Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-13 / 261. szám

2 SZEGED 19Í4 november 13. Rakovszky Iván belügyminiszter válaszol a elszólilásokr*. Kijelenti, hogy a szfkaszbin csak arról van szú, hogy a volt fegyencek és erkölcsi defektusban szenvedők résztvegyinek-e i választójog gyakorlásában, vagy pedig a OBBSZÍV választójogból kizárasssnak. A kormány morális követelményeknek tesz eleget, amikor ezeket ki akirja záratni. Az 5. szakasznál, amely a kizáró okokat sorolja fii. W/o'Jf Károly azt indítványozza, hogy a kizárást ne terjesszék ki a kegyúri javadalmazásban részesülő lelkészekre. A többség a szakaszt Wolff Károly indítványával fogadj) el. A 6 szakasz az öiszeférheteilenségi okokat sorolja fel. Petrovácz Gyula indítványozza, hogy csak abban az esetben lehessen összefér etetlenséget kimondani, ha valaki anyagi előnyökért, vagy ellenszolgáltatásért jár közbe kinevezési, vagv más ügyekben. Peyer Károly ezzel szemben a szakaszt eredeti szövegében fogadja el. Vázsonyi Vilmos szerint általánosságban ki kell mondani, hogy minden olyan esetben öszszeférhetetleníég áll fenn, amikor a törvényhatósági bizottsági tag tagiágát vagyoni előnyök megszerzésére használta fel. Csilliri András csatlakozik Vázsonyi indítványához. Az ülés újból vaió megnyitása után F. Szabó Géza, a javaslat előadója felolvassa a 6. szakasz Vázsonyi indítványa alapján módosított uj szövegét, amelyet elfogadnak. A 7. szakasz tárgyalásánál Rothenstein Mór ! azt indítványozz*, hogy a választói névjegyzéket ne három, hanem két évenként állítsák ötsze. Ezután az elnök teszi fel a kérdés', hogy elfogadja-e a Ház Farkas Tibor iaditványár, amelyben az üléseknek egy órával való meghosszabbítását javasolja. Az indítványt a Ház többséggel elfogadja és így holnap már három óráig tartsanak ülést. Ezután az elnök javasolja, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartsa és azon a fővárosi törvény; javaslat részletes vitáját folytassák. Drózdy Győző a napirendhez szólva azt javasolja, hogy holnapra tűzzék ki a választójogi törvényjavaslat iránt beadott indítvány tárgyalását is. Vita után az elnöki napirendi indítványt fogadják el. Most Bud János miniszter arra kéri a Házat, hogy Szaoó Józsefnek a közalkalmazottak fizetésrendezése ügyében elő erjesztett interpellációjára, minthogy az interpellációi könyvbsn még teljesen azonos szövegű másik két interpelláció van bejegyezve, együttesen adhasson választ. HOJSZU vita ke'etkezik Hegymegl Kiss Pál, Rupert, Homonaay T vadar, Csik József ellenzik, jogfosztásnak mondják az együttes választ. A többség hozzájárul ahhoz, hogy a miniszter ' együttesen válaszoljon. Csáky miniszter válaszol két interpellációra. Zsilinszky Endre minapi interpellációjára válaszol eiután Csáky gróf honvédelmi miniszter, arra a kérdésre, hogy van-e kellő estközünk az egyre kite jedtebb leszerelési ellenőrzés mellett a kémkedés megakadályozására. A miniszter kijelen i, hogy semmi okunk sincs félni a kémkedéstől, mert végrehajtották a békeszerződés!, le vagyunk fegjverezve s állandónn ellenőrzés alatt ál unk. D * a bennünket környező államok nem képesek erre a meggyőződésre jutni, amig egy ellenzéki, egy volt hadügyminiszter — ellenőrizhetetlen hírlapi tudósítás szerint ugyan — olyan kijelentést tesz, hogy Magyarország békében 150 000 katonát fart, háború esetén pedig hárommillió embert tud kiállítani. Ha ilyen állítás hangzik el, anélkül, hogy egész Európa gunykacajban törne ki, akkor itt van a hiba. Friedrich István: Ki volt az a hadügyminiszter ? Csáky miniszter: Kérem, a lapokban benne ! volt Klofácz cseh képviselő beszéde s Klofácz ; Esztergályos valorizálni Esztergályos János a nyugdijak és életjáradékok valorizációja tárgyában terjeszt eiő interpellációt, kéri a pénzügyminisztert, nyújtson be törvényjavaslatot ezen járadékok valorizálására. Bud János miniszter kijelenti, hogy a kormány is arra törekszik, hogy a kisegsziztenciákon segítsen, de a valorizició kérdése egyike a legnehezebb problémáknak. A valorizáció kérdéiét teljes egészében kell megoldani. A kormány komolyan foglalkozik ezzel, konkrétumokról azonban még nem számolhat be, mert az igazságügyminiazterrel még folynak e tekintetben a tárgyalások. Esztergályos János nem veszi tudomásul a miniszter válaszát, a Ház többsége tudomásul veszi. Batlcz Gyula: Szóvá teszi, hogy egy beszámológyülést feloszlattak azért, mert a közigaxgatási hatóságok ténykedését birálták. Kiss Menyhért interpellációjában a Kenderipar R.-T. birtokainak a kisajátítását, valamint Bud miniszter nem teljesitheti a tisztviselők kívánságait. Most Bud János együttsen válaszol a tiszt- kezdve aranyparitásban fizesse a közeikslvie.'lö-kérdésben elmondott interpellációkra: mazottakat. Amint az ország gazdasági és Nem teljesitheti Szabó Józsefnek azt a köve- pénzügyi helyzete megengedi, az első kérdés lelését, hogy azt a rendeletet, amely a tiszt- a tisztviselők fizetésének javítási lesz. Ha a viselők rangsorát s ennek alapján fi letését meg- gazdasági élet bevételei fokozódnak, felfogállapítja, a kormány megváltoztassa. Adatokkal ják karolni a tisztviselők fizetésének ügyet, fudja bizonyítani, hogy az utóbbi öt évben a A másik kérés az volt, hogy a kormány u'aljon tisztviselők 90 százaléka előlépett. Semmi re- ki beszerzési segélyt a tisztviselők részére, ha ménységet nem nyuj hat arr\ hogy ezt a ren- • pedig ez nem lehetséges, egy évi előleget addaletet megváltoztassák. Úgyszintén nem igér- j ion. Vagy költségvetéssel dolgozunk, vagy nem. he i meg Szabó Józsefnek ama kérése tcl;esi- Ilyen megoldások csak akkor voltak lehelségetését sem, hogy a kormány 1925. év őszétől { sek, amikor rendelkezésre állott a bankóprés. beszélt az ügyről. Addig, amig gunykseajt nem kelt a külföldön az álhír, hogy mi olyan nagy hadsereget tartunk és miiliós hadiereget tudnánk hadba vinni, addig igenis van lehetősége, nem a kémkedés tényleges eredményeinek, hanem annak, hogy nagy pénzért hamis hireket hallatsanak a külföldnek. Nem katonai veszélyt, hanem erkölcsi romlást idézhetnek elő a hamis hirek terlesztői. A kémkedés bűntettének szigorítására javaslatot fog a Ház elé terjeszteni. Ha a katonai ellenőrzésnél az indokoltnál túlmenően történik zaklatás, akkor módjában van megfelelő represszállákat alkalmazni. A Ház a választ Zsilinszky felszólalása után tudomásul veszi. Ezután Popp Gábor ősmester öngyilkossága ügyében válaszol a miniszter Baticz Gyu!a interpellációjára. Kijelenti, hogy Papp nem zaklatás áldozata. Többször kémszolgálatot teljesített és alkoholista volt. Ezért lett öngyilkos. Ezután átférnek az interpellációkra. kivánja a nyugdijakat. a ctanádí pü»pSki birtokok bérletbe adását teszi szóvá. Pesthy Pál igazságügyminiszter kijelenti, hogy a bíróság előtt folyamatban lévő ügyről van szó. Ujabban szokássá vált ilyen ügyeket a nemzetgyűlés elé hozni és itt pertrsktálni. Ez azonban fööttébb káros. Be kell várni a bíróság ítéletét. Ezután Homonnay Tivadar a közalkalmazottak ügyében interpellál. Fizetési előleget kér a tisztviselők számara a kormánytól és megnyugtatást arra nézve, hogy a kormány keresi a módot am>, hogy a közalkalmazottak illetményeit felemelje. Kéri az illetmények és az ellátás szempontjából fennálló egyes sérelmes intézkedések vizigálat alá vételét. F. Szabó Géza szintén a közalkalmazottak ügyében interpellál. Kérdi, hajlandó-e a kormány a közalkalmazottaknak fizetési előleget adni, a vármegyei tisztviselők státusrendezését tárgyalás alá venni és a községi jegyzőket részletes fizetési osztályba sorozni. Akkor, amikor rendszeres költségvetés alapján állunk, ityen megoldás lehetetlen. Epp ezért nem lehetséges a beszerzési segély kiutalása. Ami a fizetési előleg kérdését illeti, ezt a kérdést