Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-11 / 234. szám

SZBOBO 1294 október 11. az államháztartás megingott egyensúlyának helyreállí­tásához. De a terhek viselése nem haladhatja meg azt a határt, amelyen tul már az adózók összeroppanása és egzisztenciájának megsemmisülése következhet. Hódmezővásárhely thjf. város általános kereseti adó­val illetett adózói megállapítják azonban azt is, hogy a jelenlegi általános kereseti adókivetések nemcsak aránytalanok, de oly magasak. •amelyek az adóalanyok tönkretételét eredményezhetik. Éppen ezért elhatározza a nagygyűlés, hogy a jelenlegI adókivetések revízióját kö­veteli és ennek elérése céljából minden rendelkezésre álló alko'mányos eszközt igénybe vesz. Felkéri ezért Hódmezővásárhely város thjf. város főispánját, hogy a pénzügyminiszter ur által 139383/1924. VII. a. számú körrendelet alapján hasson oda, hogy a szegedi pénz­ügyigazgatóság kiküldöttje utján az általános kereseti adókivetéseket haladéktalanul vegye felülvizsgálata alá. Többen szóltak ezután a tárgyhoz, többek kö­zött az egységes párt vezérei is, dr. Genersich Antal és Szathmáry Tihamér. Ezután ismét dr. Landesberg Jenő emelkedett szólásra. Körülbelül ezeket mondta: — Hódmezővásárhely nem esik olyan messze Szegedtől, hogy ne tudnák az iparosok azt, hogy én ellenzéki meggyőződésű vagyok. Mindennek dacára kérem Kruzslicz Károly elnök barátomat, hogy ebből a politikummá dagadt incidensből ne vonjon le olyan konzekvenciákat, amelyek az egy­séges párt megbontására lenne alkalmas. Gaval­lériából sem lenne helyes, ha egy elhamarkodott lépésből politikumot kovácsolnánk. — Miután itt mindenki előtt kijelentettem, hogy nem tartozom az egységes párt sorába, kijelen­tem azt is innen, hogy én annak a vallásnak va­gyok a tagja, amelynek szerdán volt a legnagyobb ünnepe. A mi vallasunk a szeretet, a megbocsátás vallása. Éppen azért kérem az iparosokat, térje­nek napirendre az incidens fölött és a rendőr­tisztviselő megbüntetését ne kívánják. Az iparos­ság megkapta már is a legnagyobb elégtételt. A gyűlés ezután egyhangúlag jelentette ki, hogy a rendőrkapitány megbüntetését nem kivánja, majd Kruzslicz Károly köszönetet mondott a főis­pának. A gyűlés a legnagyobb rendben ért véget — hiszen most már különböző bonyodalmak után engedélyezte a rendőrség azt a gyűlést, amelyen csupán bizonyos sérelmekről lett volna szó. Szé­pen elsimítottak mindent, hiszen Bethlen kortesei­ről volt szó. ' Az egyezségi tárgyalásoknál 20 százalékot ajánlott fel a Vécsy György-cég. Szeged, október 10. (Saját tudósítónktól.) Jelen­tette a Szeged, hogy a Vécsy György Áruforgalmi Részvénytársaság fizetésképtelenségi, illetve csődön kivüli kényszeregyezség ügyében a szegedi tör­vényszéken dr. Kulir biró előtt néhány nappal ez­előtt kezdődött meg a tárgyalás. Dr. Fischer Mar­cell vagyonfelügyelő jelentése után azonban el­napolták a tárgyalást és ezt pénteken délelőtt foly­tatták dr. Flodung György törvényszéki titkár előtt. A döntő jelentőségű tárgyalás iránt Szeged egész kereskedelmi és gazdasági köréből élénk érdeklő­dés nyilvánult meg. Ezen a tárgyaláson most már megjelentek a hitelezők is, többek között a kato­nai kincstárnak és a Futurának Budapestről lekül­dött képviselői is. A tárgyaláson egyébként az adós cég igazgatóságának mindegyik tagja kép­viseltette magát. A tárgyalás megnyitása után dr. Eisner Manó, a Vécsy-cég képviselője egyezségi aján'atot tett a hitelezőknek. Előadásában kijelentette, hogy az adós cég által elismert követelések husz százalé­kát ajánlja föl. Ezt az összeget a cég két rész­letben fizetné, az első részletet hatvan, a másodi­kat pedig százhúsz nap alatt, amely idő alatt a cég teljesen felszámol. A megjelent igazgatósági tagok képviselői erre kijelentették, hogy a fölajánlott egyezségi összeg egy nagyobb hányadáért személyükben is kezessé­get vállalnak. Az ajánlat után a hitelezők kép­MWMMMMMWWMfMMMMAWMSBMMMkMAMAAM viselői a bejelentett követelések tárgyában nyilat­koztak, amelynek során bizonyos tételekkel több követelést jelentettek be, mint amennyit a cég könyvei alapján elismert. A cég képviselője ezután kérte a bíróságot, hogy a fölemiitett törvényes okok alapján több hitelezőnek ne biztosítson szavazati jogot az egyezségi ajánlat fölötti szavazásban. A követelések letárgyalása után véget is ért a kény­szeregyezségi tárgyalás, majd az egyes hitelezők jelentették be szavazatukat a husz százalékos aján­lat ügyében. A bíróság ezután végzéssel fog határozni, hogy miben állapítja meg a szavazás eredményét, éppen a cég képviselője által kért szavazati jogok el­ismerése ügyében is. A végzés ki fogja mondani, hogy létrejött-e az egyezség} és hogy jóvá hagyja-e azt. A Szeged munkatársának értesülése szerint most már komoly remény van arra, hogy az egyezség létre fog jönni, mert a legtekintélyesebb összegek­kel érdekelt hitelezők nagyrésze hozzájárult az ajánlathoz. A szavazás eredménye különböző vi­tás jogi kérdések miatt azonban a bíróságtól függ. Dr. Eisner Manó ezután kérte a bíróságot, hogy ha ugy találná, hogy a szavazott hitelezők két­harmad része nem fogadná el az ajánlatot, akkor uj szavazást rendeljen el, mert a szavazásnál igen sok hitelező nem volt jelen. A hitelezők körében egyébként méltánylással fogadták a fizetésképtelen cég előterjesztését. Nlagánépitkezések a láthatáron. Aktualitások a szegedi városnázán. Teleion 1 1—85 Korzó Mozi Telefon 1 1—8 5 Október hó 11., 12-én, szombaton és vasárnap Kékszakáll nyolcadik felesége. Alfréd Savoir vígjátéka 6 felvban. Főszereplő Glória Swanson. Egvidejüleg: A párisi Olympiád. Előadások kezdete: Hétköznap 5, 7 és 9 órakor. VasáJnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Szeged, október 10. (Saját tudósítónktól) A szegedi városházán a körülményekhez képest meglehetősen csendes mostanában az élet. Nagy, várostrengető ügyek — az uj kereseti adó kivételével — nem igen háborgatják a ke­délyeket, folyik minden a maga rendes med­rében, zavartalanul. Elmultak a földbércsaták, a bérlők is beletörődtek már a buzavalutiba, mert az még mindig kedvezőbb szamukra, mint a láthatáron fenyegetőző aranykoronás földbér­rendszer, amely pedig előbb utóbb csak elérke­zik, hiába fazn k töle a torony alatt talán job­ban, mint kinn, a tanyavilágban. A város alkalmazottait egyelőre a szanálás érdekli legjobban, nem annyira a város pénz­ügyeinek szanálása, mint inkább a fizetések rendezése formájában. Mert a jelenlegi arany­paiiásos fizetéssel sehogy sincs megelégedve senki sem. Elsején soknak látszik, de harma­dikán már csak roncsok maradnak belőle. Nagy veszedelem ezekre a tisztviselői fizeiésekre nézve az uj üzleti jelszó, a .hitelre is", meg a „rész­leire is". Egyszerre szeretné pótolni mindenki háztartásának és gerderobjának tíz uztendSs hiányait, de hát a hitel nagyon rövid lejáratú, a részlet pedig tulnsgy és i£y nem csoda, ha harmadikán laposak már a bugyellárisok. A hitósági húsüzem is azért bukott meg legújabb vállalkozásával. Elsején azzal lepte íreg a toronyalját, bogy tiz órakor hatalmas kosarak­ban öt- és ha ezer koronás uisonnaadagokat hordatott körül. A kosarak természetesen bamar kiürültek. A Mósáji másnap megismételte a manővert. Az uzsonnázók száma ugyan már megcsíppant valamicskét, de azért a kosarak mégis kiQrMtek. Harmadnap azonban már — nem ért rá senki uzsonnázni, nékány köanyel­mCségekre híjlemosabb kisasszonyon és fiatal­emberen kívül. Ha jól tudjuk, azóta nem is jelennek meg a hivatalokban az uzsesnáskosarak. A bérházban egyébként nagyban folyik a köl­tözködés. Az ügyészség hurcolkodik a v»gy­kisérleti állomás helyére, az első emeletre. Az ügyészség helyiségeit az előljárósági ügyssztály kapja meg. A fölszabaduló szobákban az adó­hivatal kiköltözése után az árvaszéket helyezik majd el. Mosl az egyes költözködő hivatalok tanácskoznak az elhelyezkedés legcészerübb megoldása fölött. A legtöbb dolga jelenleg a mérnöki hivatal­nak van, a város fo'yamatban levő építkezései éppen elég munkát adnak. A Tábor-u'cai bér­ház külső vakolását már ezen a héten befejezik U2y, hogy az állványokat teljesen lebontják és azontúl már csak az épület belsejében lesz munka. A fogadalmi templom építése is szépen halad előre, sói a Templom-téri és Gyeityámoii­utcai bérházak alapozása is elkészült már. Ai a mozgalom, amely a Temp'om-téri bérházzal kapcsolatbai indult ki bizonyos körökből, álta­lános megütközést keltett Szegeden. Minden józan gondolkozású ember teljes mértékben el­itéli a moigaiom minden erkölcsi és jogi ala­pot nélkülöző cé ját. sőt sokan hihetetlennek tartják, hogy szó lehetett egyáltalában ilyen nevetcéges célú mozgalom megindításáról. A polgármestert leginkább az lepte meg, hogy a mozgalom híre nyilvánosságra került és olyan nagy port vert fel. Kérdésünkre, hsgy szó lehet-e egyáltalában a lakásigények felekezeti szempont­ból való elbírálásáról, a kővetkezőket mondotta: — Az igénylőkéi először összeírjuk és ha mind együtt lesznek, akkor megnézzük, bogy kinek van közalak leginkább szüksége lakásra. Ezek között osztjuk majd ki a lakást, ha meg­tudják fizetni a horribilis lakbért... A város számot levő építkezései egyébként — a jelek szerint — felkeltik lassa-lassan a ma­cántőke érdeklődélét is az építkezés iránt. Ujabban több, figyelemreméltó építkezési ajánlat kisért. Egy amerikai érdekeltség állítólag na­gyobbarányu építkezést óhajt kezdeni Szegeden. A várostól kér majd hat belvárosi telket és azon hat háromemeletes bérházat emel. Egy környékbeli nagy gyárvállalat tulajdonosa szin­tén közölte már a polgármesterrel építkezési hajlandóságát. A Stefánia-iétánynak azt a részét kért, amely jelenleg egyedüli játszótere a belvárosi gyermekeknek. Ezen óhajt egy ha­talmas, báromemeletes palotát építeni. A pol­gármesterben meg is van már a hajlandóság arra, hogy — a tanács hozzájárulásával — át­engedi a kért területet. Szerencsére a tanács, Írásbeli beidvány híjái, még nem járult ehhez hozzá és igy a belvárosi gyermekeket momen­tán nem fenyegeti egyetlen játszóterük elvesz­tésének veszedelme. A tanács minden valószí­nűség szerint talál majd a belvárosban olyan alkalmas és üres háztdbel, amelyen felépíthetik azt a palotát. Nem hifszük ugyanis, hogy az érdekelt válUlkozó föllétlenül ragaszkodna a Stefánia megcsonkításához. Ezek az építkezési ügyek azonban még csak a levegőben lógnak, lehet hogy lesz belőlük valami, jó lenne, ha lenne, de lehet, hogy el­pusztulni k még vilápajörelelük előtt. Van azonban valami más, ami már nem lóg a leve­gőien, hanem lepottyant: Egy érdekes iadit­vány. Mlhálévlts Dezső jegyezte be sajátkezOleg a .polgármesteri hivatalban elfeivő" indítvány­könyvbe. Arról van benne szó, hogy a város a városok pénzügyi egyensúlyának helyreállítá­sáról szóló belügyminiszteri körrendelet értel­mében haladíktalanul bocsátsa el dr. Simkó Elemér tb. főügyészt. Az indítvány benne van az inditványkönyvbe és igy bizony ki kell tűzni az októberi köz­tjrvn'^ Mrev^rn^Mra. Telmányi hegedüestje nov, 18. (Harmónia.) Jegyek már kap­hatók mozinál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom