Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-01 / 225. szám

em iivos tsáBi éi»« 2000 kmwemm % m íiíáeiuv*jf M VomtHüca L (P«/CtlHíis-ltvx) NtrabeaJ on IMlAJSlUrt' wecíei*SSöS klrtteitw! »ind«* ÍR}. SgjM irta! ára 2000 Me SlStMieii árak i Egy fc : ,« 45ÜSS (VI 1^/ © ÍMettsianlri rtihatftbonl am. 400, egy hasábon son míslél hasábon I300.Siöve* közt 25 százalékkal drágább Apróhirdetés 10 sz«g eOOB kor. SzSvegkSzti kOzleaényék soronként 6000 korona. Családi értesítés CSdOO kor. V. évfolyam. Szeded, 1924 október 1, SZERDA. 225-ik szám. A Népszövetség és Magyarország Genf, szeptember végén. Ha szabad ezt a kifejezést használnom, befejezéshez közeledik a Népszövetségnek ezidei őszi ülésszaka. A plenáris ülések már két hete véget értek, a Salle de Reformation ülésterme teljesen elcsendesedett és csak egy-két albizottság működik még;. Ha ezek is befejezték a munkájuk <t, csak az állandó iroda, a titkárság marad vissza Genfben, amely úgyszólván a permanenciát tartja fenn és a beérkező kisebb jelentőségű ügyeket intézi, statisztikákat, kimutatásoké állitja össze, hivatalos kiadványokat szerkeszti a plénumnak a megbízásából. A Népszövetséget megalakulása alkalmával Magyarországon és Németországban nem sok szimpátiával fogadiák. A közvélemény nem ok nélkül a győzteseknek az érdekszövetségét látta Benne. Clemenceau nem is titkolta, hogy a Népszövetséget csak azon eszközök egyikének tekinti, amelyek biztosítani vannak hivatva, hogy Franciaország zavartalanul mes tudja tar/am, amit a háborúban kimondhatatlan szenvedések árán magának megszerzett. Ezért kellett a legyőzött államokat bizonyos idCre távol tartani a szövetségből és felvételüket kellemetlen, megalázó jellegű rendszabályokhoz kötni. Ezek az idők azonban rt ár elmultak. Keserves lapasztalatok megianitották a nyugati államokat, hogy mig olyan állapotokat nem teremtenek, meyek a legyőzőitekre nézve is lehetővé teszik a megélhetést, nincs igazi nyugalom Európában. Ma már Ausztria és Magyarország bent vannak a Népszövetségben. Németország még hiányzik belőle, de a szeptemberi tárgyalások alkalmával már nagyon sokan kifejezést adtak abbeli óhajtásuknak, hogy a néme'ekkel együtt dolgozhassanak Európa újjáépítésén. A felvételnek már csak formális akadályai vannak. Németország megaláztatás nélkül, mint egyenrangú főhatalom akarja a neki járó helyet elfoglalni. Nem lehet kélséges, hogy az eddigi előzmények után ez igy is fog történni. A szeptemberi ülésszak azonban nagyon érdekesen bzonyitotta azt a lélektani változást is, amelyen Európa keresztülment. Helyesebben talán olyan változás ment végbe a vezető személyek tekintetében, amely magával hozta ezt a lelki változást. Angliában és Franciaországban az az irány kerekedett felül, amely kevéssé rokonszenvez a túlzóan nacionalista és imperialista törekvésekkel. Világfelfogás tekintetében ez az irány eltolódást jelent a tói a politikától, amely odahaza nálunk uralmon van és mégis ennek az uj iránynak khet köszönni, hogy a kisebbségek sérelmei ezúttal első izben bizonyos mértékig meghallgatásra találtak a Népszövetség előtt. Szeptember 9 én Apponyinak feltétlenül nagy sikere volt Genben. Az elnöklő Motta szenátor megengedte, hogy mindent elmondjon es hogy nézeteit a kisebbségek tarthatatlan jogi helyzetéről kifejtse. Csak előadásának befejezése ». ite,u® azt a megjegyzést, hogy Apponyi ulajdonképen eltért a tárgytól, de annyira lebimindenkit, hogy nem akarta őt félbeö i Mekkora haladás ez a trianoni béke ékesVeiixS2tmben' mikor Apponyi ugyanazzal az zott ifi 4ssal beszélt, de az előre megfogalmalehefetif ,zemben a legszebb szónak sem a han»,,i0£anatÍa- Érezte Bethlen is, hogy ezzel jelenthet MtotísMl szemben, amely csak jót kell valamit szempontjából tennie húrokat pen£g ben ö >s erősen demokratikus találtalak n e t> melyek szintén tetszéssel 5£iSE tételezések SS! A ma«yar róla hogy a kis antant menn ire }igyeicmmel kíséri azt ami nálunk történik. Nemcsak politikai és katonai do gokrói van természetesen \ szó. Ami atrocitás, vagy kisiklás tör.'