Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-21 / 293. szám

6 SZBOBD 1924 december 21. Villamos főzőedények, teafőzők, kávégépek 3, 6 és 12 személyes, kenyérpirító, tej- és tea-kannák, vasalók, hajsütők, hajszárító, tojásülők, utivasaló és vizforralók, lábmelegitő termoforok, porszivógépek és stcrilisatorok eredeti világhírű Siemens-Schuckert Miivek R.-T. gyártmányai kizárólagos elárusitóhelye ^^„„r _ világítási üzletiben ronyo OOITltt Kölcsey-u., Wagner-palota. A János vitéz, a Bob herceg, az Obsitos költője elvonult Szegedre az élettől. Legolcsóbb, leghasznosabb ajándék a könyv Óriási választékban kipható 252 ENDRÉNYI IMRE könyvkereskedésében (Kelemen-u. 7.), ahol hitelre is beszerezheti karácsonyi szQkségletéL Karácsonyi vásár Nagy választékban kalapok, nyakkendők, férfifehérnemüek, uridivatcikkek 200.000 koronán feliili vásárlásnál . . 5% 500.000 felül . . ö% kedvezményt nyújtok 17 Szende Mihály Kelemen-utca 12. szám. Telefon 5-64. Szeged, december 20. (Saját [tudósítónktól.) Napokkal ezelőtt egy magyar író az újságban egy szomorú tragédiát irt. Nem egy drámát, amely a Vojních-dijra pályázik és föl egészen a Nemzeti Szinház rivaldáihoz; és nem is regényt, amely a dinamit Nobeljének diját igényli. Csak egy szomorú-egyszerű újságcikket: Hegedűs Lóránt tragédiáját. Egy miniszter sorsát, az ellenforradalom miniszterének sorsát, aki mégis, soha sem volt ellenlorradalmí-harcoló, aki mindig lehetetlennek hitte az ellenforradalmi vért és aki miniszter volt mégis az ellenforradalom szomorú, fekete napjaiban, mert az álmok és szimfóniák lovagja volt, aki könyvei és asztalai mellett eltemetkezve csak a magyar sorsért dolgozott, hogy megállítsa a s?örnyli zuhanást, az elbukást és nem látta igy az utcák vérét és a politikai förtelem mocsarát. A szimfóniák lovagja volt Hegedűs Lóránt, aki álnodásai után elborultan és elvonultan fekszik, ablaka alatt a főváros szivén, mint egy uj Széli chenyi és rárakja szivére Magyarország szörnyűHimalája terhét és Csimborásszót elöntő könnyeit. És az ellenforradalmi, álmodó miniszter után, a szimfóniák lovagja után nem maradt más, csak egy cigaretta: „Szimfónia", ami elszáll a füstben. A sok véres halott után és Tiszának, Dunának fekete titkai után ő volt az ellenforradalmi idők első áldozata, aki halottnak hiszi magát, holott még él. Egy miniszter. Aki elvonult ebből az élethői, akit megölt ez a magyar élet, holott még él. És most itt van ezeknek a fekete időknek a második áldozata. Itt van Szegeden, aki nem tudta elviselni azt a mai magyar szomorú levegőt, ami ráfekszik Zürichtől a koronáig, az utcától a szobákig, az énektől a hegedűig, a bortól a könyvekig és a tőzsdétől — a színpadokig. Itt van a miniszter után a második áldozat. Egy költő. 1 Bakonyi Károly. Aki életében mindig a színpadra álmodott, aki muzsikában és színdarabban álmodott mindig és egészen a meleg szivével. Aki megtöltötte a Bob herceget, a János vitézt, a Tatárjárást, az Obsitost, a Kiskirályt és megirta a Mágnás Miskát és a Gróf Rindaldót. Bakonyi . Károly, aki Kálmán Imrével, Szirmai Alberttel és a két jó elvonult muzsikussal, Jakobi Viktorral és Kacsóh Pongráccal dolgozott az igaz és tiszta j magyar színpadért. Akinek életében csak egyetlen álma és vágya volt, hogy a magyar zenés műfajt a iingli-tanglitól közelebb vigye kicsit — a magyar irodalomhoz. Váradról indult el, a magyar Párisból és négy évvel korább-tn, mint a Bakony-Páris nyakas fia: Ady Endre. És Szegeden is járt iskolába, a piaristák