Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)
1924-10-09 / 232. szám
2 SZEGED 1924 október 9. szülöttekre való tekintettel, megtarthassák fegyvereiket. Nemcsak lemondott róla, hogy a burok külön adókat fizessenek a rengeteg összegekbe került háború költségeinek fedezésére, hanem a leégett tűzhelyeikre visszatért búrokat kölcsönökkel támogatta, hogy farmjaikat újból felépítsék, állatokat és vetőmagot szerezzenek. A volt bur köztársaságoknak mindjárt a békekötés napján megadta a teljes autonómiát és az ellen sem emelt kifogást, hogy az angol uralom alá került Transzválnak a volt ellenfél, Botha tábornok legyen az első miniszterelnöke. A háborúban kíméletlen energiájú angol politika igy a béke müvében nagynak bizonyult. Ki tudta egyenlíteni az ellentéteket és meg tudta teremteni az alapokat a két népfaj együttműködése számára. A háború után alig egykét esztendővel a burok már teljesen letettek tartózkodó magatartásukról és beléptek a délafrikii gyarmatok különböző interkoloniális egyezményeibe. Pontosan tiz esztendővel a háború kitörése után már megtarthatták a durbani konferenciát, amely kimondotta a négy délafrikai gyarmatnak egy államszövetségben való egyesítését. A South Afrlca Act 1909, \ amelyben a délafrikai államszövetség alkotmánya le van fektetve, a teljes jogegyenlőség alapján áll. Annyira számol a régi ellenfelek érzékenységével, hogy a Fokvárost teszi meg a parlament és Pretoriát a végrehajtó hatalom székhelyének. A gyors közlekedés és távíró korszakában az ilyen kérdések kis jóakarattal és némi kormányzati bölcsességgel megoldhatók. Hogy pedig a megoldás tökéletes volt, azt legjobban mutatja, hogy Botha tábornokot, mikor a háború után első ízben látogatta meg Londont, valóságos ünnepléssel fogadták és általános megelégedéssel találkozott, mikor az egyesitett Dél-Afrikának is ő lett az első miniszterelnöke. Tizenöt esztendő múlva egy ujabb háborúban bur tábornokok vezettek angol csapatokat Német-Délnyugati-Afrika megszállására, a versaillesi békekonferencián pedig Smuts tábornok volt a délafrikai dominion képviselője. A bur háború emléke, amely annak idején túlontúl megmozgatta azok fantáziáját, akik ma már tul vannak az élet ut|ának felén, már a múlté. De a bur köztársaságok pacifikációjának tanulságai még ma is érdemesek volnának a megszívlelésre. MÍMMMMMMIMK^^ A belügyminiszter táviratilag intézkedett a vásárhelyi megakadályozott adógyiilés ügyében. Szeged, október 8. (Saját tudósítónktól.) Keddi számunkban részletesen beszámoltunk arról a szinte példa nélkül álló esetről, amely vasárnap délután történt meg Hódmezővásárhelyen, Bethlen István miniszterelnök városában. Miat ismeretes, ugyanis a vásárhelyi iparosok az ipartestület helyiségében visármp délután hatalmas tiltakozó gyűlést akartak rendezni a horribilis kereseti adókivetések ügyében. A gyűlésre a szegedi kamara dr. Landesberg Jenő titkárt és dr. Cserzy Mihály fogalmazót küldötte ki, akik, miután a vásárhelyi iparosság bizonyos késedelemmel szokott a gyűlésre összegyűlni, kit óra helyett csak egynegyed háromkor érkeztek meg az ipertestület helyiségébe. Az ügyeletes rendőrtiszt ekkor meghagyta, hogy a kisedelem miatt, ha kell, karhatalommal akadályozzák meg a gyülis megtartását. Erre a példatlan intézkedésre hatalmas zsjjal felelt a tömeg, majd pedig Kruzsitz Károly elnök kijelentette, hogy eddig azt hitte, hogy jogállamban él, ennek az intézkedésnek pedig levonja a végső konzekvenciáit és kllip a kormányzó pártból. Erről a példatlan esetről először a Szeged hasábjairól értesült a nyilvánosig és a ciks megjelenése után ezt az esetet élénken kommentálták kormányzati körökben is, — hiszen itt MMMMMWMMMMMMMMM30MMIMMÍ arról van szó, hogy Bethlen István gróf egyik fótámasza hagyja el az egységes pártot és ez maga után vonja minden bizonnyal az egész ipartestület elhatározását. Mint a Szeged munkatársa értesül, Rakovszky Iván belügyminiszter ma táviratot intézett Kruzsitz Károly ipartestületi elnökhöz. A belügyminiszter kijelenti, hogy nem azonoiitja magát a rendőrtisztviselő eljárásával, okvetlenül megindítja a vizsgálatot ellene, — az ipartestület pedig rövidesen elégtitelt kap. A csütörtöki gyűlést természetesen most már minden további nélkül engedélyezte a rendőrség, amelyen a kereseti adókivetéseket dr. Landesberg Jenő és dr. Cserzy Mihály fogják ismerteim. Méltányolni kell a belügyminiszter határozott és gyors, távirati intézkedését, azonban itt még egy megjegyzésünk van. Ez az intézkedés egészen érthető, hiszen itt arról van szó, hogy Bethlen István egyik Jőkortese hagyja el az egysiges pártot. Még sohasem tapasztalhattuk azonban azt, hagy a miniszter, ha nem is olyan gyorsan, táviratilag, de intézkedne akkor is, amikor a rendőrség más pártok, mondjuk a munkások gyűléseit akadályozza meg. A paprikások kül döttsége a főispánnál—kereseti adóügyben A főispán különösen felkarolja a föld népének ügyét. Szeged, október 8. (Saját tudósítónktól.) Szokatlanul nagyszámú küldöttség járt szerdán délelőtt a városházán. A szegedi paprikatermelök és paprikakikészitők keresték fel dr. Aigner Károly főispánt, hogy felkérjék a sérelmes kereseti adókivetés sürgős és alapos revíziójának kieszközlésére. A paprikások — mint ismeretes — az elmúlt vasárnap tartott gyűlésükön foglalkoztak a kérdéssel és akkor határozták el, hogy monstre-küldöttséggel keresik fel a főispánt. A küldöttséget — amely közel ötszáz tagból állt — Császár Mátyás, az alsóvárosi népkör elnöke és Csiszár István alelnök vezette. A főispán a városháza bizottsági termében fogadta a küldöttséget. Csiszár István felolvasta a főispánhoz intézett memorandumot, amely szerint a szegedi paprikatermelők és kikészitők exisztenciáját támadja meg a kereseti adó túlzott kivetése. Éppen ezért kívánatosnak tartják az adókivetés sürgős és általános revízióját, mert az a sablonra történt kivetés végveszedelemmel fenyegeti a szegedi paprikatermelést. Ha az általános revizió megejtése nem lehetséges, ugy azt kérik a paprikások, hogy ügyüket a fö:dbérlők ügyével együtt a többi adófizető kategóriáktól teljesen elkülönítve egy külön bizottság tárgyalja le és a bizottságba a földbérlők, a paprikatermelők és a paprikakikészitők delegáljak a tagokat. Kérik ezenkívül, hogy a felszúlamlási bizottságba is kiküldhessék képviselőiket. A memorandum szerint tarthatatlan az az állapot, hogy a paprikásokra fejenként átlag ezer aranykorona általános kereseti adót vetett ki a pénzügyigazgatóság. A főispán hosszabb beszédben válaszolt. — Megértem és teljesen átérzem — mondotta — azt a végtelen elkeseredést, amely ezt a nagy érdekeltséget áthatja, amikor a kereseti adót olyan összegekben vetették ki rájuk, amely lehetetlenné tenné további exisztálásukat. Ez a túlzott adókivetés minden egyes városi osztályt rendkívül súlyosan érint. Meggyőződésem szerint a kivetés a hivatalos közegek túlbuzgóságának a következménye, de ez a tulbuzgóság nem találkozik a kormány intencióival, mert az nem lehet céija a kormánynak, hogy az adósróf tulhajtásával megölje az adóalanyt, hiszen akkor az állam gépezete rögtön megállna. Isméílem, hogy a túlzott kivetés a hivatalos közegek túlbuzgóságának az eredménye, a hivatalnokok — ugy látszik — abban versenyeztek, hogy ki tud több adót kivetni. Én, mint a kormány megbízottja, azért vagyok itt, hogy elejét vegyem az ilyen tulkapásoknak és az ügyeket rendes medrükbe tereljem vissza. Megígértem, hogy abban az esetben, ha hozzám fordulnak, akkor magamévá teszem ügyüket. A sérelemről egyébként már korábban megtettem jelentésemet a pén»ügyi hatóságoknál a kivetés revíziója érdekében. A pénzügyminiszter már ki is küldte megbízottját és ezenkívül rendeletet küldött a pénzügyigazgatóságokhoz, hogy még a rendes felszólamlási eljárás előír saját hatáskörükben helyesbitsék a kivetéseket. — Legyensk meggyőződve — mondotta to' vábbá a főispán —, hogy a revizió megejtése érdekében a szükséges előkészületek már megtörténtek. De ezen felül is kötelességemnek tartom, hogy a föld népinek ügyét különösen fölkaroljam. (Éljenzés.) Mert a föld népe nagy elfoglaltsága miatt nem ér rá arra, hogy állandóan a hivatalokat járja, fiskálisokhoz szaladgáljon és igy nem védelmezheti érdekeit ugy, ahogy kellene. Bízzanak meg