Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-30 / 224. szám

1924 szeptember 493. SZEOE D 435 A polgármester támadása a Baross-Szövetség „győzelmi vacsoráján" Tartottak hát »győzelmi vacsorát", valószínű­leg, hogy megfelelően elhelyezzék az általánosan ismert nagy bevételek egy részét, amelyeket a Baross-vásár legalább a szövetségnek hozott és ezen a vacsorán a polgármester senki által, — az előtte szóló Czigler elnök ur egyetlen szava által sem provokálva, evidensen minden ok nélkfll és a tényeket vagy nem ismerve, vagy szándékosan elferdítve, megtámadta a keres­kedelmi és iparkamarát, az ipartestületet, a város egynémely nagyobb iparvállalatát, amelyek cimét sem ismerve, „kendergyárakról, kötél­fonókról" slb.-röl beszélt. Leginkább az iparkamarára vonatkozó szemre* hányás késztet arra, hogy itt tényként konsta­táljam, miszerint a kereskedelmi és iparkamara a lehelő legnagyobb jóakarattal, előzékenységgel és készséggel teljesítette mindazt, amire neki a rendező Baross-Szövetség módot és alkalmat adott. Első felkérésre azonnal biztosította a Baross vezetőségét, hogy mindenben szívesen támogatja és segítségére megy és be sem várva azután a szövetség felszólítását, a kamarai kerület összes érdekeltjeit, iparos-kereskedőit talán több mint száz körlevélben felszólította és biztatta a ki­állításon való részvételre, kétségtelenül nagy eredménnyel, míg más irányban való tevékeny­ségre a kamarának — hacsak tolakodó nem akart volna lenni — alkalom nem adódott. Barossék részéről, akik e tényeket ismerték, a legkisebb megjegyzést a kamara tevékenysége ellen nem is hallottunk, de igenis fölemelte szavát a város első polgára, ákínek mindenkinél jobban törekedni kellene az ilyen ellentétek el­simítására, nem pedig kiélesitésére és ú tények­nek meg nem felelő módon kifakadt a keres* kedelmi és iparkamara ellen, ezzel evidensen ellentéteket szílani akarván a kamara és a Baross-Szövetség tendenciáival egyetértő pol­gárság között. Röviden rámulatva csak arra, hogy a Ken­derfonógyár 40 év-s fennállása óta csupán egy, az 1896. évi milléneumi országos kiállításon vett részt, de országos és mondhatni európai jelentőségénél fogva nem kell, hogy egy kiállítás keretében bizonyítsa Szeged város iparának fejlettségét, a polgármester ur kihívására a következőket kell elmondanom: Egy helybeli napilap a megnyitás napján, ' később a bezárás után nyilatkozatot kért tőlem a kiállításról, amit megtagadtam azzal, hogy el kellene mondanom egyet-mást olyant, amit a város szempontjából inkább el nem mondok. Meg kellett volna mondanom, hogy egy „tegnap fényesen érvényre jutott mondás szerint" a kiállítással jól járt a rendező Baross-Szövetség nagy jövedelmével maga a város, szintén nigy jövedelmével, egypár szállodás és vendéglős egy kis rendkívüli bevétellel, de hogy nagyon kevés kivétellel a kiállító iparos-kereskedők, ha a kiállítás mérlegét felállítják — nagyon keservesen megállapítani kénytelenek azt, hogy bizony az a nagy költség és időveszteség rájuk nézve nemcsak azonnal kézzelfogható, de egy­általában semmi eredménnyel nem járt, mert bizony egyetlenegy uj vevőt, egyetlenegy uj rendelőt a vásár nekik nem hozott. Elhallgattam ezt, de még azt is, amit nyilat­kozat esetén el kellett volna mondanom, hogy ezúttal, ismétlem a város érdekében, nem tettem meg azt, amit a szabad kereskedelem és ipar szempontjából szintén mondanom kellett volna, hogy itt egy oly szövetség javára folytatódott eredményes munka, amely szövetség létjogosult­ságát és fennállását azon jelszónak köszöni, hogy „csak szövetségi tagoknál vásároljatok", a szövetségnek pedig egyetlen zsidó tagja nincs. Nem gondolja-e a polgármester ur, hogy egy erre vonatkozó megjegyzésem elég lett volna arra, hogy a nagyon tekintélyes számban és talán még tekintélyesebb módon a kiállításon résztvett zsidók elmaradtak volna? Én azon­ban — mindig a város érdekében — ezt nem­csak hogy nem mondtam, hanem őszintén azon voltam, hogy a város ünnepét — még ha ez indokolt is lett volna — ne rontsam. Ezen kézenfekvő magatartásommal azemben a polgármester ur provokációja annál sérelme­sebb és arra késztet, hogy szíves figyelmébe ajánljam, miszerint kár, hogy éppen ö, a város \ feje, tápot ad a város polgárai között fennálló 1 különbözetek elmérgesitésének. f Negyven éves itt tartózkodásom alapján merem mondani, hogy Szeged városában a kurzusnak, felekezeti súrlódásoknak, különösen a szabadfoglalkozásúak között nagyon kevés talaja van és hogy ha a hatóság ezen ellentélet nyilt és kevésbé nyílt magatartásával nem szítja, az bizonyára nagyon rövid időn belül teljesen megszűnne. A polgármester ur által — a „Baross-tagok egymás közötti fellétlen kölcsönös bizalom" — hangoztatásával helyesnek minősített különálló­ság is a Baross-Szövetség fentjelzett alapelve hatósági megerősítésének tekintendő, minélfogva a polgármester urnák ezen így kifejezésre jutott tendenciája ellen már mint a kamara elnöke, aki az iparosok és kereskedők szükséges teljes összetartásában látja a polgárság ezen fontos részének egyedül lehetséges érvényesülését, erélyesen tiltakoznom kell. A polgármester ur bizonyára értesült a teg­napi többezer polgár állal látogatott adótilta­kozó gyűlésnek lefolyásáról és hangulatáról, ami arra kell, hogy késztesse őt, hogy ne folytassa a polgárság egyes rétegeinek egyoldalú előnyben részesítését a többiek hátrányára, hanem állá­sánál fogva a város minden polgárának egyenlő módon legyen vezetője és pártfogója. V/immer Fülöp. A belügyminiszter kész lemondani is a szolnoki miatt. Legközelebb minisztertanácson beszélik mtg a bombapör ügyét. Budapest, szeptember 29. A miniszterelnök a mai napon megérkezett Budapestre és meg­érkezése után nyomban fogadta Rakovszky Iván belügyminitztert, akivel hosszabb ideig tartó megbeszélést folytaiolt. A megbeszélés után a MTI munkatársának alkalma volt beszélni a belügyminiszterrel, aki a következő kijelentése­ket tette: — A miniszterelnököt azért kerestem fel, hogy vele a csongrádi bombapör ügyében hozott ítélet következményeit megbeszéljem. Közöltem vele azt az álláspontomat, hogy amennyiben helyesek azok a tudósítások, amelyek a tárgya­lás lefolyásáról és az itélet indokolásáról nap­világot láttak, ügy lehetetlen, hogy az ország közrendjéért a felelősséget vállaljam. Én a leg­nagyobb tisztelettel hajlok meg a biróság Ítélete előtt, ha azonban a tudósítások a valóságnak megfelelnek, ugy az a bánásmód, amelyben a hatósági közegek a vádlottakkal összehasonlítva a tárgyaláson részesültek, továbbá az itélet indokolásának egyes kitételei, vé­gül az a körülmény, hogy a biróság a hatóságok hivatalos megállapításait és a közegek eskü alatt tett vallomásait valóknak el nem fogadtata: mind olyan körülmények, amelyek alkalmasak arra, hogy a rendészeti hatóságok tekintélyét aláássák. — Miután a rendészeti hatóságok tekintélye egyik alappillére a közrend fenntartásának és én a fentiekben a rendészeti hatóságok tekin­télyének súlyos sérelmét látom, természetes, hogy ha ily esetek megismétlődése ellen kellő garanciák nem állanának rendelkezésemre, ugy a közrend fenntartásáért az engemet terhelő felelősséget magamtól kénytelen volnék elhárítani. — A miniszterelnök úrral abban állapod­tunk meg, hogy mihelyt a hiteles tényállás rendelkezésünkre fog állani, egy rövidesen összehívandó minisztertanácsban fogunk dön­teni a továbbiakról. Utóhangok a szolnoki pörhöz. Szeged, szeptember 29. Diószeghy János mi­niszteri tanácsos hétfőn, mint Budapestről jelen­tik, aki maga ellen fegyelmi eljárást kért, már nem volt benn hivatalában. Beavatott helyen szerzett értesülés szerint a vizsgálat vezetésé­vel Nddossy Imre országos főkapitányt fogják megbízni,j aki már a hétfői nap folyamán magához kérette az ügy iratait és megkezdte a vizsgálatot. A vizsgálat ki fog terjedni arra a feltevésre is, hogy a Diószeghy vezetésével folytatott nyomozás, állítólag számos olyan nyomatékos adatot is deritett fel, amelyeknek felhasználásával a nyomozóhatóságok más íté­letet várhattak volna. Hire járt, ho|y a csongrádi bombamerénylet ügyében uj nyomozást indítanak. Ezzel szem­ben Zombory Jenő, a szegedi kir. ügyészség elnöke kijelentette, hogy erre vonatkozóan eddig semmiféle utisitást nem kapott. Ugyanezt mon­dotta Zombory János vizsgálóbíró is. A Magyar Országos Tudósító dr. Borbola Jenő rendörtanácsos a szolnoki tárgyaláson való megvádolásával kapcsolatban már szeptem­ber 23 án és 25-én a következő félhivatalos kommünikét adta ki: „Egyes sajtóorgánumok megírták, hogy a csongrádi bombamerénylet szolnoki tárgyalása során egyes tanúvallomásokban egy gyüjtőivről történt említés, amelyen a csendőrség 40 éves és a rendőrség 50 éves jubileuma alkalmából kiadandó Almanachra gyűjtöttek volna és hogy ezen az íven a csongrádi nyomozást vezető Borbola Jenő szegedi rendörtanácsos neve is egy 80 000 koronás nyugtán alá lett volna írva. Ezzel az üggyel kapcsolatban dr. Buócz Béla rendőrfőlanácsos, a kerületi főkapitány helyet­tese a következőket jelentette kl: — Amint a szóbanforgó sajtóhír tudomá­sunkra jutott, haladéktalanul jelentést tettünk a belügyminisztériumnak és kértünk utasítást a megfelelő intézkedések megtételére. A szegedi rendőrkerület saját hatáskörében már eddig is megállapította, hogy sem Borbola fenő rendőr­tanácsos, sem a szegedi rendőrkerületből a nyo­mozás lefolytatásához kirendelt egyéb rendőr­tisztviselő vagy detektív semmiféle gyűjtőivel sem Csongrádon, sem máshol nem körözött, arra nem gyűjtött, ilyet alá nem irt. Egyidejű­leg azonnal intézkedést tettünk arra nézve is, állapütassék meg, hogy történt- e egyáltalán ilyenféle gyűjtés s ha igen, kik és mikor esz­közölték azt. — Tény az, hogy Csongrádon a nyomozás befejezése után egyes csongrádi polgárok gyűj­tést akartak rendezni a nyomozásban résztvett detektívek részére, ezt azonban az ott jelenlevő kerületi főkapitány a legkategórlkusabban le­tiltotta s így ez a gyűjtés nem történt meg. Ma ebben az ügyben ujabb fordulat történt, amennyiben dr. Borbola Jenő rendőrtanácsos felettes hatóságától a szegedi rendőrkerületi fő­kapitányságtól beadványban kért és kapott en­gedélyt arra, hogy a Szózat szeptember 24-iki számában a szolnoki tárgyalásról közölt és Borbola tanácsosra nézve súlyosan sértő tudó­sításának főcíme: „Borbola rendőrtanácsos elő­fizetési pénzeket gyűjtött a csongrádi zsidóság körében" miatt a Szózat ellen sajtó utján el­követett rágalmazás büntette címén pört indít­son. Purgely József és Csipe András csongrádi lakosok ellen pedig, akik a laptudósitások sze­rint tanúvallomásaikban dr. Borbola rendőr* tanácsosra súlyosan difiamálóan vallottak, — a megfelelő lépéseket a bíróságnál megtegye, mert a szolnoki tárgyaláson tett eme tanúvallomások Borbola rendőrtanácsosra vonatkozó része vagy valótlan, vagy pedig ismeretlen egyének vissza­élése. BMÍMMMÍMMMMMMMMMWMMi Az osztrák kommuni8tapártot valószínűleg feloszlatják. Bécs, szeptember 29. A legutóbbi fémipari sztrájk alkalmával több lap megírta, hogy a sztrájkot Oroszország bécsi kereskedelmi kép­viselete tervezte meg. Ezt a vádat most meg­erősítik, még pedig moszkvai információ alap­ján. Az orosz szovjet ugyanis, ha már nem sikerült Szovjet-Ausztria kikiáltása, legalább sztrájkok szervezésével igyekszik a talajt erre előkészíteni. Valószínű, hogy az osztrák kom­munistapártot rövidesen feloszlatják. Dohnányi szombat október 4, fél 9 órakor a Belvárosi Moziban

Next

/
Oldalképek
Tartalom