Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-30 / 224. szám

1924 szeptember 493. SZEOE D 435 A polgármester támadása a Baross-Szövetség „győzelmi vacsoráján" Tartottak hát »győzelmi vacsorát", valószínűleg, hogy megfelelően elhelyezzék az általánosan ismert nagy bevételek egy részét, amelyeket a Baross-vásár legalább a szövetségnek hozott és ezen a vacsorán a polgármester senki által, — az előtte szóló Czigler elnök ur egyetlen szava által sem provokálva, evidensen minden ok nélkfll és a tényeket vagy nem ismerve, vagy szándékosan elferdítve, megtámadta a kereskedelmi és iparkamarát, az ipartestületet, a város egynémely nagyobb iparvállalatát, amelyek cimét sem ismerve, „kendergyárakról, kötélfonókról" slb.-röl beszélt. Leginkább az iparkamarára vonatkozó szemre* hányás késztet arra, hogy itt tényként konstatáljam, miszerint a kereskedelmi és iparkamara a lehelő legnagyobb jóakarattal, előzékenységgel és készséggel teljesítette mindazt, amire neki a rendező Baross-Szövetség módot és alkalmat adott. Első felkérésre azonnal biztosította a Baross vezetőségét, hogy mindenben szívesen támogatja és segítségére megy és be sem várva azután a szövetség felszólítását, a kamarai kerület összes érdekeltjeit, iparos-kereskedőit talán több mint száz körlevélben felszólította és biztatta a kiállításon való részvételre, kétségtelenül nagy eredménnyel, míg más irányban való tevékenységre a kamarának — hacsak tolakodó nem akart volna lenni — alkalom nem adódott. Barossék részéről, akik e tényeket ismerték, a legkisebb megjegyzést a kamara tevékenysége ellen nem is hallottunk, de igenis fölemelte szavát a város első polgára, ákínek mindenkinél jobban törekedni kellene az ilyen ellentétek elsimítására, nem pedig kiélesitésére és ú tényeknek meg nem felelő módon kifakadt a keres* kedelmi és iparkamara ellen, ezzel evidensen ellentéteket szílani akarván a kamara és a Baross-Szövetség tendenciáival egyetértő polgárság között. Röviden rámulatva csak arra, hogy a Kenderfonógyár 40 év-s fennállása óta csupán egy, az 1896. évi milléneumi országos kiállításon vett részt, de országos és mondhatni európai jelentőségénél fogva nem kell, hogy egy kiállítás keretében bizonyítsa Szeged város iparának fejlettségét, a polgármester ur kihívására a következőket kell elmondanom: Egy helybeli napilap a megnyitás napján, ' később a bezárás után nyilatkozatot kért tőlem a kiállításról, amit megtagadtam azzal, hogy el kellene mondanom egyet-mást olyant, amit a város szempontjából inkább el nem mondok. Meg kellett volna mondanom, hogy egy „tegnap fényesen érvényre jutott mondás szerint" a kiállítással jól járt a rendező Baross-Szövetség nagy jövedelmével maga a város, szintén nigy jövedelmével, egypár szállodás és vendéglős egy kis rendkívüli bevétellel, de hogy nagyon kevés kivétellel a kiállító iparos-kereskedők, ha a kiállítás mérlegét felállítják — nagyon keservesen megállapítani kénytelenek azt, hogy bizony az a nagy költség és időveszteség rájuk nézve nemcsak azonnal kézzelfogható, de egyáltalában semmi eredménnyel nem járt, mert bizony egyetlenegy uj vevőt, egyetlenegy uj rendelőt a vásár nekik nem hozott. Elhallgattam ezt, de még azt is, amit nyilatkozat esetén el kellett volna mondanom, hogy ezúttal, ismétlem a város érdekében, nem tettem meg azt, amit a szabad kereskedelem és ipar szempontjából szintén mondanom kellett volna, hogy itt egy oly szövetség javára folytatódott eredményes munka, amely szövetség létjogosultságát és fennállását azon jelszónak köszöni, hogy „csak szövetségi tagoknál vásároljatok", a szövetségnek pedig egyetlen zsidó tagja nincs. Nem gondolja-e a polgármester ur, hogy egy erre vonatkozó megjegyzésem elég lett volna arra, hogy a nagyon tekintélyes számban és talán még tekintélyesebb módon a kiállításon résztvett zsidók elmaradtak volna? Én azonban — mindig a város érdekében — ezt nemcsak hogy nem mondtam, hanem őszintén azon voltam, hogy a város ünnepét — még ha ez indokolt is lett volna — ne rontsam. Ezen kézenfekvő magatartásommal azemben a polgármester ur provokációja annál sérelmesebb és arra késztet, hogy szíves figyelmébe ajánljam, miszerint kár, hogy éppen ö, a város \ feje, tápot ad a város polgárai között fennálló 1 különbözetek elmérgesitésének. f Negyven éves itt tartózkodásom alapján merem mondani, hogy Szeged városában a kurzusnak, felekezeti súrlódásoknak, különösen a szabadfoglalkozásúak között nagyon kevés talaja van és hogy ha a hatóság ezen ellentélet nyilt és kevésbé nyílt magatartásával nem szítja, az bizonyára nagyon rövid időn belül teljesen megszűnne. A polgármester ur által — a „Baross-tagok egymás közötti fellétlen kölcsönös bizalom" — hangoztatásával helyesnek minősített különállóság is a Baross-Szövetség fentjelzett alapelve hatósági megerősítésének tekintendő, minélfogva a polgármester urnák ezen így kifejezésre jutott tendenciája ellen már mint a kamara elnöke, aki az iparosok és kereskedők szükséges teljes összetartásában látja a polgárság ezen fontos részének egyedül lehetséges érvényesülését, erélyesen tiltakoznom kell. A polgármester ur bizonyára értesült a tegnapi többezer polgár állal látogatott adótiltakozó gyűlésnek lefolyásáról és hangulatáról, ami arra kell, hogy késztesse őt, hogy ne folytassa a polgárság egyes rétegeinek egyoldalú előnyben részesítését a többiek hátrányára, hanem állásánál fogva a város minden polgárának egyenlő módon legyen vezetője és pártfogója. V/immer Fülöp. A belügyminiszter kész lemondani is a szolnoki miatt. Legközelebb minisztertanácson beszélik mtg a bombapör ügyét. Budapest, szeptember 29. A miniszterelnök a mai napon megérkezett Budapestre és megérkezése után nyomban fogadta Rakovszky Iván belügyminitztert, akivel hosszabb ideig tartó megbeszélést folytaiolt. A megbeszélés után a MTI munkatársának alkalma volt beszélni a belügyminiszterrel, aki a következő kijelentéseket tette: — A miniszterelnököt azért kerestem fel, hogy vele a csongrádi bombapör ügyében hozott ítélet következményeit megbeszéljem. Közöltem vele azt az álláspontomat, hogy amennyiben helyesek azok a tudósítások, amelyek a tárgyalás lefolyásáról és az itélet indokolásáról napvilágot láttak, ügy lehetetlen, hogy az ország közrendjéért a felelősséget vállaljam. Én a legnagyobb tisztelettel hajlok meg a biróság Ítélete előtt, ha azonban a tudósítások a valóságnak megfelelnek, ugy az a bánásmód, amelyben a hatósági közegek a vádlottakkal összehasonlítva a tárgyaláson részesültek, továbbá az itélet indokolásának egyes kitételei, végül az a körülmény, hogy a biróság a hatóságok hivatalos megállapításait és a közegek eskü alatt tett vallomásait valóknak el nem fogadtata: mind olyan körülmények, amelyek alkalmasak arra, hogy a rendészeti hatóságok tekintélyét aláássák. — Miután a rendészeti hatóságok tekintélye egyik alappillére a közrend fenntartásának és én a fentiekben a rendészeti hatóságok tekintélyének súlyos sérelmét látom, természetes, hogy ha ily esetek megismétlődése ellen kellő garanciák nem állanának rendelkezésemre, ugy a közrend fenntartásáért az engemet terhelő felelősséget magamtól kénytelen volnék elhárítani. — A miniszterelnök úrral abban állapodtunk meg, hogy mihelyt a hiteles tényállás rendelkezésünkre fog állani, egy rövidesen összehívandó minisztertanácsban fogunk dönteni a továbbiakról. Utóhangok a szolnoki pörhöz. Szeged, szeptember 29. Diószeghy János miniszteri tanácsos hétfőn, mint Budapestről jelentik, aki maga ellen fegyelmi eljárást kért, már nem volt benn hivatalában. Beavatott helyen szerzett értesülés szerint a vizsgálat vezetésével Nddossy Imre országos főkapitányt fogják megbízni,j aki már a hétfői nap folyamán magához kérette az ügy iratait és megkezdte a vizsgálatot. A vizsgálat ki fog terjedni arra a feltevésre is, hogy a Diószeghy vezetésével folytatott nyomozás, állítólag számos olyan nyomatékos adatot is deritett fel, amelyeknek felhasználásával a nyomozóhatóságok más ítéletet várhattak volna. Hire járt, ho|y a csongrádi bombamerénylet ügyében uj nyomozást indítanak. Ezzel szemben Zombory Jenő, a szegedi kir. ügyészség elnöke kijelentette, hogy erre vonatkozóan eddig semmiféle utisitást nem kapott. Ugyanezt mondotta Zombory János vizsgálóbíró is. A Magyar Országos Tudósító dr. Borbola Jenő rendörtanácsos a szolnoki tárgyaláson való megvádolásával kapcsolatban már szeptember 23 án és 25-én a következő félhivatalos kommünikét adta ki: „Egyes sajtóorgánumok megírták, hogy a csongrádi bombamerénylet szolnoki tárgyalása során egyes tanúvallomásokban egy gyüjtőivről történt említés, amelyen a csendőrség 40 éves és a rendőrség 50 éves jubileuma alkalmából kiadandó Almanachra gyűjtöttek volna és hogy ezen az íven a csongrádi nyomozást vezető Borbola Jenő szegedi rendörtanácsos neve is egy 80 000 koronás nyugtán alá lett volna írva. Ezzel az üggyel kapcsolatban dr. Buócz Béla rendőrfőlanácsos, a kerületi főkapitány helyettese a következőket jelentette kl: — Amint a szóbanforgó sajtóhír tudomásunkra jutott, haladéktalanul jelentést tettünk a belügyminisztériumnak és kértünk utasítást a megfelelő intézkedések megtételére. A szegedi rendőrkerület saját hatáskörében már eddig is megállapította, hogy sem Borbola fenő rendőrtanácsos, sem a szegedi rendőrkerületből a nyomozás lefolytatásához kirendelt egyéb rendőrtisztviselő vagy detektív semmiféle gyűjtőivel sem Csongrádon, sem máshol nem körözött, arra nem gyűjtött, ilyet alá nem irt. Egyidejűleg azonnal intézkedést tettünk arra nézve is, állapütassék meg, hogy történt- e egyáltalán ilyenféle gyűjtés s ha igen, kik és mikor eszközölték azt. — Tény az, hogy Csongrádon a nyomozás befejezése után egyes csongrádi polgárok gyűjtést akartak rendezni a nyomozásban résztvett detektívek részére, ezt azonban az ott jelenlevő kerületi főkapitány a legkategórlkusabban letiltotta s így ez a gyűjtés nem történt meg. Ma ebben az ügyben ujabb fordulat történt, amennyiben dr. Borbola Jenő rendőrtanácsos felettes hatóságától a szegedi rendőrkerületi főkapitányságtól beadványban kért és kapott engedélyt arra, hogy a Szózat szeptember 24-iki számában a szolnoki tárgyalásról közölt és Borbola tanácsosra nézve súlyosan sértő tudósításának főcíme: „Borbola rendőrtanácsos előfizetési pénzeket gyűjtött a csongrádi zsidóság körében" miatt a Szózat ellen sajtó utján elkövetett rágalmazás büntette címén pört indítson. Purgely József és Csipe András csongrádi lakosok ellen pedig, akik a laptudósitások szerint tanúvallomásaikban dr. Borbola rendőr* tanácsosra súlyosan difiamálóan vallottak, — a megfelelő lépéseket a bíróságnál megtegye, mert a szolnoki tárgyaláson tett eme tanúvallomások Borbola rendőrtanácsosra vonatkozó része vagy valótlan, vagy pedig ismeretlen egyének visszaélése. BMÍMMMÍMMMMMMMMMWMMi Az osztrák kommuni8tapártot valószínűleg feloszlatják. Bécs, szeptember 29. A legutóbbi fémipari sztrájk alkalmával több lap megírta, hogy a sztrájkot Oroszország bécsi kereskedelmi képviselete tervezte meg. Ezt a vádat most megerősítik, még pedig moszkvai információ alapján. Az orosz szovjet ugyanis, ha már nem sikerült Szovjet-Ausztria kikiáltása, legalább sztrájkok szervezésével igyekszik a talajt erre előkészíteni. Valószínű, hogy az osztrák kommunistapártot rövidesen feloszlatják. Dohnányi szombat október 4, fél 9 órakor a Belvárosi Moziban