Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-22 / 243. szám

2 SZEGED 1924 október 92. ellen Is. Poincárő szívesen fogadta a tótokat és foglalkozni i akart a kérdéssel, de Benes közbelépésére minden mozgalom eredménytelen maradt. Hlinla ekkor Amerikába ment, majd mikor visszajött, a csthík Rózsahegyen meg akarták gyilkolni és ez a brutalitás annyira elkeserítette a tót népei, hogy gyujtogaiással és fegyveres lázadással válaszoltak a csehek fellépésére. Magyarország keserűséggel néii a tótok mai szenvedését, mert nem tud a mai helyzeten segíteni. A nemzetek szövetségének meg fcell hallania azokat s kiáltásokat, amelyeket H inka hozzá intéz és egyik nugygyslés alkalmával legutóbb kijelentette, hogyha másként nem megy, a tót nip fegyverrel fogja lerázni magáról a cseheket. Rátér czu ái a horvát kérdés tárgyalására, kijelenti, hogy a horvát népnek mindenkor törvényes képviseletük volt és a horvátok sohasem csatlakoztak, s:m politikai és gazdasági, sem katonai tekin etekben a szerű királysághoz. Nem hiszi, hogy Magyarország a régi közjogi keretek kftzött feltámadjon, de reméli, hogy a három nép ismát találkozni fog e<y gazdasági egységben. Demokráciát I Ezután áttérnek a fővárosi törvényjavaslat tárgyalására. Rassay Károly az első szónok. Reflektál Friedrich István szavaira és csodálkozik azon, hogy Friedrich nem vonta le ezen igazságok konzekvenciáit is. — Képviseli urnák kellett volna nézni azt is, hogy vájjon társainak politikája mennyiben felel meg azoknak az ideáknak és szellemnek, amelyet most jelhozott. Majd a törvényjavaslat bírálatára tér át. Már egy éve terjesztették ezt a javaslatot a nemzetgyűlés elé és még most sem végezték el. Mindenki érezte és várta, hogy jönni kell valami- j nsk, de nem történt semmi. Az utolsó ötven esztendő tapasztalatait kellett volna mérlegelni ; a nemzetgyűlésnek és ugy kel ett volna meg- f alkotni a törvényjavaslatot. Az egész közigaz- , gatást át kellett volna reformálni és a változott \ időknek megfelelően szélesebb is demokratikasabb alapokra fektetni. A mult nemzetgyűlés j nem teljesíthette hivatását, a mai nemzetgyűlés- j nek pedig a jelenlegi kormányzati rendszer áll útjában. Sokan vannak, akik az izgatás és demologia utján akarják érvényesíteni elveiket. A tegnapi mámor és a patologikus Jelenség. | Lendvai közbeszól: Mint az Esti Karit. Drózdy: Magából még a tegnapi mámor beszél. Lendvai: Magából mega tegnapelőtti hülyeség. Az elnik figyelmezteti Drózdyt és Lendvait, hogy magánügyeiket máshol intézzek el. Rassay Lendvai felé: Képviselő ur csodálatos immunitást képez az országban, szabadon uszíthat gyilkosságra a piactéren. Lendvai: Nem én uszítok, ön uszított. Rassay: A képviselő ur olyan patologikus jelenség, hogy nem érdemes vele foglalkozni. Ezek után kijelenti, hogy a javaslat megszerkesztésénél pártszempontok irvinyesültek. Kifogásolja a szavazati jog rendezését és a hat eleminek kellékként való szereplését. Helyesebb lenne, ha iras-olvasáshoz kötötték volna a szavazati jogot, mert"£ez™Íjobbangellenörizhető. A helybenlakás kérdését nem helyesli, nézete szerint a hat évi helybenlakás 400.000 embert foszt meg választójogától. A választói névjegyzék összeállítását kéri. Nem szabad pártpolitikát vinni a törvényhatóságokba. Azt a piripolitikát, amely Viciánon keresztül Wolff g vezet. Vicián: Nem hagyom magamat ugratni. Rassay: Én nem ugratom a képviselő urat, sokkal előkelőbb helyről akarták már ugratni és még sem ugrott. Lendvai: Rassay csak zsidókat akar látni. Rassay: Egyszer már megmondtam, hogy hazudik is most ismit megmondom. Lendvai: Hazudik, hol mondta meg? Rassay: Itt a házban. Kijelenti, hogy Wolff gyűlöletet hirdetett öt iven dt. (Folytonos közbeszólások a keresztényszocialistáknál, a fajvédőknél és a keresztény gazdasági páribin.) Elfelejti Wolff azt, hogy amikor a szenvedélyek már lehiggadni készültek, épp ő volt az, ki ujabb gyűlöletet szított. A kereszténység az egész emberiség birtoka és azi nem sajátíthatja ki senki. Ezután történelmi visstapiilantást fesz Buda és P^st mulljárd. A város a múltban sem volt kifejezetten magyar jellegű. Mfgyarok, rácok, svábok, görögök és zsidók lakták. Statisztikai adatokat olvas fel, amelyekből kimutatja Budapest magyarosodásának egyes fázisait. Rámutat arra, hogy 1920-ban a népszámlálás alkalmával Budapest már 90 százalékban magyar volt. Kiss Menyhért: A zsidók is magyarnak vallották magukat. Fajvódalemre szűkség nincs I Rassay nem akar Kiss Menyhérttel vitába bocsátkozni afelett, hogy vájjon a zsidók magyarok -e. Kijelenti, hogy azok a tények, amelyek Budapesten a le^u'o'só évek alatt konstatá'hatók voltak, azt igazolják, hogy Budapest teljesen magyar város. Ez azi jelenti, hogy vagy a zsidóság tudja assimilálni a magyar fajt is ebben az esetben a fajvidelem gondolata összeomlott, vagy a zsidók valóban magyarok is akkor illuzórius a fajvédelem jelszava. Megállapítja, ho;ív a zs dókérdést lu'o'dtlrói provokálják. Wolff legutóbbi beszédében bizonyos elismeréssel szólt a zsidó Fábián Bála favédelmi szerepéről. Kijelenti, hogy in fajvédelemre szükség nincs, sem a zsidók, sem a kereszténység részéről. Elitéi minden akciót, ameiy bármilyen oldalról ebben az irányban megindul. Minek a keresztény jelszó, fajvédelem, miért nem csinál minden jelszó eldobásában antiszemita pártot, ha a faji érvényesülés ellen harcolnak. A zsidók egyelőre nyugodtan lehetnek. Zsirkay: Az olyan keresztények ellen harA szegedi fajvédők nem akarnak újságot látni colunk elsősorban, mint ön, a zsidók egyelőre nyugodtan lehelnek. (Nagy derültség és zap. Rassay kérdi, hogy vájjon beletartozn / e a favédelembe azok a nemzetiségek, ar.. .yek 1000 éven át együtt éltek a nemzet testében. A fajvédelem az irredentizmus, {irredent?gondolat halálát jelenti. (Közbtsrólások a fajvédők részéről,) Rassay: Önök szajkó módjára ismétlik meg régi frázisaikat. Zsitvay alelnök rendreutasítja Rassayt az inparlamentáris kifejezésért. (Nagy zaj és felháborodás a baloldalon, az elnök csak nehezen tudja helyreállítani a rendet.) Rassay: Ma egy harc előes'élyén állunk, a legközelebbi fővárosi választáson nem v.lágnézetek fognak küzdeni egymással, hanem Wolffék küldenek majd a megmozduló szabadelvű polgársággal. Budapest csak ugy lesz nagygyá, ha minden szabadelvű ember összefog. Szabó Imre hosszadalmasan bírálja a javaslat rendelkezéseit, amelyekkel nem ért egyet. Tiltakozik a törvényjav-slat ?szon pontja ellen, amely kimondja, hogy a törvényhatósági bizottságnak kinevezett tagjai lesznek. Nem érti, hogy Budapestet miért, mondják bűnös Budapestnek, szerinte Budaprst a forradalomban és a kommunizmusban egyáltalán nem bűnös. Ezután az elnök napirendi indítványt tesz. A legközelebbi ülés holnap délelőtt 10 órakor, amelynek napirendjén a fővárosi javaslat folytatólagos tárgyalása szerepel. Az ülés háromnegyed 3 órakor ért véget. Szeged, október 21. (Saját tudósítónktól.) Hétfőn délelőtt a tanácsülés előtt Bárdoss Béla tb. főjegyző egy beadványt akart aláíratni Bokor Pál helyettes polgármesterrel, amely beadvány aláírás után, mint a tanács véleménye került volna a közgyűlés elé. A beadványban előadott „határozathoz egy fajvédőgyülés kisszámú közönsége helyeselt és ezt a határozatot akarták, mint Szeged város közönségének véleményét a kormányhoz felterjeszteni. A beadványt dr. Dobay Gyula készítette el. A beadvány a közgyűlés által feliratot akar elfogadtatni, amelyben a város közönsége felszólítja a kormányt arra, hogy „a háború ellen izgató destruktív sajtó nemzetromboló munkáját" szüntesse be. Tiltsa be a féktelen izgatást, amely sárbatapossa a tekintélyeket, megrágalmazza a bíróságokat, izgat a haza és vallás ellen. A beadvány a nemzetgyűléshez intézi szavait és sürgős intézkedéseket kér a destruktív sajtó őrök elnémitására. A tanácsülés előtt Bárdoss Béla tb. főjegyző jelent meg és az ülés hivatalos megkezdése előtt az elnöklő Bokor Pál helyettes polgármester elé egy aktát tett aláírás végett. Bárdoss az aláírás előtt néhány szóval ismertette az akta tartalmát, azzal a megjegyzéssel, hogy ez egy régi ügy s most csak aláírásra vár. A helyettes polgármester meggyőzve Bárdoss szavaitól, éppen alá akarta irni az aktát, amikor Rack Lipót tanácsnok csendesen megkérdezte: — Mit akarnak ebben a beadványban ? Rack tanácsnok váratlan érdeklődésére Bárdoss Béla zavartan válaszolt valamit, majd magyarázni próbálta a beadvány tartalmának lényegét. A rejtélyes beadványt végül is Bárdoss teljes szövegében felolvasta, amikor is a jelenlevő tanácsnokok álmélkodva hallgatták végig az előttük teljesen ismeretlen kérelmet. — Ez régi közismert dolog és a „szegedi társadalmi egyesületek' szövetsége már elfogadta e határozatot — próbálta puhítani a tanácsnokokat Bokor Pál, de hiábavaló volt minden törekvése, mert a tanács tagjai hajthatatlanok maradtak. Később, amidőn Somogyi polgármester foglalta el az elnöki széket, került hivatalosan a tanács elé a fajvédő beadvány. A tanács végül is ugy határozott, hogy nem dönt a beadvány sorsa felett, hanem majd a közgyűlést előkészítő tanácsülésen még egyszer letárgyalja az ügyet. A „társadalmi egyesületek" beadványa, amely a sajtószabadság meglevő porcikáit is el akarta pusztítani, egyelőre nem juthatott biztos födél alá. Csodálni való azonban az, hogy a tanács elhatározását teljesen magánjellegű alkalmi egyesű! lések próbálják befolyásolni. A szegedi kenyérdrágaság és a hatósági kenyérüzem redukálása. Szeged, október 21. (Saját tudósítónktól.) A közigazgatási bizottság szeptemberi ülésén foglalkozott azzal a lehetetlen helyzettel, amely a szegedi kenyérés péksüteményárak körül uralkodik. Elhatározta, hogy mozgalmat indít az áranarchia megszüntetése érdekében és ebből a célból megkeresi a város tanácsát, hogy a hatósági kenyérgyár üzemének szélesebb alapon való kifejlesztésével kényszerítse a szegedi pékiparosokat az indokolatlanul magas kenyér- és péksüteményárak leszállítására. A közigazgatási bizottság még ma is aktuális határozata csak most, hétfőn jutott el rendeltetési helyére, a tanács elé. Hogy hol bujdosott közel másfél hónapig, az közigazgatási titok, valószínűleg azt a tekervényes utat járta, amelyet közönséges néven bürokráciának neveznek. A bujdosó akta utjának irányitói minden valószínűség szerint nem tartották sürgősnek az ügyet és a legnagyobb mértékben meg lehettek elégedve a szegedi kenyérárakkal. Azonban még sincs olyan tekervényes és olyan hosszú ut — még a bürokrácia birodalmában sem —, amelynek vége ne lenne valahol és valamikor. A hétfői tanácsülésen végre előkerült az akta és a tanács „foglalkozhatott" vele. El is határozta, hogy — mint tanács csak akkor foglalkozik majd vele, ha mint üzemigazgatóság már letárgyalta. A központosított városi üzemek igazgatósága ugyanis a tanács tagjaiból áll. A két testület között csupán annyi a különbség, hogy a tanács hetenkint kétszer, délelőtt tart üléseket, az üzemigazgatóság pedig délután, ezenkívül a tanácsülések rendszerint nyilvánosak, az üzemigazgatóság ülései pedig nyilvánosságmentesek, végül az üzemigazgatóságban néhány városatya is helyet foglal. Itt említjük meg azt is, hogy az ipartestület átiratot intézett a polgármesterhez a városi kenyérüzem redukálása ügyében. Ismeretes, hogy a pékiparosok mozgalmat indítottak ismét a kenyérüzem ellen. Az ipartestület átirata, amelyben azt kifogásolják a pékiparosok, hogy a hatósági kenyér üzem magánosoknak is ad el kenyeret, ennek a mozgalomnak a szülötte. A polgármester — értesülésünk szerint — az átirat alapján jelentést kér a kenyérüzem veztőjétől. Igy akarja megtudni, hogy az ipartestület átiratának tartalma fedi-e a valóságot ? Ezek után csak az a kérdés, hogy mi lesz az indokolatlanul magas kenyérárak letörésével és a közigazgatási bizottság mozgalmával? 1(5. mjno hanjvsrasny holnap, estitörtökön. Jegyek moziknál. CEMENTCSERÉP cement és mozaiklapok, valamint az Őssze3 építkezési anyagok beszerezhetők ÍM LANBÍSBEBG ceratiroiiyáita, Szenei. SODORJON B1I5 PAPÍRT