Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-16 / 264. szám

november 16 8IKQED 5 A fogadalmi templom tornyai. A polgármester közszemlére állította azokat a tervvázlatokat, amelyeket Foerk Ernő építész készített a fogadalmi templom két to nyának leendő kiépítéséről. Sok ember állja körül a városháza előtt felállított rajzokat, de a legtöbben csalódva és fejcsóválva mennek fovábt). És az embereknek igazuk van. Azok a rajzok nem alkalmasok, sem nyilvános kiáli'ásra, sem annak elbírálására, hogy melyik toronymegoldás volna a jobb, illetve a tetszetősebb. Az egyik rajz mutatja a templomot az egyforma magasra épített toronnyal, tehát az eredeti terv szerint, a második rajion ctak a keleti, a harmadikon csak a nyugati torony van kiépítve, a másik ellenten körülbelül félmagasságban van befedve. A rajzok azért nem alkalmasak véleménynyilvánításra, mert olyan kicsinyek és olyan vázlatok, hogy sem a laikus közönségnek nem mondanak semmi', sem a szakember nem mondhat róluk bírálatot. Ha csakugyan komolyan arról van szó, hogy milyen legyen a két torony, akkor nagyobbméretü részletes tervet kell arról készíteni és kellő számú perspektívákat, hogy azokat alaposan meg lehessen bírálni. Azután pedig arra kérjük a polgármester utat, ne a városháza előtti szabad téren, hanem a kullurpalota nagy termében tétesse ki közszemléletre a terveket, hogy ott mindenki nyugodtan és elmélyedéssel szemlélhesse, esetleg bírálhassa azoktt. Ott van kiállítva Schulek gipsz-modellje is, amelyet még most is mindenki az épülő templom mintájának tart. Ott aztán legalább alkalma lesz a nagy közönségnek is összehasonlítást tenni Scbuek modellje és Foerk tervei között. Jó vclna, ha a templomépítés egész ideje alatt a Foerk-féle tervek is álbndóan ki lennének állítva a kultúrpalotában. Az általános közérdeklődés indokolja ezt a kérelmünket, amelyhez még azt a továbbit is fűzhet jük, hogy adassa ki a polgármester az eredeti Schulek-féle terveket is kiállítási célokra a muzeumnak. Azl hisszük, ez a kis kiállítás is hozzájárulna a közérdeklődés ébrentartására és a közadakozás serkentésére. Arra a kérdésre, amelyre a polgármester választ vár, nagyon egyszerű a felelet. Ahhoz kétség sem férhet, hogy lehet-e a templomot egy egész és egy csonka toronnyal megépíteni. Hogy mennyire lehet, arra a példák százai vannak szerte a világban. Hogy igen messzire ne menjünk, a bécsi Szent István székesegyház is két egyforma toronnyal volt tervezve, amelyekből azonban csak az egyik épült meg, a másik csonkán maradt a mai napig is. A budavári Mátyás temp'omnak is csak a déli Mátyástornya teljes, az északi Báa-torony sokkal alacsonyabb, csonka. De még szegedi példánk is van erre a régi Szent Demeter templomban. A régi gót sti ü templomnak bizonyosan két tornyot szántak, ill. terveztek, de csak az egyiket építették meg, valószínűleg azért, mert elfogyott a pénzük a másik torony megépítésére. Szóval nem lehet semmi kifogást emelni az ellen, hogy a templomnak egy teljes és egy csonka tornya legyen. Sem stiltani, sem esztétikai okok ezt nem ellenzik. Ső' ellenkezően, éppen azzol, hogy a két egyforma torony szigorú szimmetriája helyett két egyenlőtlen toronyt alkalmaznak, festőibb hatás keletkezik. A román stílus pedig kiválóan kedveli a festői hatásokit. Más kérdés azonban az, hogy milyen legyen ez a csonkán maradó második torony. Amint a kiállítót; kis vázlatból sejthető, a tervező épi ész csaknem olyan gazdag kiépítésű befejezést szám ennek is, rcint a másik magas toronynak. Ez pedig nagy hiba volna. E őször a költségek szempontjából. Mert az a megtakarítás, amely ebfcn az esetben elérhelö egy darab sixa toronyrészlet elhagyásával, már nem olyan lényeges, hogy ezért csonka tornyot érdemes ép?:eri. Más szóval ilyen terv szerint már n;m sokkal többe kerülne mindkét torony teljes felépítése. De esztéiikai szempontból sem kívánatos a csonka torony díszes, vagy gazdag kiképzése az esztétikai egyensúly miatt Nincs rá példa, hogy a magas és a csonkán maradt torony egyformán, vagy közel egyforma díszesen ki legyen épitve. A csonka torony mindig egyszerűbb, szerényebb, szinte ideiglenes jellegű, amely a szemlélőben mindig ait > z érzést váltja ki, hogy ez & '.orony valami kényszeri ő oknál fogva maradt beftje?. tlcnül s majd legközelebb bizonyosan tovább fogják építeni... Hogy melyik torony legyen a magas, melyik az alacsony, az kevésbé fontos, mint a fent emiitettek. Ezt a kérdést majd csak a nagyméretű és részletes perspektivai rajzok bemutatásakor lehet eldönteni. Ebben a tekintetben utólérhetetlen volt Schulek mester, ő ilyen kérdés megoldásánál minden lehető helyzetről készített perspek'ivai rajzokat s a leglelkiismeretesebb körültekintéssel mérlegelte a különböző mutatkozó hatásokat. A lapok nemrégen arró! is irtak, hogy a polgármester a fogadalmi templom tornyait, vagy az egyik tornyát 100 méter magasságura akarja épitte'ni. A gondolat nem rossz és csábi'ó, ha 8' meggondoljuk, hogy a százméteres torony tetején égő villanylámpa fénye éjszakánként messze, megszállt területre, talán Oroszlánosig és Kanizsáig is látszana. Erről azonban, sajnos, most már szó sem lehet. Egy egységes művész! alkotásnak nem lehet egyik részletét — ebben az esetben a tornyát — csak ugy egyszerűen meghosszabbítani, mert ezáltal felbomlik annak szorosan kötött egységes tömegrgyensulya, körvonalainak kiegyensúlyozottsága. Lehetett volna 100 méteres, vagy akár magasabb tornyot is építeni, de akkor meg kellett volna változtatni az egész templom tervét. Azzal pedig most már elkéstünk. Csak azt csodáljuk, hogy a tervező építész, aki bizonyára ismeri ezeket az esztétikai törvényeket és aki bizonyára művészi alkotásnak tartja ezt a müvét, nem volt az első, aki ez ellen véót mondott volna. Kőmives Kelemen. Henry Bergson felhívása a magyar szellemi munkások támogatására. s a szellemi munka támogatására az eszközök hiányoznak. Felkéri ezért a világ tudományos egyesületeit, hogy a magyar egyetemeket lássák el külföldi kiadványokkal, adandó esetben csereviszony utján, s kutatással foglalkozó intézményeknek küldjenek adományokat mös terek vásárlására. Genf, november 15. A Nemzetek Szövetségé nek a szellemi együttműködés érdekében alakított bizottságának elnöke, Henry Bergson Magyarország szellemi munkásainak érdekében felhívást intézett sz egész világ akadémiáihoz és tudományos egyesületeihez. Magyarországon az állami bevételek teljes összegét az ország újjáépítésére fordítják — mondja a felhívás — Mennyi jóvátételt fizettek a németek. összesen 40 millió arany márkát fizettek. A szövelséges hatalmak nem saját követeléseik alapján 3.3, illetve 5.5 millió aranymárká vettek fel. Az előző fizetési részié eket beszámítva, a németek a 83 3 millió aranymárkás havi részletnél többet fize'tek le. „Soproni akcióba" kezdett szegedi egyetemen néhány fiatalember. | Páris, november 15, Lubersso szenátor Her| riot miniszterelnökhöz kérdést intézett abban a | tekintetben, hogy Németország a londoni egyez; ség végrehajtása alapján mennyit fizetett a mai í napig. Herriot válaszában bejelentette, hogy a i németek november 1-én és november 11-én Szeged, november 15. (Saját tudósítónktól.) Még élénkén emlékezetes mindenki előtt az az országos hullámokat fölvert botrány, amely négy héttel ezelőtt tört ki a szegedi egyetem orvosi fakultásán a zsidó hullák ügyében. A szegedi egyetem orvosi kara ugyanis akkor egy határozatával még azt a csekély szánu egyetemi baligalót sem engedte tanulni, akiknek pedig erre a a numerus clausas is jogot ad. Azóta — néhány hétig — a legteljesebb nyugalom és rend mutatkozott az orvosi karon és | végre a sok vihar után — tanulni is lehetett, í Most azután ismét nyugtalanitó jelenségek mu! tatkoznak az egyetemen, amelyeknek megint sz ) lehet az eredménye, hogy ismét megakadályozj zák azokat a hallgatókat tanulmányaik folytai fásában, akiknek pedig erre a törvény jogot ad. > A helyzet elsősorban az, hogy azok a halli gatók és hallgalónők, akik ama bizonyos öt ! százalékhoz tartoznak, állandó zaklatásoknak I vannak kitéve e sősorban néhány zavart kelteni | akaró félrevezetett fiatalembertől, de másodsorban maguktól az illetékes faktoroktól. Az orvosi kar ugyanis a sok hullámot átélt bonctani előadásokra abt sorrendben osztotta be a hallgatókéit, mert csak turnusokban vehetnek részt ezeken a gyakorlatokon. Az abc sorrendet mindvégig betartották addig, amig nem volt szó ama bizonyos öt százalékról. A zsidó hallgatókat ugyanis — tekintet nélkül az abc re — teljesen külön csoportba, az utolsóba osztották be és igy már maguk az illetékes fsktorok valami megkülönböztetést kivántak elérni. Ezt látva, néhány fiatalember állandó megjegyzésekkel kiséri ezeknek a hallgatóknak minden működését. Nem egyszer nyilt inzultusok történnek, ugy hogy vannak oiyan hallgatók, akik már részt sem vesznek egyes előadásokon. Egyes félrevezetett fiatalemberek hangoztatják, hogy ók ugyanolyan dolgokat fognak véghezvinni, mint amilyeneket Sopronban vittek végbe az Intranzingens diákok, hangoztatják, hogy ők zsidókkal együtt nem ülnek egy teremben. Néhány nappal ezelő:! megtörtént az az esel, hogy ez a néhány fiatalember megjelent két nidóvaílásu hallgató elő.1, akik a síaineszter j •remete óla a második padban foglald helyet es kijelentették, hogy a ,magyar egyetemi | ifiustíg nem engedheti meg, hogy előttük ülje- ' nek nem magyarok". A kijelentéshez hozzátették még azt is, hogy a zsidó hallgatóknak a hátsó sorokban van a helyük. Ezek a jelenségek csak arra mutatnak, hogyha vannak zsidó fiatalemberek, akik beiratkozhattak az egyetemre, azoknak munkáját mégis megakadályozzák. Az egyik zsidó fiatalember a folytonos és megismét'ödő inzultus folytán azzal a tervvel foglalkozott, hogy nem él a numerus clausus alapján megszabott jogával 1 és külföldre u'azik, hogy külföldön szerezzen i diplomát. Ez a szándéka azonban nem való1 sulhatoti meg, mert útlevelet az ismert okok alfpján nem adnak neki. Az orvoslás módja csak az lehetne, ha az egyetem vezetősége megtalálná végre a módot, hogy a törvények ne legyenek csupán szavak, de tanulni a gyakorlatban még sem lehessen. felmányi hegedöestje nov. 18. Tisza-széllóban. H A R M O N 1 A hölgyek arcáról, karjáról végleg kiirtja felelősséggel POLLÁK SAROLTA Budapest, Andrássy-ut 38 (Pírisi Áruházzal izemben). T8 -Mlracle1* hajeltávolitószer szétküldése utasítással. Szépségápolás. Szemölesirtás. (Kérjen prospektust.) ZSOLDOS MAGÁIMTANFOLYAM BUDAPEST, VII., Dohány-utca 84. n£l Telefen: J. 124-47. Előkészít középiskolai magánvizsgákra, érettségire vidékieket is. I II Ma és minden este A PARK-KÁVÉHÁZBAN KOLOZSVÁRI PUSKÁS OTTILIA művész nőizenekara hangversenyez. I I (

NYITVA REGGEL 4 ÓRÁIG I NINCS BELÉPŐ DIJ1 I I I NINCS BELÉPŐ DIJ! RENDES KÁVÉHÁZI ARAK! Reggeli kávé 4ooo K vajjal és tojással 85oo K S25 I