Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-18 / 290. szám

8 Z808D 1294 december 18. vagy ahelyett Garami Ernő szava érvényesülne a a pári, vezetésében. A titkos szavazási sürgeti. A passzivitásba vonult ellenzék részéről egy va­csorán tegnap súlyos támadás érte. Peyer képviselő azt mondotta, hogy nem lehet esernyő alá vonulni, amikor esik az eső és ugy állította be őt, mint aki félrehúzódik a harc elől.- Erre azt válaszolja Peyernek, hogy igenis, voltak nagyon háborús idők, amikor Peyer és tisztelt barátai Badenben voltak... Ugrón Gábor: Egyedül voltunk itt! Rassay Károly:... vagy a meleg kávéhézban ültek. (Zajos taps a kormánypárton.) Nyiltan meg­mondja : nem ért egyet azokkal az eseményekkel, amelyek a mostani parlamenti helyzetet előidézték és nem tud egyetérteni a t passzivitásba vonult ellenzék taktikájával sem. Érezzük, hogy azokat a pozíciókat, amelyeket már sikerült megszerezni, elveszítjük. Berky Gyula: Ez a vázsonyizmu3 következménye. Grieger Miklós: Inkább a fabianízmusé. Rassay Károly: Nem személyekről beszél. Po­litikai meggyőződését sohasem bocsátotta áruba. A titkos választás mellett mindig és mindenütt szinvallást tett. Az indemnitást nem fogadja el. Melczer László: Az állategészségügy kérdéseivel foglalkozik. Határozati javaslatot nyújt be, amely szerint a földművelésügyi miniszter rendeletileg tegye kötelezővé a védőoltást a községek egész marhaállományára, szájJ és körömiájás ellen. Az indemnitást elfogadja. Farka® Tibor a költségvetés halogatásáról. Farkas Tibor: A költségvetés beterjesztése nem felel meg a szokásos formáknak, mert a nemzet­gyűlés tagjai csak a hó végén fogják kézhez kapni a részleteket. Az Indemnitást és költségvetést nem tekinti bizalmi kérdésnek. Ha kijelenti, hogy nem fogadja el az indemnitást, ez nem jelenti azt, hogy nincs bizalommal, hanem egyéb okokból nem fo gadhatja azt el. Károsnak tartja, hogy a pénzügyi bizottság négy hónapra emelte fel a kormány ál­tal csupán három hónapra kért indemnitást. Fi­Í yelmcztet arra, hogy ennek a nemzetgyűlésnek ét költségvetést kell ebben az évben letárgyalni. Hogyan fog erre módot találni a kormány? A jövő év költségvetése csak májusban kerülhet sorra. Ugy látszik, a kormány ezzel egyáltalában nem i3 számol. Nyolc hónapja kellene már itt fe­küdnie a költségvetésnek. Adatai most nincsenek itt. Kérdi az elnököt, hogy beterjesztetnek tekinti-e a költségvetést ? Scitovszky elnök: A képviselő ur kérdést inté­zett az elnökhöz, vájjon a költségvetést beterjesz­tettnek tekinti-e? Ki kell jelentenem, hogy a ház­szabályok 112. §-ának 6 pontja értelmében én a költségvetést beterjesztettnek tekintem, ha adatai nincsenek is itt. Wolff a szocialistákról ós a zsidókról. Wolff Károly: Fontosnak és perdöntőnek tartja a költségvetést és a zárszámadások benyújtását. Szöges ellentétben áll a szocialistákkal, de azért meggyőződése, hogy hadat kell üzenni a büro­kráciának, a hivatalokat szociális érzéssel kell telí­teni. Az a meggyőződésem, hogy a nemzeti meg­próbáltatások ilyen mély hullámvölgyében soha­sem voltunk és éppen ezért lélektani megfigyelé­sekre is szükség van a politikában. A szomorú gazdasági helyzetért nem a mindenkori kormányo­kat kell felelőssé tenni, hanem hirom szempontot kell figyelenbe venni. Az első az általános világ­gazdasági helyzet, a második a trianoni béke­szerződés és csak harmadszor lehet vonatkozásba hozni a mai helyzetet a mindenkori kormányokkal, amelyek részben okai a belső válságnak. A kor­mányoknak nem volt elég erejük, hogy a gazda­sági kataklizmában a gazdasági hullarablók ga­rázdálkodását megakadályozzák. — A társadalom két legjobban szervezett erejét képviselik a szociáldemokraták és a zsidók. Ezek érvényesülnek a legjobban. A zsidóságot hatezer éves atavisztikus összetartó érzése forrasztja egybe, de a keresztény lomha tömegek mindig ott állnak a legnagyobb passzivitással. Ha a keresztény tö­megek nem lennének passzivák, akkor más lenne az eredmény máris. — Az ország lakossága 95 százalékának jogos igényeit ki kell elégíteni. Az indemnitást elfogadja. Barthos Andor kifogásolja, hogy a minisztériu­mokban és általában a közhivatalokban tultenge­nek a női alkalmazottak. Ezeknek a legnagyobb része — tisztelet a kivételnek — folyton csak manikűrözi, rizsporozza