Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-25 / 296. szám

28 SZEGED 1924 december 21. — Valaki jön! A szjvem riadót ver, Mint ujjongó dob ! Ó jönI Erre tart! III. í Paolo (jön): Francescal Francesca: Paolo! Paolo (virágot tüz Francesca szivére): Szivedre szántam I Mikor a nap még mély álmát aludta, A legfehénebb csúcsra fölsiettem Es egy sötétlő mélység szája mellett' .. . Francesca (hirtelen): Mélység I Es nem szédültél Paolo ? Paolo (mosolyog): Mélység? Az életünk is csupa mélység És örvények fölött ujjongva lejtünk I Francesca: Igaz, igaz I Paolo: Ott leltem e virágot, Szivem rád gondolt és — szivedre tűztem : Francesca: Ó köszönöm! Csak szép szót adhatok E szép virágért l Paolo: És a szivedet I (Nagy hallgatás.) Igen, Francesca, szived az enyém, Ezt álmodtam az éjjel. Szivedet Csókoltam én. Francesca: Szivem nagyon beteg! Haldoklik ... Paolo (rajongással): Ó Francesca, ha a sátán ; Meglátna téged, lelke könnyre válnék És ugy siratná alvilági gyásszal, Hogy ő gonosz, hogy téged nem szerethet, Mert szépséged tömjéné fáj neki: Te sirsz? Te szenvedsz? Belső zokogással! Francesca: Ó jaj, egy szó az én sorsom: hiába! Paolo: Hiába? Ez a szó nagyon kegyellen, Nem ismerek ilyen szót, nem, hiába ! (Letérdel.) Irgalmasabb szót vár a vágyam 1 Francesca: Ó, Hallgass ma és hallgassunk mindaketten! Paolo: Hallgatni és egymás szemébe nézni Jó lesz, Francesca és ha az örök Nagy hallgatás borulna is ránk, Igy élni át a szép eónokat Jó lesz, Francesca, hallgatunk örökké! Francesca (Szünet után): De csak beszélj inkább! Félek ma tőled! Oly szép nap ez s a szépség és a végzet Gyászos nővérek a földön, tudod! Paolo: Beszélni? Nem, inkább dalolni kell ma, Van egy dalom! Oly hosszú mint a csók, Amely utolsó, oly szép mint az élet, Oly szép, mint a halál! Francesca: Ó mondd e dalt 1 Paolo: (írást vesz elő): Jer közelebb, mint aki titkokat hall, Ülj mellém igy! Szemedből olvasom ki, Hogy szép a dal és — véled — a halál is! Francesca: Miért beszélsz ma mindig a halálról? Paolo: Mert a halálról szól a balladám: A szeretök haláláról... Francesca: No jó, Meghalni szép, ha nem szabad szeretni! És már nekem szeretni nem szabad! Paolo (a kezét megragadja): De ha lehetne? Francesca (kis csönd után): Olvass, Paolo! Paolo : Hát olvasok. Álomvilág, terülj ránk: Lancelot és Ginevra nagy szerelme, Vigasztalásul bús szerelmeseknek, Ódon rege, de mindig szép marad. Artus király hős volt, gazdag, nemes. Szivében sok tavasz rózsája nyilt már És sok tavasz rózsája hervadotL Nem volt szép, de a harcokat szerette. Frtncesca: Akár a férjem! De olvass tovább! Pao'o: Arlus királynak felesége volt A 7ilág legszebb asszonya, Ginevra! Perarca tudná szépségét leírni! Én csak szent hallgatás fátylába rejtem És a rajongás kontár ecsetével Nem rontom el a szépség remekét! Ar us király imádta asszonyát... Fran:esca (egy kürtszóra fölriad): Férjem! De nem! — hiszen mi olvasunk Olvass tovább! [csak\ Paol): Ginevra nem szívelte Aitus királyt, mert szűzi szive már A szerelemnek első tavaszában Fiatal Lancelot ölelte lágyan! És Lancelot is Ginevrát szerelte. Ó szerelem, tilos értelmű rózsa! Fraixesca: Igaz, igaz! Pao ó: A könny is erre vall, M ely szép szemedben ég s szebb, mint e dal! De folytatom az ódon balladát! Kerülték és keresték ketten egymást, Szerettek és szenvedtek boldogan, Mert boldogság, együtt siratni szépen A z édes édent, amely veszve régen! Francesca (zokog): Mint hegedűszó, ugy sir ez a dal! Pavlo: lienne zokog a vágyak hegedűje! (olvas): De jött egy nap, mely szebb volt, mint a többi! Mig Galeotto