Szeged, 1924. november (5. évfolyam, 252-276. szám)

1924-11-01 / 252. szám

Egyes szám ára 3000 korona s*s»9t«Mt ÍI üutim alj Satü Hro*«-alca 1 (?«• i í J!f SCIÍMI utwben.) Ttl» M ?9-W.A.Ss«B«d" HeaJelf 1Ü3 MSM Sl»iSBlé»ei Hindii 89, Ssjss nüa ira 200Q ks­fUM. SiSiiMltii tnk i Bt! a üuki fctlybes 40000, HwSs­í»HM »« íMókí* 450G» iüJ t.lUVlCL link feih'UDuB I om. <00, eny hagábuo SOC máiiei fcanálxin 1200. SiOvcg közi ü százalékkal űra«ábt! Apróhirdetés lü ízűig 60UI kor. SzOvegkOzti kOzlem* oy ek toronként B00Ü koron* Ctatádi érte«üé« «.*>Kfl koi v, évfolyam. Szeged, 1924 november 1, SZOMBAT. 252-ik szám. Halottaink. Irta: Juhász Gyula. Mindenszentek napján a római Egyház azok­nak a megdicsőült lelkeknek emiékezelét ünne­peli, akknek már nem jutott külön hely a Ge'gely-fé!e kalendáriumban. Azoknak a szen­teknek, hitvallóknak és vér'anuknak ünnepe ez, akik kimaradtak a naptárból és talán csak a Martyrolcgium jegyezte fól a nevüket, vagy még a pusz'a nevük is a feledés nagy tengerébe merült. Mert a kereszténységnek, amikor az első századokban forradalmi hit voll, fiatal, el­nyomott és üldözött erő, a jövendő választott jegyese, a jó reménység tömegeket és hegyekel mozditó Ígérete, rengeteg hércsza és már irja akadt, akik a Bárány nevében és a kereszt jelében egy önmagával meghasonlott és ideál­jaiban megcsalódott világimpétium minden ha­talmával és erőszakával szemben vallották a megváltó szeretet és jóság, a szent szegénység és a boldogitó bizalom igazságát. De nekünk, ennek a mi haldokló és ujjá­szüle'ést váró világunknak is vannak szép szám­mal halott hősei és vértanúi. Mindenütt teme­tőben járunk, mindenütt halottakra bukkanunk. Ma a temetők őskertje dúsabb és több éleet takar, mint az élők városai. Nem kell a halottak napjának esztendős me­mentója, hogy rájuk gondoljunk, hogy róluk emlékezzünk. Messze Szibéria havas dombjai alatt, a kopár Karsztok komcr sziklái kOzött, a gácsországi mezők és a szerb hegyek kor­hadt fakeresztjei alatt alusznak dermedten és fiatalon a mi kedveseink, a mi örömeink, a mi reménységeink. Nincsen elég könnyűnk, nincsen elég mécsünk és nincsen elég koszorúnk az ö számukra Mécsek milliói ragyognak ma és minden este özvegyek és árvák szemében az ő tiszteletükre, akik — mert hinni és remiint kelti — nem lehet, hogy hiába hervadtak el életük virágá­ban, nem szabad, hogy hiába tűntek el a véd­nek rettentő tengerébe. A nagy svájci költő szép verse jusson eszünkbe, Conrad Ferdinánd Meyer költemé­nye, amely szerint a halottak ilnek is uralkod­nak, igazabban és erősebben, mint az élők 1 Rájuk fcondoljunk, ha a jövőre gondolunk. Az 0, néma szájuk, amely égre kiáll', bár iszo­nyúan hallgat, beszéljen szavsinkban, amelyek az igazságot és a jóságot hirdetik. At ő utolsó tekintetüket lássuk a szenvedők és elnyomottak, a kitagadottak és kisemmizettek kérő és vádoló, fájdalmas és vágyódó tekintetében. Az ő tes­tamentumukat váltsuk valóra és ne akarjunk látni többi embermiitóságot a porba is a sárba tiporva, fiatalságot is szépséget az erőszakos elmúlás vesztébe dobva, becsütetet és munkát a henye gazság bitang prédájául odavetve! És az ő sirjuk fölött (és ez az sir ma az egé»z világ, a mi világunk) tanuljuk meg szeretni és tisz­telni az életet! Es az ő elmulásuk emlékez­tessen bennünket az örök haladásra 1 Es az ő haláluk legyen záloga az újjászületésnek I A sirok beszélnek... A temetők kapujában ez a fölirás vár: Föl­támadunk ! De ezt is bizvást oda lehetne tenni; Egyenlőség l Mert olt, a rácson tul, a föld ölén békén megférnek egymás melleit a bajdani bé­kétlenek és haragotok, gyűlölködők és törtetők. A temető nagy demokráciája csöndesen és nyu­galmasan egyesiti őket. A temető nagy pacijiz­musa szeliden, szépen elringatja az ellensége­ket. Itt fönn a fényes napvilágon még farkasa az embernek az ember, ott lenn a világtalan éjben nircs többé gyűlölet és az áldozat együtt álmodik a gyilkosával. Tanuljunk a temetőktől emberlentvérek 1 Okuljunk a sírokon magyaroki Az élet cly rövid és az ember nádszál csu­pán, aki, Pascal szerint gondolkodik. Sajnos inkább többet és botorul cselekszik, pedig a nagy dolgok a gondolatban vannak és az iga­nagy és örök tanítást hirdetnek, azt, amit,| a Názáreti mondott és amit ti nem akartok cselekedni. Mu'andó minden e vidéken, csak a szere­tetnek művei maradandók. A jóság ez egyetlen megmaradt kincsünk, amely tőlünk soha el nem vétetik. Könnyeket szárítani, sebeket kö­tözni, megérteni és megbocsátani, irgalmazni: ennél különbet, ennél szebbet és ennél oko­sabbat nem tudha'unk. Por és hamu vagyunk, de csillag esz minden fölszántott könnyből az örökkévalóság egén és rózsalevél lesz minden j<* cselekedetből, amely örök álmunk párnáját édesíti. A nagy temetőben, e földön, mindig ugy járjatok, hrgy ne zavarjátok soha azok nyu­galmát és békességé', akiknek szivéből virágok nőn?k már és akik fölölt ciprusok susognak békét és üdvösséget. zán nagy fe'tek a nagy gondolafok megvalósu­lásai. Az élők ne feledjék, hogy a halottak is élnek. Beethoven tovább zenél közö tünk, az öröm és gyász szimfóniáját tovább harsogji eljövendő nemzedékeknek, btldognak és bol­dogtalannak, a halott Ady győz és a'diadalnak Illés szekerén robog a nagy magyar ugar felett, a halott Kossuth egy szava többet ér, mint az élő és lármázó demagógok minden vásári lár­mája és útszéli ordítozása. Lep yetek csönde­sebben kis é'ők: a nagy halottak zenéjét és beszédét nem fogjátok lulkiál'ani 1 Legyetek szerényebbek, kis senkik: a nagy halottak bölcíesége elölt eltörpül a ti oktalan; jelszavai­tok vanita'um varitasa 1 Menjetek ki a temetőkbe, a holtak várcsába és ott szálljatok magatokba. Egy e hagyott sir többet mond, mint összes gyűléseitek. Anatole Francé a neuillyi kripta mélyén és a névtelen katona az ismeretlen tömegsir ölén egyetlen A horgosi határ visszacsatolásának kérdése Szabadka, október 31. (Sóját tudósítónktól.) Nagy érdeklődéssel kisérték azt a tárgyalást, amelyet Vlaskalin Milorád be'ügynvniszfériumi főfelügyelő foly atott Szabadkán Ivkovics Imre főispánnal. Vlaskalin a tárgyalásról a következő tájékoztatást adta: — A magyar-jugoszláv tárgyalásokkal kapcso­latban a magyar delegáció legutóbb felvetette a szabadkai, baranyai és muraközi határok rendezéséi. A magyar delegáció azt ajánlotta, h gy Horgos Szeged közt levő vidéket csatol­ják vissza Magyarországhoz és ennek fejében Magyarország átadja mindazokat a községeket, amelyek a régi Szabadkához tartoztak. A bel­grádi minisztertanács a legutóbbi ülésén vitslták Magyarország javaslatát, azonban ugy hatá­roztak, hogy mielőtt dcn'enek a kérdés felei'-, véleményt. kfeVi'eK a hatéfiTíienti Katonai és palgáfi hatóságoktól A szabadkai tárgyalás ennek a minisztertanácsi határozatnak a következménye. Más oldalról szerzett értesülés szerint Ivko­vics főispán és Szabadka vezeő tisztviselői amellett foglalt k áliás', hrgy a kormány fo­gadia el Magyarország indítványát. Egyidül Horgos környékének Magyarországhoz való csatolása ellen emeltek kifogást a katonai ha­tóságok. A hadvezetőségnek ugyanis az a vé­leménye, hogy Horgos fontos stratégiai góc­pont, amelynek elvesztésével megszakadna a vasúti összeköt'etés Bácska nyugati része és a Tisza vidéke között. A hadvezetőség állásfogla­lása miatt egyelőre bizonytalan tetiá', hogy a magyar-jugoszláv tárgyalások további során folytatják-e a magyar ajánlat megvitatását, Meg nem erősített hirek szerint a magyar delegáció aWm ai esetben., ha a jugoszláv kormány a felajánlott cserét nem fogaiét. el, ujabb, mó­dosított javaslatot terjeszt elő. végső eredményei. — Egyetlen kommunista képviselő. London, október 31. Az egyes angol városok szavazáséról a következő részieleket jelentik: Liverpoolban a konzervatívok megtartották mind a hét mandátumukat. A megválasztottak között van Mr. Cohen, aki a háborúban mindkét lábát elvesztette. Birminghamban a konzervatívok a tizenkét mandátum közül tizenegyet kaptak. Amtin Chamberleln volt kancellár is itt győzött túl­nyomó többséggel a kommunis'ák ellen. Fivére, Nivelle Chimberlein, aki annak idején szintén konzervatív miniszter volt, hetvenhét szavazat­tal győzött Mcsley munkáspárti jelölttel szem­ben, aki lord Curzon veje. Shejfieldben ismét négy konzervatív képvise­lőt választottak. London külső kerületeiben majdnem minde­nütt a konzervatívok győztek és pedig lényege­sen nagyobb többséggel, mnt a múltkoriban. London, okióber 31. A lapok élénken kom­mentálják, hogy számos, a közéletben kiválóan szereplő egyéniség hozzátartozói nem tudtak eredményt felmutatni a választási küzde'emben. Igy Henderson belügyminisz'er két fia, akik tagjai voltak a megelőző képviselőháznak, szin­tén kisebbségben maradt. Mig Sir Alfréd Mond megtartotta mandátumát, addig fiénak nem si­került megbízó leve et szerezni. Ugyanaz a sos érte Lloyd Qsorge fiát. Ismeretes, hogy az ifjabb Baldwin munkáspár i jelölt Budleyben kisebbségben maradt, ugy, mint Macdonad, a miniszterelnök fia egy másik kerületben. A munkáspárti kormány egyetlen tagja, aki kisebb­ségben maradt, Jewett, á közmunkaügyek fő­biztosa voll. Az angol választás Baldwin köszönete a választóknak. London, okióber 31. Az angol választások végleges eredménye a következő: Konzervatív 420, munkáspárti 157, liberális 41 és a többi pártokból összesen 4. Eddigi hirek szerint ugy látszik, hogy Macdonald a legrövidebb időn belül beadja lemondását, de erre vonatkozóan a kabinet még nem döntött. London, október 31. Baldvin íz angol vá­lasztókhoz a következő távirati üzenetet intézte: — A választás előestéjén felhívtam vala­mennyi polgártársamat, férfiakat és nőket, hogy a konzervatív pártnak abszolút többséget biz­tosítsanak. Szívből köszönöm azt a készséget, amellyel felhívásomra válsszolfak. Lelkem leg­mélyéből köszönettel tartozom azoknak, akik pártunk győzelméhez hozzájárultak. A válasz­tás eredménye jobban, mint bármikor, igazolta azt a bizalmat, bogy mindenkor számíthatok az angol nép politikai ítélőképességére és egész­séges, emberi értelmére, amikor komoly ese­ményekkel szemben való állásfoglalásról van szó. Ebben az órában ismételten köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik ügyünk diadalát előmozdították. London, október 31. Az eddig már ismeretes adatokon kivül közlik, hogy 1,800.000-el töb­ben szavaztak, mint a mult évi válasz'ások alkalmával. Az unionista párt szavazatainak száma több, mint 2 mii ióval, a munkásoké több, mint 1 millióval szaporodom, mig a liberális párt 1,350.000 szavazatot vesztett. Ebből az eredményből a munkáspárt hivei némi vigasztalást me itenek elvesztett mandá­tumaikéit, mert pár hivei számának gyarapo­dását tünteti fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom