Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)
1924-12-02 / 277. szám
2 SZEGED 1914 december 2. megakadályozása végei, azonban ezt meg kell e'őznie az általános titkos választójog tárgyalásának. A javaslatot nem fogadhatja el. Karoffiúth Jenö a kővetkező felszólaló. A javaslat törvényerőre való emelkedését elsőrendű nemzeti érdeknek tarja. 1877-ben azt határozta I az angol parlament, hogy aki a törvényhozás ; ellen tiszte'ellenséget követ el és a tanácskozás " rendjét zav rja, az fegyelmi jellegű szankciókon kivül mandátum vesztéssel is büntethető. A ház. szab ily szigorítás nálunk is szükséges. A javasI latot elfogadja. (Helyeslés a kormánypárton.) Hegymegi Kiss Pál bejelenti Ezu án Hegymegi Kiss Píl szólal fel. Amint helyéről feláll, a folyosón tartózkodó szociáldemokraták, valamint a Demokratikus Siövetség tagjai mind bevonulnak a terembe. Hegymegi Kiss Pál a következőket mondja : A szö»etkeiett ellenzék a következőket állapítja meg: A kormány a szanálási törvénnyel magához ragadta a pénzügyi diktatúrát, most a klotür intézményével ezt a diktatúrát kt akarja | terjeszteni a politikai élet egész területére. A demokralikui ellenzik nem hajlandó többé arra, hogy a kormány diktatúráján alapuló látszat-alkotmányosság fügefalevele legyen. (Derültség a kormánypárton.) Rothenstein: Nem is olyan neve'séges I Vdrnay: Még fognak maguk sirni l Az elnök: Várnai képviselő urat felkérem, ne fenyegessen senkit. Hegymegi Kiss Pál: A szövetkezett ellenzék megállapítja, hogy Scitovszky Béla, a nenzetgyü'is elnöke ... (Kitajka János: Le a diktatúrával 1 Az elnök Kítalkát közbeszólásáért rendreutasítja.) Hegymegi... pénteki eljárásával törvénysértést követett el. (Nagy zaj a kormánypárton.) Az ellen- 1 zé»i képviselőket fegyveres erővel vitette ki, jizenöt £ képviselőt nemcsak az ülésteremből, hanem a j az ellenzék távolmaradását parlament éoflletéből is eltávolíttatott, amire pedig az 1913-ik évi házszabály nem adott volna jogot. (Z j a kormánypárton.) A mentelmi bizottság ed a tizenöt képviselőt tiz-husz napra kitiltotta a nemzegyűlts tárgyalásairól. Mindezekből megállapiiha 6, hogy a kormánynak ez sz eljárása arra irányul, hogy az ellenzéket megfossza attól a fogától, hogy részt vegyen a házszabályrevizió tárgyalásában. Félretolva a törvényt és a házszuoaiyokai, a parlamenti szólásszabadságot, a sajtószabadságot pedig guzsbskötötie. (Ellenmondás a kormánypárton.) Kitajka János: P-nanistákl Az elnök Kitajkát másodszor is rendreutasít] i.) Hegymegi Kiss Pál: A izövetkeíett ellenzék ugy határozott, bogy a házszabályrevizió tárgyalásában részt nem vehet, mert az erőszakot közreműködésével nem törvényesítheti. Amint Hegymegi beszédét befejezte, felálltak a szociáldemokrata pírt tagjai és a Demokratikus Szövetség egyes tagjai és nagy zaj között kivonultak a teremből. Az ellenzék részétől csak a keresztény ellenzék és Rassay Károly maradt a teremben. A miniszterelnök az ellenzék kivonulásáról. Ezután Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedett szólásra. — Az úgynevezett siövetkezett demokratikus ellenzék f Ihasználta kivonulását arra, hogy még az utolsó peteben is elmondja a maga felfogását, sér.ő kifejeiés ket használjon a kormány tagjai, a n.-mzctgyülés elnöke és a HÍZ többségével ízemben. A felolvasott szöveg azt mondj*, h"gy a nemzetgyűlés kimond,a é< átadja sz 1924. évi IV. t. c kel a pénzügyi diktatúrát a kormánynak, amely most a parlamenti diktatúrára törekszik. Tagadom BZ elsőt és tagadom a másodikat. Nincs pénzügyi dktatura ott, ahol a kormányt a parlament bármely pillanatom felelősségre vonhatja pénzügyi cselekvéseért. Azt mondja a szöveg, hogy a kormány parlamenti diktatúrára törekszik. Azt hisze n, hogy efölött a világ összes parlamentjei mosolyogni fognak, akkor, am kor mi olyan intézményeket csa^ részben kiváou ik meghonosítani, amelyek a világ összes parlamentjeiben kivétel nélkül honosak. Anakronizmus ártól beszélni, hogy a kormány parlamenti diktatúrára törekszik, ha ez igaz volna, akkor parlamenti diktatúra van az egész világon. — Tiltakozom az ellen a beállítás ellen, hogy a Ház elnöke házszabályeltenesen járt e>. Azt hiszem, az elnöknek nemcsak joga, de kötelessége is volt a rendelkezésire boc?