Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-25 / 296. szám

2 8ZBQBD 1924 december 25. Jugoszláv—olasz egyezség Albánia felosztására. Budapest, decnmber 24. Fiuméből jelenük: Az albániai lázadás feltétlenül össze fog om­Jani, mert Anglia befolyása a törvényes Van Noll kormány érdekében érvényesül s ennek lett a következménye, higy Jugoszlávia nem támogatja többi az albán forradalmárokat. Ha túloznak is azok az albán hirek, hogy Jugo­szlávia fegyveresen támogatja Ahmed Zogult béget annyi mindenesetre igaz, hogy az albá­niai mozgalom jugoszláv területen szerveződött és Belgrádból kapott pénzügyi segítséget. Fel­Iün5 jelenség, hogy a lázadok egyik vezére, aki Zogul útin a legkimagaslóbb, Zena bég, jugoszláv állampolgár. Jugoszlávia rokons enve Ahmed Zogul fölke­lése irányában azzal magvaráz ható, hogy az agrárreform terén Ahmed Zogul egyetrt a ju­goszláv ko; mánnyal. A belgrádi kormány poli­tikája Van Njli elten ugyanolyan csapásokon halad, min1 aminő módszerhez nyúlt a horvát köztáriasági p rasztplrt ellen, nevezetesen, a tiranai kormányt is bolsevista üzelmekkel vá­dolja meg. Valami igaz vol a do ogban, mert Van Noli kezdetben közeledett a moszkvai szovjetkormányhoz, de aztán a tiranai angol követ intésére szakított Moszkvával, ső' a szo/­j tkormány követének kinevezéséhez nem járult hozzá. Azzal is magára vonta Van No!i a ju­goszláv kormány hiragját, hogy azokat a dél­szláv területeket, amelyeknek lakossági túl­nyomó részben albán, mint például a mitrovicai és koszovói kerületeket, Albánia számára kö­veteli Olaszországgal már hánapok előtt megegye­zett Pasics az albán kérdésben, még pedg oly alapon, hogy egész Albániát fel kell osztani is Olaszország kapja Valónál, Durazzót is Tira­nát, Jugoszlávia pidlg Albánia északi részit Szkularival. Görögországnak szánták Albánia dili részét, Argyrocastro városával együtt. Ei a terv mindenesetre hosszú időt igényel és nem oldható mag pillán ihyilag, hogy azon­ban megvalósítható legyen, be kell bizonyí­tani a világ előtt, hogy Albánia mint függet­len államtényező lehetetlen s erre szövetkezett PJS'CS miniszterelnök Mussoinival. Ennek az uj balfeánprogramnak keresztül vitelébea számi­toltak Anglia támogatására, de Anglia keresz­tülhúzta a tervet, nem annyira politikai okok­ból, mint inkább kapitalUzt km érdekből. Van Nolinak ugyanis sikerült idejében felkelteni az angol tőke érdeklődését a Tiraná'ó! északra ter­jedő ásványolajforrásck iránt s azoknak kiak­názására angol érdekeHségeknek koncessziókat adott, hololt eredetileg amerikaiak akarták azo­kat elnvernyi. Ezért intette le az angol kor­mány Pasiciot, hogy szüntesse be az albániai lázadók támogatását. hitel. Hadik János gróf nyilatkozata a hitelakcióról. Budapest, december 24. A hiteléletben mos­tohán kezelt kis és középiparosság, amelynek száma Csonkamagyarország területén több mint 150.000-re rug, a mai kedvezőtlen gazdasági vi­szonyok között súlyos válságba jutott. Tegnap befejeződtek azok a tárgyalások, amelyeket Had k János gróf, az IOKSz e'nöke a kisipari hitel ügyében foly a'ott az illetékes tényezők­kel. A tárgyalások eredménye ről Hadik János gróf a következőket mondo'.ta : — A közelmúltban az érdekeltek kérésére Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter több alkalommal ankétot hivitt egybe a hazai kis-, közép- és kézmű vesiparossság hitelellátása ügyében. Ez ankétok eredményeként egyértel­műen alakult ki az a fefjgás, hogy a kis­iparosság helyzetén javítani kell, mert az álta­lános gazdasági pangás következtéb :n súlyos válsággal küzd, termeivényeit képleien értéke­síteni és igy igen sok szakmában üzemreduk­cióra, a segédek és segédmunkások ezreinek elbocsátásira került a sor. Az iparosság hely­zetét sulyosbitotla az a körülmény, hogy a hiteléletbe egyáltalában nem volt bekapcsolva. A pénzügyminiszter épp ugy, m'nt a keres­kedelemügyi miniszter mél ányolta a kisipar nehéz helyzetét és intervenciójukra a Pénz­intézeti Központ vállalkozott a kisipart hitel­akció visszleszámitolási hitelalapjának biztosí­tására. A pénzügyminiszter kijelölésére az Ipa­rosok Országos Központi Szövetkezete meg­bízást nyert az egész ország és Budapest fő­város te