Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)
1924-12-05 / 280. szám
«ZBO£D 1924 december 5. I. ker. Feketesas-u, 19. Míg három fillér eljut odáig. . . Szeged, december 4. (Saját tudósítónktól.) Szent Bürokráciának, hatalmas az erdeje és tere* bélyesek az ő fái. Ül is mindegyiken számtalan tudálékos bagoly, huhogva ágról-ágra a szót, hogy minél tovább tartson s minél kevesebben éitsék meg, máskülönben mi lenne Bürokráciából? Valamikor fogadalmat tettünk, hogy ezeket a a vadhajtásokat kíméletlenül lenyesegetjük, —most sem cselekedhetünk másképen. Ugy gondolkozunk ugyanis, hogy ha elpusztul a korcs ág, nincs hol meghúzódnia a bagolynak. Maga az eset a következő. Harmadkézből, véletlenül, került a kezünkbe ez az irás: fökvi 554/824. létep szám. Zálogolás, T. Dr. Szandtner Pál ur értesíttetik, miszerint az 1924 ik évi IV-ik negyedre lejárt — K 3 fillér adótartozásért a városi adóhivatal által a zálogolás foganatosíttatott s ha a tartozás 15 nap alatt be nem fizettetik, a lefoglalt tárgyak árverésen el fognak adatni, oly figyelmeztetéssel, hogy a lefoglalt ingóságoknak a zárlat feloldása előtti elidegenítése, vagy elsikkasztása bűnvádi következményeket von maga után. Szeged, 1924. évi XII. hó Z napján. Olvashatatlan szarkaláb. adóvégrehajtó. A városi adóhivatal. Szandtner Pál, a szegedi egyetem tudós jogi tanára, minekután ilyen szigorú pót-szemináriumi kiképzést kapott a bűnvádi következményekből, kétségbeesetten sietett reparálni mulasztását, amint azt a zálogolás hátirata bizonyítja: 600 K, azaz Hatszáz korona bevételezve a városi adóhivatalnál I. kerület 8072. naplótétel alatt. Szeged, 1924. XII. 4. nap. Ellenőr, pénztárnok, pecsét. Hogy ez az összeg hogyan kerekedett ki, azt a karácsonyi rejtvénypályázatok során igyekszünk megfejteni. De a teljes tárgyilagosság kedvéért el kell mondanunk azt is, hogy a nyugtán kivül van ezen az oldalon néhány számjegy is. Igy következnek : — 03 — 510 60 80 Ezen kivül semmi más. A 03 az adúhálralék filléreit jelentheti. Az 510 , nagyon gyanús, mert tizenhétezerszerese a három í fillérnek, ami ezek szerint aranyfillér. (Ámbátor j Szandtner tanár ur nem olyan régi szegedi lakos, i hogy aranyhátraléka lehetne.) A 60, meg a 80 lehet ' a becsüs, meg a végrehajtó dija, — bár a végösszeg sehogy se stimmel. Azonban megörökítjük az esetet az utókor számára, gondolkozzanak rajta mindenek, hogy abban az időben, amikor a hordár 20.000 koronát kapott egy rövid utért, mennyi papirt, tintát fogyasztottak i három fillér beszerzése miatt, mennyit jártak, fá- j radtak az emberek! A gyufa 500, a kifli 700 ko- t rona volt ebben az időben, ám a népek fürgék és kötelességtudók és sekinek se jutott eszébe, hogy kivágja azt a három fillért. — A százszorosáért se nyargalok annyit, inkább kipótolom a magaméból 1 Nem, az emberek nem tették ezt, ellenben siránkoztak Szent Bürokrácia erdejének gallyain, hogy a rengeteg munka tönkreteszi az idegrendszerüket. Országos ügyvédgyUlés. Budapest, december 4. A magyar ügyvédi kar országos ügyvédi gyűlés keretében ünnepelte meg az 1874. évi 34. t.-c. szentesítésének félszázados jubileumát, am.ly törvény tudvalevőleg széleskörű autonómiát biztosított az ügyvédi karnak. Alta'ános figyelem közben dr. Papp József, a budapesti ügyvédi kamara elnöke mondott megnyitóbeszédet: — Azon ünnepélyes pllanatban — mondotta —, amikor az ügyvédség autonómiájáról szóló 1874. t.-c. félszázados jubileumára itt összegyültünk, a legnagy bb fajdalommal kell megemlékeznünk a»on 13 ügyvédi kamaráról, tmelyeket a trianoni békeszerződés elszakított az ország testéről. Ez a 13 kamara a réíi országnak »/» I észén négymillió igaz, becsületes, derék szinmagyarnak az érdekeit szolgálja még ma s és hí de facto nincsenek is jelen, de jute itt vannak közö lünk. Sor került a tárgysorozat pontjaira, ame:yek az ügyvédi szólásszabadság és az immunitás kérdését ölelték fel; sz'bakerültek még az ügyvédi összeférhetetlenség, az autonómia kiterjesztése s b. Egy szélhámost tizenegyedszer fél évi börtönre Ítéltek — kettős házasságért. dotlák azt, hogy azok a házasságok, amelyeke' a kommün elölt kötöttek, érvényüket vesztettékSzeged, december 4. (Saját tudósítónktól.) A magyar törvényszékek krónikáiban a háború utáni időkben két bűneset fordul elő egyre nagyobb számmal. Az egyik a gyermekülés, a másik pedig a bigámia. A szegedi törvényszéken alig múlik el hát, hogy ne tárgyaljunk ilyen ügyekel seregestül és a legutolsó időkben egyre jobban terjed a kettős házasságok bűitette. A szegedi törvényszék Pókay-tanácsa csütörtökön delelőtt is egy ilyen ügyben tartotta meg a főtárgyalást és ez az ügy nagyon is rávilágít a hábotu utáni á lapotokra. Böhm Jenő foglalkozás nélküli egyén volt most a vádlott, akit az ügyészség azzal vádolt meg, bogy annak ellenére, bogy 1915 ben feleségül velte töivényesen Szics Máriát, 1920 juliusában ismét megházasodott és ez alkalommal Bodó Rozália cselédleányt vezet e oltárhoz. Amikor az elnök föltette a szokásos kérdést, hogy Böhm volt-e büntetve, a vádlott igy felelt minden arcrebbenés nélkül: — Méltóságos elnök ur, eddig tízszer ítéltek el lopásért és sikkasztásért... Böhm vallomásábsn e'őidts, hogy alig élt együtt első feleségével. Nemsokára az esküvő után összevesztek és külön váltan éltek. Azért nősült meg másodszor, mert neki többen monIgy ő egészen jóhiszeműen báz«sodott meg másodszor is. Pókay elnök azonban tovább kérdezte a tízszeresen elitélt és most is letartóztatott vádlottat, amikor is kiderült, hogy Böhm Jenő a harctéren elhalt Ottó Öccsének születési bizo nyltványái használta fel a második esküvőjénél és igy tovább téved és De ejtette a hivatalos funcionáriusokat, valamint menyasszonyát is. Ezután a második feleségét, Bodó Rozáliát hallgatták ki, aki előadta, hogy a korzón Ismerkedett meg a jómegjelenésü Bőhmmel, aki nemsokára feleségül is vette. Ezután a legnagyobb boldogságban é tek együtt néhány napig, amikor egyszerre detektívek jöt ek Böhmért és különböző sikkasztások miatt letartóztatták. Ekkor azután érdeklődni kezdett, hogy lul jdonképen ki is ai ő férje és akkor derült ki, hogy anélkül vette őt el, hogy törvényesen elvalt volna első feleségétől. A pörbeszédek után ítélethozatalra vonult vissza a törvényszék, m jd az elnök kihirdette, hogy Böhm Jenőt tizenegyedszer is bűnösnek mondták ki, ez alkalommal azonban a kettős házasság bűntettében és ezért hat hónapi börtönre ítélték. Akik Trianon miatt keveredtek gyilkosságba. se, de talán egyre gondolt mindkettő: Trianonra. Egyszer csak megáll Martonosi József. Az ut mellett apró, fehérfalu tanya bujt meg, az ő tanyája. — Nézd komám — szólt szelíden a csendőr felé — ez itt az én tanyám. Bemönnék rövid időre búcsúzkodni, mög aztán levetni ezt a lakodalmi ünneplőt. A dutyiba jó lesz rosszabb gúnya is, Jánosnak is adok rosszabb gúnyát. De hát hiába volt a szép szó. A szerb finánc nem hajtott rá semmit. Türelmetlenül nógatta foglyait, akik nem igen indultak, pedig a szurony csillogó hegye ott okvetetlenkedett a szemük előtt. — Hát nem engedsz be komán — kérdezte József a katonát, a következő pillanatban pedig már az ő kezében volt a puska, a bajonett pedig a Jánoséba. Csak akkor tértek magukhoz, amikor a szerb csendőr véresen, mozdulatlanul, holtan terült el lábuk előtt. A virtus hirtelen elszállt. Kijózanodtak és rövid tanakodás után fölkapták a szerencsétlen csendőr holttestét és visszaszöktek vele magyar területre. Itt a homokon elásták. De rosszul ásták el. A kutyák és a tyúkok elkaparták felőle a homokot. Aztán a gyereknek is eljárt a szája. Elbujdostak, de megunták már ezt a kutyasorsot. Most itt vannak, tegyen velük azt a törvény, amit muszáj. Dehát nem olyan könnyű a törvény dolga, mint ahogy a nagy bujdosásban elgondolták. A rendőrség a két Martonosit átkísérte azonnal az ügyészségre, ahol őrizetbe helyezték őket. A törvény ugyanis azt mondja, hogy idegen területen elkövetett bűncselekményekért a magyar hatóság csak akkor indíthatja meg az eljárást, ha nincs helye a kiadatásnak, vagy ha az érdekelt állam nem kéri a bűnösök kiadatását. Ebben az esetben is csak az igazságügyminiszter rendelheti el az eljárás megindítását. A szegedi ügyészség igy az iratokat felterjeszti az igazságügyminiszterhez, a két elárvult magyar, aki Trianon miatt keveredett bajba, a miniszter döntéséig az ügyészség foglya marad. m. I. Szeged, december 4. (Saját tudósítónktól.) Né- i hány héttel ezelőtt a Horgos fölött elvonuló trianoni határ mentén egy szerb határőr holttestére bukkantak a környékbeliek. A szegedi rendőrség azonnal megindította a nyomozást, amelynek azonban akkor semmi pozitív eredménye nem volt. Valamivel később a szerb hatóságoktól megkeresés érkezett a magyar hatóságokhoz a Horgosról eltűnt szerb határőr ügyében. A szegedi rendőrség ennek alapján tovább folytatta a nyomozást, de pozitiv nyomra csak véletlenül bukkant. Egy kis gyerek, Martonosi Jánosnak, egy határmenti szőlő kapásának a fia eldicsekedett társának, hogy az apja eltett láb alól egy szerb fináncot. A gyerek dicsekedése a nyomozó közegek fülébe jutott, addigra azonban Martonosi János nyomtalanul eltűnt és hiába keresték, nem akadtak rá sehol. Csütörtökön délelőtt váratlan fordulat állt be a titokzatos ügyben. Két rongyos ruháju tanyai jelentkezett az államrendőrség szegedi kapitányságánál, Martonosi János és öccse József. Elmondották, hogy nem birják tovább a bujdosást, jelentkeznek, ők ketten ölték meg a szerb fináncot. A dolog ugy történt, hogy Martonosi János leánya férjhez ment. A lakodalom nem lett volna teljes, ha arról hiányzik Martonosi József, a nagybácsi, aki szintén kapás, de gazdájának szőlője a trianoni határon tul fekszik. Martonois János nem sokat gondolkozott, irás nélkül átosont a határon és meginvitálta a lakodalomra az öccsét, aki ünneplőbe öltözött és aztán együtt szöktek át ismét a határon. Nagy lakodalom volt, sok homokit kellett meginni az uj menyecske egészségére, hát bizony megmámorosodott kissé az örömapa és a nagybácsi, akik közvetlen szomszédok, de Trianon miatt mégis olyan ritkán láthatják egymást. Mámoros fejjel, de jókedvűen elhatározták, hogy ugyanúgy visszaszökik József, ahogy eljött, de János is elkíséri egy darabig. Beszélgetve lépkedtek át a földeken, észre se vették, hogy a határ már a hátuk mögé került, csak akkor döbbentek oteg, amikor a sötétségből egy szerb határőr szuronya meredt feléjük. — Hol az igazolvány? — förmedt rájuk a trianoni határ őre. — A'bion nincs — vakargatták a tarkójukat a meglepett magyarok. — Hát akkor gyerünk a községházára — és a puskatus már nógatta is őket a menésre. A mámor, a jóked/ ilyen körülmények között hamar elszáll, különösen akkor, ha tudja az igazolvány nélküli határátlépő, hogy mi fán terem a horgosi községháza, amikor puskatussal invitálják oda az embert. Némán, szomorúan, de megadással ballagott a két magyar a szerb finánc előtt. Nem szólt egyikük Eredeti Borsalinó kalapok kizárólag Fischer és Pártos 42 cégnél Kárász-utca 1. sz. alatt kaphatók. Nagyon olcsó bérpalotákat csak51 Demkónál ff£*!£rSS Ne az égen nezze a földön ragyogó a tgS TK ^-cipőkrémmel W Mlá<9 JL jf%. tisztított cipö. Kapható minden jobb üzletben 32