Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-01 / 225. szám

em iivos tsáBi éi»« 2000 kmwemm % m íiíáeiuv*­jf M VomtHüca L (P«­/CtlHíis-ltvx) NtrabeaJ on IMlAJSlUrt' wecíei*­SSöS klrtteitw! »ind«* ÍR}. SgjM irta! ára 2000 Me SlStMieii árak i Egy fc : ,« 45ÜSS (VI 1^/ © ÍMettsianlri rtihatftbonl am. 400, egy hasábon son míslél hasábon I300.Siöve* közt 25 százalékkal drágább Apróhirdetés 10 sz«g eOOB kor. SzSvegkSzti kOzleaé­nyék soronként 6000 korona. Családi értesítés CSdOO kor. V. évfolyam. Szeded, 1924 október 1, SZERDA. 225-ik szám. A Népszövetség és Magyarország Genf, szeptember végén. Ha szabad ezt a kifejezést használnom, befe­jezéshez közeledik a Népszövetségnek ezidei őszi ülésszaka. A plenáris ülések már két hete véget értek, a Salle de Reformation ülésterme teljesen elcsendesedett és csak egy-két albizott­ság működik még;. Ha ezek is befejezték a mun­kájuk <t, csak az állandó iroda, a titkárság marad vissza Genfben, amely úgyszólván a permanen­ciát tartja fenn és a beérkező kisebb jelentő­ségű ügyeket intézi, statisztikákat, kimutatásoké állitja össze, hivatalos kiadványokat szerkeszti a plénumnak a megbízásából. A Népszövetséget megalakulása alkalmával Magyarországon és Németországban nem sok szimpátiával fogadiák. A közvélemény nem ok nélkül a győzteseknek az érdekszövetségét látta Benne. Clemenceau nem is titkolta, hogy a Népszövetséget csak azon eszközök egyikének tekinti, amelyek biztosítani vannak hivatva, hogy Franciaország zavartalanul mes tudja tar/am, amit a háborúban kimondhatatlan szenvedések árán magának megszerzett. Ezért kellett a legyő­zött államokat bizonyos idCre távol tartani a szövetségből és felvételüket kellemetlen, meg­alázó jellegű rendszabályokhoz kötni. Ezek az idők azonban rt ár elmultak. Keserves lapasz­talatok megianitották a nyugati államokat, hogy mig olyan állapotokat nem teremtenek, meyek a legyőzőitekre nézve is lehetővé teszik a meg­élhetést, nincs igazi nyugalom Európában. Ma már Ausztria és Magyarország bent vannak a Népszövetségben. Németország még hiányzik belőle, de a szeptemberi tárgyalások alkalmával már nagyon sokan kifejezést adtak abbeli óhaj­tásuknak, hogy a néme'ekkel együtt dolgoz­hassanak Európa újjáépítésén. A felvételnek már csak formális akadályai vannak. Német­ország megaláztatás nélkül, mint egyenrangú főhatalom akarja a neki járó helyet elfoglalni. Nem lehet kélséges, hogy az eddigi előzmények után ez igy is fog történni. A szeptemberi ülésszak azonban nagyon érdekesen bzonyitotta azt a lélektani változást is, amelyen Európa keresztülment. Helyesebben talán olyan változás ment végbe a vezető sze­mélyek tekintetében, amely magával hozta ezt a lelki változást. Angliában és Franciaországban az az irány kerekedett felül, amely kevéssé rokonszenvez a túlzóan nacionalista és impe­rialista törekvésekkel. Világfelfogás tekintetében ez az irány eltolódást jelent a tói a politikától, amely odahaza nálunk uralmon van és mégis ennek az uj iránynak khet köszönni, hogy a kisebbségek sérelmei ezúttal első izben bizonyos mértékig meghallgatásra találtak a Népszövetség előtt. Szeptember 9 én Apponyinak feltétlenül nagy sikere volt Genben. Az elnöklő Motta szenátor megengedte, hogy mindent elmondjon es hogy nézeteit a kisebbségek tarthatatlan jogi helyzetéről kifejtse. Csak előadásának befejezése ». ite,u® azt a megjegyzést, hogy Apponyi ulajdonképen eltért a tárgytól, de annyira lebi­mindenkit, hogy nem akarta őt félbe­ö i Mekkora haladás ez a trianoni béke ékesVeiixS2tmben' mikor Apponyi ugyanazzal az zott ifi 4ssal beszélt, de az előre megfogalma­lehefetif ,zemben a legszebb szónak sem a han»,,i0£anatÍa- Érezte Bethlen is, hogy ezzel jelenthet MtotísMl szemben, amely csak jót kell valamit szempontjából tennie húrokat pen£g ben ö >s erősen demokratikus találtalak n e t> melyek szintén tetszéssel 5£iSE tételezések SS! A ma«yar róla hogy a kis antant menn ire }igyeicmmel kíséri azt ami nálunk történik. Nemcsak po­litikai és katonai do gokrói van természetesen \ szó. Ami atrocitás, vagy kisiklás tör.'