bennem, ügyelni fogok arra, hogy ne szenvedjenek sérelmet. Érdekeiket én magam fogom képviselni. A főispán beszedét általános tetszéssel fogadta a küldöttség. A paprikások azután megnyugodva távoztak. A küldöttség távozása után a főispán azonnal telefonon magához kérette dr. Kolb Árpád pénzügyigazgatót, akivel hosszabb ideig tanácskozott arról, hogy miként lehetne a termelői érdekeltségek képviselőit bevonni az adórevizió intézésébe. A főispán a pénzügyminiszterhez is felír és ujabb javaslatot tesz az adókivetések revíziója ügyében. cJ^ A kultuszminiszter sajtópöre. Budapest, október 8. Dr. Töreky Géza kúriai biró itélőtanácsa ma délelőtt vonta felelősségre Pethő Sándor hírlapírót, a Magyarság ez évi májusi számában megjelent „Közoktatásügyi Trianon" cimü vezércikkért. A cikk ugyanis Klebelsberg kultuszminiszterrel foglalkozott és a miniszter felhatalmazására indította meg a kir. ügyészség sajtó utján elkövetett rágalmazás vétség cimén az eljárást a cikk irója ellen. A cikk élesen birálja a kultuszminisztert és azt irja, hogy a Tudományos Társaságok Sajtóvállalata, amelynek maga a kultuszminiszter az elnöke, nagy állami megrendelést kapott. A mai tárgyaláson Pethő vállalta a cikk szerzőségét. Pethő egyben kijelentette, hogy Ő nem ugy értette a cikkben foglaltakat, ahogy azt a kultuszminiszter értelmezte, amely szerint a kultuszminiszter a nagymennyiségű tankönyvmegrendeléssel a Tudományos Társaságok Sajtóvállalata Rt. céljait szolgálta volna. Pethő Sándor védője ezután a valódiság bizonyítására tett előterjesztést és kérte annak a bizonyítását, hogy a Tudományos Társaságok Sajtóvállalatának a kulg tuszminiszter elnöke-e és hogy a sajtóvállalat kapott-e nagyobb megrendelést. Most Klebelsberg gróf szólalt fel és kijelentette, hogy közismert dolog az, hogy ő elnöke ennek a sajtóvállalatnak és természetes, hogy kapott némi megrendelést. Olcsó és jó tankönyvek szolgáltatása — ez az én programom, mondotta a kultuszminiszter. A vád szintén a valódiság bizonyítását kérte. A biróság ezután határozathozatalra vonult vissza és a valódiság bizonyításának elrendelése felett tanácskozott. Majd rövid idő múlva kihirdette a valódiság bizonyításának elrendelését. Töreky elnök ezután megnyitja a bizonyítási eljárást, aminek során Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztert hallgatták ki. A kultuszminiszter kifejti, hogy a vállalatnak részvényese nem volt és a | nyomdából a legcsekélyebb anyagi haszna sem volt. A jegyzett részvényeket ő és felesége a Történelmi Társulatnak ajándékozták. A nyomda részvényei 95 százalékig a tudományos egyesületek birtokában van, 5 százalék pedig magánosok és az OKH kezében. A vállalat vezetését a Történelmi Társulat mint főrészvényes delegálására vállalta és célja tankönyvek nyomtatása és azoknak olcsóbbá tétele volt. A miniszter még egyszer kijelenti, hogy a vállalattól semmiféle anyagi hasznot nem húzott és kihallgatása befejezése után az ügyészségi elnök kérésére vallomására megesküszik. Ezután a tanuk kihallgatására térnek át, akik igazolják a kultuszminiszter állításait, majd a vádbeszéd következik, amelyben az ügyész az elhangzott tanúvallomásokra hivatkozva, kéri a vádlott megbüntetését. A biróság háromnegyed órai tanácskozás után kihirdeti az ítéletet, amely szerint sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében bűnösnek mondja ki dr. Pethő Sándort s egy hónapi fogházbüntetésre és ötmillió korona pénzbüntetésre itéli. •MAMMMMMMAMMWMMMAMMMMMMAMI A gyermekvédelmi kongresszus. Bics, október 8. A gyermekvédelmi intézetek IV. nemzetközi kongresszusa október 6-án ült össze Bécsben és hat napig tart. Az első három napon Bécsben ülésez a kongresszus, amelynek tagjai Budapestre utaznak. A kongresszus az országház kupolatermében diszgyülést tart, amelynek kimagasló momentuma a Nemzetközi Gyermekvédő Szövetség által 1923 május 17-én elfogadott „Genfi Szózat" magyar réssről való aláirása. A bécsi tanácskozás során számos előadás hangzott el, többek között Nalgebauer Vilmos kir. tanácsos, a Gyermekvédő Liga igazI gatója ismertette a magyarországi gyermekvedelem kérdését.
