Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-27 / 195. szám

3ZBQB0 1924 augusztus 22. és kultúra épületének szilárd pillérei voltak. — A szolidaritás hiánya kezdetben csak a legyőzött országokban éreztette hatását, lassankint azonban a győző államokban is érezhetővé vált. Ennek részben az az oka, hogy az államok a háború befejezése után is ragaszkodtak a merev elzárkózás gazdasági szempontból érthetetlen és meg nem okolt politikájához. A nemzetközi forgalmat a szó igazi értelmében megfojtották. A leromlást teljessé tette a békekonferenciának az a tévedése, vagy vétke, hogy az évszázadok folyamán kialakult hatalmas gazdasági egységeket darabokra tépte. A gazdasági élet a politikai érdekek kényszere alá került, a kinálat és a kereslet törvényét hatalmi 5 eszközökkel meddőségre kárhoztatták s a termelés fokozása helyett, atni egyedül tehette volna jóvá a hosszú háború természetszerű következményeit, a kormányok tétlenül nézték a termelés csökkenését. A legnagyobb baj az, hogy a közép- és keleteurópai államokat nem fűzték ismét gazdasági és vámegységbe, aminek az oka nem az országhatárok eltolódásában rejlik. Az egyes államok szuverénitása épségben maradt volna s ha itt-ott gazdasági nehézségek támadtak volna, ezek számba sem jöhetnének az elzárkózás által okozott végze- ! tes károkkal szemben. Megjegyzendő, hogy ez a j gondolat Magyarországon is erős ellenkezésre talál, } mert a gazdasági egység visszaállítása az utód- | államokkal megbénítaná a magyar ipar fejlődését. J A különérdekeket azonban alá kell rendelni az összesség érdekének s kétségtelen, hogy végeredményben az érdekek valamennyi állam javára kiegyenlítődnek. — Ma már ezt az eszmét aligha lehet valóra váltani, de egyet még mindig el lehetne érni, még pedig a különböző pénznemek árfolyamának arányba hozását. Ha a valutáris egységnek tévesen tulajdonítanak is túlzott jelentőséget, kétségtelen, hogy megkönnyíti a nemzetközi forgalmat s | közelebb hozza az érdekelt népeket. A Nemzetek Szövetségére hárul ennek a kérdésnek tanulmányozása és gyakorlati megoldása. Szterényi ezután statisztikai adatokkal feltárta azt a pénzügyi és gazdasági katasztrófát, amelyet a békeszerződések pénzügyi és gazdasági rendel- j kezése, továbbá a jóvátételi kötelezettség • idézett ' elő. Ezután ismertette és megmagyarázta annak a határozati javaslatnak tartalmát, amelynek kidől- I gozásával a pénzügyi és gazdasági bizottság bízta meg. A határozati javaslat a következőképen szól: „A XXII. interparlamentáris konferencia a népek gazdasági és szellemi szolidaritását a jelenkor nemzetközi életének alapelvéül tekinti s épen ezért szükségesnek taríja, hogy az eddigi akadályok eltávolításával a nemzetkőzi gazdasági forgalmat általánosan előmozdítsák. Különösen sürgősnek és szükségesnek látja, hogy: a) az egyes államok a rendes kereskedelmi és forgalmi szerződéseket az egyenlő elbánás elve alapján megkössék és ezzel egyidejűen a még fennálló forgalmi korlátozásokat megszüntessék; b) a jelenleg dívó vámeljárást alapos revízió alá vegyék olyan irányban, hogy egyrészt a tranzitforgalom és tranzitóraktárak felállítása akadály nélkül biztosítva legyen, a forgalmat gátló elévült vámelőírásokat leegyszerűsítsék, másrészt a nemesítő eljárást az eddig szükséges azonosság-kimutatás kiküszöbölésével, mint a termelés előmozdítóját bevezessék és alkalmazzák; c) aj vasúti és hajóforgalomban egységes árfolyammal tegyék lehetővé a direkt tarifa kiszabását; amíg ez lehetetlen, egységesen osztályozzák az árukat s ezt az egységes osztályozást az egyes országok közlekedési vállalatai között legalább a fontosabb áruviszonylatokban keresztülvigyék s az egész közlekedésügyet nemzetközi szerződések révén egységes jogalapra fektessék; d) az utlevélkényszert, mint a személyforgalmat megakadályozó rendőri intézkedést, teljesen megszüntessék, vagy legalább is a láttamozás kényszerét eltöröljék. Amikor a XXII. interparlamentáris konferencia felkéri nemzeti csoportjait, hogy a normális gazdasági állapotok hamaros visszaállítása érdekében ilyen irányban érvényesítsék befolyásukat a parlamentben és kormányuknál, egyidejűen felszólítja a csoportokat, hassanak oda, hogy azokat a határozatokat és javaslatokat, amelyeket a Nemzetek Szövetség által kezdeményezett^ nemzetközi konferenciák a vátnkezelés, továbbá a forgalom és az utlevélügy rendezésének kérdésében hozott, az Illető országok sürgősen elfogadják és megvalósítsák. Qrdtz Gusztáv a külpolitika parlamentáris ellenőrzóeóról. A külpolitika parlamentáris ellenőrzésének kérdésénél az erre vonatkozó magyar alkotmányos rendelkezéseket dr. Oratz Gusztáv a következőkben ismertette: — A régi magyar közjog értelmében a hadüzenés és békekötés joga a királyt illette. Egyes régi magyar törvények megállapítják, hogy a király ezt a jogot a magyar nemzettel egyetértésben köteles gyakorolni. — Az 1920: I. t-c, amely a most érvényes alkotmányos rendelkezéseket tartalmazza, a tételt a következőképen állítja be: „A hadüzenéshez,vagy a hadseregnek az ország határán kívüli alkalmazásához és a békekötéshez a nemzet előzetes hozzájárulása szükséges." — A kormánynak joga — de nem kötelessége — a nemzetgyűlés elé terjeszteni a külpolitikára vonatkozó okmányokat (ez a közlés idáig Fehérkönyv formájában történt). A kormány azonban ezzel az előjogával csupán korlátolt mértékben élt. Gyakran megtörténik, hogy a kormány külpolitikáját vita tárgyává teszik, különösen, amikor a vita a kormány általános magatartására vonatkozik, igy például a költségvetés, vagy az índemnitás tárgyalásánál, stb. A külpolitikai kérdéseket interpellációk alakjában viszik a Ház elé. A magyar nemzetgyűlés házszabályai szerint minden interpellációra 30 napon belül válaszolni kell. Ha a miniszter válaszát nem veszik figyelembe, akkor az interpellációt a nemzetgyűlés napirendjére tűzik j s a nemzetgyűlés valamennyi tagjának jogában áll • az illető kérdésben felszólalni. A német kormány aláirja a londoni jegyzőkönyveket. Berlin, augusztus 26. A birodalmi gyűlés tegnapi vitája során Marx birodalmi kancellár ismételten szói kért, hogy visszautasítsa a nemzeti pártnak a kormány és a birodalmi elnök ellen intézett támadásait. A kancellár beszédének legfontosabb mozzanata annak a ténynek bejelentése volt, hogy a kormány megbízást adott Stahmel londoni német követnek a londoni jegyzökönyvek aldirdsdra. A kancellár kijelentette, hogy az aláírás augusztus 30-dn megtörténik, függetlenül attól, hagy a birodalmi gyűlés elfogadja-e a Dawes-tervezetben előirt törvényeket. A birodalmi gyűlés vitája jóval tovább tartolt éjfélnél. A pártvezérek tanácsa kétórás megbeszélés után elhatározta, hogy a kormányjavaslatoknak első olvasását feltétlenül befejezik. A második olvasásra kedden és szerdán kerül sor, még pedig ugy, hogy valamennyi párt másfél óra beszédidőt kap. A harmadik olvasás csütörtökön lesz. Berlin, tuguszlus 26. A politikai élet középpontjában a német nemzeti párt magatartása áll. Hergt képviselőnek, a párt vezérének tegnap elhangzott beszédével kapcsolatban a lapok olyan közleményeket hoznak, amelyek azt bizonyítják, hogy a helyzet még mindig nem tisztázódott. A Berliner Tageblatt azt írja, hogy a német nemzeti párt el állott követeléseitől s nem kívánja a kormány átalakítását. A jelek kétségkívül arra vallanak, hogy