tárgyalás alá vették, de még nem sikerült megoldást tálálni. Tizenötmillió aranykorona előteremtéséről volna szó. Ami nem egykönnyen lehetséges. De a tárgyalások még nincsenek lezárva. F. Szabó Géza kérdésére kijelenti, hogy nem állanak azok a hirek, mintha a tisztviselők vasúti kedvezményét, ezt a csekély dolgot tőlük megvonnák. A legfontosabb feladat a státus általában való rendelése s ennek kapetán figyelemmel lesznek a vármegyei tisztviselők helyzetére is. Lehetetlen hivatalokat vezetni ott, ahol csak magas állások vannak, de nincs aki dolgozzék. Hogy valaki mennyi ideje szolgál, az nem lehet indok egy magasabb illetményhez. Ez a képességtől fdgg. Nem lehetséges, hogy a nyugdijasokra is kiterjesszék visszamenőleg a státusrendezést. Szabó József egyik kérése az volt, hogy a nyugdijasok vagyoni helyzetének felülvizsgálásán parlamenti bizottságot küldjenek ki. Ez nem helyes. Az a százezer aranykorona megtakarítás, amely ezen a réven elérhető, nem egyenértékű azokkal a gyanúsításokkal, amelyek ebből folyólag származnának. A B listára való helyezésnél az az elv, hogy két ugyanazon minőségű tisztviielő közül azt teszik B listára, akinek egzisztenciáját ez nem érinti. Azzal fejezi be beszédét, hogy bízzanak benne, a kermány fel fogja használni az alkalmat a tisztviselők helyzetének javítására. Szabó József a miniszter válaszát nem veszt tudomásul. Homonnay Tivadar és F. Szabó Géza a miniszter válaszát tudomásul veszi. A Ház ugyancsak tudomásul veszi a minis der válaszát. Györki interpellációja az EskQtt-ügyről. Ezután Györki Imre interpellál az Esküttügyben. Elmondja, hogy legutóbb két izben is interpellált ebben az ügyben, de az igazságügyminiszter nem adott választ. Esküit sokkal nagyobb összeget tulajdonított el, mint amekkorával a vádirat terheli. (Gúnyos felkiáltások jobbról: Jó védőügyvédje ön Esküdnek) Györki: Az orvosok megállapították Eskütt épeiméjüségét. Vádként hozza fel, hogy a védelemnek mindezideig nem bocsátották rendelkezésére az összes iratokat. Az iratoknak csak egy részét kezelik szabályszerűen. Az Esküttügyben szerinte csak a megvesztegetett és annak bűnsegédei ellen ad ak be vádiratot, mig a megvesztegetőket három év alatt senki sem kereste. A jövő héten a fötárgyalást nem lehet majd megtartani, mert tudomása szerint a vádlottak egy része nem fog azon megjelenni, a mellékvádlott pedig útlevelet kapott legutóbb a rendőrségtől és elhagyta az országot. Fdtiívja az igazságügyminiszter figyelmét, hogy egy Schwtrtz nevű soproni kereskedő és egy Neuw41 nevü soproni cég nevére is engedélyek voltak kiállítva. Azck a cégek, akiknek az engedély ki volt állitv?, sohasem kértek ilyen engedélyt. Kérdi az igazságügyminisztert, hajlandó-e felügyeleti jogánál fogva intézkedni, hogy az Eskütt-pör összes iratait megfelelően lajstromozzák ? Pesthy Pál igszságügyminiszter válaszol az interpellációra. Rámutat arra, hogy az ügy nem tartozik a nemzetgyűlés elé. Gjörkinek módjában lett volna különböző pótinditványaival a jövő héten a főtárgyaláson a biróság elé járulni. Kérhette volna a biróság előtt az eljárás kiterjesztését azokra az ügyekre is, amelyeket most itt tett szóvá. Rátér Györkinek arra a vádjára, hogy bizonyos iratok eltűntek. Az 1921-ben történt házkutatás alkalmával Eskütt lakátán lefoglalt iratokat a rendőrség lajstromozta. Mivel ezek közt az iratok közt nagyatádi Szabó Istvánnak számos hivatalos é8 személyi irata volt, amelyeknek egyáltalán semmi köze sem volt a tulajdonképeni Eikütt-ügyhöz, Nagyatádi annik idején hivatalos uton elkérte a rendőrségtől. Felhozta Györki, hogy a mellékbüntetteseket kiszökfették az országból. Erre vonatkozólag kijelenti, hogy erről semmi tudomása nincs. Ezt a vádat tehát a kormány nevében H leghatározottabban visszautasítja. Györki Imre viszonválaszában azt követeli, hogy folytassanak le minden irányban nyomo-