Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-29 / 249. szám

6 S ÜHOED 1924 október 28. A szanálási bizottság ülése. A szanálási bizottság keddi ülésén Bud János miniszter válaszolt Vázsonyinak a mult ülésen elhangzott kijelentéseiről. Elvben helyesli Vázsonyi javaslatát, amelyben a házbéradó és a haszonrészesedés egységes és progresszív adóra való átalakítását kéri. Ez azonban kellő adatok hiányában ma még nem, majd csak később oldható meg. A jövedelem- és vagyonadóra vonatkozó részletes tárgyalásnál Temesváry Imié előadó ismertette a földjövedelem-adó megállapítását, amely arányosabbá tétetett. A javaslathoz Neubauer Ferenc és Marschall Ferenc szóltak hozzá. Marschall cáfolni igyekezett Szakács Andornak azt a múltkori kikiegészítő indítványokat tettek. A tárgyalást folytatni fogják. A büntető novella. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottsága ma délután Platthy György elnöklésével ülést tartott, amelyen folytatólagosan tárgyalták a büntető novellát. A novella második részénél, amely a bűnvádi perrendiartás novellárís módosítását tartalmazza, Vázsonyi kifogásolja, hogy 11 ujabb bűncselekménynél, melyeknél eddig társasbiróság itélt, ezután egyes biróság fog eljárni, még olyan bűnvádi ügyekben is, mint a lopás, sikkasztás, csalás, okirathamisitás stb. Indítványt terjeszt be, hogy a személyes szabadság elleni bűntett, zsarolás, sikkasztás, csalás, okirathamisitás miatt indított bűnjelentését hogy a falusi lakosság csak igen cse- ( vádi ügyekben ne mondják ki az egyes birói eliáliély részét viseli a fogyasztási adóknak a városi rást. A bizottság ezután félbeszakította ülését s a lakossaggal szemben. Neubauer és Peyer Károly I jegközlebbi ülést október 30 án délután tartják. Pestvármegye tiltakozik a nemzetgyűlés hangjának durvasága ellen. Budapest, október 28. (Saját tudósítónk telefonjelenlése.) Pestvármegye közgyüléséa Zilamegye átirata kapcsán határozatot fogadtak el, amelyben sajná'aital állapítják meg a nemzetgyűlésben és a sajtóban gyalázkodó hangnak, gyűlöletteljes személyeskedésnek, tekinlélyromfcolásnak u almát, amely megmételyezi az ország közhangulatát, megosztja társadatmát. Elhatározta a pestmegyei törvényhatóság, bogy fölirattal fordul a nemzetgyűléshez, melyben a politikai harcok elfajulásinak megszűntetését, a nemzetgyűlés tanácskozásaibői a du.va hang, személyeskedés éa gyűlölködés kiküszöbölését kéri és elvárja. Pestvármegyének ez az elhatározása igen szép és kétségtelenül hazafias indítékokból ered, de hatása alig lesz neki. Magyarországon ma még, sajnos, országszerte szélsőségek uralkodnak éi ki tudja, meddig fognak még eluralkodni ; Gömbös Qyula pártja, a neve szerint fajvédőpárt, nyiitan hangoztatja, hogy addig, amig az ö .eszméik és elveik" diadalra nem Jutnak. Mindaddig tehát, amig meg nem valósul az ő uralmuk, a magyar fascizmus, amelyre titkos és nyilt erőszakkal törekszenek. Sajtóban és parlamentben régóta uralkodik már ez a barbár, vad, eldurvult hang. Azóta, amióta a forradalom és ellenforradalom tart. Mert az ellenforradalom — senki sem tagadhatja — még mindig nem szűnt meg és Gömbös Gyulának azok a fenyegetései, amelyek most foglalkoztatják a közvéleményt, nemcsak Budapestre, hanem az egész országra vonatkoznak. Akármilyen szépen cáfolt is ma a nemzetgyűlésen Gömbös Gyula, azt nem titkolta, hogy politikai szándékainak megvalósítására törekszik. Ezek a szándékok pedig — noha Inditvány-e Dobay Gyula inditványa? Az októberi közgyűlés előkészítése nagyol hangsúlyozna a maga hazafias önzetlenségét és nagyon cHolta az Albrecht főherceg uralminak megvalósítására vonatkozó puccsterveiet — kétségtelenül a Gőmbősféle fajvédő pírt uralmára törnek, ami pedig sohatem jelenSené a jog uralmát, esik a jM törtető stréberekét. Pedig most is uralkodnak a fajvédők, noha hivatalból nincssnek uralmon. Titkos és nyilt szervezeteik ma is erőszakosságokkal terrorizálnak. Durvaság a sajtóban éa a parlamentben tőlük ered és tőiűd az erőszakosságok a közéletben. A közéle et kell megjavítani, a fajvédői nyilvánvaló befolyásából kellene szabadulnia a kormánynak s ha akarata, képessége lehetne hozzá, akkor lehetne eredménye Pestvármegye határozatának. Wild nem válaszolt Gömbösnek i Budapest, október 28. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés mai ülésén pártkülönbség nélkül nagy meglepetést keltett, hogy Wild József, aki súlyos vádakkal illette Gömbös Gyulát, nem tartotta szükségesnek, hogy az ülésen felszólaljon. Wildet többször látták a parlament folyosóján, csak éppen a terembe nem ment be. Az egységes pártban kifogásolják Wild akcióját, mert a miniszterelnököt erről, hir szerint, előzetesen nem értesítette. Bethlen István gróf, aki c«ak a napokban fejezte be nagy harcát a kisgazdákkal, most ismét saját pártjabeli képviselő miatt kerül kellemetlen helyzetbe, mert ez az egész ügy végtére is nyugtalanító. A kormánynak ugyanis most alkalma van külföldi tőke bevonásáról tárgyalni és éppen ez az eset hátráltató befolyással lehet a tárgyalásokra s igy a kormánynak most a legteljesebb erejével kell fellépnie, hogy a törvényes rendet biztosítsa. Szeged, október 28. (Saját tudósítónktól.) Az októberi közgyűlés — amelynek kedden délelőtt volt a tanácsi előkészítője — elég változatosnak ígérkezik. Különösen az indítványok és interpellációk rovata lesz gazdag. Annyi indítvány és interpelláció már régen nem szerepelt a közgyűlési | tárgysorozatokon, mint amennyi a szerdai köz- j gyűlés tárgysorozatán szerepel, a bejegyzett indit- í ványok közül azonban egyet visszavontak. Az ön- I feláldozó városatya Mihálovits Dezső volt. Azt az í indítványát vonta vissza, amelyben dr. Simkó Elemér tb. főügyész elbocsátását javasolta a létszám- ' csökkentésről szóló ujabb belügyminiszteri rendelet j alapján. Hogy mi indította inditványa visszavoná- j sára, azt éppen olyan kevéssé tudjuk, mint azt, , hogy milyen okok hozták létre azt az indítványt. Mihálovits Dezső neve azért rajta marad a tárgysorozaton, két más tárgyú interpellációval kapcsolatban. Az előkészítő tanácsülésnek ettől függetlenül volt némi pikantériája is. még pedig a társadalmi békét hirdető dr. Dobay Gyula indítványával kapcsolatban. A tanács még nem volt együtt, amikor előkészítette ezt az ügyet. A tanácsteremben az elnöklő polgármester, dr. Rack Lipót és dr. Szendrey Jenő tanácsnokon kivül csak Bárdoss Béla tb. főjegyző volt jelen, aki a szabadságon levő főjegyzőt helyettesíti, de különben nem tagja a tanácsnak. A szervezeti szabályrendelet értelmében azonban a csonka tanács mégis határozatképes volt, mert, hiszen az elnökön kivül részt vett rajta két tanácstag is és igy a határozathozatalnak formai akadálya nem volt. Bárdoss Béla részletesen ismertette az „indítvány"-1, amelyből kiderül, hogy a szeptember tizennegyedikén tartott háborús népgyűlésen több ezer főből álló tömeg tiltakozott az ellen, hogy „ne legyen többet háború". Ez a hatalmas nagygyűlés felterjesztést intézett a miniszterelnökhöz és felterjesztésében rámutatott arra, hogy a destruktiv magyar sajtó, különösen az osztálygyülöletet hirdető Népszava milyen veszedelmes agitációt fejt ki, amikor a háború ellen izgat, mert ez az agitáció tulajdonképen erős köztársasági propagandát leplez és a nyomorszülte elkeseredés kihasználásával egy ujabb októberi forradalmat készit elő. Kéri tehát a nagygyűlés a miniszterelnököt, hogy ezt a veszedelmes propagandát azonnal fékezze meg, a vallás-, haza- és honvédelem-ellenes drestuktiv sajtót vonja szigorúan felelősségre, hogy a vallás és hazaelleni izgatásokat, történjenek azok akár a nemzetgyűlésen, akár a nemzetgyűlésen kivül, személyválogatás nélkül azonnal torolja meg, de ezt a megtorlást utalja a törvényes igazságszolgáltatás hatáskörébe. Bárdoss Bélának az volt a javaslata, hogy a tanács terjessze Dobay Gyula „inditvány"-át a közgyűlés elé azzal, hogy a közgyűlés érdemben járuljon hozzá és bízza meg a tanácsot hasonló szellemű fölirat szerkesztésével és azzal, hogy ezt a föliratot körirat formájában küldje el hasonló eljárás érdekében a társtörvényhatóságokhoz. A kéttagú tanács haditanáccsá alakult át. Az „indítvány" ugyanis tetszett a polgármesternek a kéttagú tanács is helyeselt, de föntartással. — Hát jól van — szólt a határozat —, beviszszük dr. Dobay „inditvány"-át, hiszen azt más oldalról jövő izgatás és destruálás ellen is lehet fordítani. A figyelemreméltó indítvány tanácsi irataiból különös furcsaságok derülnek ki. Az iratok száma mindössze három. Egy darab közgyűlési előadói iv, egy darab „indítvány" és egy darab két soros polgármesteri végzés. Az előadói íven olvasható a tanács javaslata, a polgármesteri végzés a tanácsnak szól és azt mondja, hogy dr. Dobay Gyulának a szeptember 14-én tartott népgyűlés határozatát tartalmazó „beadványát" további intézkedés végett tisztelettel bemutatja a polgármester a tanácsnak. Az „indítvány" szokatlan formája miatt teljesen elüt a szabályszerű indítványoktól. Egy gépírás fölterjesztés indigó-másolata. A nagyméltóságú miniszterelnöknek szól. de hogy mi köze van ennek a népgyűlési fölíratnak a tanácshoz, vagy a polgármesterhez, vagy a város törvényhatósági bizottságához, nyoma sincs a másolaton, amelyen még aláírás sem található, sőt dr. Dobay Gyula neve sem szerepel rajta. Hiányzik róla az a passzus is, amelynek igy kellene valahogy szólni: „Kérem a tek. Tanácsot, szíveskedjék ezt a népgyűlési határozatot hasonló szellemű fölterjesztés végett indítvány formájában az októberi közgyűlés elé terjeszteni. Dobay Gyula.u Más irás nincs az iratok között és igy nem lehet tudni, hogyan változott át ez a népgyűlési határozat indítvánnyá. Megtörténhetik egyébként az is, hogy a közgyűlésen feláll majd Dobay Gyula és kijelenti, hogy ő semmiféle indítványt nem tett, csupán a négyülési határozat másolatát adta át minden további cél nélkül a polgármesternek ... Ettől az érthetetlen bizonytalanságtól függetlenül a különös indítvány előkészítése után a tanács megkezdte a többi közgyűlési tárgyak előkészítését is. Körmendy Mátyás azt indítványozza, hogy a város kezdje meg a külvárosrészek rendezését, oldja meg a közvilágítás kérdését, az utcaburkolatokat állítsa helyre, csatornázzon, töltse föl a várost és lássa el vízvezetékkel a külvárosrészeket. A tanács az indítványt azzal terjeszti a közgyűlés elé, hogy a külvárosrészek rendezési munkalatait majd részletenkint jelenti be a közgyűlés elé. Az egész rendezés 200 milliárdba kerülne, ennyi pénze pedig egyszerre ugy sincs a városnak. Mihálvits Dezsőnek két interpellációja van. Az egyikben a villamossínek' mentén megrongált aszfalt ügyét teszi szóvá. A tanács azt válaszolja, hogy a főbb utvonalakon a város csináltatja meg a burkolatot és a költségeket utólag hajtják maja be a vállalattól. Ugyanebben az interpellációjában kifogásolja Mihálovits Dezső, hogy az utcaseprők délelőtt söpörnek, ugy hogy a por, piszok beszáll az üzletekbe és nagy kárt okoz. A tanács utasítja a köztisztasági üzemet, hogy söprés előtt locsoltassa az utcákat. Második interpellációjában az iránt érdeklődik, hogy miért nem hozat a város amerikai fagyasztott hust? A tanács Scultéty Sándor ismeretes beadványával válaszol. Ha megkapja Szeged is a tarifa- és vámkedvezményt, csak akkor érdemes a hust meghozatni. Wimmer Fülöp a villanyegységárak megállapítására kirendelt döntőbizottság megszüntetését indítványozza. A tanács pártoló javaslattal terjeszti az lnditványt a közgyűlés elé. Felír majd a kereskedelmi miniszterhez és kéri a bizottság megszüntetését. Több kisebb jelentőségű ügy letárgyalása után befejezte a tanács az előkészítést. • MWWMMMMMMMMMMMMMMMMWMM3 A kultuszminiszter sajtópöre az ébredők ellen. Budapest, október 28 (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Két évvel ezelőtt plakátokon kiszerkesztették Mádl Géza magánhivatalnok, Lőrincz Antal miniszteri számellenőr, továbbá Lukacsevics Lajos hírlapíró és Turchdnyi Egon lelkész — mind a négyen ébredők — Klebelsberg kultuszminisztert. Azt nyomtatták ki róla, hogy hermafrodiia, aki politikai elveit változtatja, hol liberális, hol fajvédő. Az előbbi kettőt 14 napi, az utóbbi kettőt 3—3 hónapi fogházra itélte a törvényszék. A tábla mai tárgyalásán az előbbi kettőt fölmentette, az utóbbi kettőt pedig mindössze egy-egymillió korona pénzbüntetésre itélte. Az indokolás szerint Mádi és Lőrincz cselekménye nem volt bizonyi ható, Lukacsevics és Turchányi cselekményére pedig az adott körülmények közt az enyhítő 92. szakasz alkalmazható. Folytatják a francia-német kereskedelmi tárgyalásokat. Páris, október 28. A francia-német kereskedelmi tárgyalásokat, amelyek tudvalevőleg megakadtak, november 5-én fogják folytatni. A francia politikai és közgazdasági kö ök változatlan bizalommal néznek a tárgyalások elé és valószínűnek tar.ják, hogy a közgazdasági megegyezés létre fog jönni. A tárgyaló felek arra törekednek, hogy meghatározzák az általános kereteket, amelyek közt a két ország kereskedelme is közvetlenül megegyezésre juthatna. A végleges megegyezés azután éppen ezen moJus vivendinek alapján fog létrejönni.