg­közt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 6000 kor. Szövegközti közlemé­nyek soronként 7000, családi értesítés soronként 10000 kor V. évfolyam. Szeged, 1924 december 11, CSÜTÖRTÖK. 284-ik szám. A magyar középosztály problémája angol világításban. A Times december 4-iki száma hosszú cikkben számol be a magyar viszonyokról, különösen pe­dig a magyar középosztály problémájáról. Az an­gol újság cikke van olyan érdekes, hogy lapunk­nak vezető helyén közöljük: Hat hónapja már, hogy Smith Jeremiás ur kisegítő tisztviselőinek kis nemzetközi csapatá­val együtt Buda szikláin ütötte fel a tanyáját, hogy ellenőrizze a kölcsönnek a felhasználását, melyet a nemzetek szövetségének a támogatása juttatott Magyarország részére. El lehet mon­dani, hogy ez idő alatt a szanálási tervezet be­váltotta a hozzá fűzött várakozásokat. Nem minden magyar fogja ugyan osztani ezt a nézetünket, mert nagyon sokan, főleg Budapesten, ma rosszabb helyzetben vannak, mint az év elején és a viszonyok nagyon ked­vezőtlenül alakultak reájuk nézve. Pénz ugyan volt forgalomban és a pénzeszközök inflációja ugyanugy elevenséget idézett elő az üzleti életben, mint Németországban és Ausztriában történt. Akiknek nem volt keresetük, vagy jö vedelmük, azok vigan játszottak szalámi és sör­gyári részvényekben és igy keresték meg, ami szükséges volt a megélhetésükhöz. Most, a korona stabilizációjával, bekövetkezett a reakció. Az üzlet pang és a pangás még fokozódik. Azok, kik az olcsó regényekből Budapestet egy vidám és könnyüéletü vátosnak képzelik, romantikus motívumokkal, a háttérben mámori ó cigányzenével és Tokajjal, bizonyára megdöb­bennének a mai látásán. Sok üzlet be van zárva és esténkint még a városnak a belső része is sötét, mint a sir. Fölösleges költekezésre való pénz alig van. A bankok a három esztendő előtt felfogadott tisztviselőiket kitették az utcára. Az amatőr tőzsdések nem játszhatnak, mert az értőktőzsde halott. Legalább tizezer müveit kö­zéposztálybeli ember él Budapes'en, akinek nincs foglalkozása és nem tudja, hogy miből fogja megvenni a legközelebbi pár cipőjét. Mindazonáltal az újjáépítésnek a lényeges előfeltételei megvannak. A koronát sikerült stabilizálni. Ax állami bevételek meghaladják a nemzetek szövetségének az előirányzatát és a külkereskedelem állandóan javulóban van. A komoly üzletemberek, bármennyire nyomott is a hangulat jelenleg, bizalommal tekintenek a jövőbe. A viszonyoknak ezt a rohamos vál­tozását nem szabad alábecsülni, de szemükbe kell nézni a jelenségeknek. Az állami bevételek és magán közgazdasági tevékenység egyaránt időszakos ingadozásoknak vannak alávetve. Magyarország főgazdagsága a mezőgazdasá­gában fekszik. A nagy gazdasági élénkség mindig aratás után szokott beállani. Ilyenkor van a legtöbb pénz az országban: a mező­gazdák ilyenkor kapnak pénzt a termésükért és a kereskedők i yenkor intézik téli bevásár­lásaikat. Mindez a moit lefolyt hónapokban játszódott le. Általános volt a reménység, hogy az állami bevételek és a külkereskedelmi for­galom adatai erős javulást fognak feltüntetni októberben; ugyanolyan biztos az is, hogy lassú hanyatlás következik a téli hónapokban, jövő nyár előtt nem lehet igazi képet alkotni a magyar közgazdaság állapotáról. Mindazon­által a kilátások elég biztatók, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy az idei termés nem volt nagyon kedvező. A szanálás munkáját ellenőrző főbiztos sze­mélyének a kiválasztása nem volt könnyű fel­adat. A magyarok kfilönösképen érzékeny nép és az egész országban nagyon erős áramlat jelentkezett az ellenőrzésnek bármely formájával szemben. A nemzetek szövetsége részéről nagyon helyes cselekedet volt, hogy egy amerikai állam­polgárt választott ki erre a feladatra. Ez nem­csak az Egyesült Államok érdeklődését váltja ki a nemzetek szövetségének a munkája iránt, hanem helyes azért is, mert az amerikaiakat különösen sziveten látják a középeurópai orszá­gokban. Smith Jeremiás kétségtelenül az ilyen fel­adatokra alkalmas amerikaiak közül való. Éles­látású, megnyerő modorú egyén, nagy érzékkel a humor iránt; saját személyét bizonyos fokig nem szereti előtérbe tolni és modorában nigyon egyszerű. Azt hiszem, a magyaroknak nem lehet az az érzésük, hogy diktátorral van dol­guk. Ügyvédi szeme azonban a dolgok mélyére tekint. Jelenleg a legnagyobb probléma, hogy mi történjék a fölös számú értelmiséggel, smely azelőtt a kormány szolgálatában állott és most reménytelenül soriédott össze egy negyedére zsugorodott országban. A monarchia össze­omlása után ezrével rajzottak Budapestre, — tisztek, akiknek ezredei megszűntek, hivatalno­kok, akiknek helyét csehek és oláhok foglalták el, tanitók és tanárok, akik elvesztenék iskolái­kat. Egyesek közgazgasági vál alatokban helyez­kedtek el, ahonnét most elbocsátották őket. Nagyobb részük azonban egyszerűen a kor­mány alkalmazottainak és nyugdíjasainak szá­mát szaporította s mikor kevésnek találta a javadalmazását, fizetésemeléseket követelt, a kormány pedig visszariadt az átfogó jellegű fizetésrendezéstől és egyszerűen előléptetéssel enyhítette a helyzetűket. Ma az az átszúrd helyzet, hogy az államnak 33 883 véglegesített alkalmazottja van a régi Mígyaiország 28.543 közalkalmazottjával szemben. A kormánynak nincsen szándékában, hogy | feláldozza a fölös tisztviselőket, mindaddig, mig másutt el nem tudnak helyezkedni. Látva, hogy az élet miként párolgott el Budapestről, mióta az inflációnak csalóka fátylát lerántották róla, fel kell merülni a kérdésnek, hogy Ma­gyarország ezt az ötven és egynéhányezer agyat el tudja-e helyezni nekik megfelelő állá­sokban, vagy arra van-e ítélve, hogy egy második Bulgária, egy tisztán mezőgazdasági ország legyen belőle? Ha nem, miként lehet elképzelni Budapestnek, egy milliós lakosú, nagy ipart és kereskedelmi városnak a fennmaradá­sát? Ez a nehéz szociális probléma lebeg a magyar kormánynak a szeme eíőtt, amely a hátoru óta serényen igyekszik az ipart fejlesz­teni. Egy rgészen uj texilipar keletkezett Csehszlovákia rovására, mely gyapjú- és pamut­árukban az ország szükségletének már negy­ven százslékát fedezi. Az uj iparnak a főpiaca a magyar mezőgazdasági vidékeken van; más szavakkal a mezőgazdaságtól függ és a gszdát látja el ruhával, cipővel, mezőgazdasági gépek­kel és szerszámokkal. Jelenleg az ipar stegnál, mert a gazdák helyzete sem a legrózsásebb, de ba a mezőgazdaság felvirágzik, a gyárak­nak lesz munkájuk és Budapestnek és a többi nagy városoknak a kereskedelmi élete felszív­hatja a középosztálynak azt a feleslegét, melyet a hullámok a partra vetettek. Ez adja a legfőbb reménységet a kibonta­kozásra. Bármely szempontból tekintjük is, Magyarországnak a jövője mezőgazdaságának a jOvöjé'öl függ. Jó termés esetén az egész or­szág fellendül; ba rossza termés, nyomorúság terűi szét mindenfelé MMMWMIMMMM^^ Lesz-e kibontakozás a képviselők kizárásából származott konfliktusból? (Budapesti