Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-23 / 217. szám

1924 szeptember 461. SZEOE D 435 A főügyész tiltakozik a fixösszegü világítási egységárak ellen. Inkább az alapszerződés egységárait emeljék fel aranyparitásra. Szeged, szeptember 22. (Saját tudó silónktól.) Részletesen beszámolt már a Szeged arról a betdványról, amelyet a szegedi gázgyár központi igazgatósága intézett a villany- és gázegységárak megállapítására hivatott döntőbizottsághoz, illetve választott bírósághoz. Ebből a beadványból kiderül, hogy a gázgyár már nem ragaszkodik az árklauzula alapján emelkedő egységárrendszerhez, hanem — tekintettel a szénárak és igy a termelési költségek jelentékeny csökkenésére, ami a tulmagas egységárak fokozatos lemorzsolódását vonna maga után az egységárképletek további fenntartása esetén, most már megelégszik fixöaszegekben megállapítandó egységárakkal is. Dr. Turóczy Mihály tiszti főügyész, aki másolatban észrevételezés végett megkapta a gázgyár beadványait, azok áttanulmányozása után elkészült válesziratával, amelyet a következőkben ismertethetünk: A főügyész a város hatóságának és fogyasztóközönségének képviseletében ellenzi azt, hogy a döntőbizottság szeptember 1-töl kczdődőleg bat hónapi időre fixösszegü egységárakat állapítson meg. Az ellen nem emel kifogást, hogy szeptemberre fix egységárakat állapítson meg a bizottság és ezeket alapegységárakként kezelje a további hónapok fogyasztásának értékelésénél, még pedig ugy, hogy a szénárak, a munkabérek és a korona belföldi árfolyamának változásaira reagáló képlet szerint azok automatikusan váltakozzanak. Ellenzi továbbá a főügyész a világítási kategóriák megszüntetését. Az ellen nincs kifogása, hogyha a döntőbizottság a közalkalmazottak eddigi kedvezményét megszünteti, de ahhoz ragaszkodik, hogy a nem magánlakások jellegével bitó helyiségek világítására magasabb egységárakat állapítsanak meg továbbra is. Felhívja a bizottság figyelmét arra, hogy a gázgyár és a város között fennálló alapszerződés világítási egységárai az akkori gazdasági viszonyokhoz mérten tulmagasak voltak, azért hasonló egységárak sehol az országban nem fordultak elő. A gázgyár által most kért fix egységárak még igy is jóval meghaladják az aranyparitást az aranykorona tőzsdei, tehát valóságos értékelése szerint. „Abban az esetben — fejezi be a főügyész válasziratát —, hogyha a megállapítandó egységárak nem lesznek lényegesen alacsonyabbak az alapszerződésbe foglalt egységáraknál, ugy ezen esetre az alapszerződés teljes egészének hatályba való helyezését kérem." Hasonló szellemben szerkesztette meg Turóczy Mihály a választott bírósághoz intézett válasziratát is, amely a gásgyár központi igazgatóságának gázügyi előterjesztőiére vonatkozik. Itt is kimutatja, hogy a gázgyár által kért fix egységárak jóval meghaladják az aranyparitást. A gázgyár a magánfogyasztásban 4400 korona köbméterenkinti egységár megállapítását kéri, ezzel szemben a szerződésbeli alapár aranyparitásban mindössze 3400 korona, tehát ezer koronával kevesebb lenne. МЙМИМММММММММ^^ A szolnoki tárgyaláson uj tanuk kihallgatását rendelték el. Zombory vizsgálóbírót is kihallgatják. Szolnok, szeptember 22. A csongtádi bombamerénylet mai tárgyalását a szokottnál később 9 óra 40 perckor nyitotta meg Fuchs Gyula elnök. Bejelentette, hogy a kihallgatásra beidézett 27 tanú közül négy nem jelent meg. Kérdést intéz az ügyészhez é? a védőkhöz, kívánják-e a meg nem jelent tanuk ujabb megidézését? Széchenyi védő azt az előterjesztést teszi, hogy mivel ezeknek a kihallgatása nem vinné előbbre a tárgyalás ügyét, mivel ezek a legtöbb kérdésre megtagadnák a választ, a tárgyalás menetének meggyorsítása végeit kihallgatásuk mellőzését kérik. Az ügyész kijelenti, hogyha a bíróság igy tartja jónak, ő ezt a maga t észéről nem ellenzi. Tanuk kihallgatását kéri az ügyész. Az ügyész bejelenti, hogy ma jutott tudomá- kai. Hallotta