Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-04 / 279. szám

Egyes siám ára 2OQ0 korona Szerkesztőség és kiadóhivatal: Deák Ferenc-utca 2. (F6reállskolával szemben.) Teteon IS--3. A .Szeged* megjelenik hétfő kivételével minden nap. Egyes szám ára 2000 korona. Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 4Ct f 0, Budapesten és vidéken 45U.0 kor. SZEGED Hirdetési árak : Félhasábon 1 mm. 500, < hasábon 1(00 másfél hasábon 1510. Szövegközt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 6000 kor. Szövegközti közlemények soronként 7100, családi értesítés soronként 10000 kor V. évfolyam. Szeged, 1924 december 4, CSÜTÖRTÖK. 279-ik szám. Misztikus elemek a magyar politikában. Spengler, a nagykoponyáju német, aki két (estes kO!e ben boncolja és elemzi azokat az etöket, amelyekből uj kullurák és civilizációk születnek s amelyek a kullurák és civilizációk pusztulását és halálát eőidézik, ízt állapítja meg, hogy mgy háborúk után, mikor elborította az emberiséget a vérnek az özöne, mindig a miszticizmusnak a hulláma söpör végig az emberek társad!Imán. Misztikus elemek mindig lappangnak az emberek lelkében, hiszen tömérdek a jelenségeknek a száma, melyekre sem a biblia megnyugtató magyarázatot nem ad, sem a modern kémia és fizika a tapasztalati tényekből levont következtetések formájában megfelelni nem tud. Mégis legerősebbem nyomulnak az előtérbe az ilyen elemek a nagy háborúk után. Mikor annyi meg annyi embernek pusztult el hozzátartozója a hirctereken, a megmaradottak türelmetlenül keresik a miértet, amely okát adja, bogy miért sújtotta éppen őket a sors keze, keresik az összeköttetés lehetőségét az elveszettekkel, elköltözöttekkel. Ilyenkor van kelete az asztaltáncoltatásnak, a spiritizmusnak és okkultizmusnak, mindenféle formájában. Rejtelmes erőket, rejtelmes jelenségeket vélünk érezni magunk körül. Nem tudjuk, milyen erők igazgatják és intézik sorsunkat. Nem tudjuk a realitás bizonyosságával megvonni a határokat, a valótág jelenségei és a meghatározhatatlan sejtések között. A politikán is ködszerű látomások vonulnak keresztül. Azelőtt tudtuk, hogy van országgyűlés, amely törvényeket hoz, van király, aki a törvényeket szentesíti és van közigazgatás, amely a törvényeket végrehajtja. Van httalom, amely rendelkezik és van állampolgár, aki e rendelkezéseknek engedelmeskedni tsitozik. Van cselekmény, amely fel akarja boritani a közrendet és van biró, aki itél. De meri-e valaki nyugodt lelkiismerettel mondani, hogy ez igy van még ma is? Nem mosódiak-e el az utolsó évek folyamán a jogok és kötelezettségek határvonalai ? Nem volt- e az az érzése nagyon sok embernek, hogy bizonyos dolgok nem történtek volna ugy, mint ahogy történtek, ba valamely ismeretlen, misztikus, vagy okkultiiztikus jellegű erő az utolsó pillanatban nem fogta volna meg a közigazgatásnak, vagy büntető igazságszolgáltatásnak cselekvésre felemelt karját? Nincs-e még ma is az az érzésünk, hogy alsó áramlások is érvényesülnek a társadalmi és állami életnek abban a rendjében, amely azelőtt a megszokottságnak, a jogrendnek és a biztonságnak az érzését csepegtette belénk? Misztikus etők érvényeseinek és misztikus erők környékeznek bennünket. Eddig ezek az erök személytelenek voltak, vagy legalább is megrögzíteni nem lehetett ő?* . De most egész váratlansággal ujat produk' ~ magyar politika. A rejtelmességnek a ». éhe megszülte a misztikus államtitkárt, az államnak egy előkelő köz: isztviselőjét, aki árnyék mó jára vonul végig egy minisztériumnak horizoi. ján, anélkül, hogy abban a minisztériumban egy napig is szolgálatot teljesítene. Jöttét, távozásit nem árulja el más, mint néhány visszamaradt nyugta, amely arról tanúskodik, hogy az utolsó fillérig felszedte az effektív, húsból és vérből való államtitkárok illetményei', nem feledkezvén meg a családtagok részére csurranó-csöppenő apróságokról, különböző cimü segélyekről és ezen szolgálatnak a köztisztviselőket megillető nyugdijidőbe való beszámításáról. El kellett következni a világháborúnak, az összeomlásnak, a forradalomnak és ellenforradalomn k, meg kellett válnunk a cimek és rangok sokaságával ékes habsburgi etikettől, hogy egy uj kor megszülje a közigazgatásnak árnyékszerű misztikumát, a valóságos belső titkos államtitkárt, aki nek a szereplése annyira titkos, hogy nem tud róla más, csak a számkukac, aki a fizetést folyósítja és az államtitkár, aki ezt a fizetést felveszi. Hiíba igyekezünk, hogy a modern embernek destruktív és csodákat ismerni nem akaró nyomozó ösztönével széttépjük a misztikumok államtitkársága körül lebegő ködöknek a fátyolát. A törekvésünk meddő marad. Még azok a kézlegyintő magyarázatok sem elégítenek ki bennünket, hogy hagyjuk az esetet, hiszen csekélység az egész. Mi Spenglernek hiszünk, aki a nagy háborúk utáni misztikumokra tanított meg bennünket. Misztikusnak tekintjük, hogy valaki', aki a földmivelésügyi minisztériumbal fejtelt ki kétfégtelenül igen bokros tevékenységet, melyet később még miniszteri tárcával is kellett honorálni, miért kellett egy idegen minisztérium kebelébe átutalni ? Misztikusnak tekintjük, hogy a római mezőgazdasági intézetnek a likvidálását miért kellett éppen a kereskedelemügyi minisztériumnak egy titkos minősítésű államtitkárával elvégeztetni? Misztikusnak tekintjük, hogy a hivatalos lapból, amelynek hasábjai vannak arra, hogy a kultuszminisztérium olyan kétségtelenül izgató kérdésekre, mint a zsidóknak a sivatagi vándorlása, pályázatot hirdessen, miért kell éppen egy-két soros államtitkári megbízatásnak, vagy likvidáló főbiztosi kinevezésnek kimaradni? És misztikusnak tekintjük, hogy miként lehet egyáltalán érvényes egy olyan kinevezés és megbízatás, amely a hivatalos lapban nem lehet jelent és amely alól hiányzik az arra hivatott tényezőknek a közvéleményt megnyugtató fermánja? Túlozni nem akarunk, de ha az ilyesmi lehetséges, akkor hol van a garanicája a letszámapasztásnak és a szanálási akció komoly végrehajtásának? Ilyenformán ugyanis msgeshetik, bogy köztisztviselőknek egész légiója vesz bennünket körül, akiknek közlisztviselői minősége mindenki eiőtt titok. Amilyen destruktív világban élünk, még az is megeshetik, hogy a sarki vaskereskedő, akinél lópatkót vásárolunk, tulajdonképen előkelő köztisz: viselő, aki a diósgyőri állami vasgyár termékeit likvidálja a sóhivdtal számlája javára. A misztikum ugyanis ragadós és vannak emberek, akik szívesen burkolódznak fátyolos ködébe. A jóvátételi bizottság határozata a magyar ügyben. Páris, december 3. A jóvátételi bizottság ismert határozatához kiegészítésül még a következőket közlik: A jóvátételi bizottság tegnap tárgyalta a magyar kormány jegyzékét és elhatározta, hogy azon békeszerződési terheket, amelyeket Magyarország fizet, beszámítja az annuitásbu. Az egyes tételekre vonatkozólag a tárgyalások folytatódnak annak sz eldöntésére, vájjon ezen tételek béketerheknek tekintetnek e? A jóvátételi bizottság a közel jövőben megkezdi az átengedett magyar állami javak felbecsülését. Ezen célból két héten belül bizottság érkezik Budapestre, bogy a magyar hatóságokkal érintkezésbe lépjen. ÍMMÍMMMMMMII^^ Apponyi nagy beszéde a házszabályreviziós javaslat ellen. -1 Budapest, december 3 A nemzetgyűlés, mai ülését háromnegyed 11 után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. A házszabálymód08itó javaslathoz Szabó József felszólalása következett volna, aki azonban nincs jelen. Kaas Albert báró szölal fel tehát elsőnek. Visszapillantást vet az obstrukci* ide jére. Nem lehet tűrni — úgymond —, hogy a kisebbségnek megad »ssék a klotürjog és a többség ezzel szemben teljesen tehetetlenül áljon. Apponyi beszéde Apponyi Albert gróf szólal fel ezután. Régi parlamenti mul jánál fogva kötelessége, hogy kifejtse véleményét a javaslattal kapcsolatban. A Ház előtt fekvő javaslat határozatai között a klotür-szakasz az, amely a legélesebb nézeteltérést váltotta ki. A bizottságban már kifej'ette erre vonatkozó aggodalmát, de ezúttal is hangsúlyozza azt, kénytelen különben kijelenteni, hogy a kormánypárt a bizottságban a legloyálisabb modorban igyekezett honorálni a bizottságban rész vevő ellenzéki képviselők kivánsá juií és a fennálló aggodalmakra igen sok tekintetben megnyugtató megoldást talált. Sajnál kozásának sd kt fejez és', hogy az ellenzék egy része távol maradt a bizottsági ülésektől, mert az a meggyőződése, hogy sokkal több enyhítést lehetett volna elérni, ha az ellenzék az t léseken részt vesz. A kormánypárt a bizottságban számtalan pontban eHyhtett a javaslaton, azonban a vita bezárásához feltétlenül ragaszkodott és éppen ebben a tekintetben kiny telen volt a javaslattal szemben állást foglalni Szükségesnek tartja a házszabályok szigorítását, már cs k azért is, mert hive a vá'asztójog minél szélesebb rétegekre való kiterjesztésének és Milyen legyen Egyesek, megengedem, jóhiszeműen elza igy bive a parlamenti fegyelem erősítésének. A mai helyzetben is hozzájárul minden módosításhoz, amely az elnök fegyelmi jogát erősíti és neki szankciókat ad. Hozzájárul a klotürhöz is, a költségvetés és indemnitási javaslatra vonatkozólag, azonban csak két feltetel mellett. Először, ha sz indemni ás nem tar almaz egyebet, mint a pénzügyi felhatalmazást, nem pedig ugy, mint a legutóbbi időben, amikor a pénzügyi felhatalmazással egyáltalán össze nem függő szakaszokat is felvetettek. Másodszor pedig, ha a kormány kellő Időben benyújtotta a költségvetést. E két feltétel alatt hajlandó elfogadni a költségvetés és indemnitási vita időbeli korlátozását. Elfogadom a mai viszonyok között a vitának időbeli korlátozását olyan külpoliükai vonatkozású törvényjavaslatok tárgyalásánál, a melyeknek bizonyos határidő alatt kell tető alá kerülni, hogy a külpolitikai komplikációt elkerülhessük. Ami m*r most a rendes törvényhozó munkára vonatkozó klotürt Illett, meg kell mondanom, hogy elvileg nem perhorreszkálom. Ez egy széleskörű demokratikus alapokra fektetett parlamenti testületben szükséges lehet. Természetesen ellátva azokkal a klauzulákkal, amelyek elejét veszik annak, hogy a hatalommal vissza ne lehessen élnt. A mai viszonyok között azonban szavazatommal a klotürhöz hozzá nem járulhatok. Azokban az indokolásokban, amelyeket a klotür mellett felhoznak, utalnak arra, hogy Magyarország és Ausztria között a múltban fennállott közjogi viszony miatt tiltakozni kellett az ellen, most azonban, mikor függetlenek vagyunk, ennek nincs jogosultsága. Kérdem, téryleg függetknek vagyunk-e? Függetlenségnek lehet-e nevezni azt, hogy a nemzetgyűlés megal pozta az úgynevezett detronizáció törvényt ? a választójog? de Ilyen körülmények között azt mondani, hogy élvez, igazán — x-gjresen, lucgcugcuciu, juniaz.ciiiucu cua- • uc ii/cn nviainini/n nucuii u«i rándokoltak Kossuth Lajos sírjához és koszorú: i az ország teljes függetlenséget tettek a sírra azzal a felírással: Győztél Kossuth j vakság. Lajosi ezzel blasfémiát senki sem követett el, — A magam álláspontját a klotürrel kapcso-