tudósitónk telefon jelentése.) A bal­oldali ellenzék véleménye szerint Bethlen gróf parlamenti nyilatkozata teljesen elmérgesitette a helyzetet. Az ellenzék vezető politikusainak az a nézete, hogy a miniszterelnöknek ez volt a célja, mert különben nem volna érthető, miért fűzött oly kommentált Almdssy gróf in­dítványához, amelyben kijelenti, hogy a kép­viselők kizárásának visszavonása kegyelmi tény és ezt egy opogyilkossal szemben is szokták alkalmazni. Bethlennek jól kellett tudnia azt, hogy mai nyilatkozata ujabb provokáció. Az egységespárt ugy mentegeti a miniszterelnök eljárásá', hogy az természetes következménye annak, hogy oz ellenzik nem tett eddig semmi­féle közeledési kisérletet. Az ellenzék azonban kijelentette, hogy nem személyi sérelmek orvos­lására, hanem a parlamentárizmus biztosítására törekszik. Betklen pedig mindezek után a ke­gyelem gyakorlását feltételhez köti és ptdig thhoz a feltételhez, hogy a kizárt képviselők bocsánatot kérjenek. A helyzet ismerői azt a nézetet vallják, hogy a kormány az ellenzék kizárásával valamilyen célokat takar. Ezt a fel­tevést még megerősíti Eckhardt Tibornak teg­napi burkol itartalmu beszéde és Szilágyi Lajos­nak a tegnapi ellenzéki vacsorán tett éles ki­jelentései. Minden jel szerint a holnapi ülésen elfogad­ják Almássy indítványát, a házszabályrevizió riszleges vitáját berekesztik és az uj ülésszak megnyitása után esetleg hatályon kivül helye­zik a tizenöt képviselő kizárására hozott hatá­rozatot. Az elmondottakból és történtekből azon­ban arra lehet következtetni, hogy az ellenzik nem fog risztvenni az üliseken és igy a költ­ségvetés és más szőnyegen lévő fontos ügyek kidolgozásánál sem lesz jelen. Hogy ebből mi­lyen veszedelem szárm«zh*tik, arra Apponyi Albert már rámutatott és aggodalmát magáévá teste a miniszterelnök is. A fent elmondottak természetesen csak véle­minyek is nem pozitívumok, amiről különben a mostani nagy khaoszban szó sem lehet. Hogy milyen lesz a kibontakozás, azt még a leg­beavatottabbak sem tudják. Az ellenzék külön­ben az uj ülésszak megnyitása után dön­teni fog. Az uj ülésszak megkezdése a kizáratást megszünteti. (Budapesti tudósitónk telefonjelentise.) Az « ami azt jelenti, hogy az ülisszak megnyitása egységespárt ma este a parlamenti kizárások j után a kizárt kipvlselők kizáratása irviny­figyében értekezletet tartott, amelyen elhatároz- j telenné válik. Az azonban mig kitsiges, hogy ták, hogy Almássy indítványához csatlakoznak, I a baloldali ellenzik megjelenik-e a Házban. Andrássy az (Budapesti tudósitónk telefonjelentise.) Qróf Andrássy Oyula a közeljövőben választókerüle­tében, Budán beszámolót fog tartani. Beszá­molójában további politikai magatartásáról fogja határozatát leszögezni. A Szeged munkatársá­nak alkalma volt gróf Andiátsy Gyulával be­szélni, aki kijelentette, hogy a házszabályrevizió tárgyalásának keretében fel akart ugyan szó­lalni és észrevéte'eit mrg akaita ugyan lenni, de miután látt?, hogy semmiféle felszólalásnak egyezkedésről. eredménye nem volt, letett eredeti tervéről, ne­hogy a vitát még tovább húzza. Andrássy Qyula gióf munkatársunknak arra a kétdéséte, hogy ba a kormány az általános, titkos, egyenlő választói jogot törvinnyiemelné, az ellenzék feladhatná-e passzivitását és nem kellene éles harcot folytatnia a házszabály­revizió ügyében, ezt válaszolta: — Ez a ténykedés alapjában érthető és el­fogadható volna, azonban az a baj ilyen meg*

Next

/
Oldalképek
Tartalom