Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-21 / 293. szám

1924 december 25. SZEOED 5 Szembeköpősdi. Elöljáróban arra kérem a tisztelt szedő urakat, hogy ne javítsák ki a cimet szembekötősdire. Nem a gyerekjátékról akarok beszélni, ámbár végtelen boldogság volna, ha az ember beköthetné néha a szemét, hogy minél kevesebbet lásson mindabból, ami a mai életet, a mai szokást, tempót teszi. — Szúrd ki a szemedet, ha nem akarsz látni, mondaná erre egyéni felfogással orgoványi illetőségű felebarátom, aki szeret mindjárt a gyakorlat terére rándulni s csak végleteket ismer. Minthogy azonban egy kis ideig még ragaszkodom a szemem világához, inkább elfordítom a fejemet, ha gyomorfel forgató látvány kínálkozik. Mondom hát, hogy nem a szembekötősdiről beszélek, hanem a szembeköpősdiről! Határozottan terrorizálva vagyok ugyanis, egyéni szabadságom súlyos sérelmet szenved s ne csodálkozzanak rajta, ha maholnap iefátyolozottan jelenek meg az úgynevezett emberi tömegben. Amit a török nők elhajítottak, én azt fölveszem, mert nem tudok másképpen védekezni s határozottan meguntam, hogy egyik-másik ismerősöm, — ha mindjárt nem is e őre megfontolt szándékkal, — szembe köpjön. Egyik-másik ismerősöm ugyanis nem tud másképpen beszélni, csak ha egészen közel hajol hozzám. Mi az, hogy közel? Beledugja az orrát az arcomba, hogy megtudjam, mit ebédelt, vagy vacsorált. Amatőr humorista és kivételesen okos ember lévén, (ő állítja ezt magamagáról, már pedig ki tudhatná ezt jobban ?) — sokat beszél, saját tréfája megkacagtatja 5 akkor... sz-szc-c... a szemem elhomályosul. Határozottan szembeköpött, szedhetem elő a zsebkendőmet. — Nézze, kérem, mondom neki szokott szelidségemmel, jól tudja, hogy nem járok esernyővel. Azonkívül nem vagyok kisgyerek, akit uraságod megcsodált, hogy utána a varázslat eloszlatása okából megköpködjön. De végül és mindenektől eltekintve én magam mosakodom, semmiféle segédeszközre nincs szükségem. Rokonszenves ismerősöm nagyot kacag, (szivaccsá válik tőle az arcom), Cyranó-orrával majd hogy felöklel s kijelenti, hogy mégis csak szerencsés természetem van, mert a kedélyemet nem zavarja meg semmi. — Istenem, ilyen kicsinység ... felelem homályos tekintettel s menekülök a sarokba, hogy biztosítva legyek a nyájasságától, vagy mondjuk Göregáborosan: a nyálasságától. Jaj, ha egyáltalában volna szankciója a menekülés fogalmánaki Ezt a típust nem irthatod ki soha, mert olyan, mint a giliszta, annyi önnálló részből áll, ahányba szakítod. Nem tudni, mi van benne több: modortalanság, Ízléstelenség, vagy önzés? Valahogy ugy láttam naiv gyermekkoromban, hogy a rendes ember lehetőleg nem válik másnak a terhére s mindig reszkettem attól a régi, egyébként jóízű szegedi embertől, aki beszédközben leszedte minden kabátgombomat, amiként hogy a másik régi és néhai sem tett jót velem, mikor magyarázás közben kékre bökdöste a karomat. Ugy képzelem el, hogy angol társaságban azt mondanák ezeknek: — Uram, ha boxbajnokoskodni kiván, vonuljon az arénába. Kelemen Béláról mondta nekem egyszer valaki. — Kicsinyes ember. — Miből látja ? — Kérem, beszélgetek vele a főispáni hivatalban s közben, mert ez a természetem, hozzányúlok egyik-másik ceruzájához. Olt feküsznek azok pedáns rendben egymás mellett az Íróasztalán a tolltartók sorában. Hát valószínű, hogy nem oda tettem vissza a ceruzát, ahol volt. Mit gondol, mit csinál erre Kelemen? Nem restelli kikeresni a ceruza régi helyét s állítja megint glédába valamennyit. Mégis csak idegesítő ez a kicsinyes pedantéria! Valami ilyesfélét feleltem rá. — Igaza van, idegesítő, de csak arra, aki nézni kénytelen. Még nagy önuralomra vall, hogy Kelemen nem szólt semmit, mert én nem bírnám ki... (Tegye le, kérem, azt az ollót, ne babráljon vele. Ha pedig tetszik a ceruzám, inkább vigye el, de most hagyja békén, ne üsse vele a taktust.) Én elég türelmes vagyok s nem rajongok föltétlenül a fabáb-merevségű emberekért, de a múltkor lelöktem valakit az íróasztalomról, mikor ráfeküdt és ugy magyarázta haszontalan mondanivalóit. Az ilyesmi csak a régi Folies-beli Klabriasparthie-ben fordulhatott elő, ahol a vádlottak konfidensen a biró asztalára tehénkedtek. El lehet'a világ legdiszkrétebbdolgát mondani három lépés távolságból is. Mondom, nagyon csodálom Kelemen Bélát, hogy kibírta szó nélkül. Egyébként is mániám, hogy a rendszeretet — akármilyen apróságban nyilvánuljon meg — körülbelül egy a testi tisztasággal. Hát ne bántsuk azokat a ceruzákat. Beszélhetsz, jó vitéz, — intem önmagamat — úgyis hiábavaló a szó. Minden érdekelt meg lesz győződve, hogy másra vonatkoznak ezek a megjegyzések, nem őreá s tanácsos holnapra fölszedned azt a fátyolt, mert kezdődik előlrüla szembeköpősdi. Nach'aufer ur pedig ugy mondja továbbra ; is lényegtelen fecsegéseit, mint Komlósi hős-szerelmes Herczeg Ferenc „Andor és András"-ában. Hogy kit akart Herczeg ezzel az alakkal kifigurázni, azt annak idején mindenki tudta. A szinész egy békében is milliomos lány után vetette magát s mindenképpen azon volt, hogy kompromittálja. Zsuron ugy közeledett hozzá, hogy szinte a füléhez ért a szája, a szemét felforgatta, a hangja sejtelmesen suttogó lett. — Ah! — izgultak a jelenlevők, ott történik valami. Pedig a szinész ebben a nagy kikészitettségben csak azt kérdezte a lánytól: — Hogy van édes mamája, a nagyságos asszony? Komlósi azóta elkerült az országból, de egész sereg Keszeg utódja ittmaradt folytatásnak. Ráérő, játékos egyéniségek, szeretik a szembeköpősdit. Bob. A rendőrség és a város kihágási bíróságának a hatásköre. körébe trrtozik még a korcsmai hitel flgye is. A korcsmárosokat ugyanis arra kötekzik'a törvényes rendelkezések, hogy felfünő he'yen függesszék ki azt a táblát, a-nely azt mondja, nogy "hitel nincs!" Az a ko?csmá os, aki a kifüggeszlett tábla ellenére is nyújt hitelt, illetve a hitelnyújtásban túlmegy a megengedett határon, kihágást követ el és büntetendő. A háború előtt nyolc forint volt a büntetlenül engedélyezhető hitei. Most az aranykorona hullámzása szerint változik. A szegedi korcsmi' rosok nem igen vétenek ez ellrn, legalább is kevés ilyen ügy kerül a városi k;hágási biróság elé. A járásbíróságon valíszinüleg több korcsmai hitelügy fordul elő, a korcsmárosok ugyanis a hitelnyújtásból származó követeléseiket csak a törvényesen engedélyeze t m ximális hitel keretén belül érvényesíthetik. Az államrendőrség, mint re^dői büntető biróság hatáskörébe a kővetkező ügyek tartoznak: A nyilvános gyűlések engedélyezése, az útlevél, u iigazo'vány, szini előadások, hangversenyek, táncestélyek, előadások, felvonulások engedélyezése, köztisztasági és tűzbiztonsági ügyek, cseléd'gyek, záróra elleni khágások, a jármüvek, fegyvertartási és fegyverviselési, vadászati, erkölcsrendészeti, közszemérem, köz rkölcs és közcsend elleni kihágások. A városi kihígási biróság itéle'eit másodfokon a városi tanács bírálja felül, a rendőrségi ítéletek márodfoku halósága pedig általában a , kerületi főkapitánys g. A kihágási ügyekben 1 harmadfokon mind'g az illetékes miniszter dö; t. A két csoport közül a városi kihágási biróság csoportja a nagyobb. A városi kihágási bíróság vezetője jelenleg dr. Hammer Fidél, aki egyedül ítélkezik a ha'asköréte tartozó ügyekben. A nála iktatott ügyek száma az idén megközelíti már a tizenkétezret, tehát közel negyven jut belőle minden napra. Az államrendőrség büntető birfsíga ebben az é<b;n alig ötezer ügyben Ítélkezett, tehát lényegesen kevesebb dolga lenne a rendőri bünfeöbirónsk még akkor is, hsegyedül lenne, pedig hsrm«dmsgával ítélkezik. A vá osi kih'gás ügyeinek javarésze iskola ügyi kihágás, nagy azonban az erdei és közegészségügyi kihágások száma is, különösen sok tejhamisi ót itélt el az idén a kihágási biró. A kihágások maximális büntetése hárommillió korona pénzbüntetés és hét hónapi elzárás. Az elzárást a kihágási bíró átváltoztathatja pénzbüntetésre is, ha enyhitő körülményt talál a kihágás elbírálása alkalmával. Szeged, dec mber 20. (Saját tudósítónktól.) Néhány nappal ezelőtt röviden b;számol!unk arról a bonyodalomról, amely egy cselédügy körűi támad'. Az államrendőrség kihágási bíróságának elsőfokú Ítéletét ugyanis megfelebbezték, de stnki sem tudta bÍ7onyosan, hogy melyik hatóság illetékes a másodfokú döntésre. A kerületi főkapitány, aki egyébként az államrendőrség kihágási ítéleteit, mint másodfokú büntető hatóság bírálja felül, a me?felebbezett cselédügyben nem vállalta a másodfokú hatóság szerepét és az ügyet illetékes elintézés végett áttette a várs tanéc;ához. A t?n4cs a rendőrség államosítása előtt valóban intézte másodfokon a megfelebbezett cselédügyeke', de sz államosítás után, amikor a cselédügyek elsőfokú elintézése az államrendőrség hatáskörébe került, nem foglalkozott c^elédüsyeltkei. Most is ugy találta, bogy ren váll Ihatja a ctelédügyi másodfok szerepet, ezért elhatározta, hogy az illetékesség kérdésének eldöntésére a belügyminisztert kéri fel. A rendőrség államosítása után általában nagy bizonytalanság urelkodik a kihágási ügyek körül. Az államosítás előtt a városi rendőrség töltötte be egyedül a rendőri büntetőbíróság szerepét és kivétel nélkül minden kibágási ügyet saját hatáskörében birált el. Az állaraositás után a kihágási ügyeket két csoportra osztották. Az egyik csoport továbbra is a rend őrség kihágási biróságánsk hatáskörében maradt, a másik csoportot azonban a város ujonJ nan szervezett kihágási bírósága vette át. Mivel a csoport között nircsen éles határvonal, gyakrrn fölmerül az illetékesség kérdése és sok esetben még az illetékes minisz'éríum sem tudja, hogy a kérdéses űgy melyik kihágási biróság hatáskörébe tsrtozlk. A hö.önség tájékoztatása céljából szükségesnek tartottuk, hogy felsoroljuk azokat az ügyeket, amelyekről kétségtelenül megállapithEíó, hogy melyik kihágási b'róság hatáskörébe tartoznak. A rendőrség államosítása alkalmával kiadott és az azóta megjelent kormányrendeletek értelmében a következő ügyek tartoznak a „közigazgatási hatóság, mint rendőrt büntetőbíróság", röviden a városi kihágási biróság hatáskörébe: a közegészségügy, a filoxéra elleni véd kezés, az erdő- és mezörendöri ügyek, az ipari, vizjogi kihágások, az állategészségügy, a halászat, a vámügy, az áruvédjegy ügye, a baleset elleni védekezés, a borhamisítás kivételével a termény- és élelmiszer hamisítás, a mértékügyek, a munkásbiztositás, az iskolaügyek, a gazdasági cse!éciü?yek, ezenkívül a városi szabályrendeletek körül támadt kihágások. A városi kihágási biróság hatáskörébe tartozott a vasárnapi munkaszünet körül támadt k hígások ügye is, egynéhány hétíel ezelőtt megjelent kereskedelmi miniszteri rendelet azonban ezeket az ügyeket az államrendőrség hatáskörébe utalta át. A városi kihágási biróság hatásKarAcsonyra legdivatosabb meglepetés cpy Hép festett vagy elOhuzotl GOBLEIN SEELENFREUNDNÉNÁL EK3 írodaf?258. BELVÁROSI MOZI pénXriSB.' ffi81on KOI1ZÓ MOZI TXg EST SZÉCHENYI MOZI T?S December 21-én, vasárnap: Petrovich Szvetiszljv Söt Koenigsmark(A rSony Dráma I—II. rész egyszerre, 12 felvonásban. Az Idény legnagyobb vilúpfUmJet December 21-én, vasárnap illHICa < Cigány WlrAlynö). Harc egy leányért 7 felv.-ban. Főszerepben: DOfOfh^ DalíOR Azonkívül: Ripacsék Pirípé^n Amerikai burleszk 2 felvonásban. December 21., vasárnap A polcol birodalma. Kalandorattrakció 7 felvonásban. — Főszereplő: OWEN mOORE. Azonkívül: A kacsavadász borbély. Amerikai burleszk 2 felvonásban. Előadások kezdete - 3, 5, 7, 9 órakor Előadasok kezdete: 3, 5, 7, 9 órakor. Előadások kezdete: vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor. Fél búvárakkal I