magát és semmiféle pro­duktív munkát nem végez. Frühwirth Mátyás határozati javaslatot nyújt be, utasítsa a kormányt a Ház, hogy a házhelyekben részesülendőket segítse épületfához. A másik ha­tározati javaslatában azt kéri, hogy utasítsák a kormányt, hogy a valorizáció megoldása kérdésé­ben nyújtson be törvényjavaslatot. Szabó József eláll a szólás jogától. Ezután Huszár Károly elnök kérdi a Házat, hogy kiván-e még valaki szólni. Miután sfcólni senki sem kiván, a vitát berekesztette. Bud pőaziigy miniszter beszéde. Ezután Bud pénzügyminiszter beszél. Csak rö­viden kiván válaszolni az egyes felszólalásokra. Többen szóváteszik a valorizáció kérdését. Rá kell mutatnia arra, hogy ez a legkényesebb kérdés, mert ennek kihatása van az állam és a magán­gazdaságok pénzügyi helyzetére is. Igen nagy óvatossággal kell tehát ezt a kérdést kezelni, ne­hogy meginogjon akár az állam, akár a magán­gazdaságok pénzügyi egyensúlya. A valorizációt magánjogi vonatkozásokban helyes bírói gyakor­lattal is megoldhatónak tartja. Az állam pénz­ügyi helyzetének további megrendülését okozhatja a helytelen megoldás. Az igazságügyminisztérium­ban tárgyalások vannak folyamatban a valorizáció kérdésében és bejelenti, hogy erre vonatkozóan rövid időn belül törvényjavaslatot fog beterjesz­teni. Ezt a kérdést az állam gazdasági és pénz­ügyi megterhelése nélkül kell megoldani. — A munkáskérdésben az a véleményem, hogy a munkanélküliséget csak munkaalkalmak teremté­sével lehet megszüntetni vagy enyhíteni. Komoly tárgyalások vannak folyamatban a népjóléti mi­nisztériummal ujabb munkaalkalmak megteremtése tárgyában. A munkaalkalmakban azonban válo­gatni nem lehet. A házhelyek kérdésében az az álláspontja, hogy akiket házhelyekhez juttattak, azoknak pénzt is kell nyújtani, hogy házaikat felépíthessék a Pénz­intézeti Központ bevonásával akció van erre vo­natkozóan folyamatban. Beszéde végén kijelenti a miniszter, hogy reméli, hogy az ország gazdasági és pénzügyi újjáépítése elérhető lesz. Huszár Károly elnök ezután szavazásra teszi fel a kérdést. A Ház az indemnitási javaslatot általános­ságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Miután Melczer és Frühwirth határozati javasla­tait elfogadták, következett az Indemnitási javas­lat részletes tárgyalása. Részleteiben is elfogadják az indemnitást A törvényjavaslat két szakaszát a nemzetgyűlés vita nélkül elfogadja. A második szakasz után Szabó József uj harmadik szakasz beiktatását kéri. Határozati javaslatot nyújt be a munkanélküliség kérdésében. Adót kell kivetni azokra, akiknek pénzük van, elsősorban a munkaadókra és a föld­birtokosokra. Ez nemzeti érdek és elsősorban a kapitalizmus érdeke. Ha itt közömbösen haladunk el, a munkanélküliség az állami érdeket fogja ve­szélyeztetni. Bud János pénzügyminiszter: Nincs abban a helyzetben, hogy elfogadhassa Szabó József hatá­rozati javaslatát. Nem lehet uj kiadásokat beállí­tani, amikor a takarékosságot hirdetik a költség­vetésben. A legveszedelmesebb talajra térnének, ha ezeket a kérdéseket a költségvetés keretén be­lül akarnák megoldani. Más uton kell megoldást keresni. Itt van többek között az inségakció, ame­lyet a népjóléti miniszter folytat és amely milliár­dokat fog eredményezni, ennek keretében inkább megoldható a munkanélküliek támogatása. Olyan kiadásokat, amelyek nincsenek összhangban a javas­költségvetéssel, nem fogadhat el. A nemzetgyűlés Szabó József határozati latát elveti. Ezzel az indemnitást részleteiben is letárgyalták. Mayer János földmivelésügyi miniszter ezután 11 törvényjavaslatot terjeszt be, amelyek nagy­része a kivételes hatalom megszűnése következté­ben vált aktuálissá a földmivelésügyi tárcával kap­csolatban. Mindezeket a törvényjavaslatokat a földmivelésügyi és közigazgatási bizottságokhoz utasítják. Bud [ános pénzügyminiszter beterjeszti a bur­genlandi közalkalmazottak jogviszonyainak szabá­lyozására vonatkozó egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Az elnök ezután napirendi javaslatot tesz, mely szerint a Ház legközelebbi ülését csütörtökön dél­előtt tiz órakor tartja és annak napirendjén szere­peljen az indemnitás harmadszori olvasása, to­vábbá a fővárosi törvényjavaslat 10. szakasza 2. bekezdésének harmadszori olvasása. Most áttértek az interpellációk tárgyalására. Interpellációk. Forgách Miklós jegyző felolvassa Szabó ' titásávil szenbea in ézkedé?eket foganatosl­Jóisef interpellációját, amelyben azt kérdezi a tani, hajlandó-e az önhiaijukon kívül munki­kormánytól, hajlandó-e a munkanélküliség pusz- | nélkülieknek gyorsiegilyt folyóiitani? Szabó József ezután megokolj i interpellá­cióját de mielőtt hozzáfogna, az elnök figyel­mezteti, hogy at uj házszabályok érielmében a beszéd ideje 15 perc. A jegyző jelzi az időt, hangosan kiáltja: két óra Ötven perc I Scitovszky Béli elnök: Hirom órai (Zijos derültség.) Vass József népjóléti miniszter a migi ét a miniszterelnök nevében válaszol Szabó Jízs ;f interpellációjára. Az a baj, hogy a munka­nélküliek nagy része nem vállal munká1, ha a maga sztkmíjábin nerc talál, hanem inkább kivándorol. A muikanélküllek segítéséhez nen járul hozzi, ez szerinte a munka lebecsülését jelenti. Hi a kormány ilyesmire hatiroziá ma­gát, ő kész levonni a konzekvenciát. jjBejeleiti egyébként, hogy kész a jtvislat a munkanél­küliség elleni biztosításról. Szabó József válasza után a Híz a minisz­ter kijelentései! tudorai tul veszi. Második interpellációjában azt kérdezi Szabó József, hajlandó e a kereskedelmi miniszter a Máv. összes alkalmazó Halra kiterjeszteni a 12 százalékos üzemi részesedést. Az interpellációt kiadták a kereskedelemügyi miniszternek. Hirmadik interpellációjában azt kérdezi Szabi József, h j andó e a pénzügyminiszter karácsony előtt az összes közalkalmazottaknak előlegképen folyósítani az egy hónapi fizetést. Kírdi, igaz-e, hogy csak a központi tisztviselők kapnak ka­rácsonyi jutalmat, a fizetésük negyid , vagy felerészét. Bud miniszter azt feleli, hogy a vidéki tiszt­viselőket is részesüi jutalomban, nemcsak a központiakat, de nem kaphat mindenki jutal­mat, hanem csak a központiak kélharmad része is a vidékiek fele. A fizetési előleg dolgában n ncs abban a helyzetben, hogy határozott ígé­retet tehessen, mert a visszatörlesztés hossza időt venne igénybe az illám kirira. A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Az ülés vége délután 5 órakor. DWMAMMMMMMMMMMMWMMMWIfl A KANSz alenöke is biztatja a tisztviselőket. Budapest, december 17. A Közalkalmazottak Nemzeti Szövetsége szerdán délután a központi városháza tanácstermében dr. Balásy Antal pénzügyi h. államtitkán alelnök einöklésévd elnöki bizo tsági ülést tarlott. Az elnök bejelentette, hogy a karácsonyi ju­talmak ál alánosságban valJ engedélyezése tár­gyában a KANSz elnöksége a kormánynál ugy é'őszóval, mint Írásban megtette az előterjesztést. B . jelentette továbbá, hogy a kezelők, dijnokok, al­tisztek és szolgák kinevezési lehetőségének biz­tosítása tárgyában a körrendeletet még e hó­napban kiadja. Bejelentette egyúttal, hogy bizonyos gazdasági tárgyalások vannak folya­matban, amelyek alkalmasak lesznek arra, hogy a közszolgálati alkalmazottak helyzetén némi­kép enyhítsenek. A szorzószám tekintetében megismételte a pénzügyminiszternek azt a nyi­latkozatát, hogy annak leszállításából a köz­szo gáláti alkalmazottakra nézve a mai helyzet­nek semmiféle kára nem háramlik. Az Átengedett Javak Bizottsága elhagyta Budapestet. Budapest, december 17. Az idegen államok fennhatósága alá került magyar államjavak fel­becsülésének eökészitése végett tudvalévően szombaton Budapesre érkezett a jóvátételi bi­zottságnak az .átengedett javak" értékelésével megbúott albizottsága. A bizottaág ittlétének az volt a ciljv hogy a legközelebb Parisban megkezdődő értékelési tárgyalásos munkarend­jét a magyar kormánnyal egyetértésben meg­állapítsa és az itteni előkészületekről tájékozód­jék. Az átengedett javak értékét le fogjik vonni a magyar jóvátételből. A bizottság érintkezésbe lépett a kiküldendö magyar szakértőkkel és a pénzügyminisz ériumban tar olt ülés során meg­állapodtak abban, hogy az é tékelési munkákat mikor kezdik meg A munkarendre vonatkozó­lag sikerűit megállapodni és a magyar kormány hozzájárult ahhoz, hogy az értékelési tárgyalá­sok január közepén Párisban megkezdődhesse­nek. A tárgyalások előreláthatólag néhány hó­napot vesznek majd igénybe. Az albizottság tagjai még ma este visszaindultak Párisba, ahol megállapodásai kat hozzájárulás végett a jóvá­tételi bizottság elé terjesztik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom