Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-27 / 195. szám

1924 augusztus 30. SZBOBD 3 Föpster még mindig tagadja, hogy Erzberger gyilkosával azonos. Budapest, augusztus 26. Bulics Jenő vizsgáló- i biró újból szembesítette a Gömbös-féle tétényi 1 birtok volt rejtelmes vendégét, Förster Henriket a két kiküldött német detektivvel, Schuhmacherrel és Bloussal. A detektívek ismét fölismerték Försterben Schultzot, a gyilkost. Schuhmacher elmondta, hogy ő a gyilkosság megtörténte után közvetlenül üldözi Schultzot és Tilessent, akik 1921 augusztus 24-én Kriesbachban két lövéssel ölték meg Erzbergert. A két gyilkos megszökött Kriesbachból és a rendőrség már akkor tudta, hogy Magyarországon veszett el a nyomuk. Schultz Henrik Saalfeldenben, Thüringiában született 1893-ban, atyja tanitó volt, anyja ma is él. Förster ezzel szemben azt vallja még mindig, hogy nem azonos Schultz Henrikkel és Odesszában született 1892 junius 15-én. i Blous detektív elmondotta, hogy ő gyermekkora óta ismeri Schulzot és nemcsak fénykép után, de Nagy Sándor tagadja, hogy őt Kopornyik Mária beszélte rá a gyilkosságra. — A vásárhelyi monstre-bünpör fötárgyalásának első napja. — igy személyileg is határozottan fölismeri az állítólagos Försterben — Schultz Henriket. Förster megmaradt tagadása mellett. Ó nem Schultz Henrik, Odesszában született és Saalfeldenben soha életében nem járt. Így a szembesítés ezúttal is eredménytelen. A detektívek szerint ki van zárva a tévedés. Ok azt hiszik, hogy a Tétényből megszökött s most is rejtőzködő Schneider Erzberger másik gyilkosával, Thyllesennel azonos. Förster-Schultz a detektívek adatai szerint korábban kereskedő volt, de aztán politizálásra adta magát, hogy miből élt, nem tudják. Lehet, hogy Förster-Schultzot még egyszer szembesítik a német detektivekkei, de az is lehet, hogy mivel a vizsgálóbíró Förster tagadásával szemben nem tudja eldönteni a személyazonosságot, az iratokat felterjeszti a kiadatási eljárással megbízott tanácshoz. Hódmezővásárhely, augusztus 26. (A Szeged kiküldött tudósítójától) Reggel bit órakor, a nyári tiszta levegőben hetivásárra gyűlnek a vásárhelyi tanyai kocsik. Almát meg dinnyét hoznak 8zekérsxámra. Lassan-lassan korai csoportok verődnek a kocsik köré és a dinnye ára helyett a tárgyalásról beszélnek. Nem mondják, hogy miről van szó, mit fognak tárgyalni. Tudja mindenki. Ma ez az egyetlen esemény Vásárhelyen. Pedig nagy a piac. Hétkor már szinte mindenki ott van, egy mgy tarka tumultus as egész város. £s mindenütt árulnak. £s mindenütt a tárgyalásról beszélnek. A szegedi törvényszék Pókay-tanácsa kedd reggelre tűzte ki Kopornyik Mária és N«gy Sándor gyilkossági bflnflgyének uj fötárgyalását. A nagyszámú tanú miatt tüz'ék ki Vásárhelyre a főtárgyalás!. Ez i* a szanáláshoz tartozik, a költségmegtakarításhoz. A város nagyon is mérlegeli ezt ax eseményt. A délutáni lapok öles plakátokon hirdetik a kávéházak kirakatain, hogy „már délután két órakor részletes tudósítás olvasható a Kornyik-pörről". A városháza nagytermébe, a közgyűlési terembe tűzték ki a főtárgyalás». Festik a főlépcsőt, a toronybejáraton kell fölmenni a díszterembe. Reggel nyolc óra előtt néhány perccel még senki nincs a hatalmas parlamenti pados teremben. Az elnöki hosszú emelvényt fehér pspirral takarták be. Ott állnak rajia a hatalmas aktakötegek. Nyolc órakor két szuronyos szegedi börtönőr hozza a vádlottakat. Elől jön Kopornyik Mária, a „Mari néni", mint itt nevezik. Most nines tiszta feketében, mint legutóbb Szegeden volt. Fehérpettyes babos kendő a fején. Fekete kötött kabát. Alóla kilátszik a zöldesszinű sátorlapszoknya. Es elegáns sárga félcipő. Arca piros, • egészséges. Mint a tanyán. Maga elé néz. Leül I a padra. I Aztán mindjárt Nagy Sándort kisérik. Sápadt* sárga az arca. De fekete bajusza merészen és kipOdörten ugrik kétfelé. Szürke gyűrött ruha van rajta. Piszkosszinű katona-bakkancs. Meg egy régi sapka a fején. Gallérja nincs, csak olyan tanyai ingben jön. Szótalan, csöndes ember, csak bólint a fejével, amikor köszöntik. Az ő keze megvan láncolva. Ott veszik le a láncot a folyosón. Kopornyik Mária szubad. Nyolc óra. És még mindig egészen üres a hatalmas terem. — Hol van az érdeklődés? — mondjuk. És akkor megnyugtatlak a vásárhelyi újságírók. — Piac van. Korán kezdik a tárgyalást. Majd délfelé! Alig mult el 8 óra, alig harangoztak a fejűnk fölött, amikor bevonul a bíróság. Ott foglalnak helyet az elnöki emelvényen. Jobbra az ügyvédek. Dr. Eisner Manó, dr. Reich Zoltán és dr SZP-XZŐ Géza. Balra a kis asztalnál Tompa Béla ügycsz ül feketében. A vádlottak mereven állnak. Egy percnyi csönd. Aztán Pókay elnök egészen halkan megnyitja a főtárgyalást. Nagy Sándor mondja be személyi adatait. 1892-ben született Vásárhelyen. Református. Földmives, három gyermeke van. Aztán Kopornyik Mária beszél. Á tanyai asszonyok éles hangján, mintha tejet árulna a téren. Elvált urától, Padi Istvántól. 1868-ban született. — Juliusban — mondja —, hogy melyik nap, azt nem tudom kérem. Gazdálkodtam, kereskedtem. Egy iskolát jártam. Vagyonom van egy kevéske ... Vallásom ? Hát római t Az elnök ezután ismerteti a vádat. 1922 julius 12-én délután 5 és 7 között Kopornyik Mária rábeszélte Nagy Sándort, hogy tegye el láb alól Kovács Gáspárt, akivel Kopornyik előbb közös háztartásban élt. Kopornyik azt mondta, fojtsa meg először, aztán vonszolja be az istállóba, ugy senkisem fogja megtudni a tettet, a lovak úgyis összerugják a hullát. Nagy Sándor este 8 után a 396. számú tanyáról el is indul az öt kilométerre levő 783. számú Kovács-tanyára. Bezörgetett az ablakon. Torkonragadta Kovácsot, megfojtotta és aztán berángatta az istállóba és a lovak közé dobta a hullát. Hogy rúgják össze. A vádirat elmondja ezután, hogy Kopornyik már 1921 februárjában tízezer koronát ígért, ha elteszi láb alól Kovács Gáspárt. Augusztusban gabonát adott Nagynak, 1922-ben, a kérdéses napon két lovat, kocsit, pénzt és 28 hold termésének negyedrészét igérte Kopornyik a teljesen szegény Nagy Sándornak, ha elteszi láb alól Kovácsot. Pókay elnök egy szó említést nem