énik a jogrend ellen, az egy szervezett sajtópropa­ganda utján jut a világ tudomására. Ezért van rendkívüli fontossága magyar szempontból, hogy otthon olyan állapotok legyenek, a relyek alkal­masak az elhangzott kijelentéseknek tényekkel való igazolására. Ettől eltekintve nekünk magyaroknak a Nép­szövetséggel szemben követett politikánkat meg kell változtatnunk, körülbelül abban az érte­lemben, mint azt Apponyi genfi beszédében körvonalazta. A mi szempontunkba a béke­szerződések által előidézett helyzet teljességgel tarthatatlan. A kisántánt állandóan azzal vádol bennünke', hogy mi a békeszerződések által teremtett helyzetet fegyveres erővel fel akarjuk forgatni. Nyilvánvaló, hogy ez a vád teljesen al.ptilan, mert ha akarnánk sem volna meg a lehetőségünk hozzá, hogy belemenjünk egy körháboruba. De épen ezért csak helyes lehet a mi részünkről, ha mi kívánjuk a Népszövet­ség hatáskörének a kibővítését, abban a formá­ban, hogy a Népszövetségnek módjában legyen az elnyomott kisebbségek panaszaival foglal­kozni, azokat vizsgálat tárgyává tenni és intéz­kedéseket hozni. Hat esztendő előtt Wilson az igazságosság és tartós béke nevében vetette fel a Népszö etség eszméjét. Helyes. Odaát elfo­gadták ezt az alapot. Mi most menjünk egy 7 lépéssel tovább és követeljük, hogy a Népszö­vetségnek jogában legyen vizsgálni azt is, hogy mennyiben van meg a békekötések által teren­tett helyzetben az igazságosságnak és a tartós békének a lehetősége. Valószínűleg nagyon kevéssé. De ha erre rájönnek az érdekelt fő­hatalmak, akkor a távolban talán megcsillan a béke revíziójának a lehetősége is, anélkül, hogy erőszakos eszközöket kellene alkalmaznunk. Érzik ezt nagyon jól a kisántánt országai és érzik a nyűg ti országokban azok, akik változatlanul szeretnék a mai álla­potokat fenntartani. Ezeknek felfogásában ezért érthetetlen szentség a Népszövetség mai alkotmánya, holo t a józ3n, haladni akaró és igazi békére törekv5 emberek felfogása sze­rint ennek is változni, tökéletesbülni kell. A dolgok mai állásában ezért érdeke Ma­gyarországnak a Népszövetség megerősödése és ezért érdeke, hógy ez a szövetség, amely erc­dstileg a hadinyereségek bezsebelni számára védőszervezetnek, egyebekben azonban csupán vitaegyletnek készült, tartalmat is nyerjen és olyan határozatokat is hozhasson, amelyeknek megvan a szankciójuk és végre is lehet őiet hajtani. Az igazság mellettünk van és nekünk csak hasznunk lehet egy olyan, államok és nem­zetek felett álló szervezetből, amely az igazsá­got keresi és ígyeRszlK megvalósítani. A belügyminiszter nem a birói Ítéletet akarta kritizálni. Budapest, szeptember 30. Rakovszky Iván belügymin'sztert tegnapi tudósításunkban közölt nyilatkozatáért súlyos támadások érték a szélső­baloldali sajtóban. Azt vetették szemére a miniszternek, hogy a bírósági ítéletet kritizálja, tehát nem tartja lisz'eletben a birói tekintélyt. A miniszter most egy kormánypárti estilap­ban válaszol ezekre a támadásokra és a követ­kezőket mondja: ) — Teljesen téves tegnapi nyilatkozatomnak az a beállítása, mintha a biróság ítéletét kíván­tam volna bírálat alá venni. — A legrigorózusabb felfogás szerint Is csak a birói Ítéletet nem lehet kritika tárgyává tenni. Azonban a biróság eljárásában, vagy az indo­kolásában mutatkozó egyes jelenségeket szóvá lehet tenni és ezek szóvátétele nem ütközik abba a köteles tiszteletbe, amellyel a biróság Ítéletét fogadni kelt. — Egy szóvil sem mondom, mintha azon a nézeten lehetnék, hogy a biróság nem legszen­tebb meggyőződése szerint hozta volna meg az ítéletet. V szont egy minisztertől, akine'i az A minisztertanács foglalkozott Bethlen István gróf miniszterelnök visszatérve szabadságáról, ma délelőtt átvette hivatalát és délutánra rendkívüli minisztertanácsot hívott egybe, hogy a távollétében előfordult aktuális kérdésekről informáltassa magát. A miniszter­tanács délután 6 órakor kezdődött és fél 10 órakor ért véget. A kormány összes tagjai ott voltak. A miniszterek mindenekelőtt a legfontosabb resszoriügyekről tettek jelentést, majd Korányt Frigyes báró pénzügyminiszter a nemzetgyűlés elé terjesztendő aranykö^ségvetést ismertette. A minisztertanács jsvaidejé; ennek a kérdésnek tárgyalására fordította. A minisztertanács * csongrádi bombapörben hozott ítélettel is foglalkozott és megállapította, hogy a birói itélet ellen elaangzolt kifogások és aggályok csupán perorvoslat utján bírálhi­tók eí és mivel a jelen esetben a kir. ügyész a felebbezést be is jelentette, más Intézkedésre szükség nlnc. Csdky Károly gróf honvédelmi miniszter egyéb­ként bejelentette a minisztertanácsnak, hogy a tárgyalásul észlelt egyes jelenségek miatt máris Írásban panasszal éi az Igazu jügymtniS4te,n(l, ország ügyei valamityen ágazatáért viselni kell a felelősséget, nem lehet elvitatni azt a jogot, hogy resszortkérdésekkel kapcsolatban a biró­ság eljárását, tehát nem az ítéletet, szóvá ne tehetné és ne igyekeznék korrekciókról gondos­kodni. Teljesen egyoldalú beállítás tehát ugy tüntetni fel a dolgot, mintha a szolnoki biró­ság ítéletét kritizáltam volna. Megállapítom azonban, hogy amennyiben a rendőrségi mun­kában hiányok, vagy bajok mu'a'koznjk, ezek orvoslására a bíróságnak is megvan a módja, de senmi esetre sem helyezkedhetik arra az álláspontra, hogy minden ellenőrzés nélkül fölé­nyes és sértő kritikával illesse a hatósági nyo­mozást. Dr. Ulain sértő levele a belügy­miniszterhez Dr. Ulain Ferenc nemzetgyűlési képviselő, a Nemzeti Sajtótudósitó Iroda utján súlyosan sértő nyílt levelet intézett Rakovszky Iván belügyminiszterhez, a csongrádi bombamerény­let bünpörében tett nyilatkozata miatt. a bombapörben hozott Ítélettel. ! akihez a belügyminiszter is ugyancsak pmaszr ' szal fog fordulni, ha a tényállás felderítése után ez szükségesnek fog mutatkozni. Az igttzsá(6gvmini8?fernek módjában van ezekben az esetekben a felögyeleii vizsgálatot elrendelni és ezek kapcsán a szükséges intéz­kedésekei megtenni. Mivel az elsőfokú itélet a vádlottakat felmentette, természetes, hogy a nyomozás a tettesek felkutatása iránt tovább folyik. Országos iparoi-hiteiakctó. Wilkó Lajos kereskedelmi miniszter ankétot hivott össze az iparosságnak nyújtandó bMel ügyében. Az értekezletre az öisies szá«ott2Vő ipati érdekeltségek megbivót kipttk. Az iparo­sok biteiügyére vonstkoióan vesw^ Rukimbe­rek i következő iaformációt id/2**: — A pénzintézetek, benk<* cgyáltslan nem foglalkoznak a kii- és kOrfpipar hilelűgyével. At inarosiág évek ó»i irgalmazta a kérdé* mrgó'dását és különösen most a miskolci kongresszuson sürgette az egész ország í.wos­sáfca a hitelüsy rendelését. Hisi-.ii as IOKSz­n«V juttatott 22 railh'rdoi hitet csík a köt-'é­keae tartozó siö/etke?eiek teraieléiénjk eiö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom