Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-04 / 279. szám

2 SZEGED 1924 december 4. latban azonban nem első tarban erte ez elvi alapra építem. Az én kiinduló pontom egészen más. Én összefüggésbe hozom a többség jogának feltéllen biztosítását azzal, hogy legyen •lyan választójog, hogy biztosítsa azt, hogy a többség valóban a nemzet akaratának őszinte kifejezője legyen. — S'.m a régi választójog, sem pedig a ma létező választójog eit nem biztositja mindaddig, amig ragaszkodnak a korlátolt szavazáshoz. — Mindaddig, amig ez fennáll, nem tekinthetem a parlamenti többséget a nemzeti akarat valóságos képviseletének, olyan választójogra van szükség, amely biztositja a nemzeti akarat érvényesülését és hogyha ez megvan, hajlandó vagyok a ktotürt elfogadni. — lg*z ugyan, hogy bizonyos tárgyalások folyamán a minisz ereinek kijelentette, hogy a választójogi vüánál feladja azt a politikát, amiből a mult választási törvény kiindult, tudniillik a titkosság kérdését. Ennek a nyilatkozatnak ériéke más volt akkor és más ma. Nagyon nehéz azt várni valakitől, hogy levágja azt az ágat, amít ő ültetett. A mai többség a nyilt szazaids ágát ültette el, kevés remény van arra, hogy "ezt lefűrészeli. Vártam, hogy a többség hvonja a konzekvenciát, de bzvallo 72, hogy tévedtem. — Ezek at okok, ame'yek miatt nem járulhatok hozzá az előttünk fekvő javaslathoz, mert hiszen annak tengelye a klolür. Utat kell nyitni a klmagyarázásnak. — Röviden em'iteni fogom még az utolsó r.apok parlamenti eseményeit is. Bár a pénteki viharos ütésen nem vollam jelen és nincsenek személyes impresszióim, mégis azt látom, hogy olyan okokból, amelyeket magyarázni nem akarok, olyan vihar tört ki, a mely a magyar parlament történetében ritkán fordult elő s amelynek folytán az elnök indit'atva érezte magát j a házszabályok egy általános intézkedése alapján intézkedések megtételére. A képviselők egy csoportja szembe helyezkedett az el neki intézkedéssel, mert azt jogtal nnak tarloth és a további következmények folyt n távol tartják magukat a tanacskozás ól. — Sajnálom azf, hogy a mentelmi bizottság olyan súlyos határozatot hozott, minthogy a félreértések egész sorozata adott alkalmat erre az incidensre. — Minthogy kisebb sérelemről volt szó. utat kell nyitni a klmagyarázásnak és enyhébb elhatározást kellett volna hozni. — El kell ismerni a parlamenti rend megzavarásával kapcsolatosan azt is, hogy vannak olyan dolgok, amelyek a hangulat izgatottságát indolttá teszik. Apponyi helyeali egy parlamenti bizottság kiküldését. — Igy csak helyeselni fogom egy parlamenti bizottság kiküldését, amely az Esküdtügyet vizsgálat alá veszi, mert a birói eljárás ennek az ügynek csak kriminalisztikus oldalát tisztázza, a politikai oldalát azonban nem érinti. Valahányszor a védelem egy kérdést lelt fel a vád politikai hátterére vonatkozólag, az elnök mindig azt mondta, hogy erre a kérdésre nem engedi meg a választ. Világos, hogy a kérdés politikai hátiere nincs tisztázva, pedig feltétlenül szükséges, hogy a közéletet megtisztítsuk a gyanúsításoknak miazmáitól. Okvetlenül szükséges, hogy aki bűnös, feltétlenül bűnhődjék, aki pedig tiszta, mentes Hgyen a gyanúsítástól. Ezt a célt a birói eljárás nem érheti el, ezért tartón én is szükségesnek egy parlamenti bizottság kiküldését. — Költségvetés nélkül a kormányzás erkölcsi teher és abnormis állapot, amelyet megokolni semmivel sem lehet. Valutánk ingadozása nem megfelelő indok, mert a számok az értékvesztés esetén is tiszta képet nyújthatnak arról, milyen arányban fordíttatott a pénz egy és mis dologra. Abnormis dolog az is, hogy valaki ki legyen nevezve államtitkárnak anélkül, hogy erről valaki tudomáml bírna. Nem kívánom a földművelésügyi miniszter integer voltát támadni, mert elismerem, hogy hozzáférhetetlen, azonban az ilyen titokzatos djlog, hi egyszer kipattan, természetes, hogy irrittcíót i tiz elö. — Az ellenzéki pártok nem vonhatják kt magukat azon kötelezettségük alól, hogy a tanácskozásokban részt vigyenek, még akkor sem, hogyha sérelmek érték őket. A sérelmeket nem lehet megtorolni azzal, bogy az ország iránti kötelességüket nem teljesitik. Meg kell állapitanom, hogy lehetetlennek tartom, hogy az első aranyköltségvetés a radikális ellenzék távolléie mellett tárgyalfassék le. El kell követni mindent abban az irányban, hogy ennek az abnormis helyzetnek vége szakadjon. Ezen indokok alapján nem járulhatok hozzá a szóbanforgó javaslathoz. Bethlen válasza. Ezután Bethlen István gróf emelkedik szólásra: — Két momentumra kiván válaszolni Apponyi Albert grófnak. Az egyik arra vonatkotik, hogy a pénteki napon, amikor a parlamentben a zajos scénák lejátszódtak, meg kellett volna kísérelni azt, hogy az ellenzéki képviselőkkel felvegyék az érintkezést. Eívil.'g ennek nem voltam ellene és ha ennek lehetősébe meglett volna, meg is történt volna. Njrmális esetekben megtörtént már, hogy az ülés felfüggesztését felhasználta az elnök arra, hogy a pártok vezetőségét magához kéretve, igyekezett a nyugalmat helyreállítani. Ebben a sajnos esetben nem volt módja az elnökségnek arra, hagy piriértekezletet hívjon össze. Hiszen Qyörki Imre képviselő az ütés felfüggesztés: alatt is képviselőtársaitól buzdítva beszédet tartott az ülésteremben. U^y a jövőben, mint a múltban is, hozzájárultam ahhoz, hogy a pártok vezetőit öaszehíva, a kérdéjeket megOesiéllük és a differenciák elintéztessenek. — Apponyi Albert gróf azt mondotta, hogy az ellenzék egyik frakciója izgatott hangulatához a kormány is nyújtott indokot azzal, hogy egy s más ügyet titokzatosan kezel és nem járul : hozzá az Esküdt-ügyben a parlamenti bízott- | ság kiküldéséhez. Már akkor kifejeztem álláspontomat, rámutattam arra, hogy az Esküdtügy a biróság eiőtt fekszik és nem tartanám alkalmasnak a bizottság kiküldését, mert más az, ha a biróság azt látja, hogy tényleg vitás esetről van szó és más, ha azzal a céllal hívják össze a bizottságot, hogy tisztességes emberek becsületében gázoljanak, alkalmat sem adva nekik arra, hogy az előzetes felvilágosítást megadhassák. Én hajlandó voltain a lojális közeledésre és a magam részéről semmit sem akartam titokban tartani. Ha az ellenzék azzal a kérésssel jltt volna, hogy egyes kérdésekre vonatkozóiag adjunk felvilágosítást, feltétlenül megadtuk volna, azonban sohasem járulok hozzá ahhoz, hogy perfid politikai céllal egyes emberek becsületébe gázoljanak. — Tap iszialtus már a múltban, hogy a parlamenti bizottságok a nemzetgyűlésen nem szokták a kérdéseket tisztázni, hanem még sokkal jobban összebonyolítják. — Ami Mayer János földmivelésügyi miniszter volt államtitkárságát illeti, ebben semmi titokzatosság soha sem volt. — Egyéb pontokban az általános vita végén tarta adó beszédemben fogok valaszolni. Berky Berky Qyula szólalt fel ezután. Szükség van a házszabályrevizióra, mert tanulnunk kellett az elmúlt eseményekből is. Szükségesnek tartja, hogy válaszoljon azokra az inszinuációkra, melyeket a deklarációban is leszögeztek. Síjnálaos, hogy alighogy egy képviselő kiteszi az u'cára a lábát, már elhalmozták kérvényekkel. De itt van Friedrich, a lánchídi csata hőse. 1920 ban mBga is ajánlott egy Patak József nevü egyént kiviteli engedélyre. Rupert Rezső 77.142/924. szám alatt egv Bognár Lajos nevü embert ajánlott, a 79 081/924. szám alatt pedig Lakó Jánost ugyancsak kiviteli engedélyre. Szilágyi Lajos még 1920-ban ajánlotta Spolaritsot tarhonyakivitelre. (Zij a jobboldalon) Tessék tehát csínján bánni a panamadolgokkal és tessék disztingválni a között, bogy ilyenek anyagi előnyre történtek e, vagy sem. Felolvas egy jegyzökönyvet, amely szerint Györki Inrét Kun Bila tanácsára a katonatanács tagjává választották. Azért emliti ezt fel, mert a szocialisták felől naponta azt hallják, hogy a jobboldalon ülnek a gyilkosok barát d. Qyörki interpellációjára azt mondja, hogy az ügyvédi kamara régi tagjai nem mertek volna vállalkozni arra, hogy vádjai. ' egy folyamaiban lévő bűnügyet interpelláció j alakjában a nemzetgyűlés elé hozzanak. ; — Mi a parlamen i rend fenntartásánál — mondotta beszéde végén Berky Oyula —, ha ismét jelentkeznek majd ilyen kilengések, kemények leszünk, mint a kő. A következő szónok Puky Endre elfogadja a javaslatot. Szünet után a nemzetgyűlés, mielőtt az elnök napirendi indítványt telt volna, az állandó bizottságbi Oyörkl Imre képviselő helyébe a házszabályok 29. szakasza alapján uj tagot sorsolt ki. A megejtett sorsolás szerint Meskó Zoltán került be uj tagként a bizottságba. Az elnök ezután napirendi indítványt tesz, majd áttérnek az interpellációkra. Az első interpelláló Csík József, aki interpellációjának elhalasztását kéri. Haller József, Peyer Karoly, Létay Ernő, Hegymegi Kiss Pál, Esztergályos János, Szeder Ferenc, Eöri Szabó Dezs5 és Kiss Menyhért interpellációját, mivel a képviselők nincsenek jelen, törlik. Az elnök háromnegyed kettő előtt berekesztette i az ülést. MSMMMMMMM^^ A szegedi kurzusujság és az ujszegedi orvos pöre. Szeged, december 3. (Saját tudósítónktól.) A szegedi kurzusujság mult év májusában több támadó cikket közölt dr. Léderer Dezső, az ujszegedi egészségügyi kerület tiszti orvosa ellen, aki a polgármestertől, mint felettes hatóságától kapott felhatalmazás alapján sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt feljelentést tett a cikkek szerzője ellen a szegedi ügyészségnél. Az ügyészség elvállalta a vád képviseletét. A törvényszék néhány hónappal ezelőtt kitűzte már a pör főtárgyalását, amelyen azonban a vádlott szabályszerű idézés ellenére sem jelent meg és igy a tárgyalást el kellett napolni. Az ügyészség először Tumbász Béla, a „Szegedi Uj Nemzedék" akkori felelős szerkesztője ellen emelt vádat, aki azonban megnevezte a cikkek szerzőjét Lukács Károly munkatársa személyében. Lukács Károly időközben megvált a laptól és egy debreceni lapnál helyezkedett el, igy a törvényszék a debreceni rendőrséget utasította a legközelebbi tárgyalásra való elővezetésre. A tárgyalást a törvényszék Wild tanácsa szerdára tűzte ki ismét és arra a debreceni rendőrség elő is vezette Lukács Károlyt. Az elnök ismertette a vádat. Elmondotta, hogy Lukács Károly a „Szegedi Uj Nemzedék" hasábjain olyan súlyos vétségekkel vádolta meg az ujszegedi tiszti orvost, hogy állításainak valódisága esetén ezek a vétségek alkalmasak lennének a fegyelmi eljárás megindítására. A cikk szerzője többek között hazaárulással, a szerb megszállókkal való barátkozással, különböző visszaélésekkel és a betegek felületes kezelésével vádolta dr. Léderer Dezsőt és bünéül rótta fel azt is, hogy a választások idején Becseypárti volt. Lukács Károly az elnök kérdésére kijelenti, hogy a cikkeket ő irta, bűnösnek nem érzi magát és a sajtójogi felelősséget vállalja cikkeiért, amelyeknek megírására közérdek késztette. Az „Uj Nemzedék" szerkesztőségében közvetlenül a cikk megjelenése előtt fölkereste Zsebők százados és Moldován gyógyszerész és megmutatták neki közlés végett azt a memorandumot, amit az ujszegedi küldöttség nyújtott át dr. Aigner Károly főispánnak. A memorandumba foglalt vádakat közölte csak le. A memorandum egyébként az ujszegedi orvos eltávolítását követelte a főispántól. Az elnök ezután ismertette a kérdéses memorandumot és megállapította, hogy a cikkben foglalt vádak tényleg előfordulnak abban egy kivételével. A memorandumban Léderer Dezső Becseypártiságáról szó sincs. Elmondotta ezután az elnök, hogy dr. Léderer Dezső ellen a közigazgatási hatóság saját kérelmére megindította ebben az ügyben a fegyelmi eljárást, az iratokat azonban nem kapta meg a törvényszék a polgármestertől. Lukács Károly kijelenti ezután, hogy a cikkért még sem őt terheli a sajtójogi felelősség, mert azt szerkesztőjének és kiadójának határozott utasítására irta. Védője a tárgyalás felfüggesztését indítványozza mindaddig, amig a fegyelmi iratok meg nem érkeznek a törvényszékhez. A Wild-tanács tanácskozásra vonult vissza, majd kihirdette határozatát. A védő inditványa alapján a törvényszék felfüggeszti a tárgyalást és hozzájárul a valódiság bizonyításához. Ha o'csón akarja ruhaszövet, kabátszövet, vászon s b. szükséglett beszerezni, ugy keresse fel Kilmán Hugó nagyáruházát, AttiU-u. 7. m