a robbanást és sára Dózsa Lajostól, hogy tegnap Csongrádon kijelentést Dózsa Jinos azt a kijelentést tette, hogy a merénylet éjjelén 11—12 óra között a kávéházban látta Bölönyit és Simkót. Simkó gyufát kért tőle, ő adott is neki és ekkor Simkó azt mondta, hogy most menjen tovább, ó tovább is ment és negyed óra múlva hallotta a bomba robbanását. Kéri Dózsának tanuként való beidézését és kihallgatását. Kéri továbbá László Ignácnak és feleségének kihal gatását is, akik a robbanás előtt a kávéházban látták Piroska Györgyöt. A védők ellenzik ezeknek a kihallgatását, mivel ugy sem mondhatnak érdemleges dolgot, hiszen a bíróságnak 9 hónap állott rendelkezésre a nyomozásra és a tanuk beidézésére. A bíróság később dönt ebben a kérdésben. Ezután a tanuk kihallgatása következett. Ekö tanú özv. Sági Rókusné, a vádlott édesanyja. Azt vallja, hogy a merénylet estéjén Sági János 10 órak or, Sági Rókus pedig 11-kor ment haza. Az elnök kérdésére kijelenti, hogy ő semmi gyanúsat nem vett észre fiain és sem. mit nem tud a dologról. Dr. Széchenyi védő: Ugy-e, Kovács rendőr járt a fiához? Tanú: Igen. Rókussal volt jóviszonyban. Dr. Széchenyi: Emlékszik-e arra, hogy Kovács arról panaszkodott, hogy egy tiszthelyettes át akarta öt helyeztetni azért, mert a bombaügyröl beszélt. Tanú: Igen, ezt mondotta. Dr. Széchenyi: Mondta-e Sági János, mikor Forgóné náluk volt, hogy ütni kell a zsidókat ? ] utána azt, hogy egy ember elszaladt a háza előtt Fél 11 tájban hallotta, amint Sági hazaérkezett. Elnök: Honan tudja ezt? Tanú : Behallatszott, amint Sági János beszólt a feleségének: Bözsike eressz be. Busa Mihályné csongrádi ssszony a következő tanú, aki édesanyja a nyomozásban résztvett Busa detek.ivnek. Az elnök kérdésére elmondja, hogy fia nem beszélt neki arról, hogy a vádlottakat elverték. Elnök : A vizsgálóbíró előtt Katonáné azt vallotta, hogy maga bes<élte neki, hogy a fia közlése szerint a vádlottakat kínozták. Tanú: Nem mondtam semmit Katonánénak. Ulain védő: A fia nem mondta magának, hogy vigyázzon, nehogy elmondjon erről valamit ? Tanú: Nem, nem mondtam 1 A tanú megesketéséröl a bíróság később dönt. A következő tanú özv. Katona Mihályné. Elnök: A vizsgálóbíró előtt azt mondta, hogy a vádlottakat a detektívek bántalmazták, Busáné közlése szerint. Tanú: Erre nem merek megesküdni. Elnök: Mondta-e ezt, vagy csak azt vallotta, amit most vall? A tanú ingidozik, mire az elnök figyelmezteti, hogyha bamissn esküszik, megbüntetik. Tehát az igazat mondja meg. Maga állítólag azt mondta, hogy a vádlottak akkor kezdtek vallani, amikor megverték őket. Tanú: Ezt Busáné mondta. Elnök: Szemébe meri mondani ? Jöjjön csak Tanú: Forgóné mondta a fiamnak, hogy \ előre Busáné. verd agyon a zsidóhat. A fiam azonban nem | Busáné (előre jön): Én nem mondtam, mondta ezt. I Tanú: De igenis mondta! A védők kérik a tanú megesketését. Az ügyész i Az ügyész ellenzi, a védő kéri a tanú meg•llenzi. A bíróság később határoz. I esketésé'. A bíróság később dönt. Russay főorvos nem tud a bántalmazásokról. Dr. Russay Andor csongrádi főorvos a követValloméa Sági ellen. A következő tanú, Szabó István elmondja, hogy a Csemegi-utcában szemben laktak Ságiék-» kező taru. A bántalmazásokról közvetlen tudomása nincs. Sági volt nálam közvetlen kiszabadulása után, akkor rosszul, összetörten nézett ki. Elnök: Nem panaszkodott?. Tanú: De igen, belekezdett a panaszkodásba, de leintettem, mert két másik beteg is volt jelen. Kezdett panaszkodni a detektívek bántalmazásáról. Az ügyész azt kérdezi tanutói, hogy б kötözte be Piroska János kezét, a több karcolásból eredő sebet ? Tanú: Igen. F Ügyész: Volt annyi vér, hogy megfestette a lavórban a vizet? Tana: Erre egypár csepp vér is elég. Az elnöknek azon kérdésére, hogy látott vért a padlón, vagy a falon, azt mondja, hogy nem figyelt rá, mert nagyon sietett. l Dr. Széchenyi védő: Felmutat egyreceptet,amelyet a tanú akkor irt, mikor Ságit megvizsgálta. Tanú megnézi a receptet és kijelenti, hogy vérszegénység elleni szert irt fel. Dr. Széchenyi védő: Ezt a szert idegcsillapitónak nem használják? Tanú közbevág: Sági nem néz ki vérszegénynek. Sági János vádlott a tanúhoz: Emlékszik-e rá, hogy mikor levették az inget, tanú ur végighúzta kezét a gyomromon és csak annyit mondott, megvan és már felirta a receptet. Tanú: Az ujjnak végighuzásával az idegesség jelenlétét kerestem. Elnök: Igaz, amit Sági mond ? Tanú: Valószínűleg. Megesketését az ügyész és a védő kérik. A bíróság később dönt. fl Hudy Jolán a következő tanú: Látta a vádlottakat a vasúton. Látta, hogy Bölönyi nyakán ütés volt és ingének gallérja véres volt. Elnök: Mit gondol, mitől lehetett az, hallott arról, hogy megverték őket? Tanú: Mindenki azt beszélte és igy gondoltam, hogy attól van. A tanú megesketését az ügyész és a védő kéri, a biróság később dönt. Mészáros Imre nyűg. csongrádi tanító a következő tanu. Az elnök kérdésére elmondja, hogy Csongrádon abban az időben mindenki beszélte, hogy kínozták a vádlottakat és hogy jajgatásuk kihallatszott az utcára. Ó nem hallotta a jajgatást. Dr. Széchenyi védő azt kérdezi, emlékszik-e arra a tanu, hogy elmentek Csemegy főszolgabíróhoz, aki a vádlott Fülöpnek rokona és azt mondták, hogy csináljanak már valamit, mert a fiút nagyon bántalmazzák. Tanu: Én csak azt mondtam, hogy beszélik ezt. A tanu megesketését a biróság elrendeli. A vére* lavór. Palásti János mészáros a következő tanu. Az elnök kérdésére elmondja, hogy azon a napon, amikor a vádlottakat Szegedre szállították, ő takarított abban a szobában, ahol a vallatás volt. A lavórban véres vizet vitt ki és egy bikacseket talált a szobában, amelyet az egyik járásbirósági szolgának adott át. A lavórban alvadt vérdarabokat látott. Elnök: Nemcsak megfestette a vér a vizet? Nagy véres csomékat is látott? Tanu: Véres volt a víz és vércsomók úszkáltak benne. Elnök: Ez Boér járásbiró ur szobájában volt? Гол«: Igen. Elnök: Járt ott akkor a járásbiró? Tanu: Nem láttam. Ezután elmondja, hogy Turi László fogolytársa is látta a lavór véres tartalmát. A padlón és a falon a vérnyomokat nem figye'te, jajgatást nem hallott, mert a kérdéses szobának dupla párnázott ajtaja van. Az elnök kérdésére Rusay orvos kijelenti, hogy azon a napon ő kötötte be Piroska János sérülését. Palásti János tanu elmondja, hogy orgazdaság miatt volt elitélve. Az ügyész és a védők kérik a tanu megesketését, a biróság később határoz. A következő tanu Rubort üyula városi adóhivatalnok. Jelenvolt a kávéházban abban a társaságban, amelyben Piroska János is résztvett, semmi gyanúsat nem vett észre és kijelenti, hogy Piroska Györgyöt netn látta, bárha a kávéházban lett volna, okvetlenül ahhoz a társasághoz csatlakozott volna. Elnök: Látta Barnáékat, amikor a kávéházból távoztak ?. Tanu: Igen. Barna odarohant hozzánk s azt mondotta, Gyuszi mit csináltatok, gyilkosok vagytok, ez a jogrend Magyarországon? Elnök: Barnáék szerint ekkor lett volna ott Piroska György is. Tanu: Határozottan kijelenti, hogy nem volt ott. A Gyuszi nevet először azt hitte, hogy őrá vonatkoztatja, rágalmazás miatt fel is akarta jelenteni, de később ettől elállt. A tanút vallomására megesketik. Hajdú János csongrád' földműves a következő tanu: Szegeden volt letartóztatásban, amikor a vádlottakat odahozták, sérülést nem látott egyiken sem, sétaközben látta, hogy Bölönyi nem áll a sorban. Szabó Mihály tanu : A merénylet estéjén 11 óra felé útban volt a kávéház felé, azonban meggondolta a dolgot és hazament. Útközben találkozott Bölönyi vei és Simkóval, mind a ketten be voltak rúgva és ő nem szólt hozzájuk. Találkozás 12 óra 35, vagy 40 perckor volt. Zombory vizsgálóbírót ¡« kihallgatják. Az elnök ezután 5 perc szünetet rendel el, ^rai után kihirdeti a bíróság doni ^ét arra vonatkozuan, hogy Bogár, Szabó, Dózsa Lajos J/mos, László