a párt megoldási módot keres, mert jól tudja, hogy a szakériói tervezetben előirt törvényjavaslatok visszautasítása a birodalmi gyűlés feloszlatását vonja maga után, már pedig ez a lépés végzetes lehet a nemzeti pártra s legjobb esetben is megrendítené helyzetét. A párt sajtója maga is leszögezi, hogy Hergt beszéde ellenére is tárgyalások folynak a* ellentétek áthidalására. Páris, augusztus 26 A parlament ülésszakát holnap este berekesztik. Herriot minisz erelnök holnap Lausanneba ubzik, ahonnan jövő kedden a népszövetségi ülés munkálataiban való részvétel céljából Genfbe megy. Berlin, augusztus 26. A német nagyiparosok kijelentették, hogy kilépnek a nemzeti pártból, ha a párt nem ratifikálja a londoni egyezményeket. A vádlott Eskütt Lajos vádjai Nagyatádi ellen. Budapest, augusztus 26. A büntetőtörvényszék Töreky Géza kúriai biró elnöklésével ma tárgyalta Eskütt Lajos zsarolási és rágalmazási bünpörét. Eskütt ugyanis Bethlen István gróf miniszterelnököt, valamint nagyatádi Szabó István földmivelésügyi minisztert loo.ooo, illetve 5o.ooo, végül már csak 2o.ooo dollár erejéig akarta megzsarolni azon az alapon, hogy ha nem adják meg neki a kért összeget, akkor majd a főtárgyalásra kerülő kiviteli botrány pőrében olyan súlyos tanúvallomást fog tenni a két miniszter ellen, hogy abba a kormány huszonnégy órán belül belébukik. Ezzel egyidőben ugy a kormányelnököt, mint a földmivelésügyi minisztert, valamint Kdllay és Bud minisztereket azzal vádolta meg, hogy 14 milliárd koronát kerestek a svájci állami buzaszállitáson. Polányi Aladár főügyészhelyettesról pedig azt híresztelte, hogy a kiviteli panama bűnügyérek zsidó terheltjeit: Szúnyog Mihályt és Kovács Gyulát szabadon engedte, sőt Kovács Gyulának még a tendőrségen tett terhelő vallomását is eltüntette az iratok közül Vásárhelyi Béla vizsgálóbírót pedig azzal támadta meg, hogy az ő ügyében egy vadászfegyverrel vesztegették meg. Mind emiatt az ügyészség hatrendbeli, felhatalmazásra üldözendő rágalmazás és kétrendbeli zsarolás vétsége cimén inditott eljárást Eskütt ellen, majd ugyanezen az alapon hozott vádhatározatot a vádtanács is. Ezt a bünpört kezdték el kedden tárgyalni a büntetőtőrvényszéken. Kihallgatják a vádlottat. Eskütt Lajos föláll és az elnök elé lép. Előbb megállapítják személyazonosságát. Ennek során az elnök megkérdezi tőle, hogy mi a foglalkozása. Eskütt Lajos: Én igazán nem tudom, mert egyszer azt mondják, hogy köztisztviselő vagyok, máskor nem vagyok. Azt tudom, hogy nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter titkára voltam, azt megelőzően Máv. irodatiszt. Ezután kezdték meg Eskütt Lajos kihallgatását. Nem érzi magát bűnösnek. Ö mint a párt titkára került nagyatádi Szabó mellé, nem volt közhivatalnok, miniszteri tisztviselő. Hogy ugy mondja, ő csak a belolyó panama-jövedelmekből kapta a fizetését. A vizsgálat során meg akarta nagyatádi Szabó öt menteni. Olyan orvosi bizonyítványt állítottak ki, amelynek kiállítója sohasem vizsgálta őt meg. Ez a bizonyítvány a legdrágább volt az egész világon, mai értékben 80,000.000 koronát kapott ezért dr. Riedl tiszti orvos. Zeöke Antal nemzetgyűlési képviselő is biztatta, hogy különböző nyugtákkal igazolni fogja ót, ha a panana-pénzeket letagadja. Elmondja ezután, hogy nagyatádi Szabó tudatosan adott hamis bizonyítványt a törvényszéknek működéséről. Bizonyítani tudja, hogy minden kiviteli engedélyt a miniszter irt alá. Tízszer annyi panamát követett el, mint amennyivel vádolják. Tényleg panamázott, de a legnagyobbrészt Zeöke vágta zsebre a pénzeket. A lószáilitásokról beszél. A panamákról mindig tudott a miniszter is. A panamák kipattanása után Zákány Gyula képviselé addig szaladgált, amig amerikai útlevelet kapott. Ulain képviselőségéről beszél, aki Nagyatádi második kerületét kapta. — Nincs annyi pénz, amennyiért a lezajlott panamákat vállaljam, mondta Eskütt. Ergem is ki akartak ) küldeni Amerikába, mint ahogy kiszökött Zákány. Ö csak bűnsegéd volt, folytatja tovább, ő csak azt tette, amit a miniszter parancsolt. Az elnök itt megj kérdezi, hogy tudja-e, mivel van vádolva. Eskütt ekkor - megjegyzi: — Hogyne I Zsarolással I En panamáztam az én miniszteremmel. Nagyatádi földmivelésügyi miniszterrel. En neki pénzt adtam át. Ezután arról beszél, hogy öt erkölcsileg akarták rehabilitálni. Azt akarták állítani, hogy hazafias célokra szedett össze pénzeket. Egy zsűrinek kellett volna ezt megállapítani. Az egyik zsivány akart erkölcsi bizonyítványt adni a másik zsiványnak. Ezután elmondja, hogy ő nem zsarolt, beismeri, hogy bűntársa Nagyatádinak, de a főszerepet nem vállalja. A svájci buzaszállitás kérdésénél kijelenti, hogy tizenkétmilliónál többet loptak, ő, Nagyatádi, Zeöke és még többen. Kéri, hogy az aktákat hozassák ide, ne pedig Zeökét hallgassák ki, aki napjában háromszor is jött hozzá könyörögni, hogy ne valljon ellene. — Én ültem Nagyatádi helyett. Nagyatádi EörySzabót küldte hozzám, hogy ne okoskodjak és százmilliót kapok. Nem fogadtam azt el. Én nem magamnak panamáztam hanem a pártkasszának. Amikor a vádiratot megkapta, Nagyatádi jobban megijedt, mint ő. Mikor már a börtönben ült, ujabb kísérletet tettek, hogy a százmillióért vonja vissza terhelő vallomásait. Kijelentette akkor ö, hogy csak írásban fogadja el az ajanlatot. Nem ő zsarolt, hanem őt zsarolták Nagyatádíék Boronkay ügyész ezután beszámithatatlannak mondja Esküttet. Érre a kijelentésre, amikor az ügyész Eskütt elmeállapotának megvizsgálását kérte, hangos derültség támadt a hallgatóság soraiban. Dr. Weisz Ödön védő: Eskütt zseniálisan védekezett. Ez az állítólagos őrült olyan okosan beszélt, hogy a közvélemény is szívesen látná, ha bolond volna, nehogy pirulnia kelljen. A szakértők meghallgatása után a biróság elrendelte Eskütt Lajos elmebeli állapotának megvizsgálását. Nagyatádi Szabó miniszter nyilatkozata. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter a keddi tárgyaláson történtekre vonatkozólag a következő nyilatkozatot adta : — Eskütt a vádlottak padjáról felelőtlenül szórta ellenem gyűlölettel és tervszerűen rendezett elvetemült vádjait. En most nem akarok cáfolatokat felhozni. Felemelt fővel követelem, hogy ez az ügy tisztáztassék. Hosszú idők óta megakadályoztam, hogy Eskütt mások bemocskolása és fenyegető magatartása révén érintkezésbe jusson velem. Az volt a meggyőződésem, hogy ezen ügyben az igazságszolgáltatásnak kell teljes világosságot deríteni és leszámolni azzal, aki bűnös. — Eskütt bizonyosan kívülről jövö irányításra változtatott eddigi taktikáján és kizárólag ellenem szórta hazugságait A nyilvánosság elé kívánkozik, hogy hitelt érdemlő annkkal fogom igazolni minden egyes állítása valótlanságát és azon bizonyítékokat, amelyek kétséget kizárólag igazolják a vádak hazug voltát. Azzal a ténnyel az ügyet nem tartom elintézettnek, hogy Esküttet bolondnak nyilvánítják és követelem, hogy a biróság tisztázza a kérdéseket, hogy én megkapjam a tökéletes elégtételt, a bűnös pedig vegye el könyörtelen büntetését A biróság elé akarok állni, nem mint miniszter, hanem mint magánember. A politika mezején épp ugy nem engedem magam meghazudtolni, mint az egyéni becsületemben. Éppen elég volt a meghurcoltatásból és a hátam mögötti alattomos vádakból Nem riadok vissza becsületem védelmében senkitöt és semmitől.