Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-04 / 279. szám

2 SZEGED 1924 december 4. latban azonban nem első tarban erte ez elvi alapra építem. Az én kiinduló pontom egészen más. Én összefüggésbe hozom a többség jogá­nak feltéllen biztosítását azzal, hogy legyen •lyan választójog, hogy biztosítsa azt, hogy a többség valóban a nemzet akaratának őszinte kifejezője legyen. — S'.m a régi választójog, sem pedig a ma létező választójog eit nem biztositja mindaddig, amig ragaszkodnak a korlátolt szavazáshoz. — Mindaddig, amig ez fennáll, nem te­kinthetem a parlamenti többséget a nemzeti akarat valóságos képviseletének, olyan választó­jogra van szükség, amely biztositja a nemzeti akarat érvényesülését és hogyha ez megvan, hajlandó vagyok a ktotürt elfogadni. — lg*z ugyan, hogy bizonyos tárgyalások folyamán a minisz ereinek kijelentette, hogy a választójogi vüánál feladja azt a politikát, ami­ből a mult választási törvény kiindult, tudni­illik a titkosság kérdését. Ennek a nyilatkozat­nak ériéke más volt akkor és más ma. Nagyon nehéz azt várni valakitől, hogy levágja azt az ágat, amít ő ültetett. A mai többség a nyilt szazaids ágát ültette el, kevés remény van arra, hogy "ezt lefűrészeli. Vártam, hogy a többség hvonja a konzekvenciát, de bzvallo 72, hogy té­vedtem. — Ezek at okok, ame'yek miatt nem járul­hatok hozzá az előttünk fekvő javaslathoz, mert hiszen annak tengelye a klolür. Utat kell nyitni a klmagyarázásnak. — Röviden em'iteni fogom még az utolsó r.apok parlamenti eseményeit is. Bár a pénteki viharos ütésen nem vollam jelen és nincsenek személyes impresszióim, mégis azt látom, hogy olyan okokból, amelyeket magyarázni nem akarok, olyan vihar tört ki, a mely a magyar par­lament történetében ritkán fordult elő s amely­nek folytán az elnök indit'atva érezte magát j a házszabályok egy általános intézkedése alap­ján intézkedések megtételére. A képviselők egy csoportja szembe helyezkedett az el neki intéz­kedéssel, mert azt jogtal nnak tarloth és a to­vábbi következmények folyt n távol tartják ma­gukat a tanacskozás ól. — Sajnálom azf, hogy a mentelmi bizott­ság olyan súlyos határozatot hozott, mint­hogy a félreértések egész sorozata adott al­kalmat erre az incidensre. — Minthogy kisebb sérelemről volt szó. utat kell nyitni a klmagyarázásnak és eny­hébb elhatározást kellett volna hozni. — El kell ismerni a parlamenti rend meg­zavarásával kapcsolatosan azt is, hogy vannak olyan dolgok, amelyek a hangulat izgatottsá­gát indolttá teszik. Apponyi helyeali egy parlamenti bizottság kiküldését. — Igy csak helyeselni fogom egy parla­menti bizottság kiküldését, amely az Esküdt­ügyet vizsgálat alá veszi, mert a birói eljárás ennek az ügynek csak kriminalisztikus oldalát tisztázza, a politikai oldalát azonban nem érinti. Valahányszor a védelem egy kérdést lelt fel a vád politikai hátterére vonatkozólag, az elnök mindig azt mondta, hogy erre a kér­désre nem engedi meg a választ. Világos, hogy a kérdés politikai hátiere nincs tisztázva, pedig feltétlenül szükséges, hogy a közéletet megtisztítsuk a gyanúsításoknak miazmáitól. Okvetlenül szükséges, hogy aki bűnös, feltét­lenül bűnhődjék, aki pedig tiszta, mentes Hgyen a gyanúsítástól. Ezt a célt a birói el­járás nem érheti el, ezért tartón én is szük­ségesnek egy parlamenti bizottság kiküldését. — Költségvetés nélkül a kormányzás erkölcsi teher és abnormis állapot, amelyet megokolni semmivel sem lehet. Valutánk ingadozása nem megfelelő indok, mert a számok az értékvesz­tés esetén is tiszta képet nyújthatnak arról, milyen arányban fordíttatott a pénz egy és mis dologra. Abnormis dolog az is, hogy valaki ki legyen nevezve államtitkárnak anélkül, hogy erről valaki tudomáml bírna. Nem kívá­nom a földművelésügyi miniszter integer voltát támadni, mert elismerem, hogy hozzáférhetet­len, azonban az ilyen titokzatos djlog, hi egyszer kipattan, természetes, hogy irrittcíót i tiz elö. — Az ellenzéki pártok nem vonhatják kt magukat azon kötelezettségük alól, hogy a ta­nácskozásokban részt vigyenek, még akkor sem, hogyha sérelmek érték őket. A