Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-25 / 296. szám

1924 december 25. SZEOED 29 Megértéssel S Irta: dr. Kállai Emil. Elégedetlenek és elkeseredettek az emberek. Száz közül legalább kilencenkilencen. Es jogosan, mert az óriási drágaság miatt nem bírnak megélni ugy, ahogy munkakészségük mellett megérdemelnék és ahogy emberi mivoltuk megkivánná. Ami épenséggel nem csoda, hanem a legtermészetesebb valami nálunk, ahol egymillió koronának belső vásárlóértéke pontosan negyvennyolc békekorona ötvenkilenc fillér. Talpra kellene állítani ezl a sokat szenvedett nemzetet, ami a dolgozó polgárság és a dolgozó munkásság együttes teremtő munkájának lehelne az eredménye. Minden jószándék mellett ez meg azért történik ilyen keservesen és lassan, meri minduntalan frissen uj és sokszorosan érezhető közgazdasági és pénzügyi bajok jelentkeznek a mindennapi életben. Kétszer akkora a fogyasztási adók összege, mint az egyenes adókból előálló jövedelem. Ezeket a fogyasztási adókat azonnal meg kell fizetni, könyörtelenül bevasalják, a legpontosabban tehát ezl az adót fizetik. Ezek miatt a fogyasztási adók miatt, továbbá a forgalmi adók okából, végül az óriási vámok következtében egyrészt az ipar és kereskedelem megy tönkre, másrészt a munkanélküliek tömege szaporodik. Az adók nagy drágaságot okoznak természetes következményük gyanánt, a rettenetesen nagy drágaság pedig csökkenti a fogyasztóképességet és a fogyasztási lehetőséget. Ez megint azt eredményezi, hogy nevekszik a munkanélküliek száma. Ha ezeknek a bajoknak rövidesen végei nem vet valamelyes segitség, akkor feltétlenül bekövetkező tervszerű szükségesség szerint a lejtőn megállás nem lesz és nem szép lassan, hanem csúnyán és gyorsan tönkremegy minden. A reménytelen kétségbeesés itt mit sem ér. Ki lehet evickélni a bajokból. Forradalmak és ellenforradalmak után is ki lehet evickélni az országok elpusztításával egyet jelentő nagy bajokból. És keresvén, kutatván s válogatván azok között az eszközök között, amelyek az ország gazdasági helyzetének megjavítása végett alkalmasak az igénybevételre, két balkézzel sikerült megtalálni a legalkalmatlanabb, a leghelytelenebb és a célnak legkevésbé megfelelő eszközöket. Kétségbeesik az ország jövőjéért aggódó elme, amikor szomorúan megállapítja a bajok gyökeres gyógyítására való törekvés helyett azt, hogy csupán a felszínen mutatkozó tüneti jelenségeket, az okok helyett az okozatokat igyekeznek eltüntetni. Végzetes hiba az, amikor alkalmi gyógymódokkal, kizáróan csak rendőri, közigazgatási és büntető intézkedésekkel akarnak háborúk, forradalmak és ellenforradalmak után állandó rendet és biztonságot teremteni. Ahogy minden becsületesen gondolkozó és érző magyar embernek össze kell fognia politkai párra és hi'felekezethez tartozásra való tekintet nélkül abból a célból, hogy kitartó munkával lalpraállitsuk ezt az országol, ugy a kormánynak is arra kell törekednie, hogy az egyéni szabadságjogok, az állampolgári jogok fiszteletbentartása mellett lehetővé tegye, okos és célravezető intézkedésekkel, a megélhetést és a boldogulás lehetőségét mindenki számára, aki itt él és akire nélkülözhetetlenül szüksége van az államnak, hogy fennmaradhasson. Énnek a magyar nemzeti szempontból sorsdöntőén fontos igazságnak homlokterében áll az a követelmény, hogy az államhatalom a maga óriási erejével ne feküdjék rá a vele szentben ugyancsak gyönge és véges hatalmi eszközök birtokában lévő állampolgárra. Elszomoritóan sajnos, hogy ezzel az elemi követelménnyel szöges ellentétben álló kormánypárti intézkedések jelenségei merülnek fel. Pedig ériékes ám a savoir vivre elve I Nagyon olcsó bérpalotákat csak51 Demkónál Ifjúsági és szépirodalmi knnVVPil^f egész könyviárakat, zenemü•kVIljr w vRvI, veket vesz> eiad és cserél Hungária Antiquarium BaWhyány-ulca 2. szám. 196 A rendtörvény és a büntetőtörvénykönyv módosítása. Mielőtt a nemzetgyűlés karácsonyi szünete megkezdődött volna, a belügyminiszter már az uj ülésszakban beterjesztette a közrend fokozottabb védelméről szóló rendtörvényjavaslatot. És jelenléklelen módosításokkal az igazságügyminiszter a szünet után beterjeszti készenlévő, különben 1924 május 14-én már egyszer benyujtotl es 1924 november 29-én visszavont javaslatát a büntetőtörvénykönyv kiegészítéséről és módosításáról. A rendtörvény őrizetbevétellel és kényszermunkával bünteti internálás helyett azokat, akiket a közigazgatási hatóság veszélyes elemeknek nyilvánít. Van tovább is. Ha a kormány megállapítja valahol olyan mértékű nyugtalanságnak, vagy izgalomnak jelentkezését, vagy olyan irányú szervezkedést észlel, amely komolyan veszélyezteli a közrendet, akkor a rendőrhatóságot felhatalmazza azoknak az egyéneknek illetőségi helyükre való utasítására, aki

k aggodalomra adnak okot magatartásukkal, vagy tetteikkel a tekintetben, hogy lakóhelyükön, V8gy tartózkodási helyükön veszélyeztetik az államérdeket, a közbiztonságot, a közrendet, vagy a köznyugalmat. Ezekkel szemben a toloncszabályzat rendelkezései irányadók. Következésképen ezeket a rendőrhatóság őrizetbe is helyezheti. Először két hónapra, aztán megint két hónapra, ha a rendelkezés alapjául szolgáló agg^yok még mindig fennforognak. A rendtörvényjavaslatot hamarosan elfogadják. talmi befolyásolástól függetlenül, mintegy intézményesen m egóvatnak. A sajtóval kapcsolatos rendszabályok. A büntetőtörvény kiegészítése és módosítása tárgyában készült javaslat törvénnyé válása is biztos. Sajnos, nem kellő megfontoltsággal és nem elégséges előrelátással készült munka ez. Ilyenek különben mindig az alkalomszerű kodifikatórius alkotások. Egyik legjellegzetesebb része a sajtóra vonatkozik. A sajtóval kapcsolatos rendszabályokat illetően a felelősség kérdésének szabályozása olyan újítás, amely egyik legértékesebb nemzeti kincsünknek, a sajtószabadságnak valóságos arculcsapása. Az 1848-as forradalomnak legelső vívmánya az volt, hogy Magyarországon gondolatait mindenki szabadon közölheti és terjesztheti. Az 1880. évi XXXVII. törvénycikkel hatályon kivül helyezték az 1848-as törvény szakaszait és az 1878. évi V. törvénycikk paragrafusai megszorították a sajtószabadságot. A büntetés neme ennek ellenére mégis államfogház voll és az esküdtbíróság ítélkezett

. Az 1914. évi XIV. törvénycikk is kitört egy-két értékesebb követ a sajlószabadság drága kincséből, azonban a sajtóra vonatkozó, nemsokára érvénybe és hatályba lépő uj rendelkezések igazán nem szol géljáka szabadságjogok biztosítását. A javaslat a szerzővel együttesen vonja felelősségre a felelős szerkesztőt, a kiadót, a nyomdatulajdonost, sőt a MAGYAR KENDERLENIPAR R-T. UJSZEGED-BUDAPEST j Házi varrónő ízlésesen kísxit mlndennemll felsőruhái. Lakásán is vállal. Hétvezér-utca ű., emelet. Özv. Garassyné. ^74 a< i í MAGYAR ÁLTALÁNOS TAKARÉKPÉNZTÁR I S I I RÉSZVÉNYTÁRSASÁG l I SZEGEDI FIÓKINTÉZETE I • SZEGED, KÖLCSEY-UTCA 11 SZ. S ^ KÖZPONT: BUDAPEST f j TELEFON: 47, 10—81, 16—29 I ( terjesztőt is, amikor más nem vonható felelősMivel a házszabályrevizió után most már ségre. Az a kisebb baj, hogy ellenzéki laphalálos bizonyossággal változatlanul és gyorsan törvény lesz minden törvényjavaslatból, hamarosan megszavazzák majd a rendtörvényt is. A mindenkori kormányok hatalmi érdekeit ugyancsak megvédi ez a rendtörvény, ám az állampolgárok összességének védelme ennek a rendtörvénynek alapján csakis akko

r lesz biztonságos, ha a köz szerkesztőnek ezután csak a legtanultabb és a legfegyelmezettebb büntetőjogász mehet, ellenben sokkal nagyobb baj az, hogy a makulátlan igazságszolgáltatás összecserélhető a jövőben pé.térdekek érvényesítésével és pártszempont jnározásával, azaz feltétlenül elszánt és minden büntetőjogi veszedelemre elkészült férfiúnak kell lennie az ellenzéki igazgatási é

s rendőri hatóságok intézkedő . lapszerkesztőnek. Nyomatékosan hangsulyoközegei olyan eszményien targyilagos meg- i zom: szarvashibának tartom, hogy a sajtóállap ilással konstatálják adott esetekben a í ügyekben teljesen kiesik a nyomozási szak veszélyességet é

s az aggályosságot, hogy az j és a vizsgálat csakis a felelős személy megálállampolgárok szabadságjogai kormányha- lapitásdra szorítkozik. A gyakorlatban akárw I I ® I 3 I I I w Foglalkozik f a takarékpénztári | és banküzlet min- | den ágazatával. | Képviseli * a Triesti általános | biztosító társula- I tot (Assicurazion I generáli) |