Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-18 / 290. szám

Egyes sasára ára koa*cna Szerkesztőség és kiadóhivatal: Deák Ferenc-utea 2. (Föreáltskolával szemben.) Teleon 13-33. A .Szeged" megjelenik hétfő kivételével minden ?ap. Egyes szám ár t 2COO korona. Előfizetési árak : Egy hónapra helyben 4«f0, Budapesten és vidéken 45100 kor. TTS^IÍSM EGE ÍJD^ Hirdetési arak: Félhasábon 1 mm. SflU, 1 hasábon 1(00 másfél hasábon 15C0. SzővegVozt 35 százalékkal drágább. Apróhirdetés tiz szóig 6000 kor. Szövegközli közlemények soronként 7CO0, családi értesítés soronként 100CIÜ kor V, évfolyam. Szeged, 1924 december 18, CSÜTÖRTÖK. 290-ik szám. Szedántól Andrássy Gyuláig. 1870 szeptember 4-én a siedáci csatavesztés bire elsöpörte Franciaouzágtan a c;á8-árságot. 1871 március 18 án a német békekötés nyomán, areely eísiekiíota Fiancaoisiágtól Elzász- Lolbaringíát és megalázti magát Franciaoiszágot, kitört Párisban a kommün. A pálisi kommün ugyan nem volt az utolsó esztendők értelmében vett kommunizmus, banem a párisi köiségtanácsnak — a kcmmünnek — és Páris lakosságának szembehelyezkedése az államhatalommal és Verssiüesben székelő nemzetgyűléssel. Mint históriai faktum azonban a párisi kommün sokkal borzalmasabb és véresebb volt a magyar kommunizmusnál. A párisi kommün történetéhez fűződik a túszok szedése, a párisi érsek és egész sor magas áliásu tisztviselő agyonlövetése, a petrolörök munkája és a francia dicsőség egész sereg emlékének, közöltök a Tuileriáknak az elpusztítása. Mig Páris barrikádjain folytak a véres harcok és a kormánycsapstok a németek elleni háborút is báltérbe szoritó elkeseredettséggel foglalták el egyik utcát a másik után tulajdon honfitársaiktól, a verssillesi nemzetgyűlés az ágyuk dörgésínek közepette tárgyalta Franciaország u] alkotmányának a tervezetét. Senki sem kételkedett benne, hogy >z uj alkotmány csak a monarchiának valamelyes formája lehet. 750 képviEelö között kimondottan 420 volt monarchisls. Valamennyien azt hirdették, hogy csak etélyes monarchiával lehet Franciaországot a teljes lezülléstö! megmenteni. Az elvben mindnyájan megegyeztek, csak az uralkodónak személyére és a restauráció időpontjára vonatkozólag nem tudtak megegyezni. O/iatosságból tebát elveiknek gyakorlati megvalósítását kikapcsőitek az aktualitások köriből és azt, határozták, hogy rmjd később határoznak. Ovatosságuknak másik mignyiltlkozasa az voit, hojy szán szándékkal elfelejtették megállapítani, hogy mennyi időre terjed zz alkotmányozó nemzetgyűlés imndátuma. Mndsn eshetőségre biztosítani akarták, hogy végié fogják hajtani n restaurációt. Hosszú volna elmesélni sz 1871. évi nemze'gyülés viszontagságos históriáját, a különböző trónkövetelőkkel folytatott tárgyalásokat, a köztársasági pártnak az eiönyomulását és a háború utáni Franciaország első áilem főjének, Thiersnek a bukását, akit azért küldtek el, mert azzal gysnusitottak, hogy akadályokat fog gördíteni a monarchi8ta restaurációnak az útjába. Tbiertnek menni kellet és Mcc Mahon jctt a helyéb?, ugyanaz a Mtc Mahon, aki III. polcon kezéből ki pia a matsail kinevezést és elvesztette a szedáni csalát. A nemzetgyűlés bét évre ruházta rá a „végrehajtó hatalmat", amelylyel el akarta kerülni az ominózus köztársasági elnök kifejezést. Benne egyesüli a monarccislák reménysége. Az erőskezű katona lesz az, aki vút- fhozza a monatchia lényét, és dicsőségét Ftüclaorszégnak. Megkezdődött a monarchisla kormányzás monarchia nélkül. Egy kiváló francia történetíró szerint „a minisztérium a kormSnyzást a köztársaság elleni küzdelem jegyében folytatta; a községházakból eltávolította a köztársaságot jelképező mel szobrot, az okmányokban megtiltotta a köztársaság szó használatát. Azt hangoztatta, hogy az erkölcsi rendet akarja visszaállítani ; azért nevezték el korát ÍZ erkö'csi rend rendszerének." A nemzetgyűlés olyan alkofmánykészitő bizotlságot választóit, melyben öt köztársasági mellett huszonöt kimondott monarchisla foglalt helyet. Az uj a ko mány két esztendei huzavona után jött létre. Köztársaság ól benne szó sincs. Jogilag a francia köztársaságot soha semmiféle alkotmányozó, vagy parlamentáris testület rem határozta el. Franciaország még ma is csak közvetve köztársaság egy incidenfa'ifer elfogadott javaslat révén, amely 353 szavazattal 352 ellen kitrondot'a, hogy az állam feje a köztársasági elnök nevet viseli. Telt és mult tz idő és Frtncisorsjágban kezdett megszokottá válni az uralkodónélküli monarchia. Legitimisták, or'eanisták és monatchisfák azzal vigasztalták egymás', hogy meg fog szűnni n átmeneti állopot és hatalmának teljes fényében újból Ftarcisoiszág tiónjára feg ülni a ciászár, vsgy a király. Voltak kabíreltk, melyekben csak monarcbisták voltak és volt kabinet, amelyet a parlament akarata ellenéie kizárólag monircbistákból nevezi tt kl III. Napolecn néhíi tábornagya. Nem biéryoztik az clyan közjogi írek, akik ékes embeiek szántottak, vetetek, arattak, ipart űztek és kereskedelmet folytattak, de mind kevesebbet törfdtek sz államforma problémájával. Közben jöttek fa mentek a kormányok; jöttek uj választások s az u] választásokon jöttek u] emberek, akik már megszokták az uj idők ideológiáját és tiszteletlen hangen követelték, hogy a marsall hozzájuk alkalmazkodjék és hagyjon fel restaurációs és reakciós kísérletezéseivel. Az ideiglenesnek tartott állapotok igy állsndósulfak és igy lett idők folyamán, először a többség akarata eüenérr, azután a többség belenyugvása melltt», végűi a többség akaratából Franciaországból végérvényesen köztársaság. szavakkal bizonyították br, hegy Franciaország a históiiai fejlődés és a jog szabályai szerint Andrássy Oyula gróf beszámoló beszédében cstk mcnaicbja lehet és sz olysn politikusok, megfojtotta a legitimizmus előtt a lobogóját, akik ízt biidették, hogy a dicsőséghez és a de a királykérdést kikapcsolta a gyakorlati korona fényéhez szokott ftancia nép sohasem ' politikának a kérdéseiből. A beszámolót halifog beíeryugcdni a szürke köztársasági ál an> i gató közönség „Éljen Ottó király I" kiáltások fotmába. A parlatrenten kivül azonban iz » közepette békésen szétoszlott. Stresemannak felajánlották a kormányalakítást. Berlin, december 17. A birodalmi elnök ma facsszsbb kihal'gatásen fogsdta Stresemann birodalmi külügyminisztert és beszélgetés folyamán felajánlotta neki S resemann ma estig nak a dön'ést. j lyai | Dr. a kormányalakítást fenntartotta magáGyőzött a forradalom Albániában. Róma, december 17. Valonából érkező hirek szerint égisz Észak-Albánia csatlckozolt Ahmed Zogul volt miniszterelnök forradalmához. A kot mány csc patok hűségében nem lehet többi bizni; egyes osztagok máris átpártoltak a főrre dalmátok hoz. Róma, december 17. Hir szerint ez albán