Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-29 / 249. szám

Egyes szám ára 2000 ki gpvta^staiag (s RIUMiTI gti ««U PMtM-aica L (P*­írtl!«»slừl símben.) Tel* M IHM,llHt(la M8]elf ÍM MUC Ufitaltvel alndss :«v, *sm no ára 2000 ka> I.M. aisiinusi tnki IBJ helyben 40000, Ml. is ridtlui 45004 na SZEGED •irdetésl árak i Félhaetboa I •un. 400, egy hasábon 904 máilél hasábon 1200. SzOvc* kfiit a százalékkal drágább Apróhirdetés 10 szólt 00M koi. SzOvegkOzti köziem* nyek soronként 6000 koroa* Családi értesítés 45000 Iw V. évfolyam. Szeged, 1924 október 29, SZERDA. 249-ik szám. Anglia választ. Szerdán, október 29-én zajlanak le Angliá­ban a választások. Egy évi időközben másod­szor választ a brit szigetország. Tavaly novem­berben még a konzervatív-unionista kormány volt uralmon. Megvolt neki az abszolút több­sége, de mielőtt a szabadkereskedelem rend­szeréről átment volna a védvámos rendszerre, az igazi parlamentarizmus szelleméhez képest szükségesnek látta, bogy az ország közvélemé­nyére apelláljon. A közvélemény a konzervatí­vok ellen döntött és az angol parlamenti szo­kásokhoz képest a választások után a legerő­sebb ellenzéki párt, a munkáspárt került kor­mányra. A munkáspártnak azonban nem volt meg az abszolút többsége, sőt kevesebb man­dátuma volt még az ellenzékbe szorult konzer­vatívoknál if. Az angol alsóház 615 mandátu­mából csak 193 volt a munkáspárté, 258 a konzervatívoké, 158 a liberálisoké, 6 a párton­kivülieké. Ilyen körülmények között a munkás­párt csak a liberális párt támogatásával kor­mányozhatott. A i elyzet természetellenes volt, mert a hét párt tulajdonképen csak abban egyezett meg, hogy mit nem akar, egy állandó, alkotó politikára azonban a közöttük fentiforgó eivi ellentétek miatt nem tudott egyesülni Macdonald miniszterelnöknek mégis sikerült, bogy pontosan tiz hónapig kezében tartsa a kormány gyepifiit. Támadásokban volt ugyan része minden oldaliől. A konzervatívok rossz néven vették neki, hegy az addig követett ha­talmi politikával szebben Németországot egyen­rangú tárgyaló félnek istüerte el. Konzervatívok és liberálisok egyaránt megnehezteltek rá azért az adópolitikáért, amely a vagyont fokozott mértékben állította be a közterhek viselésének a szolgalatába. Mint ilyen nagy változások alkal­mával gyakran történni szokott, saját hívei sem voltak töle mindig elragadtatva. Túlságosan lassúnak találták a munkáspárt által beígért át­alaku ásnak a menetét. Megoszlottak a vélemé­nyek az otosz szovjet-köztársasággal szemben követett politika tekintetében is. Voltak sokan, akik angol nemzeti és kapitalista gazdasági szempontból megengedhetetlennek tekintettek egy olyan állami alakulásnak akár de Jacto, akár de jare elismerését, amely a magántulaj­don elvét megtagadja. Mégis nem a nagy elvi kérdések, hanem egy alárendelt belpolitikai ügy volt az, amely a mun­káspárti kormányt az uj választások elrendelé­sére késztette. Az angol munkásság szélsőbal­oldali, kommunista árnyalatának, amellyel maga a munkáspárt minden közösséget megtagadott, van egy heti folyóirata, a Workers V/eekly, amely meglehetősen kis példányszámban jelenik meg. Ebben a lapban megjelent egy cikk, amely az angol fegyveres erő tagjait felhivta, bogy csatlakozzék a kommunista párthoz és működ­jék közre a proletariátus diktatúrájának meg­valósítása érdekében. A cikk nyomán az angol hadsereg nem lett kommunista, tőt a cikket észre sem vették volna talán, ha a munkáspárti kormány által kinevezett főállamügyész, Sir Patrick Hastings el nem rendeli, hogy a lap szerkesztőjét, James Ross Campbellt felségáru­lásért és lázltásért perbefogják. A per megin­dult és szeptember végén lett volna a főtár­gyalás. A tárgyalás napján azonban a per