Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-16 / 264. szám

SZFOBD 1924 november 16. Ra!fi7C masy°r nótaestje nov. ueilaCS' Hi>au 22-én Tisza-szállóban MKONY1LT! 841 MEONTILT! párisi divat-kalapszalon nnthyAnyl-ulco 2., Stefániával izemben. Raktáron legújabb párisi modelek, svcici sopkák nagy választékban. Átalakításokat gyorsan és legolcsóbban vállalom. — Szives pártfogást kér MENYHÁRTNÉ. 128 mh. 8SL 32 w. buza. Szegeden 150 h. háatelek. Újszegeden 601 • öles bérföldön 2 szobás há< azonnali lakással 45 mii. Magánháaak gaid. alkalmas 3'|, éa 7 w. bnca. Hiaak és telkek 30 mll. tól feljebb. 18 kat. h. feketetöld Szegedhez közel 33o mll. vételár rész­letekben is fizethető. Lakásközvetltés. Pí»f-rilí Antal nyug. állpt. tanácsos, O. F. B. I CU lt\ rtlliai Által engedélyezett ingatlan­forgalmi irodája, törv. bej. cég, Saegeden. iroda i Attila-utca 7. Telefon: 5—69 — CakAs: Stáció •tea B b. Telefon 13- 3b 139 Darányi Ignác a tobzódás ellen A dunimentl református egyházkerület közgyűlése. Budapest, november 15. A dunamenti reformá- i — úgymond — Ravasz László püspök fog be­tus egyházkerület ma délelőtt tiz órakor kezdte j szélni, én a gazdasági helyzetről akarok néhány ínég a Ráday utcai református teológia diszfermé- i szót szólni. Az ország gazdasági helyzetét nem ben rendes evi közgyűlését. A közgyűlésen Ravasz László püspök és Darányi Ignác főgondnok elnö­költ. Megjelent Teleki József gróf, Benedek Sán­dor, a közigazgatási biróság másodelnöke, Ballagi Aladár egyetemi tanár, Mándy Samu és Huszár Dezső nemzetgyűlési képviselők, Petri Pál és Szászi Béla államtitkárok, továbbá az egyházi és világi küldöttek. A közgyűlés zsoltárral kezdődött, utána Ravasz László püspök imádkozott, majd Darányi Ignác nyitotta meg a közgyűlést. A lelkiekről' Milyen a bécsiek adórendszere? lehet aggodalom nélkül nézni, most is halljuk, hogy milyen nagy tobzódások vannak, lakomák, lakodalmak, amilyenekre a békében nem is gon­doltunk. Ez a tobzódás veszedelmes egyrészt a rossz példa miatt, másrészt, mivel kritikát hiv ki maga ellen. Ezek után megalakult a közgyűlés hivatalosan és Ravasz László püspök kezdte meg beszámolójának felolvasását. Üdvözölte a 73 éves Darányi Ignácot, akit a püspök beszéde alatt az egész közgyűlés felállva ünnepelt. Leguebb, legolcsóbb karácsonyi ajándékok, órák, ékszerek, ridikiilök, cigareltaszelen­cék, fali és ébresztőórák, gramofon, lemez, ön­gyújtó, zseblámpa slb. nagy választékban kaphatók: TÓTH órásnál, Kölcsey-utca 7. sz. Tört arany, ezüst beváltás. Nagy javítóműhely. 787 SÜRGÖNyi TURULcipőrakíár SZEGED Hozza forgalomba a kül­dött I-a kivitelű nöi fekete box száras fűzős cipőt K295 EZER árban. TURUL KÖZ PONT X3t Budapest Budopezt, november 15. Rippka Ferenc és társai hazaérkeztek bécsi tanulmányu jukról. Rippka a bécsi adóviszonyokról ezeket mon­dotta : — Adórendszerük nem merev, hanem a vi­szonyokhoz alkalmazható. A behajtásnál azon­ban kíméletlenek. A késedelmet erősen bírságol­ják. Egy havi késedelem esetén az adó kétsze­resét fizettetik meg az adózóval. Az adóeltitko­lást és az adócsalást még kiméletlenebbül bün­tetik. Mikor ott jártunk, akkor történt egy eset, hogy egy bécsi lakos adócsalásért 3 milliárd kor. pénzbirsággal sújtatott. A gazdasági viszonyok Bécsben meglehetősen rosszak, mindenki nyög a nagy teher alatt, az üzletek pmgsnak, a j nulatek és a színházak gyengén mtnrek, az ' adókat azonban mégis mindenki fizeti. Egyet- • len vállalat sem szűnik meg a súlyos adók < miatt. — A bécsiek legnagyobb adóbevétele a közjóléti járulékból folyik b?. Ebből az adó­nemből kö.el 500 mlliárdot vett be Bécs város. Ezt az adót fizeti minden munkaadó az alkalmazóijai után. Vigalmi adóból 9j milliárd, szálloda sdóból 35 5 milliárd, értékemelkedési adóból 52 milliárd, zenés mulatóban étkező és italt fogyasztó vendégek megadóztatásából 6o milliátd, lakásépítési adóból loo milliárd, ház­tartási alkalmazottak utáni adóból 18 itilliárd koronát vesz be Bécs. Autó után 52 milliárd korona jövedelme van Bécsnek. Ezeken kivül még 17 fajta kisebb városi adó van, amelyek 4—6 milliárd hozadékot jelentenek Bécs város ház'arlásához. — Mikor ezeket látom, elkeseredéssel kell megállapítanom, hogy nálmk minden adónem ellen ádáz harc folyik, minden érdekelt a má­sikra akarja hárítani az adók terhét. Lendvai-Lehner-választás Budapest, november 15. A budapesti büntető­törvényszéken ma folytaták Zakár Jínosnak.az ÉME volt veüetötagjának bűnügyét, akit az ÉME jelentett fel, mert villamos szakosztályá­nak nem fzá'litotta az igért cukrot és elsik­kasztotta Schöner Károlynénak nála levő 25 darab Szlavóniai részvényét. Ami tárgyalás első tanuja Budaváry László, aki azt vallja, hogy az Ébredő Magyarok lapjának szerkesztő­ségi tagjai megkapták a rendelt cukormennyi­séget. A Schöner Károlyné terhére elkövetett sikkasz ás ügyében Molnár József tanú azt vallja, hogy Schönerné Zakár kezébe helyezte papírjait. Majd amikor Schönerné türelmetlen­kedni kezdet, megnyugta'ták, hogy visszafogja k>-pni részvényeit, mert nem akarják, hogy az ÉME botrány középpon j *ba kerüljön. M:day Géza kihallgatása után Schönerné azt a ki­jelentést tette, hogy az Ébredő Magyarok neki azt mondo ták, hogy mos? lesz Lendvai Lehner ; István válflszlása s erre a t ébredőknek nincs ! pénzük. Ezérl ad'a oda a 25 részvényt, hogy terheljék meg kölcsönnel és igy tudják finan­szírozni Lendvai választását, fit tanuk vallomá­saira Zakár János előadja, neki eleinte nem volt tudomása arról, hogy a papirok megterhe­lését Schönerné beleegyezésével csinálták. Mol­nár jelentette azután neki, hoay Schönerné beleegyezett abb?, hogy fcö'csönt vtgyenek fel papírjaira. Kihallgatják Fodor Qyulát, az ÉME főtitkárát. E!mordja, hogy Schönerné panaszko­dott az ÉME-ben, hogy Zakár nem számol el papírjaival. Értekezletet hívtak össze, amelyen Zakár elismerte, hogy Schönerné papírjai meg vannak terhelve, de Maday vállalkozott arra, hogy a tartozást ki fogja fizetni és ebb5l fe­dezni lehet a Schönsrné papírjain levő meg­teihslést. A biróság a tárgyalás folytatását hétfő reggelre halatz otiá. Telmányi hegedüestje nov. 18. Tisza-szállóban. HARMÓNIA Dialógus a könyvtárban. — Anatole Francé emlékének. — (A nagy anyakönyvtár egyik távoli, csöndes zu­gában, alkonyatkor. Az ablakból kilátás a szőke folyóra és a ligetre, ahol gyermekek lapdáznak és szerelmesek sétálnak.) j A tudós. Legjobb volna könyvtárban lakni, egész életünket itt élni le, éjjel-nappal leghűbb barátaink közt lenni: lehet ennél boldogabb és bölcsebb élet? A költő. Nem tudom. Sainte Beuve a temető­höz hasonlította a könyvtárat, a temetőhöz, ahol híresek és elfeledettek nyugszanak egymás mellett. A tudós. A temetőben néha több és szebb élet van, mint az élők között. Tavasszal jobban virul a temető, mint a város. A költő. De a könyvek temetőjében csak a könyvmolyok élnek és a szú peiceg csupán. Igaz, hogy itt is békésen megférnek egymás mellett kicsinyek és nagyok, okosak és bolondok, gazda­gok és szegények és az is igaz, hogy az ostoba­ságnak néha díszesebb kötése van, mint a böl­cseségnek, mint ahogy a temetőben a gazdag senkinek márvány a pihenője és a koldus dicső­nek gyakran már csak az árok széle jut! A tudós. De a könyveknek ebben a temetőjé­ben mégis az örök élet lehelletét érezzük. Az em­beriség legnagyobb képviselői, a gondolat és érzés legelső művészei vannak itt egymás mellett, mint a királyok és a hősök a Pantheonban. A költő. Az emberi tévedések és gonoszságok története hosszú, végtelen sorokban vonul el itt, lásd a filozófia és a história polcait. íme, egy egész kis könyvtárt foglal el a vesztfáliai béke okmánytára. Mennyi fölösleges erőlködés, mennyi • meddő időpazarlas I Harminc évig verekedtek, ) öltek és rabollak, hogy azután ezekben az óriási \ könyvekben biztosítsák a rablásokat — a legköze­lebbi háborúig I Már ennél sokkal okosabb dolog még ez a hatalmas bibliai szótár is, amelyben pontosan és gondosan benne van az ó és uj szövetség minden egyes szava, de az is, hogy hányszor fordul elő az egyes szerzőknél, még a kötőszók és az indulatszók is. Ez mégis csak maradandóbb és változatlanabb dolog, mint a békeszerződések. A tudós. A filológia gyönyörű tudomány, csak szeretettel kell művelni. A költő. De a kommentárok kommentárjai mégis fölöslegesek. Vannak a tudománynak parazitái, akik oszlás utján szaporodnak. Ezért van annyi katedra és olyan kevés bölcseség a világon. A tudós. Hát bizony sok fölösleges könyvet irtak össze Gutenberg óta. De nézd csak, ott abban a fülkében a modern regények csoportját, mennyi papir, mennyi szemét, mennyi hiábavalóság! A házassági háromszögek, a kis kunyhóban is elférő szerelmek, a palotában is boldogtalan és dologtalan urak és hölgyek végtelen történetei és a lélek­elemző regények, az unalomnak és a csömörnek ezek a budoárjai, rettenetes! A költő. Ezeknél csak egy unalmasabb, az, amit érdekes irodalomnak neveznek. Ezek az irók, akik arcuk verejtékével dolgoznak, nem akarják tudo­másul venni, hogy egyetlen egy érdekes dolog van a világon: az életi De ők rejtelmesek akarnak lenni, mert nincs fantáziájuk, hogy az igazságot megláthassák és ők titokzatosak próbálnak lenni, mivel túlságosan átlátszóak. Nagy mesterük, Poe, a tulajdon vérével és könnyével irt, a maga rémü­letét és révületét testesítette meg, ők a panorámák viaszfiguráival akarják a nagy gyermekeket ijeszteni. A tudós. Igen, ez a modern ponyvairodalom. A költő. Ne bántsd a ponyvát, amely az iroda­lom bölcsője, a költészet dajkáló anyja, a leg­nagyobb mesterek tanítója és a legszebb remekek sugallója. Nem csupán Goethere gondolok, akinek Fausztja a ponyváról került a Helikonra. Majdnem minden valamirevaló iró ponyván kezdte, vásári ponyván, mert minden valamire való iró gyerek volt egyszer. Minden remekmű ponyva volt valamikor és minden ponyva remekműből készült. Persze, a régiekre gondolok, amikor még Fortunátus, Florenc és Lion, Genovéva, Sármány királyfi, Salamon és Markalf, Csontos Szigfrid, Poncián us, a szép Magelona és Undine érdekelte a népek és gyermekek lelkét. Ma, a modern kultura aranykorában, a kapita­lizmus és szocializmus századában, persze, a be­töréses lopások és a házasságtöréses rablások kellenek, Rinaldo és Abellino helyébe Nick Carter és Arsen Lupin léptek, a romantika helyébe a tehnika. Nem mondom, jöhet még egy lángész, aki ebből a ponyvából is aranyat tud csinálni. A tudós. Mint ahogy az aranyból is csináltak már ponyvát. Egy német uj költő Soplokles Anti­gonéjából irt pacifista darabot. A mai német emberibbé akarta tenni az örök görögöt, aki isteni. A költő. Habent sua fata libelli. Megvallom, én még az „eredeti" remeket se tudom igazán és egészen élvezni, ha színházban látom. Mert a lát­vány elveszi a hallásomat és ha látom, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom