Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-11 / 234. szám

2 SZEGED 1924 október 11. Hegymegi Kiss Pál a következő felszólaló. Kifogásolja, ho^y az elnök elfogadta a házszabályrevizió napirendre tűzését. Szerinte az elnök nem járt e'ődei nyomán. (Az egységes párt tüntet az elnök melleit.) Ezután fejtegeti, hogy miért járt el Scitovszky Béla és Zsitvay házszabályellenesen és pártossággal vádolja óket. Csik József: A házszabály re viziót a keresztényszocialista párt elvi kérdésnek tekin i és éppen ezért napirendre tűzése ellei foglal állást. Megállapítja, hogy a Ház legutóbbi ülésén olyan jelenetek fordullak elö, amelyek indokolttá teszik a házs.-abályreviziót. Zsirkay beleköt Fábiánba. Zsirkay és Fábián között szócsala fejlődik ki, amelynek során Zsirkay ezt kiáltja: Hallgasson, a nagyapja még Galíciában volt. Fábián visszakiált : Hazug gazember! Mire az elnök Fábiánt rendreutasítja. Csik József folytatja beszédét: Iíyen javaslatokkal csak az ülés végén állhatott volna elő a kormány. Nem tartj« a javasla'ot sem célszerűnek, sem időszerűnek. Sokkal foltosabb volna a választójog és a szociális kérdés tárgyalása. A házszabályrevizió tárgyalásában pártja nem vesz részt. Pakots József: Félté lenül szükségesnek tartja a régi házszabályok fenntartását a konszoli Jáció érdekében. Szigorú házszabályok mellett a bombamerényletet nem lehe ett volna szóbahozni, ezzel az elenzéknek az a része, amely ezeket szóválette, a kormány helyzetét könnyítette meg. Mindaddig, amig általános titkos választójogról szóló törvényjavaslattal nem jön a kormány, nem csatlakozhat a házszabályrevízió nap rendre tűzéséhez. Gömbös Gyula: A fajvédők nevében kijelenti, hogy a házszabályreviziót szükségesnek tartja, mert biztosítani kell a Ház munkarendjét, de nem fogadhatja el azt a módot, amellyel a javaslatot a nemzetgyűlés elé hozták. Nem tartja az időpon'ot alkalmasnak a kérdés tárgyalására. Junktimba szeretné hozni ezt a kérdést a választójog megalkotásával. A kérdést ebben a formában okirojnak tartja. Tisztelettel van az elnök személye iránt, minden ténykedését jóhiszemünek tartja, de azt az impressziót kelti benne, hogy akaratlanul a többségi párt befolyásának enged. Az ellenzékkel szemben bizonyos tendenciákat lát fennforogni. A jajvédők nem vesznek részt a bizottságban. Szakács Andor kijelenti, hogy az ellenzéki kisgazdák nem vesznek részt a hdzszabályreviziós bizottságban és minden erejükkel küzdeni fognak a házszabályrevirió m-ghoza'ala ellen. Dinéi István a földmunkás jk pártja nevében tiltakozik a házszabályrevizió napirendre tűzése ellen. Az elnök fölszólalása. Az elnök válaszol a személyével kapcsolatban felhozott kifogásokra. Érdembeni kritikát csupán Rupert, Hegymegi Kiss és Csik hozlak fel, akik helyesen idézték a házszabály szakaszát, de tévesen magyarázták a 327. szakasz alkalmazását, ami a napirendretüzés tényével következhetett volna be. Minthogy a mostani esetben az előző kellékek hiányoznak, a képviselők által levont következtetések sem állanak fenn. Mikor örffy meglelte a házszabály re vízióról szóló indítványát, az elnök kijelentette, hogy erre vonatkozólag a legközelebbi alkalommal napirendi indítványt (esz és a Ház tudomásul vette azí. A Ház foglalkoztatása a kormányelnök feladata, aki ezt a házszabályoknek megfelelően intézi. Scitovszky elnök ezután megteszi napirendi indítványát. A legközelebbi ülés kedden, október 14-én délelőtt 10 órakor lesz és annak napirendjén első pontként a házszabályrevizió kérdése, második pontként a fővárosi javaslat folytatólagos tárgyalása szerepel. Szabó József a napirendhez kér szót és ax elnök napirendi indítványával szemben azt javasolja, hogy a nemzetgyűlés holnap is tartson ülést még. A miniszterelnök pedig tájékoztassa a Házat a kormány jövő programjáról, mert e tekintetben mindenki teljesen tájékozatlan. Barla Szabó József: Hivatkozik arra, hogy igen sok vidéki képviselő vasárnap kerületében akar tartózkodni és ha a Ház ülést tart, akkor ezt nem tehetik meg. Az elnök napirendi indítványát fogadja el. Friedrlch István: Azt indítványozza, hogy a ntpirend eiső pontját, a bázszabályreviziós bizottság megválasztását vegyék le a napirendről, a házszabályreviziót pedig hozzák jaiktimbi a választójogi törvényjavaslattal. Perlaky György az elnök napirendi javaslata mellett szólal fel, amelyei a Ház többsége elfogadott. Fábián vitája a fajvédőkkel. Fábián Béla személyes kérdésben szólalt fel. A tegnapi ülésen szóvátette, hogy Wolff Károly a Károlyi uralom idején a nagyütemek és nagybirtokos szocializálásáról törvényjavaslatot készített, amelyben olyan dolgok foglaltatnak, hogy a Károlyi-kormány sem tette magiévá. Felmutatj4 a szóbanforgó javaslatot, amely a zárlati bíróságról szól és paragrafusokat olvas fel belőle annak igazolására, hogy a javaslat tartalma nem egyéb,, mini szocializálás Felemlíti mé& bogy többek közölt Dlener Dines és Pogány József ebben az időben a királyi palotában helyet kaptak. A jelenlévő Friedrich IsívJnt felkéri, hogy nyilatkozzék, mert neki is tudomása van ezekről a dolgokról. Friedrlch litván kijelenti, hogy tényleg Fábián Büa három évvel ezelőtt közölte vele a Wolff ellen emelt vád«kat,ö akkor csakugyan mondta az1, hogy Wolffot addig nem fogják jelölni, amig ezek a kérdések nem tisztázódnak. Fábián azóta erről nem beszélt vele és később már ugy értesült, hogy Wolffot mindenben tisztázták. Wolff Károly szintén személyes kérdésben szólal fel. Beigazolódott, hogy Fábián nem mond igazat, ö csak a zárlati bíróságra készített elö tervet és ezt átadta az akkori igazságOgyminiszternek, Berinkey Dénesnek. A kisajátítási javaslatot Buza Barna csinálta. Fábián inférioris gyűlölködése dacára is változatlanul halad a maga utján. Eckhardt Tibor személyes kérdésben szólal fel. Foglalkozik Fábiánnak a csongrádi bombamerénylet ügyében mondott interpellációjával, amelyben azt álliiolta róla, hogy a csongrádi ügyre ő is befolyással volt. Azzal kezdi beszédét, hogy utoljára válaszol Fabiánnak a nemzetgyűlés szine előtt és azután bármit mond, csak bkkor veszi tudomásul, ha a bíróság előtt mondja. Tényleg felhívta őt telefonon Piroska János és közölte vele, hogy többek között testvérét is súlyosan bántalmazták, ö azt az utasítást adta, hogy a rendet és a nyugalmat feltétlenül őrizzék meg, hi visszaélés történik, jelentsék neki, majd ő eljár. Tekintettel arra, hogy zörgést hallóit beszéd közben, gondolta, bogy esetleg Piroska nem jól ériette beszédét és ezért sürgönyileg is megismételte utasítását. Felolrassa a sürgönyt és bemutatja róla az elismervényt. Az emiitett sürgönyön hívül senkivel nem érintkezett és semmiféle utasítást nem adott a csongrádi üggyel kapcsolatban. Zsirkay János személyes kérdésben szólal fe<. Reflektál Fábiánnak tegnap elhangzott beszédére kijelen'i, hogy igenis beszélt Piroska Jánossal és nem is titkolja ezt, mert becsületes embereknek tarlja őket. * Majd Fábián Béla szólal fel, aki Wolff Károlytól azt kérdi, hogy hajlandó-e vádainak megvizsgálására egy háromtagú bizottságot megnevezni. Eckhardt Tibor felszólalása pedig szerinte bizonyítja azt, hogy ez az állítása, amit erre vonatkozólag tett, megfelel a valóságnak, mert ezt maga Eckhardt is elismeri, hogy pedig megvizsgálják azt, hogy a bombamerénylet szálai az Ébredő Magyarok Egyesületébe vezetnek, azt javasolja, hogy küldjenek ki egy parlamenti bizottságot annak megvizsgálására. Végül Wolff Károly szólal fel. Kijelenti, hogy nincs kifogása az ellen, hogy egy háromtagú bizottság vizsgálji meg fljyét. Az ülés vége háromnegyed öt órakor. H inniM4 Berta kamaraénekesnö áriaülklUI IIICl és dalestje október 23. Legszebb női, férfi feh rnemüekct gyári árban keszit Soös Lajos, Oroszlán-utca 2. i8j Furcsa népség. Irta: Réti Ödön. (14) Napokig alig beszéltek egymáshoz. Oliva a pamlagon heverészve detektívregényeket olvasott, vagy Kruspérnénál, a lakásadó aszszonynál időzött, akivel összebarátkozott. Dacos elkeseredése eltűnt s Kapolcsyl ez már boldoggá telte, kettőzött szorgalommal gyártotta a Pinkert-féle képekel, gondolván a harmadikra, aki eljövend, álmokat szőtt, miközben rózsás testű amoretlek szárnya suhintását érezte homlokán és szívén. Nem látott mást, mint a sajét gondolatait s ezek gyakran zenébe voltak ékesen öltözve. Félálomban élt, nem volt gyanús előtte ami körülötte történt: Oliva nagy barátkozása Kruspérnéval, a titkolódzások, a hirtelen elhallgatás, ha váratlanul közéjük toppant, nem volt gyanús, a leány feltűnő gyors kedélyváltozása sem. Csak akkor csillant meg előtte . .. mikor Olivát görcsökben fetrengve maga elolt látta... Kruspérnét halálos ijedtségben, kezeit tördelve ... ne féljen, semmi. .. elmúlik ... s vizet nyeletett vele ... tejet, forró feketéi, borogatás! a gyomrára, a fejére ... — Meghalok... Istenem ... az Isten verje meg ... nem, nem akarok orvost... Kapolcsy úr . . . nem . . . csak a gyomrom . . . borzasztó .. . Akkor gyulladt fel az agyában ... Kruspérnéhoz ment — uzsonnázni megyek — így mondta, aztán visszajön, ő festett ezalatt s rágondolt s szerette ... visszajött, a pamlagra ült, csend volt, különös volt ez a csend, feléje fordul... mi ez ? Remeg, vonaglik, a körmeivel tépi a pamlagot, szájszéleit harapdálja, sápadt... visszaemlékszik: így látta, mikor rápillantott... Oliva, Oliva ... fáj valamid ... mi, mi történt? Beteg vagy? Édes drágám, kedvesem ... — Csak orvost ne ... jaj... az Isten büntesse meg ... óh ... megmérgezett... — Kicsoda ? Ki ? ... mit beszélsz ? ... Már nem emlékezeti tisztán, kérdezte-e ezt valóban ? Oliva az öklét harapta, belemélyedtek a fogai, vérzeit ... — Disznó ... kutya ... megmérgezett . . . Kruspérné ... Kruspérné ? Akkor gyulladt fel az agyában... Állt. A szemüvegét törülgette... a kalapját kereste, hol van?... a szíve dobogott s egyszerre otl találta magát Kruspérné előtt az ő lakásában, a dohos levegőben ... arcképes album az asztal közepén, az ágy fölött Ferenc József olajnyomalú képe ... — Mit csinált maga ... avval a lánnyal ? — Én? Fésülködött, egy töredezett fogú sárga fésű volt a kezében, két rövid, vékony, nevetséges hajfonat libegett elől a mellén ... — Magal Maga! Es hogy erőlködött, hogy azt a két hajtincset meg ne ragadja, hogy a földre ne tapossa ... — Én? — Maga! Maga! Az asszony jött vele kimeredt szemmel, — s engedelmesen — én ... én ... a kisasszony benn a kezeit tördelte ... — Ne féljen . . . semmi... elmúlik ... s vizet nyeletett vele, tejet, forró fekete kávét... Oliva később hányt. Sápadt volt. ijesztő a barna bőrűek sápadtsága. Megkönnyebbült. S akkor mindjárt fel is ült. — Na! — szólt s a két kezét dacosan a két térdére rakta. Görbe háttal ült ott s az ablak felé nézett... — Csak legalább használna. .. . Ekkor értette meg, hogy tulajdonképen mi történt. Aztán igyekezett lelkére beszélni a lánynak, ijesztő történeteket mesélt neki hasonló esetekről, megfenyegette, mindezekre Oliva kétes mosollyal felelt. De mikor egy arany karkötőt igért neki, kezet adott, hogy ilyet többé soha nem tesz. Ettől kezdve anyagi gondok gyötörték. A karkötő egy havi keresetét emésztette fel. S éppen most érte egy kellemetlen meglepetés is, felmondták a zeneleckét. Mikor órára ment, helyét már elfoglalva találta. Egy csinos, üde arcú fiatal ember ült az ő szokott helyén. Tanítványa, a nagyorrú asszony, aki titokban tanult, egy borítékot adott a kezébe. — A leckepénz elsejéig... sajnálom ... de semmire nem haladtunk. — S egy lesajnáló pillantást vetett rá. (Folytatjuk.)