ületén lakó kisiparosok hitelkérelmei­nek elin'ézésére, mig az akcióba bekapcsolt Kisipari Hitelintézet R T. a fővárosi iparosok hitellel való ellátására kapott megbízást. — A Pénzintézeti Központ a kölcsönök folyósítása föltételéül kötötte ki, hogy a ki­helyezett hiteleket valamilyen biztosítóintézet utján biztosi sák. A Pénzintéze i Közpon tal kötött megállipodás értelmében a P. K. jden­tős összeget bocsit visszleszámitolísi hilel formájában az IOKSz u'ján a kis-, közép­és kézmüvesiparosság rendelkezésére. A tár­gyalás során igyekeztünk érvényt sierezni anmk, h gy a hitel, amennyire az adott vlszo nyok megengedik, a leh itő legolcsóbb legyen. — E inek megfelelően a h telakció során folyó­sítandó kölc.önök közül a jelzálog- és kézi­záloj fedezettel biztosított kölcsönök 21.62 százalékos, a nyilt kölcsönök pedig 23.30 szá­zalékos kimat mellett kerülnek folyósításra. A P. K. a Nemzeti Bank kamatlába fölött 2 szá­zalékkal (jelenleg 12 és fél plus 2), vagyis 14 | és fél s áralékért bocsátja a hitelt az IOKSz rendelkezésére. — Az egy-egy ipjrosnak nyújtandó kölciön összegére nézve általános szabály, hogy egy­egy iparosnak nyújtandó kölcsön összege 50 millió koronát meg nem haladhat. Kivételes esetekben 150 millió korondig terjedhető hitelt is engedélyezhet az IOKSz, mig ez összegnél nagyobb öjszegek folyósi ására csak igen rend­kívüli esetekben kerülhet sor. A váltók 3 havi lejáratra szólnak és legfeljebb két alkalommal ujithatók meg, igy az iparosok 9 hónapos hitelhez juthanak. — A megállapodás szerint az Anker biztosító a hitelekből behajthata'lan összegek 85 száza­lékáért szavatosságot vállal', mig a fennmaradó 15 százalékéri az IOKSz viseli a f .-lelósséget. Ki kell emelnem, ho.y a kölcsönök megszerve­zése tekintetében döntő szerep jut az tparos­: ságnak. ( — A kisipari hi el akció megtere ntésével az iparosságnak évtizedei sérelmei közül az IOKSz­ről szóló törvény megalkotásával egyetembei ez év folyamán már a második nyert orvoslást. Az IOKSz az akcióval kapcsolatos összes ad­minisztraiv teendőket minden külön költség felszámítása nélkül végzi és amennyiben a ta­pasztalít azt bizonyítaná, hogy az önköltségek a kontemplált 4 százaléknál alacsonyabbak, ugy ezt is leszállítjuk. A pápa influenzája miatt nem vehet részt a szent é/ megnyitástn. Mi este, a Megváló születésének percében kellene Szent Péter földi helytartójának, XI Pius pápának el­hagynia a Vatikánt. Ilyenkor a pápa felszáll az aranycirádákkal ékes Sedia Qesta Toriára, ame­lyet négy ünnepi ruhába öltözött bu olanti vesz vállára. Igy viszik a pápát Sze,it Péter bazi iká­jának ahhoz a bejáratához, amelyet szent kapunak, Porta Sandának neveznek. Ez a kapu állandóan be van falazva és minden 25 esztendőben egyszer, a szent év tartamán van csak nyitva. A szent kapu elölt a pápa leszáll a hordszékéből és a kezében levő aranysala­páccsal szimbolikusan ledönti a beLLzást. A mostani jubileumi év huszonnegyedik az egyház történetében. — Egy most érkezett hir szerint a pipa a napokban influenzás lett s ez a kö­rülmény lehetetlenné tes i, hogy most elhagyja a Vatikánt. A pápi betegsége nem súlyos ter­mészetű, de megakadályozta öt abban, hogy karácsony estéjén részivehessen a szent évet megnyitó szertartáson. Magas vendégem volt. Irta Móra Ferenc. Lehet annak vagy három esztendeje, hogy hely­beli postával egy irkatáblára rajzolt térképet kap­tam. Az volt föléje Írva: Európa centrifugális né­pei a babiloni torony összedülése óta, alul pedig igy volt megnevezve a kartográfus: Szellemlátás­ból zajzolta Kiskos József Szellemi Ember. Cédula is volt ráerősítve gombostűvel s azon a Szellemi Ember arra kért a szellemek nevében, hogy küld­jem el a centrifugális térképet a békekonferenciá­nak. Nem vagyok éppen szivességtelen ember, de ezt az egyet nem tehettem meg. Láttam, hogy a békekonferencia anélkül is eléggé meg van keve­redve, — nem mertem a lelkemre venni, hogy még jobban megbolonditsam a Clemenceau és Társai céget. Két hét múlva megint kaptam a Szellemi Em­bertől egy küldeményt. Egy tizennégysoros érte­kezés volt benne arról, hogy a torontálmegyei Kübekházát Árpád apánk idejében Tibetházának hivták és azt egy Tibet nevü herceg alapította, akinek Ázsiában még most is hatalmas birodalma van. Persze ezt is „szellemlátásból" tudta a Szel­lemi Ember és megint csak a szellemek nevében arra utasított, hogy a memorandumot küldjem el Pékár Gyulának. Sajno3, megint udvariatlannak kellett lennem. Turanizmussal elvi okokból nem foglalkozom és igy a memorandumot se küldhet­tem el Pékár Gyulának. Be kellett érnie azzal, hogy betettem a térkép mellé a kultúrpalota aktái közé. Kissé szokatlan ügydarab ugyan, de a Kur­tulpalota T. c. igazgatóságának volt cimezve s a közvagyon kezelésében soha se lehet eléggé óva­tos az ember. Azóta a Szellemi Akták száma igen megszapo­rodott. A szellemek nem érzékenyek, nem vették rossz néven, hogy nem tettem eleget a kívánsá­guknak s tovább is küldözgették az Értekezlet­ekei és Térképezet eket. Most már azonban minden használati utasítás nélkül, csak ugy privát gyö­nyörűségemre. Ami azt illeti, sok gyönyörűséget is találtam bennük, de hasznukat egyszer se vettem, mivel nem vagyok gyakorló politikus, a szellemek pedig leginkább aktuális politikai kérdésekben ad­tak kéretlen nyilatkozatokat. Például a királykér­désre is nagyszerű kádenciát tudtak. Megoldódik az magától, mint a Szellemi Ember tudatta velem, csak éppen Rudolf trónörököst kell kiszabadítani a budai vár titkos pincéjéből, ahová be van fa­lazva. Annak pedig nagyon egyszerű módja van. Csak az kell hozzá, hogy a miniszterelnök Szent György nap éjszakáján hintse meg a titkos pince falát olyan vizzel, amit kilenc hajnalon kilenc csordakutnak a vizéből szedett. Ez pedig Buda­pesten tudvalevőleg nagyon könnyen keresztül­vihető. Persze a titkos pince bejáratát is ismerni kell s abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy erről is felvilágosítást adhatok a megküldött tervrajz alapján, de majd csak akkor, ha a kér­dés aktuális lesz. Van bennem annyi hazafiság, hogy időelőtti leleplezéssel nem komplikálom a helyzetet. El lehet ezek után képzelni, hogy milyen nagy volt az örömem, mikor valamelyik nap végre sze­mélyesen is megismerhettem a Szellemi Embert, aki nagyon európai formák közt vizitelt. Nem ajtó3tól rohant a házba, hanem beküldte a név­jegyét. A névjegye egy tenyérnyi nagyságú deszka­lap, nyolcágú csillagalakra kifaragva. Azért nyolc­ágú, mert a szellemektől kapta s a szellemek is nyolcáguak, sőt az emberek is mind nyolcáguakká válnak, ha megtisztulnak. • A Szellemi Embernek egyelőre csak két ága van, még pedig két kurta, tömzsi lába, amely nem ért le a főidre, ahogy az íróasztalomnál álló nagy székbe beletessékeltem. Szemre egészen normális adóalanynak látszik a Szellemi Ember, akiről ha­marosan kiderül, hogy fiatal korában asztalossegéd volt. Kiváló „eszmetehelség"-én kivül ennek kö­szönhetjük, hogy Szellemi Ember lett belőle. Mert ha csizmadia lett volna, akkor valószínűleg in­kább politikai pályára lépett volna, amelyen ko­runkban több csizmadia csinált már szenzációs karriért. A sikongató gyalu különös eszméket su­galt neki a műhely csöndjében s a gondolatai lassankint olyan csavarmentesek lettek, mint a gyalu nyomán lehulló forgácskigyók. Amit a gyalu kezdett, azt bevégezték a könyvek, az asztalos­legény agyának csavarmeneteiben eleresztették egymás kezét a betűk s egészen máskép fogódz­tak össze, mint ahogy azelőtt voltak. Igy állt az­tán elő a tökéletes Szellemi Ember, aki most el­érkezettnek látja az időt arra, hogy a cselekvési térhatásokat kiarányitsa magának. Ezek saját szavai Kiskos József Szellemi Ember­nek s aki talán érthetetlennek találná őket, az ne felejtse el, hogy az akadémiai tagokat se mindig lehet megérteni. Én ugy tapasztaltam, hogy addig, mig bele nem melegszik, a Szellemi Ember se mond különösebb szamárságokat, mint a szalon­okkultisták. Például mikor azt mondja, hogy min­den ember két ember, egy költői, meg egy prózai, az egészen elfogadható dualisztikus álláspont. S talán még abban is van valami akceptálható, mi­kor azt fejtegeti, hogy Ádám idejében a költői embert, vagyis a lelket huszonnégy láb és három coll ördögi burok fogta körül, azonban már azóta sokat haladtunk, mert most már az ördögi burok csak öt láb. (Őnála ugyan csizmástól sincs há-

Next

/
Oldalképek
Tartalom