Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)

1924-12-02 / 277. szám

2 SZEGED 1914 december 2. megakadályozása végei, azonban ezt meg kell e'őznie az általános titkos választójog tárgyalá­sának. A javaslatot nem fogadhatja el. Karoffiúth Jenö a kővetkező felszólaló. A ja­vaslat törvényerőre való emelkedését elsőrendű nemzeti érdeknek tarja. 1877-ben azt határozta I az angol parlament, hogy aki a törvényhozás ; ellen tiszte'ellenséget követ el és a tanácskozás " rendjét zav rja, az fegyelmi jellegű szankciókon kivül mandátum vesztéssel is büntethető. A ház­. szab ily szigorítás nálunk is szükséges. A javas­I latot elfogadja. (Helyeslés a kormánypárton.) Hegymegi Kiss Pál bejelenti Ezu án Hegymegi Kiss Píl szólal fel. Amint helyéről feláll, a folyosón tartózkodó szociál­demokraták, valamint a Demokratikus Siövet­ség tagjai mind bevonulnak a terembe. Hegymegi Kiss Pál a következőket mondja : A szö»etkeiett ellenzék a következőket állapítja meg: A kormány a szanálási törvénnyel ma­gához ragadta a pénzügyi diktatúrát, most a klotür intézményével ezt a diktatúrát kt akarja | terjeszteni a politikai élet egész területére. A demokralikui ellenzik nem hajlandó többé arra, hogy a kormány diktatúráján alapuló látszat-alkotmányosság fügefalevele legyen. (De­rültség a kormánypárton.) Rothenstein: Nem is olyan neve'séges I Vdrnay: Még fognak maguk sirni l Az elnök: Várnai képviselő urat felkérem, ne fenyegessen senkit. Hegymegi Kiss Pál: A szövetkezett ellenzék megállapítja, hogy Scitovszky Béla, a nenzet­gyü'is elnöke ... (Kitajka János: Le a diktatúrával 1 Az elnök Kítalkát közbeszólásáért rendreutasítja.) Hegymegi... pénteki eljárásával törvénysértést követett el. (Nagy zaj a kormánypárton.) Az ellen- 1 zé»i képviselőket fegyveres erővel vitette ki, jizenöt £ képviselőt nemcsak az ülésteremből, hanem a j az ellenzék távolmaradását parlament éoflletéből is eltávolíttatott, amire pedig az 1913-ik évi házszabály nem adott volna jogot. (Z j a kormánypárton.) A men­telmi bizottság ed a tizenöt képviselőt tiz-husz napra kitiltotta a nemzegyűlts tárgyalásairól. Mindezekből megállapiiha 6, hogy a kormány­nak ez sz eljárása arra irányul, hogy az ellen­zéket megfossza attól a fogától, hogy részt vegyen a házszabályrevizió tárgyalásában. Félre­tolva a törvényt és a házszuoaiyokai, a parla­menti szólásszabadságot, a sajtószabadságot pedig guzsbskötötie. (Ellenmondás a kormány­párton.) Kitajka János: P-nanistákl Az elnök Kitajkát másodszor is rendre­utasít] i.) Hegymegi Kiss Pál: A izövetkeíett ellenzék ugy határozott, bogy a házszabályrevizió tár­gyalásában részt nem vehet, mert az erőszakot közreműködésével nem törvényesítheti. Amint Hegymegi beszédét befejezte, felálltak a szociáldemokrata pírt tagjai és a Demo­kratikus Szövetség egyes tagjai és nagy zaj között kivonultak a teremből. Az ellenzék ré­szétől csak a keresztény ellenzék és Rassay Károly maradt a teremben. A miniszterelnök az ellenzék kivonulásáról. Ezután Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedett szólásra. — Az úgynevezett siövetkezett demokratikus ellenzék f Ihasználta kivonulását arra, hogy még az utolsó peteben is elmondja a maga felfogá­sát, sér.ő kifejeiés ket használjon a kormány tagjai, a n.-mzctgyülés elnöke és a HÍZ több­ségével ízemben. A felolvasott szöveg azt mondj*, h"gy a nemzetgyűlés kimond,a é< átadja sz 1924. évi IV. t. c kel a pénzügyi diktatúrát a kormánynak, amely most a parlamenti dikta­túrára törekszik. Tagadom BZ elsőt és tagadom a másodikat. Nincs pénzügyi dktatura ott, ahol a kormányt a parlament bármely pillanatom felelősségre vonhatja pénzügyi cselekvéseért. Azt mondja a szöveg, hogy a kormány parla­menti diktatúrára törekszik. Azt hisze n, hogy efölött a világ összes parlamentjei mosolyogni fognak, akkor, am kor mi olyan intézményeket csa^ részben kiváou ik meghonosítani, amelyek a világ összes parlamentjeiben kivétel nélkül honosak. Anakronizmus ártól beszélni, hogy a kormány parlamenti diktatúrára törekszik, ha ez igaz volna, akkor parlamenti diktatúra van az egész világon. — Tiltakozom az ellen a beállítás ellen, hogy a Ház elnöke házszabályeltenesen járt e>. Azt hiszem, az elnöknek nemcsak joga, de köteles­sége is volt a rendelkezésire boc?á|tott eszkö­zökkel éln\ Arra kérem a Ház nevében — és azt hiszem mindnyájan esen a felfogáson va­gyunk —, ho^y az elnök azzal a baszké tu­dattal, hogy a parlament unisono bizalmát birj», teljeai se kötelességéi, amint eddig is ön­zetlenül teljesítette. — Sajnálattal áilapi om meg ennek dacára, hogy »z ellenzék visszavonult • parlamentből, széf, mert az ö résiükröl nem jog, lunem kötelesség az, boxy a tanácskozásokban részt vegyenek és legutóbbi magatartásuknak káros voltát csak tetézi* azzil, hogy saját kötelessé­gükről megfeledkezve, választóikkal, de az or­szággal is nem ak írnak törődni. — Végeredményében az összes vádakat vissza­utasítom és ktjeienfem, hnadunk továbbra i< a magunk előtt kitűzött cél felé. A miniszterelnököt a kormánypárt megélje­nezte. tak. Az uj intézkedések közö t legelső a külügyi bizottság biztosságára, valamint a zárt ülésre vonatkozó rendelkezés. A másik nagy uji'ás az interpellációi kérdések rendezése. Az interpellá­ciók száma a legutóbbi időben elképze lhetet en mérvben megnövekedett, ugy hogy az elintézés teljesen lehetetlenné vált Az interpelláció irss­ban is benyújtható, viszont azok a szokások, amelyeket az interpellációk (erén felálli', egyál­talán nem érintik magát az interpellác ós jogot, azonban b'ztositják azok elintézését. A vita korlátozása. A harmadik újítás a vita korlátozásának kér­dése. A javaslat különböző intézkedéseket tar­talmaz e tekintetben az általános .és részletes vitára. Az általános vita m nden korlátozás nél­kül indul meg és ha 8 n p után kérik a vita korátozásá', akkor a javas at szerint az egyes szónokok b.szédét egy órai beszéd dőre korlá­tozzak A vitaidő ugyan s eihári'ja a régi nagy indemnitást viták időta tamát, a részletes vitá­nál már erösebb korlátozások lépnek éle be, ezekre szükség van, ha az obstrukciót el akar­. juk kerülni. A negyedik újítás a fegyelmijog megállapitásánál jelentkezik. Erre azért van szükség, meri a zárt ülésen előforduló fegyelmi vétséget is meg kell torolni. Meg kell adni a zárt ülés határozathozatal jogát is. Mindezek a kérdések hiányoztak a regi házszabályokból, holott ezek minden kü földi állam házszabá­lyaiban megvannak. Az érvényben lévő magyar házszabályok teljesen elavultak, a munkaképes­séget mm bizositják. A házszabályreviziÓ3 bí­zót ságot semmiféle olyan azés nem veze te, a mely a kisebbségnek bármi tekintetben való elnyomására irányult vo'na. Mindenütt legjobb meggyőződ s szerint jártak el. Kéri a;: elenzé­ket, tartsa tiszteletben a bizottság meggyőző­dését. Az elnök ezutái az ülést felfüggeszti. <3 ieger Miklós elfogadja a javaala ot. Szünet után háromnegyed 1-kor ryitja meg az ülést Huszár Ká oly alelnök. A javasla hoz Grieger Miklós szólal fel elsőnek. Rimutat arra, hogy a parlainentárizmus mindenfelé rom­badók Anglián kivJl egész Európában nincs tisz'a parlamentarizmus. Ná'unk is vJlságba ju­tott és szanálásra *zotul. Évtizedek óta hiány­zott a parlamenti váltógazdaság, amely korlá­tozta vol.ia a kormánypártot és visszatartotta volna 'eljesithete len követelésektől az ellenzé­ke1. A kormány rovására irja, hogy ít választó­jogi rendeleiet máig sem hagyták jóvá, amely­nek alapján választottak, de ugyanakkor tárgyi­lagosan megállapítja, hogy az ellenzék maga­tartása sem volt hiba nélküli, ugy hogy, aki az üléseket a karzttról hallgaljt, vagy a lapokból olvassa, akárh nyszor megbotrinkozhat. A ház­szabályreviziót tzükségesnek tartja a tárgyalá­sok eldurvulása és a felesleges szalmacséplés Szeged és a nemesi felkelés. Irta: Székudvari Imre. V. Ugy látszik, hogy a megyék és városok közt nemcsak itt, hanem országszerte nagy diferen­ciák lehetek az insurrectio kiálli'ása körül. Er e mu at, hogy a szép ember 33 i tanács­ülésen Uj'idék város átiratát tárgy Iták, mely­ben arrM k?r felvilágosítás*, „mhemüképen intézte el a tanács a részéről felálli and) kato­naság dolgát". A kérdésre a tanács lcgszéelsebb körű feleletet adot', megvilági va minden intéz­kedését a legaprólékosabb részielekig. Ezen a tanácsülésen jelentették be, hogy Csáki Albert, kécskei születésü uzücslegény önkénles szolgálatra |elen k-zett s az< is közölte a tanáccsal, hogy lovat és ruházatot saját költségén fog beszerezni. De Dugonics Ádámnak is újból került kelle­metlen előterjeszteni valóji. Brmulatta Demko­vics Mihály és Kégly Lipót söhiva ali tisztek levelét, melyben nem veszik tudomásul a város azon tilalmát, mely a megye pénztárába történő segedekmfizetést eltiltja, hanem bejelentik, hogy ügyüket s az összes kma?áis tsztek tigyet a megye elé terjesztették. A tanács újból az udvari kamaráh-z fordult, a sAhivatali tisz­teket pedig figyelmez et e, hogy a kétszeri fize­tés elke ülése végett a döntés megérkezéséig a megye részére ne fzesssnek. Az október 4-i tanácsülésen jelentkezeti Rósa Antal szegedi születésü ifjú, akit káplár­ságra ajánlottak a vármegyének. Csáki Alber jelentkezésével nemcsak az első lovaskatona, hanem az első önként megajánlott ló is rendelkezésére állott a városnak. Hiány­zott azonban még 19, melyeknek megszerzésé­vel Dob)sy Gergely csongrádmegyei táblabírót bízták meg. Szinte ér he e len, hogy Szegeden, ahol a kiterjedő tanyavilág távolságai miatt ugy most, min már abban az időben a ló volt a fö igavonó á la', nem tudtak lova szerezni. Dobosynak az október 6 án felolvasott levelé­ből kitűnik, hogy az eddig megvásá olt lovakat mind Vásárhelyen vette. Pon osan, dirabon'int, cédula szerint elszámol a vásárolt 8 darab ló­ról, melyekért 535 Rh. f jrintott utalványozott ki a tanács A lovak mind 14—15 markosok vol­tak. Talált még több olyan lovat is, melyek a célnak megfenek voina, de ezekéri, szerinte, igen nagy árakat kértek s azi a tanács engedélye nélkül nem merte megvenni. Jellem ő, hogy a lovak árában mi yen óriási különb léget lehet találni. A közszühséglel igazán fokoz a az árakat. Ig ÍZ, hogy a város és a vármegye is túl fize'te a szokásos árakat, csakhogy szükségletét fedezni tudja. Mintha csak az 1914-ben megindult *ilágháboru első hónapján buza áremelkedése lenne elöltünk. Egy-egy lóért elkertek 75, 76, 86, 90, 100 Rh. forintot is. Mi?el pedg a ka­tonaság részére igazán jó lóra volt szükség, ezeket az árakat többé kevésbé meg is kapták. A1 g in ézték el ezt az utalványozást, mikor megjelen ek a tanácsülésen a szegvári kövelek s tájékoztatták az első hazatérésük óta történ­tekről a tan csot. Bejelentették, hogy Csongrád­megye által kiá itandó katonaság a szegediekkel együtt tiszteken kivül 55 lovasból és 240 gya­logosból fog állani. Ezeknek el»ar ásán és kiál­lításán kivül még 9409 Rh. forint segedelem esik a vármegyére. (Ez, mint lejebb látni lógjuk, tévedés.) Most már nen várta a tanács, hogy felülről vessék ki a költségeket. 1500 Rh. forintot sza­vazott meg. A megajánlást újra a két követnek kellett a megye tudomására hozni. Tudomásul vette a tanács, hogy a vármegye az „insurrecio dolga munkálása végstt" a vá­rosba állandó depu ációt rendelt s a húsárakat ujr t limitálta. (Sajnos, nem tű is ki a feljegy­zésekből, hogy az uj ár men íyi volt.) Ez altalommal egy ujabb s egedi ifjú jelent­kezett Vékes János személyében, akit a tanács strázsamesterségre ajánlott. A mindinkább szaporodó költségek kiaptsz­totUk a város pénz árát. Maga a segede em is sok volt, de a verbung költségei és a ruházat, felszerelés beszerzése is sok pénzt emésztett, fel. Az október 7-iki tanácsülés már szükségét érezte annsk, hogy kölcsön ulján pótolja a be­vételeket. Elha'ározta, hogy Marczibányi István udvari tanácsoshoz fotdul 15.000 Rk. forint kölcsönért. Marczibányi nevével nem egyszer találkozunk a kölcsönkérések folyamán. Moit sem hiába fordult hozzá a tanács. Ezen a tanácsülésen került kiutalványoz üsra

Next

/
Oldalképek
Tartalom