eltakarta őket, Nagy termetével a nagy szeretőket, Nagy árnyékában Lancelot s Ginevra ligy csókba olvadt. Mint a sírokon Két rózsa összesimul — jöjj közel most! — IJgy simult össze Lancelot s Ginevra, igy egyesültek... (összesimulnak) egy [csók mámorában! (csók.) Fnncesca (fölriad): Elég, Paolo, ne olvass ma többet! Piolo (sziláján): Nem olvasok, nem olvasok soha, Az ajkam néma és csak csókot ad! (csók.) Fiancesca: Ne csókolj oly vadul, mert meghalok! Piiolo: Majd föltámaszt a csók! Igy, csókra csók I Fi ancesca : Ugy félek élni és oly szép az élet! Piolo: Jöhetsz, jöhetsz mér, ó halál, itélet! IV. Malatesta (betoppan): Mi ez? Testvérem... asszonyom... mi ez? A szeretők 1 Sejtettem ! Paolo ! Francesca! Ó, a becsület oda! Nem! Kardom van! A nemes férfi kér szót I Paolo (elébe áll): Hiába minden! Már elég az élet 1 Megölhetsz! (hirtelen.) Jó vagy, meg kell (ölnöd engem I Csak őt ne kántsd! Ő tiszta, mint a hold! lAalatesta: Láttam! Ölelt! Ajkán a csókod égi Paolo (hévvel): A szerelem bűnét olvasd fejére, De nézd szépségét és borulj eléje! Malatesta (kardját nézi): Elég! Itt Káin árnya vánszorog I Francesca: Hát ölj meg engem, — Paolot szerettem I Malatesti: Te élni fogsz! A szerelem s bocsánat Nem enged veszni téged, ó virágom 1 Mi férfiak, bajvívók, dacos arccal Kardot kard elleni Rajta Paolo! Paolo: Nincs kardom, csak szivem! Végezz, hamar! A szivemet keresd, a szivemet I (Kitárja szivét) Malatesta (a kardokhoz rohan): Nincs kardod s férfi vagy ? Hát itt a kardod! Válassz, ha tetszik! Vedd ezt, ez kemény, Nézd jeligéjét: Bátorság s erő! És győzz, ha tudsz ! A sors téged szeret, No fogd! Fáradt vagyok, de — halni könnyű! Paolo: És én az üdvösség borát kiittam! Csak ölj meg igy! Most mámoros vagyok I Malatesta (lázasan): Nem igy, nem igy, Testvér, fogadd e kardot, Testvér, ne vigy a kísértetbe engem! Én akarom, hogy a végzetre bízzuk Az életet! Hallgatsz? Nyugodtan állsz, És szived meztelen! Oly szörnyű vagy! Te mosolyogsz? (ledöfi), a győztes mosolyai De a halálban! Paolo (Francesca lábához rogy): Ezl megköszönöm ! Nem fáj, elég! ,Ó Francescám, szerettél És meghalok! Ó kell-e szebb nap ennél ? Francesca (hozzákúszik és a maga szivébe [döfi a kardot): Egy kard nyisson rózsákat a szivünkből! (ujjongva): Most már tiporjuk szét a földi törvényt! Élet szines szalagja, elszakítunk! Malatesta (egy karosszékbe roskad): Ó szörnyű szerelem, vesztünkre voltál 1 Paolo (csókolja Francescát): Egy csók az élet még s ez a le csókod l Francescd (vad, halálos lázzal fonja át haldokló szerelmét): Csókkal megyünk el, vőlegény, menyiasszony ! (Vége.) Aki nekem a Belvárosban egy varrodának alkalmas helyiséget ad, házbéren kivtll az Összes ruhnnllkségletét elkészítem. Lehet albérletbe is. Ajánlatokat .Varroda" Jeligére a kiadóhivatalba kérek 2J8 Zsoldos magánfanfoliiam Budapest, VII., Dohány utca 84. Telefon: J. 124-47. előkészít középiskolai magánvizsgákra, érettségire, polgári iskolai vizsgákra vidékieket is. Szegedi megbízott lakása: Hullám-utca 8. szám, I. era. 9. us SODORJON JANINA B115 PAPÍRT! Elsőrendű bükkhisáb TŰZIFA Sir Geiszler Jenő fakereskedőnél. Telep: Rókusi pályaudvar. Iroda: Feketesasutca 19. sz. Telefon 1683. Nemzetközi szállítmányozások. Gyiijtőforgalmak. Telepek a kontinens minden részében. Vállalunk beraktározást méltányos árban szellős, nagy tárházainkban. Iflagyfuvar tizem. „EXPRESS" NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI RT. Schenker és Társai Telefon: 12-90, 15-33, 11-67. Kárász- és Kölcsey-u. sarokház Ti Semmi reklám! a Nemzeti Áruház olcsóságáról.