á|tott eszközökkel éln\ Arra kérem a Ház nevében — és azt hiszem mindnyájan esen a felfogáson vagyunk —, ho^y az elnök azzal a baszké tudattal, hogy a parlament unisono bizalmát birj», teljeai se kötelességéi, amint eddig is önzetlenül teljesítette. — Sajnálattal áilapi om meg ennek dacára, hogy »z ellenzék visszavonult • parlamentből, széf, mert az ö résiükröl nem jog, lunem kötelesség az, boxy a tanácskozásokban részt vegyenek és legutóbbi magatartásuknak káros voltát csak tetézi* azzil, hogy saját kötelességükről megfeledkezve, választóikkal, de az országgal is nem ak írnak törődni. — Végeredményében az összes vádakat visszautasítom és ktjeienfem, hnadunk továbbra i< a magunk előtt kitűzött cél felé. A miniszterelnököt a kormánypárt megéljenezte. tak. Az uj intézkedések közö t legelső a külügyi bizottság biztosságára, valamint a zárt ülésre vonatkozó rendelkezés. A másik nagy uji'ás az interpellációi kérdések rendezése. Az interpellációk száma a legutóbbi időben elképze lhetet en mérvben megnövekedett, ugy hogy az elintézés teljesen lehetetlenné vált Az interpelláció irssban is benyújtható, viszont azok a szokások, amelyeket az interpellációk (erén felálli', egyáltalán nem érintik magát az interpellác ós jogot, azonban b'ztositják azok elintézését. A vita korlátozása. A harmadik újítás a vita korlátozásának kérdése. A javaslat különböző intézkedéseket tartalmaz e tekintetben az általános .és részletes vitára. Az általános vita m nden korlátozás nélkül indul meg és ha 8 n p után kérik a vita korátozásá', akkor a javas at szerint az egyes szónokok b.szédét egy órai beszéd dőre korlátozzak A vitaidő ugyan s eihári'ja a régi nagy indemnitást viták időta tamát, a részletes vitánál már erösebb korlátozások lépnek éle be, ezekre szükség van, ha az obstrukciót el akar. juk kerülni. A negyedik újítás a fegyelmijog megállapitásánál jelentkezik. Erre azért van szükség, meri a zárt ülésen előforduló fegyelmi vétséget is meg kell torolni. Meg kell adni a zárt ülés határozathozatal jogát is. Mindezek a kérdések hiányoztak a regi házszabályokból, holott ezek minden kü földi állam házszabályaiban megvannak. Az érvényben lévő magyar házszabályok teljesen elavultak, a munkaképességet mm bizositják. A házszabályreviziÓ3 bízót ságot semmiféle olyan azés nem veze te, a mely a kisebbségnek bármi tekintetben való elnyomására irányult vo'na. Mindenütt legjobb meggyőződ s szerint jártak el. Kéri a;: elenzéket, tartsa tiszteletben a bizottság meggyőződését. Az elnök ezutái az ülést felfüggeszti. <3 ieger Miklós elfogadja a javaala ot. Szünet után háromnegyed 1-kor ryitja meg az ülést Huszár Ká oly alelnök. A javasla hoz Grieger Miklós szólal fel elsőnek. Rimutat arra, hogy a parlainentárizmus mindenfelé rombadók Anglián kivJl egész Európában nincs tisz'a parlamentarizmus. Ná'unk is vJlságba jutott és szanálásra *zotul. Évtizedek óta hiányzott a parlamenti váltógazdaság, amely korlátozta vol.ia a kormánypártot és visszatartotta volna 'eljesithete len követelésektől az ellenzéke1. A kormány rovására irja, hogy ít választójogi rendeleiet máig sem hagyták jóvá, amelynek alapján választottak, de ugyanakkor tárgyilagosan megállapítja, hogy az ellenzék magatartása sem volt hiba nélküli, ugy hogy, aki az üléseket a karzttról hallgaljt, vagy a lapokból olvassa, akárh nyszor megbotrinkozhat. A házszabályreviziót tzükségesnek tartja a tárgyalások eldurvulása és a felesleges szalmacséplés Szeged és a nemesi felkelés. Irta: Székudvari Imre. V. Ugy látszik, hogy a megyék és városok közt nemcsak itt, hanem országszerte nagy diferenciák lehetek az insurrectio kiálli'ása körül. Er e mu at, hogy a szép ember 33 i