Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-03 / 227. szám

fty «iám ára 2000 ki all Mt »srwMdca L <ro­It tlh tetával miDni) Vala­on IHUJiwd' •ee)ela­M Ml» MfMelével aindaa n, Ion lila In 2000 ka­Kft, IWiHttil áraki № ItWIi »«Írben 40000, Mt­min i* lUttn «5008 te» Hirdetési ink i Félhasábon 1 Dm. 400, egy hasábon' 800 másfél hasábon 1200. Szöveg. kOzt 25 százalékkal drágább Apróhirdetés 10 szóig 900« kor. SzOvegkOztl közlemé­nyek soronként 6000 korona. Családi értesítés 45000 kot. V. évfolyam. Szeged, 1924 október 3, PÉNTEK. 227-ik szám. El Ázsiába! Cegléd követe, miután Csongrádon alaposan kimulatta magát, beszámolót tartott városában, ahol valamikor Kossuth Lajos hivta harcba a föld népét az idegen elnyomás és zsarnokság ellen. Cegléd követe is harcot hirdet, még pe­dig teslvériiarcot, ö a magyart a magyarral akarja mindenáron szembe állítani és igaz, öszin e nagy örömét fejezi ki azon, ami nem »«essze Ceglédtől, Szolnokon történt. Kossuth Lajos a ceglédi szózat után a szabadságharc dicső győzelmeinek hosszú sorát Jegyezhet'e föl, Vác, Nagysaró, Isaszeg, Budavár ir ák tele örök fénnyel nevüket a magyar történelembe, Cegléd m i követe más neveket sz retne beirni a históriába, Siófok, Orgovány, Csongrád pár esz endő előtti hőskora lelkesíti, amikor (jegyző­könyvek hiteles tanúbizonyságai szerint, ame­lyek az égbe kiáltanak ugyan, de törvényes tár­gyalásra eddig még nem kerülhettek), a külö­nítmények hazafias felbuzdulásos hősei husán­gokkal verték félholtra azokat az áldozatokat, akiknek az orra, vagy a földön való jelenléte nem tetszett nekik és azután a zsoldjukban álló pribékjeik által sorra felköttették, vagy elevenen elföldelték őket. Cegléd követe még nemrégen dicshimnuszokat irt ennek a hazafias fölbuzdu­lásnak és tömeggyilíolásnak egyik, talán legna­gyobb hősé ő', tkinek magyar vendégszeretetét és kiváló minőségű fajborait élvezte. Ez a hős talán mégis a legnagyobb volt mindnyája kö­zött, bár ma még, kellő és ponos adatok és birói ítéletek hiányában nekünk nem olyan könnyű dolog me^állapi ani, hogy ki volt di­csőbb, ki volt nagyobb a „szegediek" és a többi szabad csapatok emberei közül, akik a nemzeti újjászületést a mások halálával megindították. A szolnoki ítélet egy kissé megint a fejükbe szállott az orgoványi mentalitás embereinek, akik feledni látszanak a lényeget, hogy Cson- ? grédon mégis csak három ártatlan magyar em­ber pusztult el azon az éjszakán és hogy nem elég azt tudni, hogy ki nem gyilkolt, de azt is tudni akarjuk már egyszer, hogy ki az, aki ¿lt és azt is jó volna már látni egyszer, hogy ?z al ttomos gyilkosok felbujtóinak, az értelmi szerzőknek se lehessen felelőtlenül és büntet­lenül lármázni és legénykedni a redakciók asz­talánál és a reakciós fehér asztalok mellett, meg a hordók tetején a vigan uszitó demagógia jól ismert és alaposan elkopott jelszavaival buj'o^atva tettekkel fényezésre a szavaiktól és egyéb, folyékonyabb mérgektől ittas legényeket. Ha Cegléd piacán Cegléd követe harcot hir­det, háborút üzen, nem előpzör, de talán utoljára, amelyben a magyart a magyar ellen állitja csata­sorba, a kurzus másik ledőlt oszlopa, Qömbös Gyula kapitány még ennél is tovább megy egy nagy lépéssel, ő harcot hirdet és háborút üzen — risum teneatis amici! — az egész európai kultura és civilizáció elleni Oömbös kapitány, a msgyar Gsscogne fia, nincsen se­hogysem megelégedve Európával, amin mi őszintén szólva nem is csodálkozunk, mert, ha jól ér'esülünk, Európa sincsen túlságosan elra­gadtatva Gömbös kapitánytól, Ramsay Macdo­nHd és Herriot Európája egészen bizonyosan nincsen 1 Már most Gömbös Gyula, aki nem­régen a tulajdon pártjával, a saját kurzusával lépett hadiállapotba, ime az egész Európának keztyüt dobott Cegléden és kiadta a legújabb jelszót, amelyet azonban — val juk be őszintén és i.yiltan, öt esztendő óta meglehetősen ered­ményesen és kiadósan gyakorolnak, kiadta a Loos von Európa magyar nemzeti jelszavát, kimondotta a megváltó nagy igét, a bűvös ta­lizmánt, mely e vén földet ifjúvá teszi. (Remél­jük, ez az elszakadás nem zárja ki, sőt csak erősíti a mel-g és szoros viszonyt, amely a hazai ¿s a bajor fajvédelem között egy idő óta fönnáll és amelyet a tétényi vérszerződés is csak gyarapítót! ) Kelet felé orientálódik most Gömbös, Ázsia * felé, amely a népek és kulturák bölcsője, saj­nos, minden valószínűség szerint annak az átkos európai kulturánsk is ringatója, amelytől most Gömbös ellenséges énéssel fordul el. Nem kell nekünk az európai kultura és civi­lizációi — harsogji Bethlen István tavalyi jó szelleme és jobb!;^e és ezt a harsogást csak teimészetes, hogy kitörő örömmel és egetverő lelkesedéssel visz hangozzák Zsirkay, Ulain és a többiek, akik eddig sem sok európai kulturát és civilhécót puhítottak a nyereg alatt és ezután se nagyon akarnak. De nagy kérdés, hogy vájjon melyik az ?z ázsiai kultura és civilizáció, amely Gömbösékrek szive szerint és kedvére való voln« ? Csak talán nem a sze­líd, növényevő és le.nondásos indiai, amelynek az aszkéta Gandhi és a passzív Rabindrana h Tagore a világraszóló prófétái és apostolai? Vagy talín csak nem arra az uj kulturára gon­dol a „szegediek" derék és lelkes kapitánya, amelyet Leninek alapítottak a távol keleten és amelynek budapesti mása ellen éppen Gömbös ur bontotta ki a zászlót, amely azután Siófok és Orgovány fölött is lengett a nemzeti rene­szánsz nagyobb dicsőségére ? Nem, erről még bizonyosan nem gondolkozott Gömbös Gyula, a kapitány. Ilyen kies ségekre ők nem sokat adnak, ezek csak részletkérdések, a nagy dolog, a nemzetmentő újság, a Colum­bus tojása adva van: el Európától, vissza Ázsiába l A többi nem lényeges és nem érde­kes, Majd, ha egészen elérkeztünk Ázsiába, meglátjuk, hogy mit csinálunk további Most még egyelőre a Balkánnál vagyunk. héten adnak ki hivatalos jelentést Popovics felbujtói ügyében. Budapest, október 2. Popovics István egy­előre a főkapitányság őrizetében van és sorsa felöl csak akkor döntenek, ha a rendőrség­nek sikerül előállítani állítólagos felbujtóit és ezek során tisztázódik Popovics szerepének minden részle'e. A rendőrség nagy titokza­tossággal kezeli az ügyet és a nyomozásról semmiféle részletet nem hoz nyilvánosságra s a hivatalos jelentés csak hétfőn, vagy kedden várható. Almássy László a kormánypárt hangulatáról a szolnoki ügyben. A miniszterelnökkel folytatott tegnapi tanáCB­Szterényi a külföldi tőkéről. Kezdetnek azonban a tökével szemben kedve­zőbb atmoszférák teremtéséhez mindenesetre kivánatos ez a határozat. kozás alapján sz egységes párt értekezletét ok­tóber 9 re hív Iák egybe. Almássy László a kormánypárt hangulatáról a köveikf őhet mondotta: — A szolnoki Ítélettel összefüggő politikai kérdések nem szerspinek az értekezlet napi­rendjén, ezek cssk akkor ket ülnek szóba, ha a képviselők oldalától hozza fel valaki. Ilyen irányú bejelentés eddig nem érkezett, valószinű azonbsn, hogy ha az időszerű politikai kérdé­sek & r'rté.^ekezleten szőnyegre ketfllgpk, a szóbanforgó kérdésre is sor keifll. Ugy gondo­lom, hogy ez a kérdés a pártban nem fog kü­lönösebb emóciót kelteni. Az esetleges ellenté­tek minden bizonnyal kiegyenlítődnek. A 33-as szanálási bizottság tegnapi ülésén Hajós Kálmán inditvAnyt terjesztett elő a leg­alább öt évre kötött kü földi hitelezők által nyújtott kölcsöntőkének az adó és illeték alóli mmtesiiése céljából. A bizottság hozzájárult az indít. á..yhoz. A bizottság határozatával kapcso­latban Szterényi József báró a következőket mondotta: — A 33-as bizottság ezen határozata örven­detes haladás az eddigi tökeellenes irányzattal szemben. Gyakorlati jelentősége, sajnos, egyelőre véleményem szerint kevés lesz ennek a határo­zatnak, mert ott még nem tartunk, hogy a töke öt évre lekösse magát. Egyes jelenségek kétség­kívül arra vtllanak, hogy lehet már külföldi tődéhez korlátolt mértékben hozzájutni. J vulni fog a helyzet kétségkívül az áruhitelek tekinte­tében a kereskedelmi szerződések megkötésében. Értekezlet a jelzáloghitelekről. Ma délelőtt Bud János tárcanélkűli minisz­ternél a jelzáloghitelek tárgyában értekezlet volt, amelyen résztvettek a gazdaérdekképviseletek, a Háztulajdonosok Országos Szövetsége, a jel­záloghitelekkel foglalkozó intézetek vezetői Az értekezleten megvitatás alá kerül', hogy milyen inté»kedúáeket kellene életbeléptetni azon aka­dályok elháiitására, amelyek ma a jelzáloghite­le1' terén fennáilanak. Behatóan megvitatták az összes kapcsolatos kérdéseket és az értekezlet ! eredményekép megvan a remény arra, hogy a I közeljövőben teendő intézkedések lehetővé teszik I a jdzálogűzletek kifejlődését. IMotta elnök beszédével befejeződött a Népszövetség közgyűlése. Genf, október 2. Ma délután három óra 40 perckor Motta elnök megnyitotta a Nemzetek Szövetségének utolsó idei ülését. A terem és a karzatok zsúfolva voltak. Megtették az előké­születeket a Nemzetek Szövetsége tanácsához tar­tozó hat nem állandó tag megválasztására, ami a napirend egyetlen pontját alkotta. Ezután csendben megkezdődött a választás. 47 állam szavazott. Uruguay 43, BrazMia 40, Cseh­ország 40, Spanyolország 36, Belgium 34 és Svéd­ország 27 szavazató; kapott. Hollandiára 15, Kinára 14 szavazat esett, azonk vül szavazatot kapott több más állam. Az eredményt té'széssel fo­gadták. A kinai küldöttség, amely remélte, hogy helyet kap a tanácsban, tüntetőleg elhagyta a termet. A jövő évi tanácstagok megválasztása után Motta elnök npgy tetszéssel fogadott záróbe­szédet mondott, amelybsn a titkárságnak és a sajtónak, a közgyűlés nélkülözhetetlen szövet­ségesének mondott munkásságukért köszönetet. — Ha a leszerelési konferencia nem létre, az államok borzalommal gondoljanak arra a pokolra, amelyet a legközelebbi háború a maga démonikus fegyvereivel jelent, — mondotta. Motta "*nök ezután szólt arról a látogatás­ról, amelyet az idén a reimsi és verduni hadi­zónában lett. Erről a kirándulásáról — mon­dotta — azt a szent óhajtást hozta magával, hogy az emberiségnek soha többé ilyen ember­áldozatot nem szabad hoznia és hogy Német­ország és Franciaország népeinek az Igazsá­gosig alapián meg kell nyitni az engesztelö­j dés útját. Motta elnök hangsúlyozta, hogy a Nemzstek Szövetségének el kell telve lennie az erkölcsi éB politikai emelkedettség akaratá­ról és végűi kijelentette, hogy a Nemzetek Szövetsége közgyűlésének V. ülésszakát bezárja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom