Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-08 / 257. szám

Egyes szám ára 20C0 kamata M vmnmun *< r,in-«ia s. trc­lf*"» iclíw! i«*Oen.) Tilo­ra ÍI-M.* .aiíjwJ' ••«•>•­,'W Mac *l»ÍU14*R! RÍMŰM Kft Ion uia áii K»o ta KM, BMlMtéit arak i IC tMMHi Myb«a 40)00, Badc .•3989 «> TIÉ*»M 45«S > : SZEGED 4.rGrlí«' MII r« UUDoil I nm 400, fgy hasábon 800 mat:<l basábon 1200. StOveg Irtzt tt százalékkal drágább Apróhirdetés IU szóig 8U0C tor. SxOvegkOztl kOzlemé­ayek torunként G00U korona Cwíadi értesítés 45000 koi, V. évfolyam. Szeged, 1924 november 8, SZOMBAT. 257-ik szám. Rendelet a jómodorról. Hir van róla, hogy nemsokára megjelenik egy korszakos reformot bevezető miniszteri ren­delet. Célja, hivatása nem kisebb, mint hogy megjavítsa a hivatali modort. Ilyen rendelet még, amióta hivatal a hivatal, talán schasem kelteződött uralkodók, államfők, kormányférfiak kezétől. Talán azért is olyan, mult századok dohától avas a hivatali modor. A készülő ren­delettől, talán illemkódexről szóló bir egészen olyannak látszik, mintha föltétlenül igaz volna. Nem csak, vagy nem éppen csak azért, mert a belügyminiszter ígérte be a reform rendeletet a kormánypárt értekezletén. Inkább talán azért, mert a kisgazdapártból eredt az óhtjtás, bogy hivatalokban a hivatalbéliek legyenek udvaria­sabbak, ha szabad mondani: illedelmesebbek a közönség iránt. Ilyes bagatelll megtagadni a kisgazdapárttól, vagy annak csupán egy tig­jától — képtelenség máma, amikor hiszen a kis-agrárius nem fölesküdött kormánypárti s még fajvédő is lehet. S egy akármi yen ener­gikus, mondjuk, a legenergikusabb rendelet a hivatali jómodorról valóban bagatell, mert ki­bocsájtása szinte elenyészően csekély nehézsé­gekkel jár, még akkor is, ha miniszteri ígéret szerint nemcsak a hivatalos lapban jelenik meg, hanem ráadásul megküldik külön-külön az összes hivatalok összes főnökeinek is. A rendelet óhajtása — ismerjük el — főleg kisgazdapár i óhaj lehet. „Hivatalok packázásai", mint Hamletben szavalják, az irúja koiában sem a tekintélyeket, a hatalomban valakiket bántották, zavarták s most is csak polgárokra, munkásokra, kisgazdákra kelleme lenek és zak­látók. Annak a kisgazdapárti képviselőnek, aki a belügyminiszteri a hivatali modor megrend­szabályozására kérte, alighanem voltak saját kellemetlen tapasztalatai; de ha magának nem lettek volna, bőségesen szolgálhattak neki ada­tokkal kisgazda-válasz:ói. Mert hány falusi, tanyai emberrel — s különben hány városi polgárral, munkással — történik mejf napról­napra, amikor valami ügyében-bajában hivatalba megy a tekinté y illő tiszteletével, sőt félelmével, hogy a'aposan megvekszálják ? Bemegy a városba a f .Iusi, például valami adóügyben. Mennyi kin már sokszor az a kíméletlen, durva mód, ahogy egyik a) osztályból a másik b) osztályba utasítják, amig végre csakugyan rátalál az illetékes c) osztályra. Milyen kemény próba­tétele a türelemnek, ha nem az ügyfelek soka­sága, hanem a hivatalnok körömápolásban való gondos elfoglaltsága, vagy pláne csupán tekin­télytartó kötekedése ácsorogtatl S ha ezért a nem éppen muszáj-áceorgásért nem is mer tiltakozó szavával tiszteletlenkedni a szerény ügyfél, hanem csupán emberi türelme fogyaté­kosságának adja valami öntuda lan jelét, akkor bizony nem egyszer jaj nekil Pokróc Ádám, a régi, élclapbeli fi&ura ugyanis, nemcsak goromba kalauz a vasúton, de, sajnos, vajmi gyakran szoba-hivatalbeli kisebb nagyobb ur, aki szilaj kedvvel szedi ráncba a legjámborabb, csupán belül, szinte tudat alatt türelmetlen ügyfelet, aki pedig áhítattal