tesz itt arról, hogy a törvényszék egy évvel ezelőtt nyolc évi fegyházra ítélte Nagyot, 15 évre pedig, mint felbujtót Kopornyikot, a tábla pedig 15 évre emelte fel Nagy Sándor büntetését. Arról nem szól szót sem, hogy a Kúria megsemmisítette az al: bíróságok ítéleteit és teljesen uj főtárgyalás megtartását rendelte el, azzal az indokolással, hogy csupán Nagy Sándornak egy-két vallomása terhelő Kopornyik Máriára, amit azonban a főtárgyaláson visszavont. Ez a vallomás, a Kurla szerint, nem lehet megnyugtató bizonyíték. Teljesen uj főtárgyalást tartanak. Mintha ma állnának először a Bíróság előtt a vádlottak. Tompa ügyész módosító minősítéseket jelent be ezután. Kopornyik előre megfontolt szándékkal bujtatta fel Nagy Sándort. Ez kimaradt a vádiratból. Most Pókay elnök kivezetteti Kopornyik Máriát. Csak Nagy Sándor marad a teremben. Megkezdődik a vádlottak kihallgatása. Nagy Sándor föláll. — Bünös-e Nagy Sándor, kérdi az elnök. — Nem vagyok biinös, emeli föl a fejét Nagy Sándor, mert nem s**»dékosan öltem meg Kovács Gáspárt, őnvéde' nooi lettem. Engem támadott meg Kovács. Ezután részletesen, folyékonyan és értelmesen mondja el a történteket Tizenkettedikén, hétfőn délután Kopornyikkal együtt kapáltunk a földön, amikor is Kopornyik arra kérte őt, hogy Kovács C.' -»árral közösen bírt füvest vágja le. Hazafelé i .<,* betértek a Kovács-tanyára, hogy megbec K az ügyet. Ott azt a meglepő dolgot hallottak, hogy Kovács eladta Huszár Jánosnak a füvet. Kérték erre a fü árát, mire Kovács azt mondta: Nem adok semmit l Nem tartozok én semmiízt mondom, hogy Nagy Sándor ne gyere óbbet, mert baj lesz! .icsora után kaszaryé" Napv Sándor a szövetkezetbe. Kővár izóh a tanyájából : — Gyere be Sándon A valamit 1 11 < Amikor odaért a tanya végéhez, akkor már előtte állott Kovács és egyszerre csak egy kemény ; tárggyal megütötte, majd torkon ragadta. Dulakodás kezdődött. A istállófelé sodródtak. Kovács i megbotlott és elvágódott. Aztán nem tudja mi tör1 tént tovább. J — Hazamentem,én kérem, mondja ésnyugod•; tari lefeküdtem. Énnekem Kopornyik Mária nem } ajánlott soha semmit! , Majd az elnök többszöri kérdésére határozottan { mondja: | — Nem volt semmiféle megbeszélés! Kopornyik ' Mária engem nem bujtott fel soha! \ Az elnök a rendőrségi, csendőrségi és az első . vizsgálóbíró kihallgatás jegyzőkönyveit tárja elébe, ahol még beismerte, hogy Kopornyik bujtatta fel ( különböző ígéretekkel. Ezt feleli Nagy Sándor: ; — Csak a csendőrök rábeszélésére mondtam t azt kérem. Azt mondták, keverjem bele az öregasszonyt is, akkor könnyebb lesz nekem a helyzetem. A vizsgálóbírónál megint csak csendőrök állottak a hátam mögött, nem akartam én összeütközésbe kerülni velük. Nagyon rámnéztek. Tudtam én, hogy akit egyszer megvernek a csendőrök, j nem dolgozik az többé. Én pedig még dolgozni ; akarok! j Pókay elnök ezután Kopornyik Mária és Kovács ! vagyoni viszonyai felől kérdezi, amire a Kúria különös súlyt helyez. Majd a szerelmi ügyek kerültek sorra. — Nem settenkedtem én az asszony körül 1 Volt nekem fiatal feleségem 1 j Pókay: Már 1921-ben kezdődött a maga bei hálózása. Maga csak kitalálta, hogy önvédelemből . fojtogatta Kovácsot. Hiszen Vozár Gyula, akivel I maga együtt volt a Csillagbörtönben, azt vallja, i hogy maga rabtársai előtt is beismerte, hogy Ko| pornyik bujtatta föl. | — Vozár minden alap nélkül beszélt, mondja Nagy Sándor, ő a vádirat alapján beszélt. Ezért j mond olyanokat Vozár, mert öt hold földet aján| lottak föl neki ilyen tanúvallomásért. Majd még egyszer fennhangon fölemelt fejjel i mondja: i — Engem Kopornyik Mária nem bujtott fel! í Az elnök ezután ismerteti az első főtárgyaláson tett vallomását, amelyben már visszavonta Nagy Sándor terhelő vallomását. Már akkor is azt hanP

oztatta, hogy önvédelemből tett mindent. Majd ókay elnök igy szól: — Most mondja meg végeredményben, hogy állunk? — Méltóságos elnök ur, az a valóság, ahogy én a főtárgyaláson és most is elmondtam. Ezután Kopornyik Máriát vezetik be. Szemével tétován keres valamit, kezeit összekulcsolja, ugy beszél. — Bünös-e maga, Kopornyik Mária? — Kérem szépen, én nem vagyok bűnös! Én ilyesmit sohasem beszéltem Nagy Sándorral. Nem volt szóban sem. — Én nem éltem Kováccsal sohasem együtt. Csak egy tanyán laktunk, ha dolog volt Máskor én kereskedtem a városban. Aztán, ha kint vagyok, csak nem mehetek a szomszéd tanyára aludni I Az elnök ezután vagyoni viszonyáról kérdezi, őneki már akkor is volt 81 holdja, amikor megismerkedett Kováccsal. Nem veszekedtek ők soha. A gazdálkodást közösen vezették, de soha sem éltek közös háztartásban. — Kovács hat éven keresztül akart feleségül venni, de én ezt sohasem mondtam neki. Pókay elnök: Egyszer megtörtént, hogy Kovács odament magához, le is vetkőzött, de közben összeszólalkoztak és maga kidobta a tanyáról. — Ez nem igaz I Még ha az írás mondja, akkor sem! A telekkönyvi kivonatot és a boncjegyzökönyvet olvassák föl, majd az elnök szünetet rendel el. Szünetben kint a folyosón egy feketekendős, sápad asszony megy oda Nagy Sándorhoz. Egymásra néznek. Ar asszony sir. A Nagy Sándor felesége. Szünet után Fáry Béla tisztiorvost hallgatják ki. A halált kétségtelenül a fulladás okozta. Majd dr. Mucsi Béla következik. Hosszú vita fejlődik ki dr. Eisner és a orvosok között. Dr. Eisner kikéri a védők nevében, hogy az orvosok rosszakaratuan még a védőket is sértegessék Igy nem lehet palástolni az ellentmondásokat, amelyeket a vélemények tartalmaznak. Az orvosoknak mindig fáj, ha az ügyvéd is ért az ilyen dolgokhoz. Ezután a tárgyalást délutánig fölfüggeszti az elnök. Délután három órakor először dr. Szabó egyetemi tanár véleményét olvassák föl, majd az első tanú következik. Dr. Sándor Jenő képviselője volt Kovácsnak. Először kijelenti, hogy az ügyvédi titoktartás miatt meg kell tagadnia a vallomást, majd később az elnök szavaira kijelenti, hogy vallani akar. Dr. Reich és dr. Eisner ügyvédek kijelentik, hogy TAKARÉKBETÉTEK MJTM7CT1 k,,Tr! iMTfin" cjporm riftalA KÁRÁSZ-UTC* KOSZTBKTJ \ »«L»*»*.». I i 11» * r. IBÉIHI • W..L<uLUl r iUlYJH VOLT PKOtri.A98t HUiLi ¥1