Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-11 / 234. szám

1924 október 11. SZEOE D Az általános kereseti adó. Nem szeretek dr. Pálfy József kormányfőtaná­csos barátommal polemizálni és nem szivesen lát­tam azt, hogy a Szeged jelentése szerint a minisz­teri kiküldöttel folytatott tárgyalásról — a tények­nek ugyan teljesen megfelelően — egy bizonyos ellentétre mutatott rá, amely e tárgyalás alatt köz­tem és a kisipar képviseletében 'megjelent dr. Pálfy ur között felmerült; de ha dr. Pálfy bará­tom evidensen a Szeged e jelentése folytán a ma déli lapban odanyilatkozik, hogy nem tartja sze­rencsésnek a fent emiitett tárgyaláson történt maga­tartásomat, ezzel arra kényszerit, hogy e tárgya­tás lefolyását röviden ismertessem. A kiküldött osztálytanácsos ur ismertetve, hogv a pénzügyminiszter ur az Ígért revizió módjának megállapítása végett küldötte őt ki, azzal a fel­szólítással fordult a jelenlevőkhöz, hogy tegyenek megfelelő propoziciót azon cél elérésére, hogy a revizió gyorsan az érdekeltség megnyugtatására, de természetesen az állam érdekeinek tekintetbe­vételével keresztülvihető legyen. Természetesen már a miniszteri kiküldött is hangsúlyozta, hogy az ilymódon revideált kiveté­sek magától értetodőleg végleges megállapítás vé­gett a felszólamlási bizottságok elé kerülnek. Erre én rámutatva arra, hogy 16.000 adózó kö­zött legalább is 14.000 joggal elégedetlen és a helytelen kivetés helyesbítését követeli, azt pro­ponáltam, hogy a mult évre véglegesen megálla­pított adótételek az ismert miniszteri rendelet értelmében (3500 as alapon való átszámítás) az ötszörösükre emeltessenek fel, ami annál inkább megtörténhetik, mert az adófelszólamlási bizottsá­gok úgyis kötelességszerűen minden egyes adózó­val foglalkoznak, tehát az egyeseknél előforduló igazságtalanságokat akár fölfelé, akár lefelé helyre­igazítják. Az általam proponált módon pedig elér­jük azt, hogy először is az adók, amelyek végle­ges megállapításával a mult évben az adózók nagyjában meg voltak elégedve, a mostani lehe­tetlen kivetésből megint egy megközelítő helyes alapra fektetnek, a pénzügyi közegek ezáltal azon­nal megkapják a helyes alapot a jövedelmi és vagyonadó Kivetésére, a revizió által okozott munka igy a legegyszerűbb, ugy hogy a felszólamlási bi­zottságok már a legközelebb megkezdheük mun­kájukat és az állam, illetve a város nagyon gyor­san jut az adók birtokába. Rámutattam arra, hogy a mult évi 800 millió általános kereseti adóból ilymódon négymilliárd lenne, amely igaz, hogy csak hetedrésze a lehe­tetten módon történt kivetésnek, de különös tekin­tettel azon annyira kedvezőtlen viszonyokra, ame­lyek jelenleg, amikor ezen adókat lefizetni kell, az összes kereseti osztályoknál uralkodnak, egy nagyobb emelést méltányosnak és kivihetőnek nem tartok. A miniszteri kiküldött ur ezen propoziciómat természetesen nem helyeselte, hanem felvetette azt, hogy vájjon nem keltene-e elegendő meg­nyugvást az adózók között az, hogy ha a kere­seti adónál megállapított 3500-as kulcs helyet a társulati adónál megállapított 6500-as osztókulcsot állapítaná meg kivételesen Szegedre a miniszter? Rögtön rámátattam arra, hogy ez a kivetett adóknak még mindig ca. 60 százalékát jelentené, ugy hogy ezt megfelelő orvoslásnak nem tekint­hetem. Ekkor