tiszteli benne az — Államot. Isten óvjon bennünket attól, hogy mi des­truktiv célzattal tévtant próbáljunk belecsöpög­tetni a nép egyszerűbb, bár újságolvasó gyer­mekeinek lelkébe és itt tekintélyromboló fejte­getésekkel cáfoljuk, hogy P. Adám, X. fizetési osztálybeli állami hivatalnok nem az ÁTan. Dehogy is értekezünk arró', hogy ö a szanalt­sági viszonyoknak abszolúte meg nem felelő fizetéssel, igen sajnálatos családi pótlékkal, csupán munkása az államnak, az ország hatá­rain belül való nagy közösségnek. Nem érte­kezünk erről, mert a hivatalokban eljáró kö­zönségben is vannak meglehetős számmal tolakodók, modortalanok, sőt Pokrócok, akik viszont a tisztviselők türelmét, emberségét teszik próbárf, talán abban a hlszemben, hogy mivel a hivatalnok a nagy közösség munkása, ennélfogva külön az ő személyüknek kirendelt szolgája is. Nem, mi a közönségtől is tisztességiudást, udvariasságot kívánnánk. De nagyon óhajta­nánk ezeket az előnyOs tulajdonságokat a hi­vatalbeliektől, még pedig a legkisebb rangú, az egészen rangtalan ügyfél iránt is. Tudjuk, hogy ez a kívánság ma, a tekintély-acélozás korában teljesűlhefetlen, még akkor is, ha min­den hivatali főnök hiánytalanul és pontossn külön megkapja majd a fcelügym'niszter rende­letét, a hivatalos lap szövegén kivül. Dá mi szerény eszközeinkhez képest, igazán a kisgazda­pártra tekintő minden politikai cél nélkül, szinte kötelességünknek tartottunk egy kis propa­gandát a hivatali jőmodornak, csak ugy az esemény kedvéért. Az osztrák vasutas-sztrájk megbuktatta a kormányt. Bécs, november 7. Az egész osztrák közgaz­dasági életet súlyos veszedelem fenyeget: Ma délelőtt megszakadtak tzok a bérrendezésre vonatkozó tárgyalások, amelyeket az osztrák államvasutak igazgatósága a vasutasok szerve­zeteinek megbizottaival folytatott. A helyzet e pillanatban az, begy a ma éjfélre elhatározott vasutas-szttájk egész Ausztria területén kitör. A vasutasok már a legapróbb részletekig megtették az előkészületeket a sztrájkra. A robogó vona­tokat még ma az éjjeli órákban is elvezetik a végállomásokra, de éjjel tizenkét órakor minden személy- és teherforgalom megszűnik. Bécs, november 7. Félhivatalosan megcáfol­ják egy bécsi kőnyomatosn! k azt a hiré', amely a kétzüö vasutassztrájkkal kapcsolatban arról szól, bogy az olasz vasuügazgatóság lépéseket tett abbin az iranyban, hogy az Olaszország­ból érkező vonatok a Brenneren keresztel Kufiteinig a sztrájk ideje alatt le közlekedhes- i senek. Ezt a hirt teljesen abszurdnak mondják. Bécsi tudósítónk az éjszakai órákban jelenti telejon»n: Az osztrák vasúti alkalmazottak és Günther elnök között a tárgyalások 10 és fél órakor megszakadtak, minthogy a vasúti alkal­mazottak visszautasították Günther propoziciójdt. Günther a tárgyalások megszakítása után be­adta lemondását Seypel kancellárnak, mire a kormány azonnal minisztertanácsra ült Össze. A kormány ezután benyújtotta lemondását. A kancellár kérésére azonban az ügyeket egyelőre tovább vezeti a kormány. A munkások követelései kOzött helyet foglal egy pon', amely szerint a vasú i alkalmazottak november és december hónapokra egyszeri drá­gas£gi pótlékot követelnek. Ez az államnak tíz­milliárd kiadást jelent, ami nem egyeztethető össze a szanálással kapcsolatban kitűzött pro­grammal. A tárgyaidsok megszűnésével a vonat­közlekedés megszűnt. Szerdán választanak vezért a kisgazdák. Budopesf, november 7. (Saját tudósítónk \ fognak határozni, hogy kit válasszanak meg ; telefonjelentése.) A kisgazdák a jövő hét szer- j vezérüknek és hogy ki tolmácsolja kívánságukat dáján tartják meg tanacskozásutat, amelyen arról j Bethlen miniszterelnök előtt. A demokratikus szövetség miskolci jelöltje: Huska Vilmos. Az országos demokratikus szövetség a mis­kolci kerületben Huska Vilmost fogji jelölni. Huska már tárgyalásokat is folytatolt Szilágyi Lajossal, Létat ErnCvel, söt a szociáldemokrata képviselőkkel is. Értesülésünk szerint ugyanis a szociáldemokraták Huskát fogják támogatni. Huskának ellenjelölte Tarnay volt alispán és báró Szterényi lesz. MÍMÍMMMMMM^^ Bárczy válaszolt Wolff Károly vádjaira. Budapest, november 7. (Saját tudósitónktól.) A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor alel Ok. Az elnöki előter­jesztések után a fővárosi törvényjavaslat tárgya­lására tértek át. Soron van a második szekasz. Az első fel­szólaló Petrovácz Gyula. A második stakasznál a vita a körül folyik, hogy a nemzetgyűlési választói jog azonos-e a törvényhatósági válasz­tói joggal. Nézete szerint a nemzetgyűlési választói jog az állampolgárság függvénye és független a helibenla'ás kérdésétől, viszont a törvényhatósági választói jog a helybenlakási kérdéssel erősen Összefügg. Csatlakozik Csil­léry javasla'ához és a 10 éves helybenlakást követeli. Létay Ernő a domicilium kérdésével szerinte a keresztény gazdasági párt a zsidókérdést akarja megoldani. Ebben félelem nyilvánul meg és ezt faluellenesnek tartja, mert azokat rekesz­tik ki a választói jogból, akik a faluból szivá­rognak a fővárosba és akik a konzervatív érzel­meket hozzák a fővárosba. A javaslatot reak­cionáriusnak tartja, egyébként stilláris módosí­tásokat ajánl. Farkas István kijelenti, hogy a helybenlakás követelése kizárja a munkásságot a váhsztói jogból. A hat éves helybenlakást kifogásolja és az általános titkos választójogot követeli. Azt mondja, ha a tervényes u'at elzárják, olyan módszert fognak alkalmazni ők is, amely meg­felel a jogfosz ásnak. (Egy hang jobbról: Fe­nyeget.) Farkas: Ez nem fenyegetés részéről. Jobb, ha a jogegyenlőség alapján engedik a szavazó­kat az urnához. Azt javasolja, hogy törvény­hatósági választói joga legyen mindenkinek, akinek nemzetgyűlési választójoga van. Pakots József közveti'ö javaslatot tesz. Azt javasolja, hogy 5 évi helybenlakást állapítsanak meg. Ha ezt nem fogadják el, akkor azt java­solja, hogy négy elemi iskola végzését ne kell­jen bizonyítani annak, aki valamilyen ipart folytat, vagy állami szolgálatban van. Bárczy István helyteleníti a domicilium ki­kötését. Nézete szerint minden korlátos intéz­kedés a vá'asitók szibad akaratának megnyil­vánulását akadályozza és az ilyeneket törülni kell. Majd engedelmet kér az elnöktől arra, hogy a tárgytól eltérjen. A nemzetgyűlés ehhez hozzájárul és Bárczy István Wolff Károly fel­szólalására refleklál. Wolff Károly szemére ve­tette, hogy külföldi kölcsönt vettek fel. Azt mondta, hogy könnyű külföldi kölcsönt fel­venni, de nehéz ezt visszafizetni. Nézete sze­rint ma sokkal nehezebb volna egy külföldi kölcsönt felvenni, mint annak esetleges vissza­fizetését eszközölni, mert ahhoz, hogy egy köl­csönt felvegyenek, bizalomra van szűkség. A bizalom az akkori rezsim iránt megvolt, de a mostani Iránt nincsen meg. Különben is a köl­csönt azért vették fel, hogy a fővárost mente­sítsék az itteni bankok befolyásától. A főváros jelenlegi pénzügyi helyzetéről szólva kijelenti, hogy a jelenlegi pénzügyi eredmények csak látszólagosak, különben is a bevételek nagy része közvetett adókból folyt be. A fővárosi üzempolitikáról beszél és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom