Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)
1924-11-01 / 252. szám
2 SZBf? 50 1924 november 1. Lordon, okióber 31. A kommunisták, blr óriási propagandát fejtettek ki, borzalmasan felsüllek a választáson, mert csak egyetlen egy jelöltjüket választották meg. A kommunistákat igy csak a hindu Sakeatvals fogja képviselni az alsóházban. Páris, október 31. A VOeuvre londoni tudósítója az egyik konzervatív vezérhez azt a kérdést inézte, hogy az angol választásoknak milyen következménye lehel a Franciaországgal való viszony tekintetében. A konzervatív párt- I A Tömörkény-szobortól a Tömörkény-emléktábláig. vezér ezt válaszolta: — Azt hiszik talán Franciaországban, hogy Poincaré konzervatív volt. Poincaré tidegen visszautasította Bonar Law jóvátételi indítványait, Poincaré a Ruhr- kérdés miatt szakított Angliávd. Poincaré aláásta a konzervatív kabinet helyzetét Én azt remélem, — mondotta — hogy mi jobban meg fogjuk érteni magunkat a francia radikálisokkal, mint annakidején Poincjréval. Szeged, október 31. (Saját tudósítónktól.) Megirta a Szeged, hogy a Stefánia- kioszk bérbeadásával kapcsolatban felmerült a Tömörkényszobor terve is. Az a vendéglős ugyanis, aki a kioszkból Tömörkény-csárdát cünálna, ha megkapná a várostól a bérletét, bej Mentette a városnak, hogy saját költségén elkészítteti egy fiatal szegedi szobrásszal Tömörkény István szobrát és azt felállítja majd a csárda előtt. A tanács nem igen örvendezett az ajánlaton és ettől függetlenül hozta meg határoznál, kimondva, hogy a kioszk bérletére árlejtést hirdet és a szoborajánlatot külön fogja értékelni a versenytárgyaláson. A tanács óvatosságának minden bizonnyal az az 1917 ben hozott közgyűlési határozat az oka, amely kimondja, hogy Tömörkény István emlékét szoborral és márványemléktáblával kívánja megörökíteni a város közönsége. A közgyűlés a szobor helyét a Rudolf-tér muzeum előtti részén jelölte hl, a márványtábh pedig — a határozat szerint — a Somogyi-könyvtár olvasótermének falába kerül és Tömörkénynek, mini muzeumigazgatónak az emlékét örökíti meg. A szobor elkészítésére a mai gazdasági viszonyok között nem gondolhat a város, mert egy olyan szobor, amely méltó Tömörkény emlékéhez, milliárdokba kerülne. (A Tömörkénycsárda, Tömörkény szobra, amelyre tízmillió koronát szánt az érdemes ko csmáros — ami egyébként őszinte dicséretet érdemel — semmiesetre sem pótolhatja azt a szobrot, amelyet a vátos közönségétől vár Tömörkény emléke) Móra Ferenc, a muzeum és a könyvtár igazgalóji körülbelül egy hónappal ezelőtt beadványt intézett a város tanácsához a Tömörkénytábla ügyében. Kifejtette, hogy ha a szoborterv megvalósítása egyelőre lehetetlen is, a márványtábla elkészítésének komoly akadálya ma már nem lehet. A tanács utasította is a mérnökséget, hogy Móra Ferenc és Gaíl Endre kuliurtanácsnok meghallgatása után készítse el az emléktábla tervét és tegyen előterjesztést annak megvalósítására. Móra Fenne el is juttatta már Sebestyén Károly muzeumőr által kéizitelt tervvázlatokat a mérnöki hivatalhoz, de ezzel megrekedt a dolog. Hogy mikor lesz a tervvázlatból emléktábla a Somogyi könyvtár olvasótermének falán, az a jövő és a mérnöki hivatal, esetleg a kulturügyosztály titka. Egyetemi tanárok, irók, művészek, szakemberek tartanak előadásokat a szegedi munkásságnak. Szeged, október 31. (Saját tudósttónktól.) Nem isi.erellen a nagyközönség és a munkásság előtt az a siépen fejlődő é> nagyfontosságú akció, amelyet Szegeden néhány év óta meghonosított a szegedi szakszervezeti bizottság. A bizottság ugyanis minden évben az őszi és a téli hónapokban nyilvános tudományos Ismeretterjesztő előadásokat szokott rendezni a munkásság kulturájj*iíevreiese ""és haladási At előadássorozatok iránt a múltban is nagy érdeklődés nyilvánult meg a társadalom legkülönbözőbb rétegeiben, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a nagyjelentőségű cél érdekében az előadók a legkülönbözőbb rétegekből és osztályokból sereglenek össze. Ez a nagyjelentőségű és egyre fejlődő kulturális akció sz idén nemcsak je'enlős fejlődéshez ért el, hanem jelentős eredminyekkel is gazdagodott. A munkáselőadásokkil kapcsolatbin Szegeden ugyanis olyant sikerült elérni, ami szinte egészen pílds nélkül áll Magyarországon. A kulturális, tudotninyoi előadássorozatba ugyanis belekapcsolódott a szegedi Ferenc Jözsef-tuiominyegyetem tanári kara is. Az egyetem kanári kara méltányolt! és értékelni tucfid, hogf mii jeíeríí j /nmkásságnak kulturális szükséglete él tudományszeretete ezért a jelentős tudósokból álló tanári kar tizenöt tagjával visz riszt az előadisciklusban. Előadások megartásUa eddig a következő tudósok, egyetemi tanárod, irók, művészek és szakemberek vállalkoztak: Dr. Banner JSnos, Baróthy József, dr. Buday Árpád, dr. Buza László, Breuer Imre, Bujdr Véges-végig becsület. Irta: Móra Ferenc. Ezt a történetet ugy adom, ahogy vettem. El semmi esetre se veszek belőle, legföljebb hozzáteszek. Persze nehéz elhinni, hogy ilyen tökéletlen ember is van még a mai világban, aki inkább a magáéból ád, minthogy a máséból elvenne, — de hát hiszen lesznek itt még ennél hihetetlenebb dolgok is, csak tessék kivárni. Itt van például mindjárt az, hogy a történet hőse egy olyan fiatal bankár, aki Ciceróval szokott feküdni és Kant Immánuellel ébredni. Ez nagyon szokatlan dolog még öreg bankároknál is, holott azok is rendelkeznek némi filozófiával. Persze olyan is az. Rendszertelen és elméleti megalapozottság nélkül való. A mi bankárunk még az emberismeretet is könyvből tanulta. Le Bon vezette be a tömeglélek titkaiba és nagyon komolyan vette a pszichoanalízist akkor is, mikor az már zsurtémának is megbukott. Elég az hozzá, hogy a mi bankárunk Scipio Sighele-ből, a hires olasz kriminál-pszichologusból azt tanulta ki, hogy azok a legbecsületesebb emberek, akik már megvezekeltek valamely bűnükért, mert azok a kísértéseknek sokkal hősiesebben tudnak ellenállni, mint azok, akik még nincsenek megedzve. Ez eddig csak elmélet, még pedig nem is egészen uj elmélet, mert hiszen, hogy tovább ne menjünk, Magyarországon már a Rózsa Sándor idejében is tudták, hogy „betyárból lesz a legjobb pandúr". (Illetve modern stilizálásban: a kormány választási főnőkéből lesz a legjobb puccsvezér.) A mi bankárunknak az a nagy érdeme, hogy a kapitalizmus terén gyakorlatilag ő próbálta ki elsőnek ezt az igazságot. Egészen alulról kezdte a reformot. Olyan betörőt fogadott fel bankszolgának, aki okmányokkal igazolta, hogy három évig mélyedt magába a szegedi Csillagban. — És biztos az, János, hogy maga még nem felejtette el a régi mesterségét ? — faggatta a bankár az uj alkalmazottat. — Szent embör lőttem ott, kérőm, — felelte lesütött szemmel a János. — Nazarénusokkal voltam lecsukva. Rendkívül erkölcsnemesitő hatása lehet a Csillagnak, mert János a legkeményebb próbákat is megállta. Szivart, cigarettát szabadon lehetett előtte hagyni, sőt még a hamutartókból is csak ismételt felszólításra távolította el a szivarvégeket. A szándékos tévedéssel összegyűrt és papírkosárba dobott százezer koronást kivasalva tette vissza a gazdája asztalára. A bankár el volt ragadtatva és két hónap múlva olyan gyakornokot vett fel, akinek négy évi börtöngyakorlata volt. Mintahivatalnoknak bizonyult és becsületességben még Jánost is lepipálta. A bankár, ha elment az Íróasztala mellett, mindig kénytelen volt lábujjhegyen járni, mert ha az ifjú ur észrevette, nem eresztette el addig, mig mind a két kezét meg nem csókolta. — Uram, — hálálkodott könnybelábadt szemmel, — ez a legkevesebb, amivel a megváltónak tartozunk. A bankár boldog volt, hogy a gyakorlat ilyen nagyszerűen igazolta az elméletet és csak az embarras de richesse okozott neki kellemetlen órákat. Híre futamodván a humanizmusának, minden börtönviselt gentleman nála akart elhelyezkedni és a becsületes János alig győzte a sok Károly, dr. Eisner Manó, dr. Espersit Jáno?, _ dr. Farkas Béla, dr. Gelei József, dr. Győrjjy István, dr, Haár Alfréd, dr. Horger Antal, dr. Husziy József, Juhász Gyula, dr. Kaufminn ]., dr. Kállai Emil, dr. Kiss Árpád, Kogutovlcz Károly, dr. Kossutány Ignác, dr. Kovács Ferenc, dr. Landesberg Jenő, Lengyel Vilma, Lengyel Vilmos, dr. Mecsér József, Móra Ferenc, Raffay László, Rohonyl Gyula, dr. Rappaport S., dr. Szekerke Lajo?, dr. Szenipilery Zsigmond, dr. Sziky Tibor, Tardos Taussig Ármin, Tóth István Jenő, dr, Tonelli Sándor, dr. Vág Sándor, Valentiny Ágoston, Wagner Adolf. Ezeken kivül Budapes rő;: dr. Czakó Ambró, Kolacskovszky Lajos, Stronjeld Aurél, dr. Supka Géza és dr. Vdmbiry Rusztem Az előadások ér ékes és szélesebb érdeklődésre számot tartó sorozatát november 7-én es!e dr. Tonelli Sándor kezdi meg; november 11-én pedig Juhász Qyula folytatja, aki Anatole Francéról fog előadást tartani. Az előadásokat hetenként kétszer, kedden és pénteken este 7-től fél 9-ig a Munkásotthonban, illetve a kereskedelmi iskola legnagyobb termében tartják meg és mindenki belépti dij nélkül hallgathat meg minden előadást. Az előadásciklus keretében januárban egy nagyobb szabású Ady-matinét rendeznek — való, szirtüleg a városi szí (házban — a szegedi f Munkásotthon építési alapjának javára. A munkásság kul urális törekvéseit a többi i társad»lmi osztályok is a legnagyobb érdeklő: déssel kísérik és általános érdek, hogy miní denki a maga módján a törekvések megvalóaij tásában résztvegyen. Mindenesetre ig n örveni detes, hogy Szeged dolgozó tudományos társar dalma harmonikus együttérzésben rója le adó; ját a munkásság célkitűzéseiben. A washingtoni és londoni követség. Budapest, október 31. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Annak idején közöltük, hogy a diplomácai karban bizonyos változások fognak történni. A legutóbi napokban az a hir terjedt el, hogy gróf Széchenyi László washingtoni követünket is vissz ihivják. Ennek okául azt hoz ák fel, hogy gróf Széchenyinek erélyes közbelépéssel alkalma lett vona megakadályozni Károlyi Mihályné amerikai felolvasását. A Szeged munkatársa illeékes helytől azonban arról értesült, hogy ezek a hirek teljesen alaptalanok, mert Széchínyi gróf nem léphetett fel erélyesen a felo vasások betiltása miatt, különösképen nem mutathatott erélyes magatartást ebben az ügyfoea.jzzal az állammal — Washingtonnal — szemben,-fi&öt. velőnk magyarokkal szimpatizálnak. Ismeretes, ^hogy Szapáry gróf londjni köveünk már visszatért Londonból. Helyét bukaresti követünk: Rubido Zichy István báró foglalja el. A kormányzó ezt tartalmazó kézirata a legközelebbi napokban már meg is fog jelenni. csirkefogót kidobálni. Utoljára már csak kiszolgált fegyenceket bocsátott a gazdája elé, aki aztán ravasz keresztkérdésekkel válogatta ki azok közül, hogy kinek nyomja legtöbb a lelkét. Sikerült is könyvelőnek olyan uri embert csipni, akit először a gimnáziumból csaptak ki bizonyitványhamisitás miatt, azután az egyetemről indexhamisítás miatt és ötször csuktak be váltóhamisítás miatt. Mindaddig ez tartotta a rekordot, mig pénztárosnak két sikkasztó nem jelentkezett, egy pirosorru férfi, meg egy galambhaju öreg ur. — Tiz évet ültem az árvakassza elsikkasztása miatt, — gombolta ki az Írásait a piros orru. — Ez megfelelne, — bólintott a bankár és odafordult a galambhaj tulajdonosához. — Hát ön? — Tiz év az árvakassza elsikkasztása miatt, — szedte elő az is az Írásait. — Fatális véletlen. — Hát most mit csináljak ? — Én gyujtogatásért is be voltam] csukva, — düllesztette ki a mellét a piros orru. — Van róla irása? — Erről nincs, — hökkent meg az első árvakasszás. Most aztán a galambhaj nyomult előtérbe. — írással tudom igazolni, hogy gyilkosság miatt is perbe fogtak és csak bizonyítékok hiánya miatt mentettek fel. — Itt az irás? — Holnap hozom. v — Jó. Mihelyt igazolja magát, mindjárt elfoglalhatja az állását. Másnap bevonult és hozzáfogható pénztárost még nem látott bankház. %m volt ideges, nem volt goromba, nem ismert fáradtságot, az esze ugy fogott, mint a borotva és a becsületessége