Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-22 / 243. szám

1924 október 17. SZEQB D 93 „Ilyen határozathoz a szegedi egyetem ,v orvosi karának joga nem volt." Kizá^y dolog, hogy a kultuszminiszter jóváhagyja a zsidó hallgatók kizárását a bonctani gyakorlatokról. Budapest, október 21. (Saját tudósítónktól.) Részletesen beszámolt a Szeged tegnapi számában arról a most már országossá megnevekedett botrányról, amely a szegedi egyetem orvosi karán tört ki. A zsidó hallgatókat — mint ismeretes — az anatómiai gyakorlatokból ki- j zárták és igy a szegedi egyetemen mig azok I — Ami a szegedi egyetem határozatának érdemi részé! illeti, vagyis a zsidó hallgatóknak a gyakorlatokból való kizárását, erre nézve ki kell jelenteni, hogy a kultuszminisztérium sem a szegedi, sem más egyetem határozatát ebben a kirdisben meg nem kapta, lehet, hogy ugy történt a dolog, hogy a szegedi egyetem a kultuszminisztirium utólagos jóváhagyása reminyiben határozott. Azonban bármennyire tiszteli a minisztérium az egyetemek autonómiálát, ilyen határozathoz a karnak joga nem volt, épp ezért kizártnak tartjuk a kultuszminiszter hozzájárulását és nem valószínű, bogy a többi egyetemek a szegcdi egyelem példáját követik. IVIit is mond a törvény ? sem tanulhatnak, akiknek pedig erre a numerus clausus jogot ad. A Szeged budapesti munkatársa illetékes helyen érdeklődött, hogy mi a kultuszminisztérium álláspontja ebben az agyben. Munkatársunkat a kivetkezőkben informálták: Mint tegnap jelentettük, azon a hirdetményen, amelyet az anatómiai intézet kapujára függesztettek ki és amelyet dr. Davida Jenö irt alá, hivatkozás történt a zsidó hullák és zsidó egyetemi hallgatók ügyében egy törvinycikkre. A Szeged munkatársa a törvénycikk ügyében felkereste dr. Pap Róberlel, a szegedi ügyvédi kamara alelnökét, aki a következő igen figyelemreméltó nyilatkozatot tette: — A Szeged mai számában közölt orvoskari tanári hirdetmény szerint zsidó orvostanhallgatók csak az esetben vehetnek részt a bonc ani gyakorlatokon, ha a zsidó hatóságok kimondják, hogy alávetik magukat az 1876. évi XIV. t.-c. 112 § rendelkezéseinek s a hozzátartozóik nélkül elhalt zsidók tetemeit az egyetem bonctani intézetének rendelkezésére bocsátják. — A kérdésben rejlő napipolitika kikapcsolása melleit a figyelembejövő jogi rész megvilágítása céljából 8zószerint idézem a hirdetményben hivatkozott törvényszakasz rendelkezését, amely ezt tartalmazza: „Kórházakban és nyilvános gyógyintézetekben ápolt elhaltak hullái, ha azok közköltségen ápoltattak, vagy ha hozzátartozóik nem ellenzik, tudományos boncvizsgálat alá vehetők." — Tudvalévő, hogy Szegeden a zsidó hitközség, vagy más zsidó intizminy által fenntartott kórház, vagy más nyilvános gyógyintizet nem litezik. „Zsidó hatóságok" eszerint hullák fölött nem rendelkeznek. Az itteni kórdtMMMMIMMMAIWW yyÖnbiráskodási tanszéket állitottak fel \ a szegedi egyetem orvosi fakultásán." Biedi Samu a szegedi egyetemről — a hullahirdetmény után. házakban elhalt bármely vallású ingyenes betegek, vagy más elhaltak, akiknek boncolását hozzátartozóik nem ellenzik, az egyetem tanulmányi céljaira rendelkezésre állanak s az illető kórház dolga, hogy ez meg is történjék. — Ellenben nem nyilvános gyógyintézetekben, hanem család körében, vagy enélkül, de magánlakásban — bár hozzátartozók nélkül — elhunytak hulláinak beszolgáltatására sem magánosok, sem hatóságok kötelezve nincsenek is illetve a hitközsignek nem is áll módjában is jogában ilyenek hulláiról dlspondlni, aminthogy ezeknek eltemettetéséről sem a hitközsig gondoskodik. — Ahhoz meg éppen nem nagy törvénytudás kell, hogy bármiként álljon is a bullaszolgáltatasi kötelezettség kérdése, ha eleget tesz valamely zsidó hatóság, vagy más zsidó intézmény az idevonatkozó törvényes rendelkezéseknek, vagy azokat nem teljesiti, semmikip sem törvinyes, sőt a legnagyobb mirtikben igazságtalan eljárás a retorziónak az úgyis teljesen kivül álló ártatlanokkal szemben való gyakorlása. — Elmúlt idők igazságszolgáltatásában szerepelt a tizedelis, amikor a bűnös kideriletlensége esetében ártatlan emberek ellen fordult a vak bosszú. Szomorú, hogy régen eltemetettnek hitt kisértetek hullái föltámadtak és éppen a tudományok fölszentelt csarnokaiban próbáinak elhelyezkedni. Szeged, október 21. (Saját tudósítónktól.) A szegedi zsidó hitközség kedden este jótékonycéiu ünnepi közvacsorát rendezett a hitközség Margit-utcai palotájának dísztermében. A vacsorán dr. Biedl Samu, a szegedi zsidó hitközség elnöke figyelemreméltó beszédet tartott. — Nincs mindig alkalmam arra — mondotta többek között —, hogy ilyen nagszámu zsidó közönség előtt fejtsem ki állásponomst. Amiről most kívánok beszélni, az nagyon is aktuális kérdés. A kultuszminiszter legutóbbi beszédével óhajtok részletesebben foglalkozni. Köztudomású, hogy két zsidó főiskolai hallgató eltávolításáéit a soproni főiskola hallgatósága szembehelyezkedett a törvénnyel is a joggal, annak a főiskolának a hallgatósága, amely kit hónap előtt többek között az in cégemtől is támogatást kirt. Hogy a soproni diákok szembehelyezkedtek a törvénnyé', ezt a kultuszminiszter is megállapította. Ha valaki Magyarországon vit a fönnálló törvinyek ellen, annak lakolnia kell. A kultuszminiszter azonban nem ment ennyire, ő csak konstatálta a törvinytelenséget, de rögtön hozzátette, hogy •azért nem tud haragudni a soproni di&jokra. Felfogásom itt találkozik a kultuszminiszterével, én sem tudok haragudni az ifjúságra, mert az ifjúság minden szépért és jóért lelkesedik, hanem ezek olyan befolyások, amelyek alaptermészetétől eltávolítják. Mivel az ördög száz százalékon alul nem alkuszik, a miniszteri beszédnek és a miniszteri beállításnak csak az lehet a célja, hogy a magyar zsidóságot egy operepettszerepbe ugrassa be. Cilja, hogy a magyar zsidóság segitségére legyen a kormánynak a numerus clausus cimü törvény megvédelmezésénél azokkal szemben, akik még ezt a törvinyt is enyhinek tartják. A mód elég szellemes, de a zsidóság még sem fog vállalkozni erre az operettszerepre. — Hogy a cél csakugyan ez, azt a szegedi egyelem orvosi fakultása körül lejátszódott ismeretes események is igazolják. Tudomásom szerint a magyar egyetemeken eddig nem volt tanszéke az önbíráskodásnak. Most azonban, ugy látszik, hogy felállították ezt a tanszéket, még pedig a szegedi egyetem orvosi fakultásán. Mert, mi jogon tiltja ki az orvosi fakultás a zsidó hallga'ókat a fanszabadság szentségének arcuiverésével bármilyen óráról, ha nem az önbíráskodás jogán —, azért, mert egy egyesület nem hoz olyan határozatot, amilyent kiván tőle. — A szegedi egyelem — ugy látszik — nem tudja, hogy Magyarországon törvinyellenes cselekedetek orvoslására, vogy megtorlására van törvényes fórum. Ha a zsidó szentegylet renitenskedik, akkor a közigazgatási hatóságok kényszerithetik a törvények betartására. Kijelentem, hogy az egyetem és a zsidó szentegylet között soha semmiféle kontroverzta eddig nem volt, az egyetem orvosi kara sohasem követelt hullákat és a szentegylet sohasem tagadta meg az elhagyott hullák kiadásit. A határozatnak tehát semmiféle konkrét alapja nüncs, a célja tehát nem más, mint az, hegy e ztidókérdés nyugvópontra sohase jus'i.-n. — A bajánál fogv? előráncvVí ügyből k-t kérdés kerül elő. Az egyik kérdés az, hogy mi szüksége van a szegedi zrdósdgnk ejjy olvc egyetemre, amely a zsidó hallgatókat erőszakéit* ürügyek alapján az előadásokról kirugdalja. A szegedi egyetem jól tudhatja, hogy épületeiben a szegedi zsidóság milliói feküsznek, mert a házigazda város teherviselő polgárságának tekintélyes része kerül ki a zsidók soraiból. Az egyelem tehát súlyos vétséget követett el a vendéglátó házigazda elletr, határozatával a vendégjogot sértette meg és a zsidóság jól megfogja a jövőben gondolni, hogy hozzájáruljon-e az egyetem érdekében hozandó további áldozatokhoz. — A második reflexió pedig az, hogy nagyon unesztétikus látvány az, amikor egy olyan testület, amelynek az emberi élet istápolása a hivatása, hullákat követel a zsidókon. Kérdem, milyen lelkiállapotban fekszik be ezek után egy elhagyott zsidó beteg abba a klinikába, amelynek kapuján a hulláját követelik és kérdem, milyen lelkiállapotban fekszik be egy tehetősebb sorban levő zsidó beteg az egyetem kórtermébe, amikor tudja, hogy a professzorok lelke telitve van a zsidók elleni gyűlölettel. — Ha az egyetem nem fogja ezt a kérdést a törvények szerint megoldani, abban az esetben, mint a zsidó hitközség elnöke megfontolás tárgyává teszem egy olyan zsidó kórház létesítését (taps), amelyben nem reklamálhatnak elhagyott zsidó hullákat és megfontolás tárgyává teszem a módosabb ZSÍJÓ betegek megnyugtatása érdekében egy szanatórium létesítését is. Ha kényszerítenek, a sarkunkra fogunk állni. Rendelkezünk elég jó orvosi karral, az utánuk következő orvosgenerációt pedig már a külföldön képezik. Ezt üzenem innen, a fehér asztal mellől a szegedi Ferenc Jőzsef-tudományegyelem orvosi karának. (Hosszantartó taps és éljenzés.) A szegedi husiparosok sérelmei. Miért magasak a vágóhídi illetékek. — Háromszoros forgalmi adó is drágítja a hust. Szeged, október 21. (Saját tudósítónktól.) A szegedi hus- és hentesiparosok testülete szombaI ton délelőtt monstre küldöttségileg keresi fel dr. i Aigner Károly főispánt. A küldöttség vezetője fel ' fogja tárni a főispán előtt azokat a sérelmeket, amelyek komolyan veszélyeztetik a szegedi husiparosok exisztenciáját és többé-kevésbé közös sé1 relme a magyar kisipar minden szakmájának. Arra ' fogja kérni a kormány szegedi exponensét, hogy ! keressen és találjon módot a sérelmek orvoslására. A szegedi husiparosoknak az elmúlt évben volt már hasonló célú mozgalmuk, de akkor a kiindulási pont volt helytelen. Akciójuk akkor a vá0 ros által fenntartott hatósági húsüzem ellen irá6 nyúlt. Azóta belátták, hogy a hatósági húsüzem nem jelent számukra semmivel sem nagyobb konkurrenciát, mint akármilyen más magánüzem. Most induló akciójuknak már az a kitűzött célja, hogy elhárítsák azokat az akadályokat, amelyek miatt eddig nem alakulhattak ki a normális hus- és állatárak, amelyek lényegesen alacsonyabbak a jelenlegi húsáraknál. Kívánságaikat és sérelmeiket memorandumba foglalták és a memorandumot a küldöttség szintén átnyújtja a főispánnak, valamint a polgármesternek is. A husiparosok memoranduma vázlatosan a következőket tartalmazza: Bevezetőül rámutat arra, hogy a szegedi hentesek, mészárosok és hizlalók a legsúlyosabban sújtott iparosai az országnak. Magyarországon, de különösen Szegeden a húsfogyasztás ijesztő módon csökken és igy a husiparosok a forgalom csökkenése révén egyre szegényebbül és vértelenebbül tengődnek. A húsfogyasztás csökkenésének bizonyítására közli a memorandum a szegedi közvágóhíd 1910., 1923. és 1924. évi forgalmáról szóló statisztikát, amely szerint a levágott állatok számaránya a következő: Levágtak 19IC-ben 1923-ban 1924-ban szarvasmarhát 8*55 3726 2121 szopos bor jut 74 to 5585 4970 juhot 966o 4o76 2359 bárányt 13616 2199 2411 sertést 24447 21845 11729 darabot. A memorandum ezután sorra veszi a husiparosok orvoslásra váró sérelmeit. A legsúlyosabb és legaggasztóbb tünet a forgalmi adórendszer mai formája, amelynek megváltoztatása ügyében a minisztériumban január óta folynak a tárgyalások, azonban a husiparosok tudomása szerint a pénzügyminiszter ismét elejtette az osztrák rendszer bevezetését. A mostani rendszer értelmében forgalmi adót kell fizetni a szarvasmarha után a vétel alkalmával, a vágóhídon és a piacon a hus kimérésekor. Kérik a főispánt, hogy járjon el illetékes helyen a forgalmi adórendszer sürgős reformja érdekében. Hivatkoznak arra, hogy a magyarországi húsárak messze fölülhaladják a viiágparitájt, aminek elsősorban a többször lerovandó forgalmi adó az oka. A szegedi husip ;sok másik sulyos sérelme?a