Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-09 / 258. szám

10 SZHOBD 1924 november 4. A templomtéri városi bérpalota. A fogadalmi templom mögött épülő uj városi bérpalota munkája annyira haladt, hogy a pincefalak felépítésével a munkaprogram ezidei része e napokban befejeződik. Az épülő palota a város egyik legrégibb részén, úgyszólván történelmi helyen, a régi várnak árokkal és sánccal körülövezett külvárosában, a Palánkban áll, ahol a középkorban magyarok, azután törökök, később szerbek és németek építettek évszázadokon keresztül lakóházakat. Igy hihető volt, hogy a palota elapozási munkálatainál esetleg valamilyen régiségek kerülnek elő, vagy régi épületek alapfalai tárulnak fel. A városi muzeum éppen ezért állandó figyelemmel kisérte az alapásást, sajnos, igen csekély eredménnyel. Alapfalakra bőven bukkantak, de valamennyi csak a közelmúlt időből való volt, leginkább a régi Sobay-fé:e ház igen kezdetleges módon rakoit alapfalai voltak azok. Nevezetet csak az volt, hogy igen nagymennyiségű terméskő került ki a földből. Nagy darab idomtalan homokés mészkőtömbök, amelyek láthatóan másodlagos elhelyezésben, bele voltak építve az alapokba. Valószínűleg valamely romokban heverő épület falaiból kerültek ki annak idején. Ezt bizonyltja többek között az is, hogy volt a kövek kö;ött egynehány gondosan megfaragott darab, amely valamikor a?lak-, vagy ajtókeret lehetett. Egyetlenegy muzeális értékű kő került ki a régi alapfalakból, egy szépen faragott, gazdagon tagozott, de már töredezett darabja egy XV. századbeli gót stilü épületnek, valószínűleg templomnak boltozatbordájából. A kő, amely most a városi muzeumban van, minden valószínűség szerint a közeli Szent Demetertemplom romjából került a régi fundamentumokba. A gót stílben épült Szent Demetertemplom tudvalevőleg a török uralom alatt elpusztult, boltozata beszakadt, ugy, hogy a város visszavétele után a templomot katonai raktárnak használták. Mikor aztán 1725 ben kezdetét vette a temp'om helyreá litása, a még ma is meglevő bárok boltozat kedvéírt lebontották a még megmaradt gót boltíveket és bordákat s az innen kikerült faragó t köveket aztán részint a várfalba rakták, részint az akkor és azután épülő magánházak fundamentumaibi használták. A most épülő bérpalota helyén, a Somogyiés Révay-uíca sarkán állott az u. n. Sobayház. Alacsony, hosszú földszintes ház v lt, néhány évvel ezelőtt bontották le. Sobay György, Szeged város tiszti főorvosa épite fe, aki 1846ban halt meg 83 éves korában, Sobay doktor nevezetes embere volt a régi Szegednek. Emlékét a főgimnáziumba járó két tanuló részére hagyományozott alapítványa tarija fenn. Még egy másik épületről van tudomásunk, amely ezen a tájon állott. Ez gróf Nádasdy László Csanádi püspök székháza, azelőtt kincstári élelmezési épület volt, amely a Szent Demetertemplom mellett, a mai Révay-utcában állott. Ha tehát csakugyan ide a most épülő uj bérpalota mellé tervezik az uj püspöki palotát, ukkor sz már a második püspöki székház lesz ugyanazon a helyen. Még néhány szó az épülő uj palotáról. Nem láttuk a ház tervrajzát, de azt mondják, hogy a homlokzata román stilusu lesz, ugyanolyan, mint a fogadalmi templomé. Nem tudjuk, miért kell a háznak éppen ilyennek lenni, mikor ezt sem célszerűségi, sem esztétikai okok nem kívánják, söt éppen ezek ellen tik annak alkalmazását. Középkori stílusban terveze t házaknak igen magas tetejük van. Magas háztető építése pedig sok pénzbe kerül, ami sehogy sem egyezik a mai kor takarékos épitésmódjával. De a magas háztető ezen a házon már azért sem kívánatos, mert ezzel még jobban elzárja a rálátást a templomra, még az ujszegedi oldalról való képet is elrontja, mivel teljesen eltakarja a templom körvonalast. Elég baj már az is, hogy a palotát olyan közel építették a templomhoz. Ezt minden ember sajnálattal állapíthatja meg, aki csak arrafelé jár és látja a helyzetet. Ezt hiába magyarázza a mérnökség, itt hiba törlént. Ha viszont alacsony fedelet építenek a házra, akkor stílustalan lesz az, bármennyi félkört és román stilü diszitményt raknak rá a homlokzatára, mert másról, mint ilyen olcsó ál- homlokzatról itt úgysem lehet szó. Azért inkább csináljanak valami egyszerű korszerű modern homlokzatot, mint egy rosszul ráillő, esetleg gyengén sikerülő román stilüt. Mert ez utóbbit vagy nagyon jól, vagy sehogysem kell megcsinálni. Nem szabad elfelejteni, hogy középkori slilü tervezéshez nem elegendő az, hogy valaki kiváló építész legyen, ahhoz még külön művésznek* is kell lenni. Pedig amióta meghalt Schulek Frigyes, nem tudunk magyar művészt, aki valódi román stílusban igazán szépet és stilszerüet tudna tervezni. Kőmives Kelemen. Egy köbméter gáz 4030 korona. A választott biróság végleges döntése. lángué 45000 korona. Ezekbe az egységárakba a háromszázalékos forgalmi adót is belekalkulálta a döntőbizottság. Az egységárak szeptemberre és októberre véglegesek, ja szeptemberi ideiglenes egységárak és az uj egységárak között mutatkozó differenciát a gázgyár november elsejétől kezdve három hónapi egyenlő részletekben számlázhatja a fogyasztóknak. Az egységárak november elsejétől kezdve alapegytégárakként kezelendők, még pedig ugy, hogy minden egy százalékos szénárváltozás esetén 031 százalékkal, minden egyszázalékos munkabérváltozás esetén 0'21 százalékkal és minden egyszázalékos koronaárfolyamváltozás esetén 046 százaléksai emelkednek, vagy csökkennek az egységárak aszerint, hogy a változások drágulást, vagy o'csóbbodást jelentenek. Kimondta a választott biróság, hogy a gázgyár tartozik állandóan olyan légsieszt szolgáltatni, amelynek fűtőértéke legalább 4500 kalória köbméterenként. A biróság ugyanis karvini (Csehország) szén felhasználása alapján kalkulált. A város természetesen ellenőrzi a gáz minőj ségét és az ellenőrzéssel a mérnöki hivatalt * bízta meg. Lesz-e korcsolya-pálya az idén Szegeden? Szeged, november 8. (Saját tudósítónktól.) A döntőbizottság — mint ismeretes — többrendbeli ideiglenes jellegű villanyegységár megállapítása utm végre meghozta végleges döntését és megállapította azokat az alapegységárakat, amelyek a szén, a munkabér és a korona értékváltozásai alapján pontosan megállapított tényezők szerint automatikusan emelkednek, vagy csökkennek. A döntőbizottság, mint választott biróság most megállapította hasonló elvek szerint a végleges gázegységárakat is. A választott biróság most közölt döntése szerint a gázmérőn mért magánfogyasztás, tekintet nélkül a légszes* felhasználási módjára, köbméterenkin t 4030 korona. A városi közterületek világítására felhasznált gázért lángonkínt és égési óránként az Auer-rendszerű égők után 800 lángig 372, az Invert-rendsze ü égők után 484 korona. A város pénztárából fizetendő minden egyéb fogyasztás köbmétere 2498 korona. A gázórák havi bérét a köve kezőképen állapította meg a választott biróság. Az 5 lángú gázmérő bére 2600, a 10 lángué 3600, a 20 lángué 5400, a 30 lángué 9000, az 50 lángué 14000, a 60 lángué 16000, a 80 lángué 19000, a 100 lángué 22000, a 200 lángué 35000, a 300 Szeged, november 8. (Saját tudósítónktól.) Anynyit beszélnek, annyit szónokolnak mostanában a testnevelés szükségességéről és város is, állam is annyit áldoznak erre az igazi nemzetvédelmi célra, hogy joggal vetjük fel most, a tél beköszöntése előtt azt az évek óta aktuális kérdést, lesz-e az idén korcsolyapálya Szegeden? Azt, hogy a korcsolyázás a legnemesebb, a legszebb és a legegészségesebb téli sportok közé tartozik, nem kell bővebben bizonyítanunk, sőt ugy véljük, hogy még a futballrajongókat sem bántjuk meg, ha azt állítjuk, hogy fontosabb a testnevelés szempontjából a korcsolyázás, mint a futball. Ennek ellenére Szeged város területén van vagy egy tucat futballpálya, de korcsolyapálya nincs évek óta egy se. Volt egy valamikor régen, a vasúti palota előtt, a Szegedi Korcsolyázók Egyesülete tartotta fenn, de a háborús nyomorúság ezt is átváltoztatta tisztviselői kiskertekké a háború alatt. Amióta pedig nem termelnek benne krumplit és kukoricát, azóta egy sportegyesület birtokolja a használat kizárólagos jogával és hiába mozgatott meg minden követ a korcsolyázóegyesület, pályáját eddig nem tudta visszaszerezni, pedig az engedményes érdekeltség a várossal kötött szerződésében kötelezettséget vállalt arra, hogy a pályát a téli hónapok alatt az egyesület rendelkezésére bocsátja. A háború után, amikor megszűntek a korcsolyatéri kiskertek, a város a korcsolyapályát a MOVEnak adta át sporttelep céljaira. A város és MOVE között szerződés jött létre, amely csak husz év múlva jár le. A szerződés bizonyos használati diát is megállapított és arra kötelezte a MOVE-t, íogy a pályát engedje át minden télre a Korcsoyázó-Egyesületnek. Időközben a MOVE ugy találta, hogy nincs megfelelő anyagi ereje a sporttelep fenntartásához, ezért a város hatóságának hozzájárulásával átruházta szerződését a körletparancsnokságra. A korcsolyapálya igy körletpályává változott át. A Korcsolyázó-Egzesület és apálya szerződéses bérlője között a mult évben már majdnem pörre került a sor a szerződési feltételek nem teljesítése miatt. A pör elmaradt, de azért a mult télen még sem volt korcsolyapálya Szegeden. A tárgyalások most ismét megindultak. A közeljövőben értekezletet tartanak a körlet és a Korcsolyázó-Egyesület képviselői, azonban alig van reménység olyan egyezségre, amelynek eredményeként ezen a télen pályához jutnának a korcsolyázás sportjának hivei. A korcsolyatéri pálya különben sem volt kifogástalan. A jég megtartása és gondozása, súlyos technikai akadályokba ütközött, a térre ránehezedő épületkolosszus ugyanis fölfogta a fagyot és igy csak huzamos ideig tartó kemény fagy esetén volt használható a pálya. Éppen ezért már a béke boldog éveiben is felmerült az az indokolt kívánság, hogy a város létesítsen egy másik, alkalmasabb, jobb és nagyobb korcsolyapályát. Terv volt elég, de a háború valamennyit eltemette. Véleményünk szerint a tervek föltámasztásának és megvalósításának az ideje most elérkezett. A város hatóságának legalább annyira kötelessége, hogy végre pótolja Szegednek ezt a régi hiányát, mint az, hogy a futballra, a leventékre és egyéb sportcélokra áldozzon. Szeged város sportkedvelő lakosságának föltétlenül szüksége van egy megfelelő, biztonságos korcsolyapályára és a városnak ki kell elégítenie végre ezt a szükségességet. Telmányi hegedüestje nov. 18. Tisza-széllóban. HARMÓNIA PARK-KAVEHAZ SZÍNHÁZZAL SZEMBEN Reggeli abonoma kávé havi HO ezer korona, kávé, iojás és vaj h avi 220 ezer ko ona. November 15-től kezdve a kolozsvári Puskás Ottilia miivész női zenekara hangversenyez. Villamos felszerelési anyagok kicsinyben és nagyban, 99 .TUNGSRAM' és „VERTEX* gyártmányok a legversenyképesebb árakon, minőségileg a legjobbat FONYÓ SOMA világítási üzletében szerezheti be, Kölcsey-utca 4. Vászon,, Scliiffon giÜS^ Zefffír, Kanavász, . ' _j' ' | NŐI és férfi fehérnemüek készen és mérték szerint, LaSZIOnSI Asztalnemüek, törülközők, zsebkendők, Teljes menyasszonyi kelengyék részletfizetésre is. Kelemen-utca/.