sérelme­ket nem lehet megtorolni azzal, bogy az ország iránti kötelességüket nem teljesitik. Meg kell állapitanom, hogy lehetetlennek tartom, hogy az első aranyköltségvetés a radikális ellenzék távolléie mellett tárgyalfassék le. El kell kö­vetni mindent abban az irányban, hogy ennek az abnormis helyzetnek vége szakadjon. Ezen indokok alapján nem járulhatok hozzá a szóbanforgó javaslathoz. Bethlen válasza. Ezután Bethlen István gróf emelkedik szólásra: — Két momentumra kiván válaszolni Apponyi Albert grófnak. Az egyik arra vonatkotik, hogy a pénteki napon, amikor a parlamentben a zajos scénák lejátszódtak, meg kellett volna kísérelni azt, hogy az ellenzéki képviselőkkel felvegyék az érintkezést. Eívil.'g ennek nem voltam ellene és ha ennek lehetősébe meglett volna, meg is történt volna. Njrmális esetek­ben megtörtént már, hogy az ülés felfüggesz­tését felhasználta az elnök arra, hogy a pártok vezetőségét magához kéretve, igyekezett a nyugalmat helyreállítani. Ebben a sajnos eset­ben nem volt módja az elnökségnek arra, hagy piriértekezletet hívjon össze. Hiszen Qyörki Imre képviselő az ütés felfüggesztés: alatt is képviselőtársaitól buzdítva beszédet tartott az ülésteremben. U^y a jövőben, mint a múltban is, hozzájárultam ahhoz, hogy a pártok vezetőit öaszehíva, a kérdéjeket meg­Oesiéllük és a differenciák elintéztessenek. — Apponyi Albert gróf azt mondotta, hogy az ellenzék egyik frakciója izgatott hangulatához a kormány is nyújtott indokot azzal, hogy egy s más ügyet titokzatosan kezel és nem járul : hozzá az Esküdt-ügyben a parlamenti bízott- | ság kiküldéséhez. Már akkor kifejeztem állás­pontomat, rámutattam arra, hogy az Esküdt­ügy a biróság eiőtt fekszik és nem tartanám alkalmasnak a bizottság kiküldését, mert más az, ha a biróság azt látja, hogy tényleg vitás esetről van szó és más, ha azzal a céllal hívják össze a bizottságot, hogy tisztességes emberek becsületében gázoljanak, alkalmat sem adva nekik arra, hogy az előzetes felvilágosítást meg­adhassák. Én hajlandó voltain a lojális köze­ledésre és a magam részéről semmit sem akar­tam titokban tartani. Ha az ellenzék azzal a kérésssel jltt volna, hogy egyes kérdésekre vo­natkozóiag adjunk felvilágosítást, feltétlenül meg­adtuk volna, azonban sohasem járulok hozzá ahhoz, hogy perfid politikai céllal egyes embe­rek becsületébe gázoljanak. — Tap iszialtus már a múltban, hogy a par­lamenti bizottságok a nemzetgyűlésen nem szok­ták a kérdéseket tisztázni, hanem még sokkal jobban összebonyolítják. — Ami Mayer János földmivelésügyi minisz­ter volt államtitkárságát illeti, ebben semmi titokzatosság soha sem volt. — Egyéb pontokban az általános vita végén tarta adó beszédemben fogok valaszolni. Berky Berky Qyula szólalt fel ezután. Szükség van a házszabályrevizióra, mert tanulnunk kellett az elmúlt eseményekből is. Szükségesnek tartja, hogy válaszoljon azokra az inszinuációkra, me­lyeket a deklarációban is leszögeztek. Síjnála­os, hogy alighogy egy képviselő kiteszi az u'cára a lábát, már elhalmozták kérvényekkel. De itt van Friedrich, a lánchídi csata hőse. 1920 ban mBga is ajánlott egy Patak József nevü egyént kiviteli engedélyre. Rupert Rezső 77.142/924. szám alatt egv Bognár Lajos nevü embert ajánlott, a 79 081/924. szám alatt pedig Lakó Jánost ugyancsak kiviteli engedélyre. Szi­lágyi Lajos még 1920-ban ajánlotta Spolaritsot tarhonyakivitelre. (Zij a jobboldalon) Tessék tehát csínján bánni a panamadolgokkal és tes­sék disztingválni a között, bogy ilyenek anyagi előnyre történtek e, vagy sem. Felolvas egy jegyzökönyvet, amely szerint Györki Inrét Kun Bila tanácsára a katonatanács tagjává válasz­tották. Azért emliti ezt fel, mert a szocialisták felől naponta azt hallják, hogy a jobboldalon ülnek a gyilkosok barát d. Qyörki interpelláció­jára azt mondja, hogy az ügyvédi kamara régi tagjai nem mertek volna vállalkozni arra, hogy vádjai. ' egy folyamaiban lévő bűnügyet interpelláció j alakjában a nemzetgyűlés elé hozzanak. ; — Mi a parlamen i rend fenntartásánál — mondotta beszéde végén Berky Oyula —, ha ismét jelentkeznek majd ilyen kilengések, ke­mények leszünk, mint a kő. A következő szónok Puky Endre elfogadja a javaslatot. Szünet után a nemzetgyűlés, mielőtt az elnök napirendi indítványt telt volna, az állandó bizottságbi Oyörkl Imre képviselő helyébe a házszabályok 29. szakasza alapján uj tagot sorsolt ki. A megejtett sorsolás szerint Meskó Zoltán került be uj tagként a bizottságba. Az elnök ezután napirendi indítványt tesz, majd áttérnek az interpellációkra. Az első interpelláló Csík József, aki interpellációjának elhalasztását kéri. Haller József, Peyer Karoly, Létay Ernő, Hegymegi Kiss Pál, Esztergályos János, Szeder Ferenc, Eöri Szabó Dezs5 és Kiss Menyhért interpellációját, mivel a kép­viselők nincsenek jelen, törlik. Az elnök háromnegyed kettő előtt berekesztette i az ülést. MSMMMMMMM^^ A szegedi kurzusujság és az ujszegedi orvos pöre. Szeged, december 3. (Saját tudósítónktól.) A szegedi kurzusujság mult év májusában több tá­madó cikket közölt dr. Léderer Dezső, az ujsze­gedi egészségügyi kerület tiszti orvosa ellen, aki a polgármestertől, mint felettes hatóságától kapott felhatalmazás alapján sajtó utján elkövetett rágal­mazás miatt feljelentést tett a cikkek szerzője ellen a szegedi ügyészségnél. Az ügyészség elvállalta a vád képviseletét. A törvényszék néhány hónappal ezelőtt kitűzte már a pör főtárgyalását, amelyen azonban a vád­lott szabályszerű idézés ellenére sem jelent meg és igy a tárgyalást el kellett napolni. Az ügyész­ség először Tumbász Béla, a „Szegedi Uj Nem­zedék" akkori felelős szerkesztője ellen emelt vá­dat, aki azonban megnevezte a cikkek szerzőjét Lukács Károly munkatársa személyében. Lukács Károly időközben megvált a laptól és egy debre­ceni lapnál helyezkedett el, igy a törvényszék a debreceni rendőrséget utasította a legközelebbi tárgyalásra való elővezetésre. A tárgyalást a törvényszék Wild tanácsa szer­dára tűzte ki ismét és arra a debreceni rendőrség elő is vezette Lukács Károlyt. Az elnök ismertette a vádat. Elmondotta, hogy Lukács Károly a „Sze­gedi Uj Nemzedék" hasábjain olyan súlyos vétsé­gekkel vádolta meg az ujszegedi tiszti orvost, hogy állításainak valódisága esetén ezek a vétségek al­kalmasak lennének a fegyelmi eljárás megindítá­sára. A cikk szerzője többek között hazaárulással, a szerb megszállókkal való barátkozással, külön­böző visszaélésekkel és a betegek felületes keze­lésével vádolta dr. Léderer Dezsőt és bünéül rótta fel azt is, hogy a választások idején Becsey­párti volt. Lukács Károly az elnök kérdésére kijelenti, hogy a cikkeket ő irta, bűnösnek nem érzi magát és a sajtójogi felelősséget vállalja cikkeiért, amelyeknek megírására közérdek késztette. Az „Uj Nemzedék" szerkesztőségében közvetlenül a cikk megjelenése előtt fölkereste Zsebők százados és Moldován gyógyszerész és megmutatták neki közlés végett azt a memorandumot, amit az ujszegedi küldött­ség nyújtott át dr. Aigner Károly főispánnak. A memorandumba foglalt vádakat közölte csak le. A memorandum egyébként az ujszegedi orvos eltá­volítását követelte a főispántól. Az elnök ezután ismertette a kérdéses memo­randumot és megállapította, hogy a cikkben fog­lalt vádak tényleg előfordulnak abban egy kivételé­vel. A memorandumban Léderer Dezső Becsey­pártiságáról szó sincs. Elmondotta ezután az el­nök, hogy dr. Léderer Dezső ellen a közigazgatási hatóság saját kérelmére megindította ebben az ügyben a fegyelmi eljárást, az iratokat azonban nem kapta meg a törvényszék a polgármestertől. Lukács Károly kijelenti ezután, hogy a cikkért még sem őt terheli a sajtójogi felelősség, mert azt szerkesztőjének és kiadójának határozott utasítá­sára irta. Védője a tárgyalás felfüggesztését indít­ványozza mindaddig, amig a fegyelmi iratok meg nem érkeznek a törvényszékhez. A Wild-tanács tanácskozásra vonult vissza, majd kihirdette határozatát. A védő inditványa alapján a törvényszék felfüggeszti a tárgyalást és hozzá­járul a valódiság bizonyításához. Ha o'csón akarja ruhaszövet, kabátszövet, vászon s b. szükséglett beszerezni, ugy keresse fel Kilmán Hugó nagyáruházát, AttiU-u. 7. m

Next

/
Oldalképek
Tartalom