fölkelők elfoglalták Skutarit is Krajdt is most előnyomulóban vannak Albánia székvárosa, Tirana ellen. Róma, december 17. A Tribuna értesülése szerint az albán kormány három koiosztátyt fegyverbe hívott, hogy felvehesse a harcot az Ahmed Zogul által vezetett felkelők ellen. A lap értesülése szerint a felkelők állása Kroja bevételével rendkívül megszilárdult és győzelmük biztosra vehető. Az indemnitást megszavazta a nemzetgyűlés. Budapest, december 17. (Tudósítónk telefonjelentése.) Scitovszky Béla elnök a nemzetgyűlés mai ülését fél 11 óra felé nyitotta meg s nyomban horzáfogtak ez indemnitásról szóló törvényjavaslat tárgyalásához. Egri-Nagy János előadó ismerteti a pénzügyi bizottság jelentését az indemnitásról s javasolja, hogy négy hónapra adják mrg az irdemnítást a kormánynak Kállay Tamás nrgy hibának íar'ja a munkássággal és a munkássság ökleivel való fenyegetőzést. Nem lelkesedik sem a baloldali, sem a jobboldali öklökért. A miniszterelnök sokszor foglalkozott szociális kérdésekkel, ismerik a munkásságban rejlő nagy erőket és helytelennek tartják, hogy a munkásságot az országtól elidegenítik. Beszéde továbbá a választójog kérdésével foglalkozik s végül kijelenti, hogy a nyilt szavazás melleit dönt. (Zajos helyeslis a jobboldalon.) A zsidókérdésről beszél, amelyben egész külön állásfoglalása van. — £n igenis — mondja itt — erősen megvádolom a magyar zsidóság egyreszét, hogy a forradalom előkészítésében, a forradalomban és a kommunizmusban olyan szerepet játszott, amely lényegesen hozzájárni ennek az országnak a meitcsonki ásához és lerombolásáhor. Nagyon sok hibát követett el a zsdó sajtó is. Legjobban szeretné, ha a zsidóság tartózkodna még minden politikától. (Derültség.) De ezt nem lehet elérni. A zsidóság soha sem tudott poliRassay visszautasítja Peyer támadását. Rassay Károly volt a következő szónok, aki | hogy egyáltalán nem volna az ország kárára, ha szintén a békülékenységet hangoztatja s azt mondja, | a mostani szociáldemokrata pártvezetőség mellett ti kai téren eredményt felmutatni, még egy egységes pártot sem tudott létrehozni. Ám azt a gyűlöletet nem érzi, amelyet sokan tanúsítanak azért, mert a zsidóság kulturális és gazdasági téren olyan szép eredményeket ért el. — Legfeljebb a magunk butaságára gondolok, hogy mi is nem vettünk részt ebben a munkában, meri búonyos, hogy az országnak is nagy haszna van a zsidóság munkájából. Nagyon helytelen, ha ezzel a zsidóellenes hangulattal a Csonka-Magyarország határán tul Hő magyar zsidóságot elidegenítik tőlünk, holott azok most a magyarság legtekintélyesebb videlmezői is a magyar érzés ébrentartói. Nagyon szeretném, ha elkezdődnék a kibékülés folyamata. — Azt látja, hogy a numerus clausus sérelmet jelent a zsidóságra, amelyből sok fiatatember törekszik sz intelligens pályákra, nem ugy, mint a többi vallásfelekezetnél. Nem tudja, mik voltak a numerus clausus kényszerítő okai, azt hiszi azonban, hogy a kormány bölcsesége rövidesen oda f g veze'ni, hogy revízió alá veszi a numerus clausust. — Szabolcsmegyében 150 szegény gyermeket neveltetnek és a neveltetőknek legalább 80 szd* zaléka olyan zsidó, akiknek a fiát nem vették tel az egyetemre. Kéri a kormányt, b:gy mielőbb vegye revizió alá a numerus clausus sérelmes törvényét. Ezután az adővisszaélése\röl beszél. Az indemniiást elfogídja. (Helyeslés (s taps a jobboldalon,)