Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-25 / 296. szám

8 SZEQED 1924 december 21. Orele Klári koncert-énekesnő közremükö- ; désével. Este 8 órakor: Kamarazene hangverseny. ! és a Sedlak—Winkler quartett. Este 9 órakor: Könnyű zezeestély az Eisenprobsi zenekarral. tak az utcákon, csomagokkal kezeikben- A fényszórók mindenütt a rádió dicséretét hirdetik reklámok arról szólnak, hogy 1,500.000 Az egész műsort nem hallgathattam végig, amikor azonban elhagytam a lezárt termet, már sötét este volt. Karácsonyfák fénye világított bele erz esteli ködbe. Emberek ezrei lolongkoronás bevásárlásnál minden vevő ingyen rádiókészüléket kap. A kereskedelemügyi miniszter, dr. Schürff, jótékonycélu akciót indított, hogy karácsonykor az összes bécsi kórházak kórtermeiben rádiókészüléket helyezzenek el és minden beteg hallgathassa a rádió műsorát. Lengyel Vilma. Karácsony a tisztviselő-soron. Szeged, december 24. (Saját tudósítónktól.) A tisztviselői kar ugy érié meg a karácsonyt, hogy nem vált valcra a fizetési előleghez fűződő, hetek óta sejttetett, reménykedése. Szegény az állam, rettentő terhek nyomják, az ellenőrzés a való élettel kénytelen számolni s nem engedheti át magát érzelmi motívumoknak. Ennek alapján a város mm adhatta meg az előleget a maga tisztviselőinek, ugy hogy régen volt ilyen siomoru k«rácsonya a hivataiHokseregnek, mint az idei. Körülbelül két hét óta a polgármesternél naponta legalább 8—10 tisztviselő jelentkezett, néhány százezer korona előleget kértek a január havi fizetésükre, hogy legalább az illúzióját mentsék meg a ragy ünnepnek. A polgármester, akinek szin én meg van kötve a keze, egyetlen kiielmet sem tagadott meg. Mint ismeretes, az államiak az dén is megkapták ii szokásos ünnepi jutalmat, amely a jóminősítésü lisztviselőnek mindig kijárt. Ez teljesen különálló az előleg kéidésétő', azzal semmi összefüggé se nincs, a apjában véve lényegtelen is, mert nem mindenki jut hozzá. Hogy számokkal s beszéljünk, a szegedi államrendőr^égi kerületnek például e*ren feleli a siemélvlélszsma s mindössze 127 millió az az összeg, ami az arra érdemesileitek köiött kioszfisra került. Egy rendőr főtanácsost például 800000 korona karácsonyi ajándékkal leptek meg. Egész más a helyzet a vasútnál, amely köztudomás szerint kereskedelmi vállalat lett. Itten Smith főbiz ot hatodik jelentése ötmillió aranykorona fölösleget konsta;ált s megengedte, hogy ebből négy és félmilliót részesedési jutalék cimén kiosszanak a tisztviselők és az alkalmazottak között. Amint az általában szokásos a kereskedelmi vállalatoknál, amelyek jutalommal buüditják alkalmazó taikat a hasznot jelentő szorgalomra és a fokozott munkára. Mindenesetre öivendetes, hogy az államvasutra többé nem fizetünk rá s hogy ilyen gyönyörű hasznot hoz. A tiszta jövedelmet ugy ositották fel, hogy mindenki fizetésének 7 2 százaifkát kap a félévi részesedés cimén. Ennek számbeli illusztrálására közlünk néhány adatot. A vonatfékező évi fizetése 768 aranykorona, kapott 56 20 aranykoronát részesedési jutalékként, ami 955.400 papirkoronának felel meg. A kocsirendező fizetése 864, jutaléka 62 20 aranykorona. Az irodatisztnél ez a szám 1140 és 82 08 koronát jelent. A jőmozdonyvezetőnél 1740 és 126 28 koronát. A legkisebb rangban lévő tisztviselő fizetése 1020, jutaléka 73.40 aranysorona, ami 1,247.800 papirkoronát jelent. Az ellenőr, a segédtitkár, a mérnök 1680 aranykorona é«i fizetése után 120 96 arany, vagyis 2,056.32 papirkoronát kapott. A 25 év cta szogálók zöménez tartozik a főellenőr, a titkár, a főmérnök. Fizetésük 2040 aranykorona, jutalékuk aranyban 146 88, papírban 2,496 96 korona. Épp mai számában irta meg a Szeged, hogy a vasúti munkások is részesedtek a jutalékban, ők ez B lapórabér (14—50 aranyfillér) ötvensze rését, a műhelymunkások pedig a százszorosát kapták. Az üzletvezető évi fizetése 3600 aranykorona, ő 2400 aranykorona jutalmat kapott — visszamenőleg julius 1-től kezdve egy-egy hónapra 400 korona működési pótlés cimén —, vagyis 40 millió é> 800.000 papirkoronát. A vasutasoknál ez csak a jutalék, ami kivé el nélkül mindenkinek kijár. Ezenkivül van még karácsonyi jutalom, amit egyesek, a jobb minősítésűek, Kaptak. Hogy ez mennyi, arról nem tudunfe beszámolni, mert az illetékeseknek négyszemközt és borítékban nyújtották át a főnökök, nyilatkozni viszont senki sem volt hajlandó. Százharmincnyolc városi alapítvány elértéktelenedése. Szeged, december 24. (Saját tudósítónktól.) Szeged valamikor a trianoni határok előtt, arra volt talán a legbüszkébb, hogy iskolaváros. Az elszakított Délvidék fiatalsága tanult itt magyar szót, magyar históriát és szeptembertől juniusig hangos voll a város a konviktusi egyenruhába öltöztetetl diákcsapatok vidám, svábos lármájától. Azóta országhatárt vontak Szeged alá és a trianoni békekovácsok egyetlen tollvonással megfosztották Szeged iskolaváros jellegéi. Az egyenruhás kisdiákok ugy eltűntek a szegedi utcákról, mintha sohase kopogott volna cipőjük ezen a kövezeten, az iskolák elnéptelenedtek és mintha a gondtalan, diákos jókedv is elröppent volna a házak fölül. Szeged iskolaváros jellege egyébként a szegedi élet minden megnyilvánulásán érezhető volt. Valamikor nagyon büszkék voltak a szegediek arra, hogy a szegedi iskoláknak jó hirük van az egész országban, hogy minden szülő szívesen bizza fiának nevelését a szegedi iskolák tanáraira. Büszkék voltak erre és mindent elkövettek, hogy ez a jó hírnév ne szenvedjen csorbát valahogy. Hogy hivatalos stílusban ecseteljük ezt a törekvést, ugy mondjuk, hogy anyagi és erkölcsi támogatásban részesítették minden vonalon ugy az iskolákat, mint a diákokat. Ez a törekvés tükröződik vissza „Szeged szab. kir. város házipénztárának 1923. évi zárószámadásán" és vissza fog tükröződni időtlen-időtlig, mert az alapítványokat örökéletű törvények védik. Elfacsarodik az ember szive, ha ma, az Urnák 1924 keserves esztendejében olvassa végig az alapítványok listáját. Százharmincnyolc olyan alapítványt kezelt a váro°, amelynek nagyobbik része tanulmányi célokat szolgált, kisebbik része pedig tudományos, vagy művészi törekvéseket támogatott. Ez a százharmincnyolc alapítvány valamikor logalább kétszerannyi embernek jelentett örömet, boldogulást, ma pedig fölösleges, hasznavehetetlen kolonc a városi számvevőség nyakán, a kamatokat már nem is adja ki a város, mert nincs, aki felvenné és igy a kamatok is a tőkéi gyarapítják, a majdnem semmivé értéktelenedet tőkét. Azok a jótékonyszivü emberek, akiknek nevét megörökíti ez a 138 alapítvány, sziklaszilárd alapokon kívánták biztosítani néhány arra érdemes, eminens diák sorsát és ezért az alapítványra szánt összeget leginkább biztosan kamatozó állampapírokba fektették. Arra ' természetesen nem gondolhattak, hogy jöhetnek idők, amelyek porrá zúzzák a legkeményebbnek és törhetetlennek hitt kősziklát is és megsemmisíthetik a magyar állam sziklánál is keményebbnek hitt hitelét. A legtöbb alapítványt állampapírokban őrzi a város, magyar koronajáradékban, magyar járadékkölcsönben, sől még hadikölcsönben is. Ezek a papírok 4—6 százalékkal kamatoznak. Páratlan gyümölcsözés volt ez a háború előtt. Ha valaki meg akarta örökileni a nevét, vásárolt néhányszáz koronáért ilyen állampapírt és azt alapítvány formájában átadta a városnak. A száz koronás papírok minden évben kamatoztak néhány, jó békebeli koronát és a néhány, jó békebeli koronából esetleg meg tudott élni egy jómagaviseletü, eminens, de szegény szegedi diák. A békebeli kamalkoronák azonban nem valorizálódtak, értékük 16.999*017 részét elvesztették és ma már nem akad olyan koldusdiák, aki kinyújtaná kezét ezekért, a nemrégen még annyira óhajtott, büszke ösztöndijakért. Talán akkor sem nyújtaná ki értük, ha mind a százharmincnyolcat felkínálnák, mert a százharmincnyolc alapítvány értéke alig két és félmillió papírkorona, aminek pedig alig százhuszonötezer korona az öt pzrcenUs évi kamata. Ebből egy diák egy napig is nehezen tudna mostanában élni, pedig valamikor körülbelül ötszáz diák élt belőle egy évig. A zárszámadás szerint a legnagyobb alapítvány „néhai Erdélyi Ignác és neje Mészáros Julianna" nevét őrzi. 570.978 korona és 78 fillér, de takarékpénztári betél. Ez valószínűleg készpénzként kezelt alapítvány volt és mint betét, növekedett ilyen nagy numerusra. A legnagyobb értékű alapitvényt Kárász Anna telie: kötményezett magyar koronajáradékban 110.000 koronát, magyar törlesztéses járadékkölcsönben 7200 koronát, takarékpénztári belétben 26.515 koronát őriz a város a neve alatt. Ennek az alapítványnak a kamatait tizenöt diák élvezte. A legkisebb alapítvány a Cserveny János féle, egy darab 100 koronás kötményezett magyar koronajáradékból, egy darab 100 koronás magyar koronajáradékból és 30 korona készpénzből áll, tehát összesen 230 koronát ér. A város tanácsa a mult évben utasította a számvevőséget, hogy az alapítványok kamatait csatolja a tőkéhez, mert nincs kinek kiadni a dijakat, nem pályázik értük senki. A számvevőség azóta igy kezeli őket, de annyi baj van velük, hogy rövidesen javaslatot, terjeszt szanálásuk érdekében a tanácshoz. Értesülésünk szerint javasolni fogja, hogy a tanács valamilyen formában egyesíts", az Összes alapítványokat, vagy p dig adja át őket további kezelés végett a kormánynak. Érdekes az is, hogy százharmincnyolc alapítványt kezel a város és a polgármester indítványára a minap mégis ugy határozott a tanács, hogy néhány eminens szegedi diák külföldi továbbképzése érdekében külön nagyobb alapítványt létesít. (m. I.) Bécsi modell selyemkalap• • rí II Bársony- és jaim megerkeztek. sararas Alakítás >kat modellek után vállal: KLEIN MARISKA KÖLCSEY-U. 7 Prófétával szembe SELYEM ÚJDONSÁGOK estélyi és báli dolgokra nagy választékban. KÉK - CSILLAGHOZ DIVATÁRUHÁZ A Ameríkai gyártmányú Irógrép I Világhírű legújabb Royal Pilaster modellü írógépet, valamint használt írógépeket is kedvező részletfizetésre adok. Nagy mechanikai javítóműhely, jókarbantartási vállalat KELEfttEÜ MÁRTON (Dugonics-tér sarok.) Telefoszám 13-22.