legnagyobb meglepetésemre a kis­ipar képviselője, Pálfy kormányfőtanácsos ur a miniszteri kiküldött ezen prepozíciójához hozzá­járult és fentartotta azt, ellenmondásom dacára, még akkor is, amikor látta, hogy Fodor tanácsnok ur, aki a város képviseletében, tehát a minél na­gyobb adó érdekében jelent meg — amint ezt a mai tanácsülésen nagybüszkén be is jelentette — a miniszteri kiküldött ezen propozicióját szintén elfogadta. Noha a kisiparosok képviselője által történt ezen nyilatkozat propoziciómat a miniszteri kiküldöttel szemben természetesen lényegesen gyengítette és tényleg oka lehet annak, hogy a pénzügyminiszter ur érveimmel szemben talán mégis ezt a tisztán állami pénzügyi szempontból legkedvezőbb meg­oldást választja, én fejtegetéseimet nyomatékosan folytattam és csak azt a koncessziót tettem a tár­gyalás végén, hogy a mult évi végleges adóknak felajánlott ötszöröse helyett nyolcszorosát aján­lottam fel a revizió eredményeként, ami tehát a mult évi 860 millióval szemben 6400 milliót jelen­tene, tehát a kivetett 27000 milliónak körülbelül negyedrészét, vagyis felét annak, amihez Pálfy fő­tanácsos ur már hozzájárult és mivel a miniszteri kiküldött ur fejtegetéseimet megértéssel nyugodtan meghallgatta és érveink reá látszólag nagy be­nyomást tettek, remélhetjük még, hogy a döntés az te indítványom alapján fog megtörténni. Ezek szerint abban igaza van dr. Pálfy urnák, hogy ha nem teszem meg kezdetben 5-szörös és az 4 állásfoglalása folytán 8-szoros propoziciómat, nem is az o, hanem a miniszteri kiküldött aján­lata a 6500-as osztóra nézve véglegesen meg­állapittatott volna, de hisz ennél rosszabb elinté­zése az ügynek egyáltalában nem várható és nem képzelhető, mig sokkal inkább és sokkal alaposab­ban megfordithatom dr. Pálfy ur szemrehányását olyként, hogy majdnem biztosra vehető, hogy az én nyolcszoros propozicióm elfogadtatott volna, ha ő a miniszteri kiküldött ajánlatát elhamarkodvé^el nem fogadja, igy hozzájárulván ahhoz, hogy a ki­vetett 27000 millióból a revizió még mindig 16000 milliót, mint a város kereső osztálya által fizetendő általános kereseti adót fentartson. Wimmer Fülöp. MA A konzervativ párt döntő győzelmet remél. London, október 10. A választás eshetőségei­ről politikai kötökben a következő felfogás alakult ki: A munkáspárt is, a kcnxervativ párt is jelentős sikert remél a választásokon. A munkáspárt egyik vezére azt reméli, bogy kö­rülbelül száz mandátutroi fog pártja nyerni. A konzervatív tábor viszont arra számit, bogy mandátumainak száma negyvennel növekedik. Általában azonban azt hiszik, hogy sem a konzervativ, s;m a munkáspárt nem tesz szert akkora többségre, hogy kormányt alakit­MMMMMMMMMMIMMMMMMMMMMMMMMM^ Az igazságügyminiszter a bírákat ért sértésről. Fegyelmi eljárást indítanak Horváth biró ellen. hasson. Eszerint az uj parlamentben a liberá­lisoké lesz a döntő szó. A konzervatív párt 500, a liberális párt 350, a munkáspárt pedig 500 jelöltet állit a válasitáson. A munkáspárt 122 régi képviselőjét jelöli. London, október 10. A munkáspárt vezetői és a kormány tagjai legnsp tanácskozásra ültek össze, melynek eredményeképen holnap adják át a lapoknak a nyilvánossággal való közlés céljából a választási harcok programját. Budopest, október 10. Az a szokatlan nyilat­kozat, amelyet dr. Horváth Géza törvényszéki biró tett Budapesten egy bünügy tárgyalása alkalmával a bírókat ért nemzetgyűlési táma­dásokról, nagyobb hullámokit vert föl a bitói körökben. Az igazságügyminiszter megir.dittalta a nyilatkozat miatt dr. Horváth Géza ellen a fegyelmi eljárást, a büntető törvényszék tinoke pedig már fel is szólította dr. Horváthot igazoló jelentésének megtételére. Horváth biró egy ujság­iró elölt kijelentette, hogy igazoló jelentésében részlelesen meg fogja indokolni nyilatkozatát. Langer Jenő, a budapesti büntetőtörvény szék elnöke a következőket mondotta a Horváth-féle nyilatkozatról, amelyet tegnapi számában a Szeged is közölt: — Az ismeretes kijelentés után én Töreky Géza kúriai bíróval, a büntetőtörvényszék al­elnökével együtt összehívtam az épületben lévő valamennyi bírót. Figyelmeztettem és kértem a birói kart, bogy ne hagyja magat elragadtatni semmiféle mesterséges áramlattól, sem pedig politikai nyilatkozattói. Higgadtságra és nyuga­lomra intettem a birókat, mert egy ilyen egyéni nyila kozat, amelyet a biró, mint magánszemély tesz, ugy hangzik, mintha az egész törvényszék nevében tették volna. Én megvizsgáltam az ügyet és hangsúlyozottan kértem a birókat, bogy a jövőben semmiféle nyilatkozatot ne te­gyenek. — Arról még nem " tudok, hogy Horváth Gíza ellen az igazságügy miniszter vizsgálatot indít. Ebben az ügyben én még semmiféle érte­sítést nem kaptam. Pesthy Pál igazságügyminiszter ma a követ­kező nyilatkozatot tette: Egyes sajtóorgánumok ma ugy élezték ki a do'got, hogy én a Nagy Ernő-féle sértéssel szemben a birák kellő vé­delmét elmulasztottam. Én a kérdésről csak az erre vonatkozó utólagos elnöki intézkedés során vettem tudomást. Megállapítottam, hogy a sértés ezzel az elnöki intézkedéssel a házszabályok mai rendelkezése szerint a fennálló lehetőségek­nek megfelelően meglorollatott. Ismerem az izzó, háborgó parlamen'i ülések hangulatát és meg vagyok győzfdve róla, bogy a nyombani védelem csak a sértések fokozottabb mérvű, most már kórusban való megismétlésére vezetett vo'na. Ezek a körülmények indokolják, bogy a Nagy Ernő-féle sértéseket ott nyomban érdemük szerint szóvá nem tettem. Meg lehet a birói kar győződve arról, hogy minden a testüle'et ért sérelmet magamévá teszek, minden fájda­lomban osztozkodom, éppen azért, amikor a kérdéseket visszautasítom, mindek it arra kérek, ne feledkezzék meg ennek a testületnek fényes múltjáról és nehéz jelenéről és ne feledkezzék meg arról a nemei szinvonalról, amelyen ezen testület áll és még a jogos kritikánál is bánjon vele érdemeinek kijáró tisztelettel. Csütörtökön végre megtarthatták Vásárhelyen a tiltakozó adógyiilést. Hódmezővásárhely, október 10. (A Szeged tudó­sítójától.) A vásárhelyi többször ismertetett adó­gyülés betilása és egységespárti kilépések után óriási érdeklődés nyilvánult meg a tegnap késő esti, most már engedélyezett kereseti adógyülés iránt. Az ipartestület nagytermét feszült várako­zásban szorongásig megtöltötték az iparosok, de számosan jöttek el a gyűlésre a társadalom más osztályai közül is. Többek között ott volt a vásár­helyi rendőrség vezetője, dr. Ajkay Miklós főta­nácsos is, sőt megjelent a vásárhelyi egységes ( párt egész elnöksége is, — mert hiszen itt most [ nem csak az adókról volt szó, hanem a vásár­helyi egységes pártról is határozni kellett. Hallga­tóság még a termen kivülre is jutott. Teljesen csöndben nyitotta meg a gyűlést Kruzs­ticz Károly elnök, aki megemlékezett a betiltott gyűlés körül támadt bonyodalmakról, majd kije­lentette, hogy őnekik soha nem volt más céljuk, minthogy jogos panaszaikat elmondhassák és azo­kat eljuttathassák illetékes helyekre. Az egységes pártból kilépett elnök ezután fölolvasta dr. Aig­ner Károly főispán levelét, amelyet a kilépés után intézett hozzá. Ez a levél szószerint igy hangzik: Nagyságos Kruzsllcz Károly urnák, ipartestületi elnök Hódmezővásárhely. Megütközéssel értesültem Hódmezővásárhely nagyra­becs&lt iparostársadalmának folyó hó 5-ikére tervezett gyűlése alkalmából a gyűlés engedélyezésének elhamar­kodott visszavonásáról. Nagy megnyugvásomra szolgál, hogy a m. kir. bel­ügyminiszter ur őnagyméltósága haladéktalanul intéz­kedett a sérelem orvoslása felől, melyet felügyeleti jogbőrömben a magam részéről is a legmesszebbmenő­leg szükségesnek tartok, s már most kijelentem, hogy nagyrabecsült iparossága a legteljesebb elégtételben fog részesülni. Reméltem, hogy mai ülésükön a révtvevők teljes udatában annak, hogy ez a kinos incidens nem az illetékes hatóságok részéről inaugurált rendszer, hanem csupán egyik végrehajtó közeg kellően át nem gondolt és elhamarkodott cselekedete, amely a felsőbb ható­ságok helyeslésével nem találkozik, e felett minden keserűség nélkül napirendre térve zavartalanul és nyu­godtan folytatják tanácskozásaikat, melyeknek eredmé­nyére Isten áldását kérem. Meggyőződésem, hogy az állam érdekei és az iparos­ság; teherbíró képességének egyensúlyba hozása a mai ülésen kialakuló javaslat alapján az illetékes hatóságok jóindulatu támogatásával sikerülni fog, mely célból az iparosság hathatós támogatását szivesen magamra vál­lalom és kérem, hogy a határozati javaslatuk egy pél­dányát a szegedi m. kir. pénzügyigazgatosággal való tárgyalás végett nekem is megküldeni szíveskedjenek. Fogadja a mélyen üsztelt Elnök ur az ipartestület képviseletében őszinte nagyrabecsülésem nyilvánítását, melyaek kapcsán kérem, hogy jelen átiratomnak a mai gyűlésen leendő felolvasása utján az ipartestület minden egyes tagját illető meleg üdvözletemet tolmácsolni szíveskedjék. Dr. Aigner Károly, löispin. A gyűlés megnyugvással fogadta a főispán leve­lét, melynek természetesen semmi más célja nem volt, minthogy az ipartestületet visszatartsa attól, hogy testületileg lépjen ki az egységes pártból. Ezután dr. Landesberg Jenő, a szegedi kamara kiküldötte tartotta meg előadását. A legtárgyilago­sabban ismertette a kereseti adókivetéseket. Kije­lentatte, hogy Vásárhelyen korántsem történtek olyan aránytalanságok, mint Szegeden. Ha tör­téntek is aránytalan kivetések, akkor is mód van arra, jwgy ezeket megfelelően lemérsékeljek. az­után ismertette a miniszteri kiküldött szegedi mű­ködését, majd határozati javaslatot nyújtott be: Hódmezővásárhely thjf. város általános kcreMb adó­val illetett adózói folyó 4i október 9-én tartott nagy­gyűléséből kifolyóan meíja 'apitják, hogy valamennyien át vannak hatva attól a hazafiuv tudattól, hogy az or­száp válságos gazdasági helyzetében minden egyes adózónak hatványozottabb mértékben kell hozzájárulnia

Next

/
Oldalképek
Tartalom