Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-03 / 227. szám

SZEGED 1924 október 3. állomásnak mondotta. Üdvözölte a nemzetközi leszerelési értekezlet egybehivását, ..iőgállapította, hogy a határozati javaslat, melyhez a svéd delegáció hozzájárul, arra szorítkozik, hogy a jegyzökönyvet a kormányok komoly megfontolásáoa ajánlják. Ily módon a kormányok teljesen szabadon hozhatják meg határozataikat. Dandurand kanadű delegátus bejelentette, hogy a kanadai kormány é* a kanadai parlament meg fogja vizsgálni, milyea ériékben f¿lel meg a jegyzőkönyv anyaga külön érdekeinek. Comnene (Románia) annsk a reményiek : dott kifejezési, hogy a leszerelési értékeiéi meg fogja találni a helyes msgolűást, at i!y mellett a fegyerkezési korlátozásokat összhangba hozhatják a nemzeti bktonság követelményeivel. Swanwlch asszony angol delegátus ulalt annak a szükségére, hogy óz egész világ munkásai megnyerjék a béke müvét és a kibékülés érdekében munkálkodjanak az asszonyik is, noha elvesztették legdrágább hozzátartozólkat. A Nemzetek Szövetségének V. közgyűlése, amelyet szeptember 1-én nyitottak meg és ma rekesztettek be, összesen 29 teljes ülést tartott. Uj tagul egy államot vetlek fel: San Domingot. Más jelölés nem került a közgyülé* elé. A Nemzetek Szövetségének ezidöszerint 75 tagja van. Ez évben is távol maradt a Nemzetek Szövetsígének több tagja, köztük Argentína, amelynek képviselője az első közgyűlés óta nem jelent meg Qenfben. Az érdeklődés középpontjában a tárgyalás elé Macdonald és Herriot látogatása állott, később pedig döntőbíráskodásra és a szankcióra vonatkozó jegyzőkönyv. A Hcebbségek védelmének kérdésében nem történt az idei ülésezés folyamán sem semmi uj. Az egész világ munkásságának munkálkodnia kell a béke győzelméért. Genf, október 2. A legutoleó beszédek közti), amelyek csütörtök délelőtt a Népszövetség közgyűlésén a jegyzőkönyv tárgyában elhangzottak, különösen Branting (Svédország) fejtegetései érdemelnek elismerést. Branting a létesített döntőbíráskodást első • Tizenötmilliárd koronával csökkentette a pénzügyi bizottság a jövő évi költségvetés bevételeit. A pénzügyi bizottság megkezdte a költségvetés tárgyalását. tételek magasabb fokozatba kerül'ek. Azért mégis hozzájárul az előirás redukálásához. — Legyen 180.000 aranykorona. A bizottság ezután a köl ségvetés legkényesebb tételéhez, a városi földek jövedelméhez ért el. A költségvetés'ervezet szerint ezen a cimeu 1,047.000 aranykorona szerepel. Wimmer Fülöp megkérdezi a polgármestert, hogy nem lenne-e cél:zerü az aranykoronás földbérek bevezetése most, amikor az egész költségvetést aranyalapon állitja össze a város. A számvevőség 350.000 koronás búzaárakkal számolt, pedig a valóságban 450.000 korona a buza. Ha az adói aranyalapokra lehetett fektetni, akkor az aranykoronás földbérek bevezetésének sem lehet akadálya. A polgármester válaszában hivatkozott arra a miniszteri rendeletre, amelynek alapján áttért a város a buzavalutára. Amig ez a rendelet érvényben van, nem igen lehet változtatni a jelenlegi rendszeren. Wimmer Fülöp viszont kimutatta, hogy a békebeli földbérjövedelem több mint ötszáz aranykoronával volt több, mint most. Hová lett ez a differencia, ami közel tízmilliárd papirkoronát jelent? Ha a város békebeli alapon bevezetné az aranykoronás béreket, bizonyára megszűnne ez a horribilis különbség. — Az aranykoronával még az intelligens emberek sincsenek tisztában — érvelt a polgármester —, az egyszerű bérlök még kevésbé. Az aranykoronás licitálás veszélyeztetné az eredményt, amint ezt a hfctelekárverés bizonyltja. A földbérek visszaesésének az az oka, hogy az uióbbi árveréseken lényegesen kisebb bérek alakultak ki, mint a háború előtt. Ezenkívül a bérföldek nagysága is csökkent. A feketeföldeken például annak idején 720 hold került árverés alá, most csupán 350. Wimmer Fülöp javaslatára a polgármester Jegyzőkönyvbe vétette, hogy a visszaesés oka szigorú vizsgálat tárgyává teendő. Meg kell állapítani, hogy hová lettek a hiányzó városi földek ? A köilegelödijrkból származó jövedelem is lényegesen kisebb, mint 1914 bsn volt. Az uj költségvetésben 53000 szerepel. A régiben 85.000 aranykoronával szerepelt. A visszaesés oka a marhaállomány csökkenése. Szeged, október 2. (Saját tudósítónktól.) A pénzügyi b zottság csütörtök délután i.