Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-01 / 252. szám

1924 november 1. SZEGED 3 Hősök emlékét ezután csak országos zsűri bírálatával lehet emelni. Budapest, okt. 31. A magyar képzőművészek és iparművészek a napokban tartották gazdasági szövetségük alakuló közgyűlését Budapesten. Az uj szervezetben valamennyi művész egyesület tagjai részt vesznek, a legjelesebb hazai művészek vezetése alatt. A tömörülés célja az, hogy a nehéz viszonyok közt élő müvésztársadalom mu; kához jusson és ezáltal a nyomasztó gondok alól legalább részben mentesül ön. A szövetség több irányban fog munkálkodni, igy elsősorban feladatát képezi az elesett hősök emlékére országszerte létesülő müvek felállításának előmozdítása. E tevékenységét a belügyminisztérium és kultuszmin sztérium ellenőrzése szerűségét is szakértőkkel ellenőrizieti, am re különö.en igen nagy szükség van, mert az ország több helyen, igy Szeged környékén is több izben előfordult, hogy kontár kezek drága pénzért silány, művészileg is teljesen értéktelen emlékeket sóztak a községek nyakába, pusz'án üzleti érdekeket larlva szem előtt. A jövőben a belügyminisztérium fokozott gonddal fog ügyelni arra, hogy ily esetek elő ne fordulhassanak és értesülésünk szerint a legenergikusabb rszközökkel fogja útját állni annak, hogy ezt a kegyeletes akciót arra nem hivatottak kisajátítsák. Egy másik működési ága lesz a szöve'ségnek a vidéki kiállítások rendezése, amelyeken a legjelesebb képzőművészeti és iparmüvésieti alkome'Iett folytatja, minthogy a vonatkozó kor- i fásokat fogják a közönségnek bemutslni. Kulmányhatósági rendelkezések értelmében csupán oly hősi emlékmüvek állíthatók fel, amelyek terveit az arra hivatott művészeti szerv előzetesen elbírálta és kivitelre alkalmasnak itélte. A terv-bírálati tevékenységet a jövőben, a megszűnt Hemob (hő-ök emlékét megörökítendő országos bizottság) helyett a M:gyar Országos Képzőművészeti Tanács által alkotott zsűri végzi, m g turális szempontból nagy jelentősége van ennek és a szövetség meg fogja találni a módot arra is, hogy egyrészt a középosztálynak újra alkalmat nyújtson a müvásárlásra, másrészt a kedvezőbb anyagi helyzetbe jutott gazdatársadalmat a müpártolásra ösztönözze ami az országos művelődésnek jelentős lépéssel való fokozása lesz. Hir szerint a vidéki kiá litások rendezését a technikai lebonyolítás a szövetség feladata ! a szövetség már a legközelebbi jövőben meglesz. A szövetség természetesen a müvek anyag- j kezdi. A közgyűlés megszavazta a jövő évi költségvetést. Meghiusult magánobstruhció. — Dobay Gyula indítványát egyhangúlag megsza vatták. Szeged, október 31. (Saját tudósítónktól) A törvényhatósági b'zottság pénteken délután folytatta és fejezte be az októberi közgyűlést, amelynek lefolyása általános csalódást okozott minden vonalon. A jelekből arra lehetett következtetni, hogy a jövő évi költségvetés, amely mégis c^ak a legfontosabb pontja volt a különben szokatlanul rövid, mindössze harminckilenc tárgyból á ló tárgysorozatnak, nagyobb, alaposabb és figyelemre méltóbb vitát fog provokálni, a tételek azonban lassan ugyan, de azért minden nagyobb zökkenő nélkül mentek keresztül és minden ugy történt, ahogyan a tanács óhajtotta. Felszólalás volt ugyan elég sok, de kevés kivétellel csaknem valamennyi egészen szük keretek között mozgott és inkább önös, esetleg é'dekcsoportszempontok voHak a rugói. Ha Balogh Lajos rem obstruált volna, hát a közgyü'és föltélen elfullad a szürkeség sivatagába. De Balogh Lajos ott volt és obstruált. Nagyon megharagudott valamiért és a közgyűlés előtt általános rémületet támasztva Piilich Kálmán hires költségvetés obstrukciójával példálózott. Dehát néhai jó Piilich Kálmán és Balogh Lajos közölt vannak némi különbség k és igy Balogh Lajos nagyon gyorsan elfulladt az obstruílásbar', pedig eleinte nem volt olyan té el, ameyhez ne leit volna terjedelmes észrevétele. Később azonban, amikor az idő már nagyon ör gedett és a lürelmttlenség is megjelent a gyér padsorok között, a polgármester ügyes fogással elnémította a rendíthetetlen szónokot. Valamelyik tétel tárgyalásánál ellenindiiványt jelentett be Balogh Lajos. — A közgyűlés hangula ából ugy lálom — mondotta határozat hirdető hangon a polgármester —, hogy a túlnyomó többség a tanács javaslatát fogadja el. — Tessék szavaztatni — mérgeskedett az indítványozó. — Hát jól van — szólt a polgármester kissé méltatlankodva — szavaztatok és mindjárt ellenpróbát kérek. Felkérem azokat, akik Balogh Lajos indítványát fogadj4k el, álljanak fel. És Balogh Lajos árva egyedül emelkedett fel együltőhelyébSl. Erre aztán ugy elment a kedve minden lovébbi obslrukciólól, hogy nem szól lt fel többé és igy lemondott Piilich Kálmán babéraiiól is a közgyűlés á talános örömére. olyan volt, hogy iskolába járhatott volna hozzá az egész személyzet. Ő volt az első, aki figyelmeztette a bankárt, hogy a szolgára jó lesz vigyázni. — Különösnek találhatja, uram, hogy éppen én gyanakszom, de végre is nekem van e téren a legtöbb tapasztalatom. Tessék megfigyelni, hogy a János mindig összerezzen, ha hirtelen szólítják meg. Ez éppen záráskor volt és a bankár kissé kelletlenül megígérte, hogy meg fogja figyelni Jánost. De nem volt rá alkalma, mert a legközelebbi nyitás már János nélkül történt. Illetve ő nyitott ugyan, de nem azt, amit kellett volna. Mivel a kasszát nem birta felnyitni, csak az Íróasztalt nyitotta fel és azután mindjárt meg is szökött szégyenletében. Tudniillik abban nem talált egyebet, mint egy akadémiai pályázat kéziratát, amelyben a bankár a rovottmultuakkal való kísérleteiről számolt be. — Egy kivétel csak megerősíti a szabályt, de azért ezt még se hittem volna, — mondta lesujtottan a szerző és ahogy hátradőlt a bőrszékben, csüggedten eresztette le mindkét kezét. Persze a gyakornok mindjárt elkapta és zokogva csókolgatta őket: — Drága jótevőnk, felejtse el azt az elvetemedett embert! Mi mindent el fogunk követni, hogy elfeledtessük I Közben mind a két kezéről lelopta a briliiáns gyűrűket és bucsuvétlen távozott. Annyi emberség azonban volt benne, hogy figyelmeztette a könyvelőt is. — Tudja, itt beütött az ördög a határba. Jó lesz, ha idejében gondoskodik magáról. A könyvelő megvakarta a fejét, egy kicsit gondolkozott, aztán kapta a kályhapiszkálót, fejbevágta a pénztárost, zsebregyürte a betéteket és hideg eleganciával távozott. A pénztáros pedig, amint magához tért, betámolygott a bankárhoz és elnyöszörögte neki, mi történt. — Látja, uram, igy jár az, aki csupa gazemberekkel veszi körül magát! A bankár nem birt visszafojtani egy vonaglásszerü mosolyt: — önnek igaza van, de mégis furcsa, hogy éppen ön tesz nekem szemrehányást. A pénztáros földre vetette magát és vérző fejét gazdája lábainál görgetve fuldoklott. — Uram, bocsásson meg nekem, én csaltam meg önt legjobban. Tudniillik én nem vagyok gazember. Én becsületes ember voltam teljes életemben és csak azért vallottam magam gazembernek, hogy álláshoz juthassak. Az egyetlen bün, amit elkövettem, az volt, hogy az ön könyvelőjével fegyházi bizonyítványokat hamisittattam magamnak. De nem egészen én vagyok a bűnös, uram, Lássa be, hogy ön nem alkalmazott volna engem, mint becsületes embert. — Barátom, nekem kell öntől bocsánatot kérnem, hogy ostoba rögeszmémmel ilyen képtelen helyzetbe juttattam egy becsületes embert, — mondta elérzékenyedve a bankár és megölelte az egyetlen becsületes embert. — Soha se fogom ezt a leckét önnek elfelejteni. És hogy igaza legyen a bankárnak és hogy soha el ne felejtse a leckét, addig, mig az a rendőrségnek telefonált, az egyetlen becsületes ember kiürítette az egész kasszát, sőt a kis Napoleonszobrot is elcutelte az Íróasztalról, részben mint értéket jelentő bronzot, részben mint szimbolumot. \ A költségvetésen kivül csalódást okozott ' Dobay Gyula bereklamirozott indi'ványa is. A I közgyűlés u,yanis ugy találta, hogy az indítványnak két éle van, éppen olyan jól lehet vele balfelé odavágni, mint jobbfelé, ha destruáló törekvések mutatkoznak. Az indítványt ilyen értelmezés szerint minden hozzászólás nélkül, egyhangu'ag elfogadták, pedig nem arott volna, ha megkísérli a közgyűlés a de&truálás fogalmának helyes meghatározását is. A költségvetés. Nagyon gyér érdeklődés mellett nyitotta meg a polgármester a folytatólagos közgyűlést. A mu t ülés jegyzőkönyvének felolvasása után dr. Rack Lipót pénzügyi tanácsnok ismer eti általánosságban az októteri közgyűlés legfontosabb tárgyát, a városi háztarfás 1925. évi költségvetéstervezetét. Hoffer Jenő az első felszólaló. A költségvetés szerint a mult évi gazdálkodás fölösleggel zárult. Ezt ugy érte ei a város, hogy a közterheket minden egyes alkalommal emelte. A fölöslegnek a közterhek enyhítése lenne a logikus következménye, mivel azonban a városi beruházások sürgős javításra szorulnak, az adóviselö polgárság belenyugszik a teherviselés su'yosságáb?, de joggal kívánja, bogy a jövedelmet városrendelési célokra, nem pedig ingatlanberuházátokra fordi sák. Azt a kétszázezer aranykoronát, amelyet két bérház építésére irt elő a tanács, sokkal jobbsn fel lehetne használni városrendezési célokra. Indítványozni fogja a részletes tárgyalásná', hogy ezt a kétszázezer koronás kiadást töröljék, illetve jelöljék ki különböző városrendezési munkák költségeinek fedezésére. Az épületek befejezéséhez szükséges pénzt vegye kölcsön a város. A közgyűlés általánosságban elfogadta a költségvetéstervezetet és e;uán Scultéty Sándor főszámvevő ismertetése alapján megkezdte a részletes tárgyalást. A részletes tárgyalás, A részletes vita első szónoka Hoffmann Ignác, aki a híd vámok eltörlését javasolja, mert két városrész közlekedését nem lehet megadóztatni azért, mert híd köti össze a két városrészt. Hojfer Jenö indítványozza, hogy a haszonvételi jogok dijait aranyban állapítsa meg a város. A polgármester reflektál az elhangzott felszólalásokra. A közgyűlés többsége elutasítja az indítványokat. A földbérek kérdésének tárgyalásánál Hoffmann Ignác szólalt fel. Javasolj;, hogy a város a földbéreknél is térjen át az arany valutái bérrendszerre. Bodnár Géza ellenzi az indítvány elfogadását, mert a háborn előtt a buza ára nem volt aranyparitáson, most pedig tul van már rajta és így csökkenne a város jövedelme, ha a békebeli bérek alapján számítanák át a béreket aranykoronára. A földbérleti szerj ződések revízióját ettől függetlenül szügségesj nek tartja. Bokor Adolf a tanács Jtvaslala ; mellett foglal állást, de azért nem tartja fölös< legesnek, ha egy bizottság foglalkozik az aranyföldbérek kérdésével. A polgármester válaszol a felszólalásokra. Az aranykoronás földbérrendszert gazdasági és adminisztrációs szempontból nem tartja helyesnek. Egyelőre célszerűbb a buzavalutás rendszer fenntartása. A tanács egyébként foglalí kőzik a kérdéssel és lehel, hogy a legközelebbi földárverést aranykoronás alapon tartják I meg. A közgyűlés a polgármester javaslatát fogadta el. A városi üzemek. Az üzemek költségvetéséhez Hoffer Jenő ; szólalt fel. Megkérdi a polgármestertől, hogy a központosított üzemek igazgatósága mikor számol be az üzemek üzletviteléről és működéséről. A mostani költségvetésben az üzemek lényegtelen összegecskékkel szerepelnek. A bodomi kertgazdaság, amelynek árszabályozó célja j van, most nem teljesili ezt a hivatását, mert terményeit, amelyek legkorábban kerülnek a ! piacta, kofák vásárolják meg. A bodomi ter! mények ára magasabbak a pieci áraknál. Igy , tehát létjogosultsága nircs, haladéktalanul meg kell szüntetni, vagy magánosnak kell bérbe i adni.