gimnáziumába a Gizella-téren. Aztán doktor is lett és nemsokára méltóságos a földművelési mii nisztériumban. Miniszteri tanácsos. Két verset irt mindössze a Hét-ben és aztán eljegyezte magát elválhatatlanul a színházzal. Egyre-másra irta és költötte darabjait és még három év előtt is a Vígszínház mutatta be utolsó darabját: a Sárga keztyűt. Azóta elvonult az élettől, a bohémiától ősz fejével, a lámpáktól és színpadoktól, a Fészektől és a színészektől, az íróktól és festőktől, elvonult mindentől. Elvonult a mai fekete élettől. Itt van Szegeden néhány hete. Otthagyta, nem bírta a lármás, tőzsdés, festett, bukoti és siberes Pestet. Boros főorvos ur ápolja nagy csöndben és vigasztalja. Csöndben ül csöndes szobájában, kinéz az utcára, a mozdulatlanságba és nem akarja tudni, hogy elmúlt a régi, áldott bohém Pest, elmultak a Jakobik, a színpadok és álmodások a lámpák között. Nem akarja tudni, hogy egy tobzódó, bűnös, véres, elbukott Pest van a régi helyén, rohanó sok autóval, sok börtönnel, sok festékkel és nagyon kevés tisztasággal. Kinéz a mozdulatlan porba és nem akarja tudni, hogy a bűn, az elbukás, a sár betörte a színházak kiskapuit és följutott egészen a színpadig. Nem akarja látni, hogy Budapest szörnyű feketesége elönti egyre jobban a házakat. Csak kinéz és hallgat. Orvosa őrzi. Nem szabad hozzá beszélni a fényekről, a muzsikákról és a színpadról. Elvonult az élettől és hallgat. Fáj neki ez a nagy elbukás, ez a nagy feketeség. Nem szabad vele beszélni erről. Minden volt a régi Pest, a régi, fényes szinház. Eljött ide, rígi rokonokhoz, régi iskolás városába. Elvonulni és hallgatni. Talán ez a mindent beborító, elnémító mozdulatlanság, ez a por meggyógyítja. Csak nem szabad beszélni a régi életről. Egy szót sem az életről és színházról. Ráfeküdt a színházakra is ez a nagy elbukás, a starrendszer, a feketéség. Kinéz mozdulatlan ablakán és hallgat. A miniszter után, itt van most a költő. Beteggé tették ezek a fekete napok. Kidobta ez a véres, bűnös élet. Pedig nem akart semmit mást egész életében, mint a magyar zenei műfajt a tingli tanglitól egy kicsit közelebb vinni a magyar irodalomhoz. Két beteg ember néz ki ablakán és hallgat. Egy uj miniszter és egy régi költő. Vér Gyirgy. Házak, földbirtokok és lakásközvetités. Petrik Antal állpt. tanácsos, 0. F. B. által engedélyezett ingatlanforgalmi irodája, tflrv. bej. cég, Szegeden. Iroda: AtlJU-otcH 7. Telefon: 5—69 — Lakás: Stációutca S/b. Telefon 13—36. 139 Szeged és a nemesi felkelés. Irta: Székudvari Imre. VIII. Nem volt e'ég, hogy a város a reá kirótt katonát kiállíts>, arról is gondoskodni kellett, hogv ha bármilyen okból hiány állott bi a létszámban, azonnal pótoltassék. A parancsnokok az ilyen felmerülő hiányok pó'lását egyenesen a kiállítótól követelték. December 20 án Jerney jelentette a városnak, hogy Szűcs Mihály gyalogos nyavalyatörésben megbetegedett s ennek köve keztében szolgálatot nem tehet, kéri a várost, hogy helyette valaki mást állítson. A tanács Takács Jánost küldte el a beteg Szűcs heyébe. Ennek az ü ye azonb n nem nyert elintézést az év folyamán, hanem átment az 1801-ik évre is. A pótlásként kü dött katonával ugyanis egy kis hiba történt, amit Jerr.ey levélben azonnal közölt a 'anáccsal. A levél igy hangzik: „Tekintetes Nemes Tanács! Minekutána a Tekintetes Nemes Tanács nehéz'.éges Szűcs Mihály katona helyébe Takács Jánost rendelni méltóztatott, ehhez képest én azt egy al is tnek és egy közembernek vigyázata alatt nemes Szeged városába ime visszaküldöm s elbocsáj om: minhogy azonban a helyébe állott katona mind ruhájának koptatása, mind pedig és főképen betegségének irtóztató volta miatt ahhoz állani nem akar és igy ruhát kívánna: ehhez kfpest a Tekintetes Nemes Tanácsnak kegyes rendeletétől várván mindenko on tap sz alt kegyességében ajánlott kérésem teljesítését, minden tisztelettel maradok a Tekintetes Nemes I Tanácsnak alázatos szolgája Jerney kspUány. A levelet január elsején tartott üléseben tárgyalta a tanács. Elhatározta, hogy az uj katonanak köpenyt, lajblit, nadrágot, bakancsot, sipkát és egy pár fehér ruhát rendel, az érte járó 11 frt 551/8 kr-t kifizeti, de egyu'tal a vármegye insurreclionális deputációj nak megírja. A ruházat árát, valamint a 12 frt előleget és a hazaszállítás körül felmerült 2 frt 24 kr-t Szűcs Mihályon behajtja. Szűcsöt Kecskemére küldi s a kölfségek behajtása miatt a kecskeméti tanácsnakir. Ugy lá srika betegséget nem tartotta a tanács méltánylandó körülmenynek Január 5 én újból a szőregi jobbágyok ügye került fanácsülés elé. Toron álmegye ugy gondolta, ha Nagy Miklós szolgabíró levelének nem volt meg a kellő eredménye, majd csak eredményre jut Márfv Józstf, a második vice alispán. S ebben a számításában valóban nem is csalódott. A tanács, mint szőregi földesúr elhatározta, hogy a már kifizetett 15 frt foglalón kivül minden visszatérő katonának az egy forint sesziobei adót s az uradalmi kisebb dá iákat egész éleiére elengedi. Mindenesetre érdekes, hogy a szőregi jobbágyok 3 frttal több előpénzt kaptak, mint a szegedi felkelők, Igaz, hogy ezt a kedvezményt Torontálmegye állapította meg. Bár a tanács határoza'ai közt nincs nyoma annak, bogy a nem n mes honordtiorok beadása dolgában újra felirt volna a város, mégis ennet me* kellett tCríénn'e. Január 7-én ve!te tudomá ul a tanács a minden valószínűség szerint e küldött feliratra a válásit Nem volt mit tenni, a már befizetett segedelempénzt mindenkinek vissza kehit fizetni. Került azonban egy Lenner Ignác ne?ü hivatalnok, aki a tőle behajtó t 12 frt 30 krajcárt önként az insurrecti) céljaira felajánlotta s köteleite magát, bogy azért a íár r egye részére is fiie'ni fog. Nem volt rl'g a tanácsnak az insurrecti óval járó közügyeknek az intézSse, hanem egászen aprólékos természetű magánügyeitben is neki keltett levelezni. Bárki Péter ksurgens katona bejdentette, hogy Erkt Mátyásnak 60 forinttal tartozik K azt ki akarja fizetni, de neki magának is szüksége van pénzre. Szeretne tehát Nagyváradon lévő alyii jussából l»gaiább 100 forinthoz hozzájutni. A tanács elhatározta, hogy átír Nagyváradra a Bárki kérésének telje ütéséért. Alig mult el egy hónapja, hogy Kamocsay lovaspírancsnok fehérnemű iránti megkeresését a tanács elutasította, újból ezt az ügyet kellett tárgyalni. Kamocsay azonban nem vitatkozott a tanáccsal, hanem egyenesen a megye utján kérte a dolgokat. A megye az együttlévő insurreclionális deputációt szólító ta fei határozathozatalra, mely viszont Barcza Antal szolgabíró utján közöl e határozatát a tanáccsal. A szolgabíró ugy látszik személyesen jelent meg s követelte a fehérnemű kiadását. A tarács azonban ezúttal tem engedett álláspontjából, kimondotta, hogy „a város által az insurreclionális tárban leolvasott summa mnd fehér ruhákra, mind egyéb olyan szükségekre vagyon szánva, melyeket a többi conavens részek is tar óznak hasonlóan pótolni, ha tehát azon tár netalán kiürült volna, szükséges uj reparációt tenni, amely még eddig nem történt." (Folytatjuk.)