énik a jogrend ellen, az egy szervezett sajtópropaganda utján jut a világ tudomására. Ezért van rendkívüli fontossága magyar szempontból, hogy otthon olyan állapotok legyenek, a relyek alkalmasak az elhangzott kijelentéseknek tényekkel való igazolására. Ettől eltekintve nekünk magyaroknak a Népszövetséggel szemben követett politikánkat meg kell változtatnunk, körülbelül abban az értelemben, mint azt Apponyi genfi beszédében körvonalazta. A mi szempontunkba a békeszerződések által előidézett helyzet teljességgel tarthatatlan. A kisántánt állandóan azzal vádol bennünke', hogy mi a békeszerződések által teremtett helyzetet fegyveres erővel fel akarjuk forgatni. Nyilvánvaló, hogy ez a vád teljesen al.ptilan, mert ha akarnánk sem volna meg a lehetőségünk hozzá, hogy belemenjünk egy körháboruba. De épen ezért csak helyes lehet a mi részünkről, ha mi kívánjuk a Népszövetség hatáskörének a kibővítését, abban a formában, hogy a Népszövetségnek módjában legyen az elnyomott kisebbségek panaszaival foglalkozni, azokat vizsgálat tárgyává tenni és intézkedéseket hozni. Hat esztendő előtt Wilson az igazságosság és tartós béke nevében vetette fel a Népszö etség eszméjét. Helyes. Odaát elfogadták ezt az alapot. Mi most menjünk egy 7 lépéssel tovább és követeljük, hogy a Népszövetségnek jogában legyen vizsgálni azt is, hogy mennyiben van meg a békekötések által terentett helyzetben az igazságosságnak és a tartós békének a lehetősége. Valószínűleg nagyon kevéssé. De ha erre rájönnek az érdekelt főhatalmak, akkor a távolban talán megcsillan a béke revíziójának a lehetősége is, anélkül, hogy erőszakos eszközöket kellene alkalmaznunk. Érzik ezt nagyon jól a kisántánt országai és érzik a nyűg ti országokban azok, akik változatlanul szeretnék a mai állapotokat fenntartani. Ezeknek felfogásában ezért érthetetlen szentség a Népszövetség mai alkotmánya, holo t a józ3n, haladni akaró és igazi békére törekv5 emberek felfogása szerint ennek is változni, tökéletesbülni kell. A dolgok mai állásában ezért érdeke Magyarországnak a Népszövetség megerősödése és ezért érdeke, hógy ez a szövetség, amely ercdstileg a hadinyereségek bezsebelni számára védőszervezetnek, egyebekben azonban csupán vitaegyletnek készült, tartalmat is nyerjen és olyan határozatokat is hozhasson, amelyeknek megvan a szankciójuk és végre is lehet őiet hajtani. Az igazság mellettünk van és nekünk csak hasznunk lehet egy olyan, államok és nemzetek felett álló szervezetből, amely az igazságot keresi és ígyeRszlK megvalósítani. A belügyminiszter nem a birói Ítéletet akarta kritizálni. Budapest, szeptember 30. Rakovszky Iván belügymin'sztert tegnapi tudósításunkban közölt nyilatkozatáért súlyos támadások érték a szélsőbaloldali sajtóban. Azt vetették szemére a miniszternek, hogy a bírósági ítéletet kritizálja, tehát nem tartja lisz'eletben a birói tekintélyt. A miniszter most egy kormánypárti estilapban válaszol ezekre a támadásokra és a következőket mondja: ) — Teljesen téves tegnapi nyilatkozatomnak az a beállítása, mintha a biróság ítéletét kívántam volna bírálat alá venni. — A legrigorózusabb felfogás szerint Is csak a birói Ítéletet nem lehet kritika tárgyává tenni. Azonban a biróság eljárásában, vagy az indokolásában mutatkozó egyes jelenségeket szóvá lehet tenni és ezek szóvátétele nem ütközik abba a köteles tiszteletbe, amellyel a biróság Ítéletét fogadni kelt. — Egy szóvil sem mondom, mintha azon a nézeten lehetnék, hogy a biróság nem legszentebb meggyőződése szerint hozta volna meg az ítéletet. V szont egy minisztertől, akine'i az A minisztertanács foglalkozott Bethlen István gróf miniszterelnök visszatérve szabadságáról, ma délelőtt átvette hivatalát és délutánra rendkívüli minisztertanácsot hívott egybe, hogy a távollétében előfordult aktuális kérdésekről informáltassa magát. A minisztertanács délután 6 órakor kezdődött és fél 10 órakor ért véget. A kormány összes tagjai ott voltak. A miniszterek mindenekelőtt a legfontosabb resszoriügyekről tettek jelentést, majd Korányt Frigyes báró pénzügyminiszter a nemzetgyűlés elé terjesztendő aranykö^ségvetést ismertette. A minisztertanács jsvaidejé; ennek a kérdésnek tárgyalására fordította. A minisztertanács * csongrádi bombapörben hozott ítélettel is foglalkozott és megállapította, hogy a birói itélet ellen elaangzolt kifogások és aggályok csupán perorvoslat utján bírálhitók eí és mivel a jelen esetben a kir. ügyész a felebbezést be is jelentette, más Intézkedésre szükség nlnc. Csdky Károly gróf honvédelmi miniszter egyébként bejelentette a minisztertanácsnak, hogy a tárgyalásul észlelt egyes jelenségek miatt máris Írásban panasszal éi az Igazu jügymtniS4te,n(l, ország ügyei valamityen ágazatáért viselni kell a felelősséget, nem lehet elvitatni azt a jogot, hogy resszortkérdésekkel kapcsolatban a biróság eljárását, tehát nem az ítéletet, szóvá ne tehetné és ne igyekeznék korrekciókról gondoskodni. Teljesen egyoldalú beállítás tehát ugy tüntetni fel a dolgot, mintha a szolnoki biróság ítéletét kritizáltam volna. Megállapítom azonban, hogy amennyiben a rendőrségi munkában hiányok, vagy bajok mu'a'koznjk, ezek orvoslására a bíróságnak is megvan a módja, de senmi esetre sem helyezkedhetik arra az álláspontra, hogy minden ellenőrzés nélkül fölényes és sértő kritikával illesse a hatósági nyomozást. Dr. Ulain sértő levele a belügyminiszterhez Dr. Ulain Ferenc nemzetgyűlési képviselő, a Nemzeti Sajtótudósitó Iroda utján súlyosan sértő nyílt levelet intézett Rakovszky Iván belügyminiszterhez, a csongrádi bombamerénylet bünpörében tett nyilatkozata miatt. a bombapörben hozott Ítélettel. ! akihez a belügyminiszter is ugyancsak pmaszr ' szal fog fordulni, ha a tényállás felderítése után ez szükségesnek fog mutatkozni. Az igttzsá(6gvmini8?fernek módjában van ezekben az esetekben a felögyeleii vizsgálatot elrendelni és ezek kapcsán a szükséges intézkedésekei megtenni. Mivel az elsőfokú itélet a vádlottakat felmentette, természetes, hogy a nyomozás a tettesek felkutatása iránt tovább folyik. Országos iparoi-hiteiakctó. Wilkó Lajos kereskedelmi miniszter ankétot hivott össze az iparosságnak nyújtandó bMel ügyében. Az értekezletre az öisies szá«ott2Vő ipati érdekeltségek megbivót kipttk. Az iparosok biteiügyére vonstkoióan vesw^ Rukimberek i következő iaformációt id/2**: — A pénzintézetek, benk<* cgyáltslan nem foglalkoznak a kii- és kOrfpipar hilelűgyével. At inarosiág évek ó»i irgalmazta a kérdé* mrgó'dását és különösen most a miskolci kongresszuson sürgette az egész ország í.wossáfca a hitelüsy rendelését. Hisi-.ii as IOKSzn«V juttatott 22 railh'rdoi hitet csík a köt-'ékeae tartozó siö/etke?eiek teraieléiénjk eiö-