Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-19 / 214. szám

fiytg mmmm én 2000 kargiii 1*«»ttNMf *J MMM» Isti MUl PtfOM-aKa L (M­|«<Mlsk*U*ml tunben.) Tilt­m IHU^IKH' nőm­iá IMIS MvMaléml nladM ION NIO ári 3000 ta­rn msiteMtl Arak I Egj Malii Mybaa 40000, •HM ta ckttkta 4500) tat. «rűetésl ink i reihutbon i am. 400, egy hasábon 800 máitél hasábon 1200. SiOref közt 25 százalékkal drágább Apróhirdetés 10 szöig 0001 kor. SzOTegkOztl közlemé­nyek soronként 6000 korona Családi értesítés 45000 kot V. évfolyam. Szeged, 1924 szeptember 19, PENTEK. 214-ik szám. Piroskáék. Ugy látszik, bogy a csongrádi bombame­rényletet a valóságban el sem követték. Az csak fekete és vérvörös káprázat, a belső ellen­ség szándékos álma. Nem is nagyon misztikus elképzelés, mert kirí belőle a nyilvánvaló go­nosz célzatosság tevőleges hazafiságban a még soha földi nem mull tevőleges fajvédők ellen. Nem történt meg a bombamerénylet. Akiket a gazsággal vádolni egyedül lehet, azok nem is igen tudnak róla. Ciak legföljebb valamicskét a részegségük mámorába belecsendalt hang­zavarból. Mert ők a tett helyén ott se voltak s ba ott is voltak — Baccbusnál voltak. Ez pedig a legtehetségesebben fölmentő két alibi. Hogy olykor mégis beismeréssel vallotak? Ez réstben a vallatóik akarva akart tévedése, rész­ben a kínvallatások következése, amelyekkel őket, az ártatlanokat irgalmatlanul meggyötörték. De ha a csongrádi merénylet esetleg mégis megörtént s ha ott három ember nem kakaó­bombától he lt meg, akkor a merényletet min­den valószínűség szerint a „faj" követte el, nem önmaga, hanem a — fajvédők ellen, aki­ket — mint már annyiszor — ujibb „jogrend I" kiállásaival akart arcátlanul kompromittálni. Igaz fajvédőnek különben ez az egész csongrádi merényletesdi, csekélyszámu halotiaival és se­besültjeivel nem fontcs. Sokkal fontosabb az, hogy a vádlottak a rendőrségtől s a csendőr­ségtől szenvedett kinzatásukról beszélnek, a középkorból mába átszármaztatott borzalmakról: éheztetésről, agyba-főbe veretesről, fagyasztás­ról. Mert igy csikartak ki telük — vailjak egy­hangúan — a később visszavont, valóilan val­lomásaikat. Mert csak a gummibot ssjgató suj­tásai, az éhezés kinja sugallta nekik, ártatla­noknak, elkövetetlen bűnök valótlan beisme­rését. Hitározottan destruktiv vallomások ezek olyan kiválóan tiszteletreméltó konstruktivoktól, ami­lyenek a vádlott Piroska-testvérek, a fajvéde­lem, az Ébredő Magyarok díszei. Nagymérték­ben destruktiv és tekintéiyromboló vallomások. A legkezdetlegesebb lemásolásai olyan vallo­másoknak, amilyeneket destruktív-vádlottak szám­talanszor tettek, vagy csak akarok tenni. Azok csendőri, pláne vizsgálóbírói tortúrát minden készséges biszékenységQnk mellett sem tudjuk elhinni. Ma már, 1924-ben egészen nyugodtan ott tarthatnunk, hogy a teljesen törvényszerű eljárás, minden tagsdás, minden mesterkedés ellenere bizonyosabban kideríti az igazságot a gummibotnál, az éheztetnél, fagyasztásnál és a kínzókamrák minden fantasztikus n gyötrelmes eszközénél. Mi a törvényszerű eljárás egyedüli helyességében és általa az Igazság kiderítésé­ben hiszünk most is a Piroska testvérek és társaik mélységesen közérdekű bűnpörében. konferencia Genf, szeptember 18. Eddig a következő eredményt érték el: 1. A döntőbíráskodás ügyében a támadó állam meghatározása és a döntőbírósági eljárás meg­szervezése. Támadó azon állam, amely peres ügyét nem hajlandó a döntőbírói eljárás alá bocsátani, vagy nem fogadja el az illetékes szervek ítéletet, valamint azt a határidőt, ame­lyet elébe szabnak. A döntőbíráskodás kötelező ugy a különböző politikai természe ü, mint a jogi termeszetü ellentétekre. Az egyezmény szem­pontjából semmiféle heboru nem törvényes. 2. A szankciók ügyében a Beres-tervezet alupján szerkesztett szöveget még nem határoz­ták meg véglegesen. Mihelyt a támadó államot meghatározták, a jegyzőkönyvet aláíró államok kötelesek megsegíteni a fenyegetett országot. A támadó állomot elmarasztalják a háborús és a támadásból származó köthégekben. 3 A fegyerkezés korlátozása ügyében a döntő­biráskodási eljárásra vonatkozó záradékot alá­író hatalmak kötelezik magukat, hogy részt vesznek a fegyverkezés korlátozására összehívott nemzetközi konferencián. Ha a konferencia nem vezet eredményre, a szerződő felek visszanyerik szabadságul at. .Apponyl javaslata. Genf, szeptember 18. A Neuzetek Siöve'sé­eddigi eredményei. gének második főbizottságában, amely a mű­szaki szervezetek munkálataival foglalkozott, Apponyi Albert gróf a következő javaslatot tette: — A Nemzetek Szövetségének második fő­bizottsága azt az óhaját fejezi ki, hogy a szel­lemi együttműködés bizottsága a tanács véd­nöksége alatt forduljon ugyanolyan felhívással az egyetemekhez, a&adémiákhos és tudományos társaságokhoz Magyarország srellemi munkásai érdekében, mint aminő felhívást 1922. novem­berében Ausztria szellemi munkásai javára ki­bocsátott. A második főbizottság kéri a taná­csot, hogy szíveskedjék ebben az ügyben ugyanúgy eljárni, mint annak idején Ausztria érdek íben eljárt. A javaslatot a bizottság tagjai szívesen fo­gadták. A németek belépése a Nemze ek 8zővetaég6be. Berlin, szeptember 18. A Daily Telegroph berlini tudósítója szerint közvetlen a szeptem­ber 23-án tartandó minisztertanács után közzé­teszik a Nemzetek Szövetségébe való felvételre irányuló német javaslatot. Nére'ország a Nem­zetek Szövetségébe való be'épését két feltétel­hez köti: Politikai egyenjogúság és állandó hely a Nemzetek Szövetsége tanácsában. Budapest, szeptember 18. Ma volt a főispá­nok, alispánok és polgármesterek értekezlete a h. miniszterelnöknél, dr. Vass Józsefnél, aki bejelentette, hegy közmurkákra 10 milliárd hitelt, rövidlejáratú kölcsönt ad az állam a nak persze nem lehetett hinni, nem is szaba--* vidéki törvényhatóságoknak. A munksnélküli­dott hinal, még ha igazat mondtak volna is. Ség enyhítésére szolgál ez a kölcsön, ami kez­De egy Piroska György, egy Piroska János — deményezésnek kétségtelenül valami. az más I ŐK, mint bíró előtt hangsúlyozták, szívvel-lélekkel egyek a favédelemmel, az Ébredő Magyarok Egyesületével. Piroskáéknak hinni kell 1 Holott, amikor destruktív vádlottak beszéltek, vagy akartak beszélni régebbi szá­zadok rájuk alkalmazott vallatási módszerétől, akkor a fajvédelem egész hosszú és széles karzatáról harsogott a gúnyos kacaj, a föl­háborodó, kemény meghaxudtolás. De Piros­káéknak hinni kell, mert ők nagyszerű fajvédő magyarok. El kell a szavukra hinnie minden fajvédő magyarnak, hogy bűnügyi vizsgálatok­nál törvényen kivül, de hivatalból, verhetnek, éheztethetnek, kinozhatnak. Bizony pedig ez — épen, mert a hivők hinni tartoznak nekik — sűrített tekinlélyrombolás. Mi azonban még Pircskáéknak sem akarjuk elhinni — nem tagadjuk, nagyon erős, vagy talán nagyon gyönge hiszékenységönk ellenére sem —, hogy rendőri és csendőri vallatások­nál fölelevenítették volna elmúlt idők tekintély­növelő intézményét, a kínvallatást. Nagyon jól tudjuk ugyan, hogy a kurzusos fejvédelem sok mindenben csodálatos érzékkel tudja jelenbe varázsolni a középkort s hogy a kínvallatás fölelevenitése szintén érdemei közé tartozik. De szeretnénk hinni, hogy törvényes hatótágaink egyike sem olyan túlzó tisztelője már a hagyomá­nyokntk, hogy pusztán azért, mert nagymultu Iradició, a bűnügyi vizsgálatnak újból a kín­vallatást tenné föeszkozévé. Azt meg, hogy éppen Piroskáék szenvedtek volna rendőri, Tízmilliárd közmunkákra — jóakarat a hadirokkantaknak. Főispánok, alispánok és polgármesterek Vass miniszternél. létesítéséről van szó, hanem arról, hogy ott, ahol a felmerült gazdasági bajok következtében a nép soraiban kenyérinség mutatkozik, az ínség előtt álló családok számára n unkaalkal­mat létesítsenek és kenyerüket biztosítsák. A miniszterelnökhelyettes felkérte a megjelenteket, közölje mindenki a saját hatáskörében okvetle­nül szükséges közmunkákat és jelezze ait, hogy mennyit képes saját erejéből ellátni és mennyi támogatást kér a kormánytó'. A kormány a törvényhatóságok ilyen akciójának támogatására hajlandó odahatni, hogy megfelelő pénzinté­zetek, elsősorban a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ, igen kedvezményes, rövid lejáratú kölcsönt nyújtsanak a törvény­hatóságok számára. A kölcsön csak rövid le­járatú lehet, legfeljebb egy éven belül lenne törlesztendő. Ezután a törvényhatóságok vezetői nyilatkoz­tak egyénenkint. A htlyzet ismertetése kapcsán megjelölték azokat a szükségleteket, amelyek saját területükön a közmunkaakció szempont­jából mutatkoznak. Vass József helyettes miniszterelnök közölte, hogy erre a cétr* a kormány eiőlegképen 10 milliárd korona hitelt folyásit. Az összeg ren­deikeiésre áll, a többire nézve pedig írásban is felterjesztendő jelentés kapcsán a döntés a legrövidebb időn belül megtörténik. Az értekez­let eredményeképen a minisiter bizonyos meg­nyugvással állapítja meg, hogy az inségmunkák és a munkanélküliség szempontjából az orszá­gos helyzet nem mindenütt aggssztó. Felhívja a megjelenteket arra, hogy szóbeli igényeiket Írásban is terjesszék elő. Nyomatékosan utalt arra, hogy lehetőleg rövid lejáratú hitelt vegyenek igénybe. Kijelentette, hogy a maga részéről addig if, amig a javaslatok be nem érkeznek, megindítja a tárgyalásokat a szakminiszterekkel avégből, hogy mikor és mily mértékben lehet Az érdeklődéssel várt értekezleten szóbake­' rült a hadirokkantak ügye. De éppen csakhogy j szóbakerült. A miniszterelnök helyettese jó­. akarattal figyelmébe ajánlotta a hadirokkanta­• kat és árvákat a vidéki törvényhatóságok leg­főbb tisztviselőinek. Ez igazán nesze semmi, fogd meg jól. Eddig a vidék ajánlotta a kor­mány figyelmébe a hadirokkantakat. Most for­dítva történ*. A kormány a jóakaratot vissza­ajánlotta. Ebből persze a hadirokkantak megint j nem kapnak semmit. Pedig a jóakarattól eddig [ is éhenhathattak. A felhivatalos MTI a tanácskozásról ezeket ! jelenti: ] Az ország nehéz gazdasági helyzete a rossz } termés folytán mutatkozó veszedelmes munka­nélküliség megelőzésére, különösen közérdekű j munkák elrendelésére, a kormány nagyszabású j akciót készíteti elő. Voss József helyettes mi­niszterelnök ma délelőtt 11 órakor értekezletet hívott össze abból a célból, hogy a közérdekű munkák szüks*géről tájékozódást szerezzen. Az értekezleten az ország összes főispánjai, alis­pánjai és a törvényhatósági jogú városok pol­gármesterei vettek részt. Az elnöklő miniszter­elnökhelyettesen kivül részt vettek még Ra­kovszky Iván belügyminiszter és az érdekelt tárcák képvisele ében Szabóky Alajos pénzügyi és Petrlcsevics Horváth báró népjóléti, továbbá Buday Béla kereskedelmi államtitkár. Vass Józsel helyettes miniszterelnök hang­súlyozta, hogy nem nagyszabású közmunka

Next

/
Oldalképek
Tartalom