tanácsülésen Uj'idék város átiratát tárgy Iták, melyben arrM k?r felvilágosítás*, „mhemüképen intézte el a tanács a részéről felálli and) katonaság dolgát". A kérdésre a tanács lcgszéelsebb körű feleletet adot', megvilági va minden intézkedését a legaprólékosabb részielekig. Ezen a tanácsülésen jelentették be, hogy Csáki Albert, kécskei születésü uzücslegény önkénles szolgálatra |elen k-zett s az< is közölte a tanáccsal, hogy lovat és ruházatot saját költségén fog beszerezni. De Dugonics Ádámnak is újból került kellemetlen előterjeszteni valóji. Brmulatta Demkovics Mihály és Kégly Lipót söhiva ali tisztek levelét, melyben nem veszik tudomásul a város azon tilalmát, mely a megye pénztárába történő segedekmfizetést eltiltja, hanem bejelentik, hogy ügyüket s az összes kma?áis tsztek tigyet a megye elé terjesztették. A tanács újból az udvari kamaráh-z fordult, a sAhivatali tiszteket pedig figyelmez et e, hogy a kétszeri fizetés elke ülése végett a döntés megérkezéséig a megye részére ne fzesssnek. Az október 4-i tanácsülésen jelentkezeti Rósa Antal szegedi születésü ifjú, akit káplárságra ajánlottak a vármegyének. Csáki Alber jelentkezésével nemcsak az első lovaskatona, hanem az első önként megajánlott ló is rendelkezésére állott a városnak. Hiányzott azonban még 19, melyeknek megszerzésével Dob)sy Gergely csongrádmegyei táblabírót bízták meg. Szinte ér he e len, hogy Szegeden, ahol a kiterjedő tanyavilág távolságai miatt ugy most, min már abban az időben a ló volt a fö igavonó á la', nem tudtak lova szerezni. Dobosynak az október 6 án felolvasott leveléből kitűnik, hogy az eddig megvásá olt lovakat mind Vásárhelyen vette. Pon osan, dirabon'int, cédula szerint elszámol a vásárolt 8 darab lóról, melyekért 535 Rh. f jrintott utalványozott ki a tanács A lovak mind 14—15 markosok voltak. Talált még több olyan lovat is, melyek a célnak megfenek voina, de ezekéri, szerinte, igen nagy árakat kértek s azi a tanács engedélye nélkül nem merte megvenni. Jellem ő, hogy a lovak árában mi yen óriási különb léget lehet találni. A közszühséglel igazán fokoz a az árakat. Ig ÍZ, hogy a város és a vármegye is túl fize'te a szokásos árakat, csakhogy szükségletét fedezni tudja. Mintha csak az 1914-ben megindult *ilágháboru első hónapján buza áremelkedése lenne elöltünk. Egy-egy lóért elkertek 75, 76, 86, 90, 100 Rh. forintot is. Mi?el pedg a katonaság részére igazán jó lóra volt szükség, ezeket az árakat többé kevésbé meg is kapták. A1 g in ézték el ezt az utalványozást, mikor megjelen ek a tanácsülésen a szegvári kövelek s tájékoztatták az első hazatérésük óta történtekről a tan csot. Bejelentették, hogy Csongrádmegye által kiá itandó katonaság a szegediekkel együtt tiszteken kivül 55 lovasból és 240 gyalogosból fog állani. Ezeknek el»ar ásán és kiállításán kivül még 9409 Rh. forint segedelem esik a vármegyére. (Ez, mint lejebb látni lógjuk, tévedés.) Most már nen várta a tanács, hogy felülről vessék ki a költségeket. 1500 Rh. forintot szavazott meg. A megajánlást újra a két követnek kellett a megye tudomására hozni. Tudomásul vette a tanács, hogy a vármegye az „insurrecio dolga munkálása végstt" a városba állandó depu ációt rendelt s a húsárakat ujr t limitálta. (Sajnos, nem tű is ki a feljegyzésekből, hogy az uj ár men íyi volt.) Ez altalommal egy ujabb s egedi ifjú jelentkezett Vékes János személyében, akit a tanács strázsamesterségre ajánlott. A mindinkább szaporodó költségek kiaptsztotUk a város pénz árát. Maga a segede em is sok volt, de a verbung költségei és a ruházat, felszerelés beszerzése is sok pénzt emésztett, fel. Az október 7-iki tanácsülés már szükségét érezte annsk, hogy kölcsön ulján pótolja a bevételeket. Elha'ározta, hogy Marczibányi István udvari tanácsoshoz fotdul 15.000 Rk. forint kölcsönért. Marczibányi nevével nem egyszer találkozunk a kölcsönkérések folyamán. Moit sem hiába fordult hozzá a tanács. Ezen a tanácsülésen került kiutalványoz üsra