égy órakor kezdte meg a jövő évi aranykoronás költségvetés tárgyalását a polgármester elnökletével a városháza tanácstermében. Az érdeklődés csütörtökön már jóval nagyobb volt, mint szerdán, amikor a bizottság két városatya jelenlétében tárgyalta le és fogadta el az 1924. évi aranykoronára átdolgozott költségvetést, illetve a régi, papirkoronás köliségvetés póthiteleit. A csütörtöki ülésen már a bizottság legtöbb tagja megjelent. Az ülés megnyitása u'án Rack Lipót pénzügyi tanácsnok ismertette vázlatosan a számvevőség jövő-évi költségvetés tervezetét. Elmondotta, hogy a bevételeket 4,674.073, a kiadásokat pedig 4,852.645 aranykoronában állapi'otta meg a számvevőség. A mutatkozó 158,572 koronának a föld-, ház- és társulati adó után kivetendő ötven százalékos községi pótadóban lesz a fedezete. Az általános kereseti adót öt százalékos alapon állították be a költségvetésbe, a város tehát nem kéri a kormánytól az adókulcs felemelését A költségve'és részlegeit Scultély Sándor főszámvevő ismertette. Elmondotta, hogy a költségvetést a régi gyakorlattól eltérőleg nem a legutolsó három év átlageredményei alapján állította össze a számvevőség, mert a teljesen rendszertelen értékeltolódások ezt lehetetlenné tették volna, hanem a legtöbb tétel előírásánál a juniusi eredményt vette figyelembe. „Szegeden inni kell .. A főszámvevő ezek előrebocsátása után egymásután olvasta fel a bevételi tétéleket. Mindjárt a városi bor- és husfogyasztási adó cimén előirt 616.176 aranykoronánál aggodalmai támadtak a polgármesternek, mert — mint köztudomású — az idei bortermés nagyon gyenge. — Nem is a termés alapján állítottuk be ezt az összeget — mondta a főszámvevő —, hanem a fogyasztás alapján, a fogyasztás pedig nem függ a terméstől. Szegeden évente átlag harmincezer hektoliter bort fogyasztanak a borivók. — De hát számi hatunk arra — kérdezte a polgármester —, hogy jövőre is megisznak annyit? Ha esetleg nem isznak annyit, tönkre— Szóval Szegeden inni kell, hogy tönkre ne menjen a város — állapította meg Berzenczey Domokos nagy derültséget és osztatlan helyeslést keltve. A kővezetvám és a földbérek. A 216.900 koronában előírt kővezetvám már sokkal komolyabb vitát keltett. Wimmer Fülöp kifejtette, hogy a város téves alapon állapította weg a kövezetvám egyes díjtételeit. A kormány ugyanis a békebeli dijaknak csupán nyolcezerötszázszorosát engedélyezte, ezzel szemben van olyan békebeli két filléres tétel, amely a mostani tarifában 380 koronával szerepel, tehát még az aranyparitást meghaladja. A polgármester válaszolt a felszó'alásra. Az eltérésnek az az oka, szerinte, hogy egyes A vízvezeték egész csőhálózata rossz. A vizmütelep költségvetésének tárgyalásánál érdekes dolgot jelentett be Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos. Wagner Gusztáv a háztulajdonosok nevében kifogásolta, hogy az ártézi kútfúrások költségeit egyszerre iktatják a költségvetésbe, ami a dijakat tetemesen megdrágítja. Kiderült azonban, hogy a közel kétmilliárdos költségvetésen az idén fúródó — mert még mindig fúródik a Templom-téren az a szencsencaéílen — kut mindössze hetvenmillió papirkoronával szerep:! és igy nincs értelme a részletezésnek. Berzenczey Domokos erre elmondotta, hogy megdöbbentő jelenséget tapasztalt mostanában a TáVor-u c .i berház építésénél. A vízvezeték felbontásakor kiderült, hogy a csövek teljesen tönkrementek, olyan vastag rétegben rakodott le belsejükben a viz szilárd, kőszerű anyaga, hogy a viz már alig talál benne helyet. — Ha pedig — mondotta Berzenciey Domokos — a Tábor-utcánál ilyen a csőrendszer, akkor máshol is ilyen és Igy lehetséges, hogy egészen rövid időn belül ki kell cserélni a város egész vizvezetékhálózatát. Ez majd olyan kiadást jeleni, amelyet nem bír el egy esztendő költségvetése. — Dj nem ám — mondta tovább a polgármester —, ezt a kiadást nem fedezhetjük majd a vizdijakből. — Ezért kell felvenni azt a külföldi kölcsönt —- állapította meg Wimmer Fülöp. A városi üzemek költségvetése. A városi üzemek költségvetése nem szerepel a közköltségvetésben, illetve csak azzal a kerek egy-kétezer sranykoronás összeggel szerepel, amelyet a váro3 kap majd tiszta haszon cimén. Wimmer Fülöp ezzel ujpesolatban kérdést rj tézett a polgármesterhez, ho&y a város közöR! aége mikor szerezhet tudomást a városi üzemek működéséről. Egy időben indítványozta, hogy az üzemek központi igazgatóságának ülései nyilvánosak legyenek. A közgyűlés azoiiban nem fogadta el az indítványt, hineu tudomásul vette azt a tanácsi bejelentési, atueij | szerint egyszer egy eszlendöben a közgyűlést részletesen fogják tájékoztatni az üzemek üzleti eredményeiről. — Arra kérek választ a polgármester u.lól — mondotta Wimmer Fülöp —, hogy mLOi következik ez be. A polgármester helyett a főszámvevő válaszolt. Bejelentette, hogy az üzemek évvégt üzleti mérlegét teljes egészében a közgyűlés elé fogja terjeszteni a tanács. Wimmer Fülöp tudomásul vette ezt a bejelentést. Következeit a legveszedelmesebb költségvetési tétel, a keréseti adó. A számvevőség ezen a címen 1,490.197 aranykoronát állított a költségvetés bevételi rovatába. A főszámvevő elmondotta, hogy ezt az összeget a pénzügyigazgatásától nyert adatok alapján állapították meg. Wimmer Fülöp kérdéseire elmondotta még a főszámvevő azt is, hogy a mult évben 600 ezer arsnykorona volt a kereseti adó. — Ebben az esetben, a jövő évi költségvetésben sem szerepeidet nagyobb összeggel — mondotta Wimmer Fülöp —. Csupán a tőzsdére hivatkozom magyarázatul. Az idén a tartós tőzsdei bess megakasztott minden üzleti forgalmat, redukált minden keresetet, tehát ez adó sem lehet több, sőt kevesebbnek kell lennie. Indítványozom, hogy ötszázezer koronára redukáltassék a kereseti adóból várható jövedelem. A bizotlság a polgármester javaslatára ugy határozott, hogy az általános kereseti adót ugyanolyan összegben irányozza elő, mint a mult évi költségvetésben, tehát pontosan 670 588 aranykoronában. A forgalmi adóból várható 238.500 koronára becsült jövedelmet 200.000 koronára redukálták — hivatkozással a gazdasági pangásra. A gázgyár és a közvilágítás. Hosszabb vita támadt a gázgyári haszonrészesedés előírásánál is. Wimmer Fülöp érdeklődésére ismertette a polgármester a gázgyári tárgyalások helyzetét, amelyről részletes beszámolót közölt legutóbb a Szeged. Wimmer Fülöp javaslatára hozzájárult a polgármester az ügy elintézésének megsűrgetéséhez, mert a város közvilágitása még mindig botrányosan rossz. Ezután megkezdte a bizottság a kiadások tárgyalását. Néhány tétel letárgyalása utár. a polgármester az idő előrehaladott voltára való tekintettel félbeszakította az ülést és folytatását péntek délután három órára tűzte ki. Pénteken kell tehát kiegyenlitenie a bizottságnak azt a kilencszázezer aranykoronás (15 milliárd papírkorona) differenciát, amellyel a bevételeket redukálta. A francia-magyar kereskedelmi szerződés. Párls, október 2. Chelard budapesti francia kereskedelmi attasé Párisba érkezeit, hogy a í francia-magyar kereskedelmi szerzédés ügyé, ben az illetékes francia körökben megbeszélést folytasson.