kép­viseletével megbízott ügyész bejelentette, hogy a tőállamügyésztől az ügy jelentéktelenségére való tekintettel megbízást k»pott a per vissza­vonására. Az angol Jogi felfogás szerint azon­ban, ba egy per megindul', az már a biró elé is tartozik és nem lehet elvonni az itélet elől. Ezen az alapon heves támadások indultak meg a Macdonald-kormány ellen. Macdonald meg­tarthatta volna pozícióját, ha feláldozza a fő­államügyészt. Iu azonban ismét döntő módon játszott közre tz évszázados angol politikai gya­korlat : a kormány felei és egyúttal fedezni tar­tozik bizalmi állásokat betöltő tisztviselőinek cselekedeteit. A munkáspárti kormány nem menesztette fő Jllamü^yészét és mikor a benyúj­tott bizalmatlansági indítvány alkalmával a konzervatívokkal és liberálisokkal szemben ki­sebbségben maradt, elrendelte az u) választá­sokat. A jelen pillanatban nagyon nebéz volna horoszkópot felállítani, hogy milyen lesz az uj választások eredménye. Eddig 32 képviselő már megvan választva, mert nincs ellen­jelöltje. Ezek között van 16 konzervatív, kilenc munkáspárti, 6 liberális és egv pártonkívüli. A megmaradt 583 kerületért 1593 jelölt ver­senyez és pedig 518 konzervatív, 500 munkás­párti, 333 liberális és 42 egyéb pártokhoz tar­tozó és pártonkívüli. A választás eredménye elé egyforma remenykedéssel néznek konzer­vatív és munkáspárti oldalon, bár egyik párt sem számit az abszolút többségnek az eléré­sére. Már a jelöltek arányszámából is látni lehet, hogy a legkevesebb mandátumot a vezéreik vannak, mint Asqalth és Lloyd George, Mégis az angol parlamenti szokások mellett nagyon könnyen megtörténhetik, hogy a kabi­netet azért ők fogják megalakítani. A konzer­vatívok uralomra jutása ugyanis a védvámos politikát jelentené, amit a tavaly decemberi választás alkalmával Anglia elvetett. A várbató alakulás tehát vagy liberális kormány munkás­párti támogatással, vagy munkáspárti kormány a liberálisok támogatásával. Alapjában tehát valószínűleg minden marad a régiben. Egy változásra azonban mindenesetre kell számítani és ez különösen fontos Magyarország és a legyőzött többi országok szempontjából. Mikor a konzervatív kormány bukása után a munkáspárt a megirtis politikáját kezdte hir­detni a legyőzöttekkel szemben, programjának e része mellett olyan kétségtelen szimpátiával nyilatkozott neg az egész közvélemény, bogy ami ezen a téren megkezdődött és megindult, azt többé visszacsinálni nem lehet. Bármiként is döntenek holnap az angol választók, dön­tésük nem fogja jelenteni a sic volo, sic jubeo három nagy párt között a liberálisok fogják • elvének az érvényesülését kifelé. A megértés behozni, bár az ő soraikban vannak a leg- j utja lehet hossru és göröngyös, de a meg­kiválóbb parlamenti tehetségek és olysn kiváló ! értés útban van. Megkezdték a házszabályrevizió tárgyalását Az interpellációk szabályozása. — A beszédidő korlátozása. — Fegyelmi utasítások. részletes vitánál 15 percig tarthat. A név­szerinti swvazás csak az általános vita végén lehetséges. Személyes kérdésben házszabályok­hoz, félreérteti szavak helyreigazítása címén, mentelmi és összeférhetetlenségi bejelenlés cí­mén felszólalni csak a napirend megállapítása után lehet. Ha a beszédidő korlátozása már kimondod, a Ház akkor ötven képviselő indít­ványára elhatározhatja a vita bezárását. Az indítvány felett a következő ülés elején dönt a Ház. Az irditvány szavazásra bocsátását azon­ban az elnök a következő harmadik ülés elejéig elhalaszthatja. A részletes vita folyamán bárki bét heti a vita bezárását is, de csak ha már négy szónok szólt hozzá, nem értve közzé minisztert, elősdót és indítványozót. Amennyi­ben az indítványt elfogadják, azonnali szava­zásra bocsátják a tárgyalás alatt lévő javas­latot, vagy szukt-szt. A 4. csoport a fegyelmi utasításokat tartal­mazza. Kiemelendő a nemzetközi illem meg­sértésére 8 a Ház tagjainak megsértésére vo­natkozó rész. A tervezet kimondja, bogy amennyiben a sértés igen súlyos, a szó már első alkalommal megvonható, ismétlés esetén pedig okvetlen megvonandó. Az, akitől a szól megvonták, ugyanazon az ülésen többé semmi cimen fel nem szólalhat A mentelmi bizottság a Ház megkövetését, jegyzőkönyvi megrovást, vagy pedig a nemzetgyűlés üléseiről kizárást hozza javaslatba. A nemzetgyűlés megköveté­sét a tervezett ünnepélyes formához kötik, amennyiben az illettnek a Ház nyilt ülésén a terem közepén kell a megkövetést elmondania. A Ház megkövetésére itélt képviselő öt napi illetményét, a jegyzőkönyvi megrovásra itélt 10 napi illetményét, a kizárásra itélt képviselő pe­dig 15 napi illetményét veszti el. Ha a kizárás hosszabb ideig tart, akkor a kizárás tartamáig nem kapja meg illetményeit. Rassay Károly kifogásolja, hogy az 1913. és 1908. évi házszabályokat nem nyomatták ki és nem bocsáották rendelkezésre. Kéri az érdem­leges tárgyalás elhalasztását, amig ez meg nem történik. Farkas Tibor csatlakozik Rassay felszólalásához. Bethlen István gróf miniszterelnök az indít­vány lényegéhez hozzájárul és arra kéri a bi­zottságot, hogy majd csütörtökön folytassa az általános vitát. A bizottság ehhez hozzájárul, mire az ülés féget ért. Budapest, október 28. A házszabályrevizió előkészítésére kiküldött bizottság ma délután ülést tartott. Őrffy Imre előadó rámutatott arra, hogy a házszabályokban három szempontnak ke l érvé­nyesülni : 1. A szólás és kritika szabadsága, 2. a tanácskozásképesség biztosítása és 3. a munkaképesség biztosítása szempontjának. Ebből az alapelvből kiindulva kell egészséges kompro­misszumként felépülnie minden házszabálynak. Az előadói tervedet négy részre oszlik és a módosításokat foglalja magába. A bevezetés szerint az 1908-as házszabályok helyébe az alábbi módosításokkal az 1913-as házszabá­lyok lépnek: Az 1. csoport kimondja, hogy a külügyi bi­zottság albizottságokra is osztható s ennek tanácskozásai titkosak, de az olyan képviselők is felszólalhatnak, akik nem tagjai a bizottság­nak, azonban a termet felszólalásuk után köte­lesek elhagyni A 2. csoport az interpelláció szabályozását tartalmazza. Az uj tervezet szerint írásbeli és szóbeli interpelláció lesz. Az irásbeii interpellá­ció csak fakultatív lesz és az folyamodik hozzá, aki akar. Az írásban beadott interpellációra a miniszter Írásban válaszol és a Ház vita nélkül dönt afölött, hogy elfogadja-e a v : szt, vagy sem. A szóbeti interpellációban ujitás az, bogy csak akkor lehet előterjeszteni, ha a Ház meg­engedi, vtgy ha az interpelláció 20 képviselő támogatja. Az interpelláció indokolására egy­negyed órai időt szab meg a tervezet. Ameny­nyiben a miniszter válaszolt, viszonválaszra és a második válaszra 10—10 percet. Az összes interpellációk ugyanazon interpellációs napon összesen két órát vehetnek igénybe. A 3. csoport a beszédidő korlátozását tartal­mazza és a vita bezárásáról intézkedik. A ter­vezet szerint törvényalkotási tárgyalások általá­nos vitájánál — a minisztereket, a bizottsági elő'dókat és az önállóan indítványozókat ki­véve — a beszédidő egy óra, mely a Ház en­gedélyével két órára meghosszabbítható. Rész­letes vitánál a maximális beszédidő harminc perc, minden egyéb felszólalás tartama tizenöt perc. Külföldi házszabályok szerint a vita be­zárását bármikor kérni lehet. Ezzel szemben a tervezet szerint 30 képviselő a beszédidő kor­látozását kérheti. A beszédidő korlátozása ese­tén az általános vitánál a felszólalás 30, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom