Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-16 / 264. szám

S Z E G B D 19S4 november 16. gyakran a vidéki ipartestületeket. Ha a kama­ráknak lesz elég anyagi erejük, készséggel áliitanak be költségvetésükbe megfelelő össze­get vidéki utakra, másrészt gondoskoihatnak űgyrendszerűleg arról, bogy a vidéki ipartestü­letek elnökei és tisztviselői a kamara költség­vetésinek terhére, meghatározott időközökben bejöjjenek a kamara székhelyére az aktuális kérdések megbeszélése és letárgyalása cél­jából. A reformnak természetesen vannak mésaz el­mondottakon kivül má i részletkérdései is. Ennek a cikknek azonban csak az volt a célja, hogy a legfőbb irányelveket és a teendőknek a sor­rendjét megjelölje ugy, amint én elképzelem. Lehet, hogy vannak, akiknek a felfogása egyes részletkérdésekben az eryímtöl eltér. Ejyben azonban mindnyájunknak m-g kell egyezni. Becsületesen és igazán a reformot csak az akarja, ski nem az ellentéteknek mesterséges szí tálára, a másik fél szándékainak elferdité­sére törekszik, hanem olyan intézményeket és olytn intézkedéseket akar, amelyek a rmgyar közgazdasági életnek a javát vannak hivatva szolgálni. nek kell éppen azért tekintenem, hogy a mi­niszter rászánta magát a kamarai vá'asztások elrendelésére. Egy másik eredmény, hogy a miniszter ma> gáévá tette a kamarai titkári értekezletek össze­hívására vonatkozó javaslatomat. Sok fontos és életbevágó jelentőségű dolgot a kamarák azért nem tudtak kellő nyomatékkal képviselni, mert kizárólag az Írásbeli érintkezésre és felterjesz­tésekre voltak utalva. Ha a kamarák vezető tisztviselői szemé'yesen terjeszthetik e'ő észre­vételeiket és javaslataikat a minisiternek, mód­jukban lesz, mint a mostani eset is bebizonyí­totta, hogy gyakorla'i eredményeket is érjenek el az általuk képviselt közgazdisági é dekek javára. Kiegészítése ennek viszont a gyakori és szerves összeköttetés a kamarák székhelyet és kerületük egyes helyei között, amely az u'olsó evek folyamán nem a kamarák hibijiból, han em pénzügyi okok következtében nagyon meg­lazul*. CNak a rosszakarat vádolhatta meg a létükért Küzdő, csekély tisztviselői létszámmal • dolgozó kamarákat, bogy nem látogiljáz e!ég I MMMMWMfMWM*^^ | Ismét tüz volt a színházban. A tűzoltók gyors munkája akadályozta meg a katasztrófát. délyl Ignácnénak megélhetése biztosítása érde­kében ennyire féltétlenül szüksége van. Az itélet elien mindkét fél felebbezett. A biróság Ítélete szerint Erdélyi Ignácné körülbelül harmincnégymillió korona évjáradé­kot kapni a várostól, ha a tö:vényszék ítéletét a felsőbbfoku biró tág is helyben hagyná. Ez mindenesetre lényegesen több, mint az a cse­kély néhány százezer korom, amit most kap Erdélyi Ignácné. EKSZEREK alkalmi és nászajándékok, eredeti svájci órák nagy választékban, ismert szolid szabott árakon Kun Jenő ékszerész és órásnál Szeged, Széchentji-tér 2. Telefon 133. Kérem a kirakataimban lévő áraim megtekinteni. 568 Szeged, november 15. (Saját tudósítónktól.) Szombaton délelőtt — néhány hetes szünet után — ismét komoly tűzveszély fenyegette a sze­gedi színházat. A szegedi tűzoltóságnak és elsősorban a szinházi őrség tagjainak es éber, gyors munkájuknak köszönne ő, hogy ebben a percben nem füstölgő romok álltnak a szín­pad, a kulisszák és a páholyok helyett. Körülbelül egy óra tájban a színházi tüz­őrs'g őrjárata a szokásos pontos ellenőrző útját járta, amikor egyszerre silrü füstöt látott kitódulni, majd egyre erősebben érezhető lett az égés átható szaga. Az őrjárat azonnal érte­sítette: az őrség összes tagiát és néhány perc múlva már megállapították, hogy a tüz a föld­szinten lévő asztaloműhelyben keletkezett. Ezulán azonnal jelezték a tüzet a központi tüzőrségnek is, ahonnan megfelelő számú ké­szenlét érkezett ki a kellő apparátusokkal. Már a színházi tűzoltók hozzákezdtek az oltási munkálatokhoz és eközben látták, hogy gyors munkára van szükség, ha a katasztrófát meg akarják előzni. A tüz ugyanis az asztalos­műhelyben keletkezett és azonnal lángot fogtak az ott felhalmozott puhafadeszkák, készülő kulisszák, egyéb javításra váró kellékek. A veszélyt fokozta az a tény, hogy közvetlenül a műhely mellett van a díszletraktár egyik része, ugy hogyha a tüz továbbierjedését nem sikerül megakadályozni, akkor a katasztrófa cnenlh:tetienül bekövetkezik. A gyorsan terjedd tüzet azonban a tűzoltók rövid néhány perc alatt eloltották, ugy hogy ciat az asztalos műhely deszkái, egy pamlag és még néhány apró kellék égett el. A tüzvizs­gátatná! kitűnt, hogy délben a műhelyben mun­kások dolgoztak, akik a ku'isszák ragasztásá­hoz enyvet főitek. A túlerői tűzből egy szikra pattanhatott ki és az okozta a tüzet. A ka­tasztrófa gyors megakadályozásáért elismerés illeti meg a szegedi tűzoltóságot. A színháznál azonban a szinházi személyzetnek fokozottabb gonddal kell vigyáznia, hiszen ez a tüz rövid néhány héten belül már a — második. BIMMMMMMMMMMMMMMMMMAAMAMAMM • Pör a város ellen egy évjáradék valorizálásáért. Szeged, november 15. (Saját tudósítónktól.) Rendkívül érdekes pörben iteikeielt a minap a szegedi törvényszék, mint polgári biróság. A pöri özvegy Erdélyi Ignácné indította a város ellen évjáradékának valorizálásáért, azért, hogy a biróság kötelezze a várost a háború elölt megállapított évjáradék aranykoronákban viló fize ésére. A biróság helyt adott a keresetnek, de nem teljes mértékben. A kért ötezer arany­korona helyett csupán kétezerig aranykorona fizetésére kötelezte a várost. A pör előzményei is érdekesek, ö.v. Erdélyi Ignácné évekkel a háború elölt Nádor utcai és Somogyi-utcai házait a városnak adományozta meghatározott jótékony alapítvány céljaira, de az alapító levélben kikötött magának — amig él — ötezer korona évjáradékot. Ezen iz év­járadékon kivül, amely a háború előtt meg­ehelősen gondtalan életet biztos tott számára, inás jövedelme nem is volt az a/apitónőnek. A háború azonban keresztülhúzott mindéi béke­beli számilátt. A korona vásárlóképessége foko­zatosan csökkent, a házak Iakbírjövedelmét azonban a tiltó lakásügyi rendelkezések értel­mében rem fokozhatta a város és igy Erdélyi Ignácné ötezer koronás évjáradéka is jelenték­telenné zsugorodott össze. A su'yos anyagi go.-dok közé ju'o t alspitónő minduntalan kérte az évjáradék felemeléséi. A tanács, illetve a közgyűlés, méltányosságból honorálta is ezeket a kérvényeket, sz alapítványi házak lakbérjöve­delméntk keretében többször felemelle a jára­dékot. Erdélyi Ignácné azonban nem elégedett ínég ezzel, további emelést kért és végül, a orona teljes katatztríflja u'án azt kívánta, hogy adja meg a város számára a hékeoeti öt­ezer koronás évjáradékot, aranykoronákban. A tanács ezt a kérelmet neu telie*ie te. söt saját hatáskörében nem is teljesíthette, ez alapítvány törzsvagyonát ugyanis a törvények értelmében nem terhelhette meg, az alapítványi házak lak­bérjövedelme pedig meg sem közelitette az aranyparitást. Erdélyi Ignácné ezután a bírósághoz fordult kívánságával. A város ellen beadott kerese'ében ötezer aranykorona évjáradék birói megállapítá­sát kérte, ami körülbelül évi nyo'cvanmillió pa­plrkoronának felel meg. A törvényszék most hozott Ítéletet ebben az ügyben. A tárgyaláson a várost dr. Turóczy Mihály fSügyész képviselte, aki részletesen föl­sorakoztatta azokat az indokok sí, amelyek alap­jín a tanács elutasította az alapitőnő kérelmét. Elmondotta, hogy a tanács az évjáradékot a lehetőség szerint mindig fslemelte ugy, hogy sokszor a megszavazott össieg az alapítványi házak jövedelméből nem volt fedezhető. Az öt­ezer aranykoronás évjáradékot azonban nem szavazhbií. meg, mert a törvények szerint az alapitvanyok vagyonával a város hatósága nem rendelkezhetik. Kérte tehát a tiszti főügyész a kere et elutasítását. Ezzel szemben Erdélyi Ignácné jogi képvise­lője arra hivatkozott, hogy az alapitűnő egyet­len jövedelme a várostól kapott évjáradék. Annak idején azért kötötte ki magának azt az ötezer koronát, hogy amig él, gondtalan életet biztosítson magának. A városnak adományozott két ház jövedelme a háború előtt jóval felül­múlta «z évjáradék értékét. Véleménye szerint jogos is, méltányos is Erdélyi Ignácnénak az a kívánsága, hogy a várostól olyan életjáradékot kapjon, amely biztosítja megélhetését. A biróság ezután meghozta i életét. Erdélyi Ignácné keresetének helyt adott, de csak rész­ben, a kért ötezer aranykorona helyett csupin kéiezerttz aranykorona évjáradék fizetésére köte­lezte a várost azzal az indokolással, hogy Er­l Meinl legfinomabb fea keverékei. VILLAMOS REKLÁMOKAT GYÁRT, meglevőket javit SZÖLLŐS KÁROLY ELEKTROTECHNIKAI ÉS MŰSZAKI VÁLLALATA. Tea-, moccakészletek és főzők, szamovárok, ther­moforok, villanyresók, kannák, kenyérpirítók, hő sugárzók, hajsütővas meleaitők. Vasalók minden súlyban és kivitelben. Elsőrangú minőség, legolcsóbban. SZERELÉSI MUNKÁK. MODERN CSILLÁROK. AZ ÁLTALÁNOS GÁZIZZÓFÉNY ÉS VILLAMOSSÁGI RT. BUDAPEST SZEGEDI VEZÉRKÉPVISELETE. SzéchenyMér S. 750 Telefon 14—31. k'szi és, fejelés legf nomabb, legolcsóbb a Stefánia Kötődében b5. Baffhtjánij-ii. 2. Villamos felszerelési anyagok kicsinyben és nagyban, gg .TUNGSRAM* és „VERTEX« gyártmányok a leg­versenyképesebb árakon, minőségileg a legjobbat FONYÓ SOMA világítási üzletében szerezheti be, Kölcsey-utca 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom