Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-30 / 224. szám

8ZBOBD Az üzletek vasarnapi munkaszünetének vitája. Szeged, szeptember 29. Az üzletek vasárnapi munkaszünetének kérdésében két cikket közöltünk. A másodikat, mint jeleztük, egy szegedi nagykereskedő irta, aki nem kivánta magát megnevezni. Erre az utóbbi cikkre válaszolnak most a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségének szegedi csoportja nevében a következőkben : Becses lapjukban már két cikk foglalkozott az üzleti vasárnapi munkaszünettel. Közülük az első az alkalmazottak szempontjából is teljesen megfelelő alapon foglalkozott a kérdéssel s mindkét részről helyesléssel is találkozott. A második azonban oly téves beállítással kezelte az ügyet, hogy az alkalmazottak nevében kénytelenek vagyunk a szegedi kereskedőkhöz és a közönséghez ezúton fordulni, hogy a vasárnapi munkaszünet szükséges voltáról meggyőzzük őket. A vasárnapi munkaszünet a háború szüleménye volt, majd a forradalom után a 6184—1917. M. E. sz. rendelet a teljes vasárnapi munkaszünetet rendelte el. Ez, sajnos, nem sokáig maradt érvényben. A kurzus ezt is, mert „forradalmi" volt, hatályon kívül helyezte s végül szabályozást nyert a 94.537—1921. sz. rendelettel. A két rendelet között, hogy mást ne említsünk, a különbség az, hogy az elsőt Garami Ernő, a másodikat Hegyeshalmy Lajos adta ki. Ebből már következik az is, hogy mily nagy a szövegbeli eltérés. Szegeden a Garami-féle rendelet megszüntetése dacára — a fűszer- és élelmiszerüzletek kivételével — az üzletek zárva maradtak s a kereskedők szövetsége 1922. évi közgyűlése is foglalkozott a vasárnapi munkaszünettel, ahol egyhangúan, nagy lelkesedéssel mellette foglaltak állást. Mikor a miniszteri rendelet szerinti szavazásra került volna a sor, a kereskedők nem jöttek össze, mert azon hiszemben voltak, hogy egyszer már nyilvánítottak véleményt, felesleges még egyszer megmondani ugyanazt. Igy Szegeden megvolt a vasárnapi munkaszünet egész a legutóbbi ideig, amikor is egész felesleges módon megbolygatták az ügyet, amikor arra semmi szükség nem volt. Már most mi történt? A kereskedők egy része kinyitott, mert egyszerre rájött arra, hogy ha ki szabad nyitni, akkor ki is kell nyitni, mert különben nem tud megélni, jóllehet, eddig nagyon jól megvolt vasárnapi nyitás nélkül is. Természetes, hogy a verseny mind több és több kereskedőt kényszerit a vasárnapi nyitásra s rövidesen ott tartunk majd, zárt üzletre nem fogunk találni. Szükség van-e erre? Nincs! Nincs pedig azért, mert ha tiz éven át meg lehetett lenni vasárnapi nyitás nélkül, ugy most is zárva maradhatnak az üzletek. Amelyik üzletnek pedig fennmaradásához már a vasárnapi árulásra van szüksége s ha eddig nem tudott reuzálni, ugy ezután sem fog tudni. Egyáltalában nem helytálló azon álláspdnt, hogy ha vasárnap nincsenek nyitva az üzletek, ugy a környék egy része elkerüli a várost, mert oda megy, ahol nyitva találja az üzleteket. Mesebeszéd. Aki Szegedre akar jönni, az idejön, aki pedig Vásárhelyre, az odamegy. Egyetlenegy kereskedő sem veszíti el egyetlenegy vevőjét azért, ha vasárnap minden üzlet zárva van Szegeden — amikor természetszerűleg a piaci árusítást is korlátozták. Budapesten is zárva vannak az üzletek, de az ottani kereskedők nem panaszkodnak, hogy a környékbeli nép Vácra, vagy Ceglédre megy majd bevásárolni. Egy teljes napi, szombat estétől hétfő reggelig tartó munkaszünetre van szükség, mert a minden második vasárnapi, vagy hétfő délig tartó munkaszünet nem praktikus, egyáltalán nem vezet célra. Az üzlettulajdonosok túlnyomó többsége maga is alkalmazott volt s tudja mi az, hogy ha hetenként az alkalmazott egy teljes napi szabadidővel rendelkezik, az ezelőtti állapot fenntartását kívánja, de ő magának is jól esik a szabad idő, 1294 szeptember 30. amikor testét-lelkét üdítheti s az üzleti gondokat lezárva, az emberi örömöknek él. Bizzunk abban, hogy Szeged város kereskedői a kor követelményeit megértve, túlnyomó többségükben a vasárnapi munkaszünet mellett állástfoglalva, bizonyságot tesznek arról, hogy nyugati kartársaik nyomdokán haladva, önmagukat s alkalmazottaikat hozzájutatják a vasárnapi munkaszünethez s nem lesz tekintettel arra, hogy a környékbeli városok kereskedői mily álláspontra helyezkednek. A Castiglioni-botrány. Budapest, szeptember 29. A bécsi és a budapesti pénzpiacon óriási feltűnést kelt a bécsi rendőrség legújabb eljárása Castiglioni Camile, a nagy pénzember, Neumann Gábor és Goldstein Pál ellen. A rendőrség az ügyészség utasítására e három hires bankvezér ellen elfogatási parancsot adott ki, de ezidőszerint egyikük sem tartózkodik Bécsben. Castiglioni Milanóban tartózkodik, miután egy milanói nagybank, a Banca Commerziala Italiana vállalkozott arra, hogy rendbehozza ügyeit, Neumann Gábor Budapesten tartózkodik, ahová családja látogatására érkezett meg. Neumann ezidőszerint a Svábhegyen él, ahol családja egy villát bérelt a nyár tartamára és a déli órákban mindig az JDlasz Bankban szokott tartózkodni. Goldstein Pál a Depositenbank szanálása ügyében Londonba utazott és igy a bécsi rendőrség csak a jogtanácsosokkal tárgyalt, akik mindent megtesznek, hogy valami megegyezés lehetővé váljon és az elfogató parancsot visszavonják. A bécsi napilapok eddig nem írtak semmit az esetről, csupán a Neue Freie Presse vasárnapi száma számolt be arról a nevezetes esetről, ami az elmúlt napokban a Depositenbankban lezajlott. Tudvalevően a vagyonbukott Depositenbank, amelynek régebben Castiglioni volt a főrészvényese, egyezkedni próbált és' az ügyek felülvizsgálatára Jakob udvari tanácsos vizsgálóbírót rendelték ki. Dr. Jakob szobájába a napokban betörtek és fontos akták tűntek el a fiókjából. A vizsgálat folyamán kiderült, hogy egy titkos ajtó vezetjakob szobájába és valószínűen egy Castiglionihoz közelálló vállalat tisztviselői vitték el a terhelő adatokat. Részben emiatt, részben pedig a Depositenbanknál Castiglioni rezsimje alatt történt tranzakciók, állítólagos súlyos megkárosítások, nyereséges szeszüzletek, amelyeket Castiglioni a maga javára használt volna fel, a vád főbb pontjai. A meggyanúsítottak távollétében Léderer Ottót, a Berliner Tageblatt volt munkatársát, aki most Castiglioni titkára, letartóztatták. Természetes, hogy az utolsó napokban Bécsben, mióta kiszivárgott a hir Castiglioni felelősségrevonásáról, az egész pénzügyi életben óriási izgalom vett erőt. Bécsben és nálunk is igen nagy feltűnést keltett a Presse vasárnapi vezércikke arról a misztikus tapétaajtóról, amelyen keresztül az akták tolvaja bejuthatott a hivatalos vizsgálóbíró szobájába. Ez a tapétaajtó teszi tönkre az ország hitelét külföldön — irja a Presse —, ezen keresztül tűntek el vagyonok, amelyek miatt az értékpapírok nem tudnak átértékelődni és az ajtó felfedése az első ut és kezdet ahhoz, hogy a külföld bizalmát megteremtsék. A lap hihetetlennek tartja, hogy éppen a legfontosabb aktákat lophassák el és csak a lopás felfedése után 4—5 héttel kezdjék meg a vizsgálatot, amikor már a botrány elkerülhetetlen. „A denevér" harmadik felvonására, a börtönjelenetre emlékeztet az egész, ahol a jogházfelügyelö együtt mulat a foglyokkal. A mai reggeli bécsi lapok jelentése szerint ebben az ügyben szenzációs fordulat várható. A Montagszeitung az irja, hogy Pick, az Allgemeine Depozitenbank igazgatója, badeni villájában öngyilkosságot követett el. Pick ellen a Depositenbank hivatalnokai súlyos vádakat emeltek. A reggeli lapok közlik a Castiglioni cég nyilatkozatát. A nyilatkozat megállapítja, hogy Castiglioni jelenleg Grunderseeben van. Onnan Milanóba utazik, hogy azután ismét visszatérjen Bécsbe. A nyilatkozat szerint Castiglioni nem fogja kivonni magát a birói kihallgatás alól. A nyilatkozat a leghatározottabban visszautasítja azokat a híreszteléseket, amelyek bármilyen összefüggést iparkodnak megállapítani a Depositenbank ügyében szerepelt okmányok eltűnése és a Castiglioni cég között. Bécs, szeptember 29. A lapok jelentései szerint Neumann Gábor ellen, aki Castiglioni teljhatalmú megbízottja, továbbá Goldstein Pál, a Depositenbank legutolsó elnöke ellen letartóztató parancsot adtak ki. Mindketten külföldön tartózkodnak. Neumann, aki magyar, Budapesten van, Goldstein birodalmi német volt és Ausztriában optált. Az ő tartózkodási helye ismeretlen. Castiglioninak, aki Milanóban időzik, a vizsgálóbíró idézését nem tudták kézbesíteni. Castiglioni, Neumann és Goldstein lakásán tegnap házkutatást tartottak. Részvényeket és értékpapírokat nem találtak, csupán ékszereket, amelyeket lefoglaltak. Castiglioni már egy idő óta a milanói Banca Commerziala-val tárgyalt a bank talpraállitása érdekében. •MMMMMMMMMMMMAMMMMMMB Véres harcok Georgiában. Páris, szeptember 29. A georgiai követség értesülése szerint Svanethie tartományban véres harcok folynak a georgiai forradalmár osztagok és a szovjetcsapatok között. A szovjetcsapatok elfogták a felkelők feleségeit, gyermekeit és az első harcvonalba állították őket, hogy az ő fedezetük mögött ágyúzhassák a felkelők megerősített állását. Pera, szeptember 29. Az egész Kaukázus Rostowig és Astrachanig nyílt forradalomban áll a szovjetkormány ellen. Legújabb hírek szerint Kubanban a felkelők a doni kozákok segítségével elfoglalták Szavropolt. A forradalmi föderációk az egész Kaukázusban valamennyi ország területén általános mozgósítást rendeltek el. DOHNÁIIYI ERNŐ zongoraestje okt. 4 (mozi fél 9). I. Filharmonikus október S. Vezényel Ábrányi Emil. (Mozi délelőtt 11 órakor). Basilides Mária dalestje okt 18 (Tisza fél 9). Jegyek a Korzó és Belvárosi Moziknál kaphatók. Korzó Mozi Telefon 11-85 Am. M AZA 1TJ| VT M.d JL Telefon 11-85 Szeptember 30-án és október 1-én, kedden és szerdáán Különleges műsorok! Az a disznó Morin (Chambre separéé) Maupassant világhírű novellája 5 felvonásban ZORO és HURÍI Főszereplő: RIMSZKY Egyidejűleg ÉS 11 U.1Y IA. mint Dada Pazar vigjáték 5 felvonásban. Előadások kezdete: 5, 7, 9 órakor.