Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-15 / 187. szám

шжйт Аря 2500 Irarana 49 ClmrtnsITO»!> «*» f^ »e-oice 1 Íf 5M*!*kfUnr»! szemben.) м H-3.«.SMsed* ees;«ie*tíi6 HiTíteltTel silndes ^.IrrniiU ár» 1800 teПМ. KlSüwiési áraki Cg} ti helybe» 40000, S*6«wtn tl »a«»» 45008 kar. AVft uID Sirdetési árak i Féíhatábon I юш. 400, egy hasábon 800 másfél hasábon 1208. SzOveg. kOit a százalékkal drágább AprChlrdetéS 10 széig 8000 kor. SzOvegkOztl közlemények soronként 0800 korona. Családi értesítés 45000 кос. V. évfolyam. Szeged, 1924 augusztus 15, PENTEK. 187-ik szám. Az élet-árvizek. A régi Magyarország éléstára, a Bánát, elju'olt a nyomorúság útjára. Idehaza is rémüldözve nézi földjeit a gazda, a panaszra való ok ab kora, hogy már-már elállítja a vergődő szót, de odalenn inségakcíőkkal próbálják megállítani a nyomorúság kirobbanását. A kisgazda elégedetlensége nehezen indít meg bennünket, hiszen felhangzott az a tizenkét métermázsás termés idején is, de az idei katasz'rófának komolyságát komoly biríokosok jelenük, akik a kommencíó jórészét is kukor cában kénytelenek kiadni, hogy megmaradjon számukra az őszi velőmag. Az urnapi köd megölte a (érmést, amely ragyogónak ígérkezett, a további munkát aztán elintézte az aratás előiti pár forró nap, amikor megfulladt a szem. A kormány pedig még mindig nem függesztette föl a kiviteli engedélyt, a spekuláció el fogja szálli ani mirdenünket épp ugy, mint ahogyan kivitték a tavasz elején a fölöslegesnek mondott nulláslisztet. Szent igaz, ez nem való ktnyérnek, de most érkezhettünk volna el a fejedelmi naivitás sorompójához, gyakorlativá téve a krónikás együgyűséget, amely szerint egyék a szegény ember kalácsot, ha nincs kenyere. Nem kenyerünk a prófécia, semmi büszkeséget nem látunk benne, hogy tökéletlen intézkedések előrelátható következményeit meg tudjuk látni, — mégis mentse meg az Isten ezt az országot a ránk következő téltől, a tavasz kenyértelenségétól, a vele járó sok kellemetlenségtől. A munkátlanság és a munkakeiClés, amely nem csupán a lerongyolódott ember privilégiuma, — 'essék csak körülnézni a kávéházakban és a vendéglökben, mekkora tökéletességgel unatkoznak ott drágán fizetett tömegek, — ez a passziv élet amúgy is problematikussá tudja tenni jövőnket, sorsunkat. A könnyű konjunktúrák elmultak, az ujabbak kieszelése agyvelön felüli munkának látszik; túlzással és könnyelműséggel berendezett bankocskák visszatörpülnek kávéházakká, újból falakat törnek keresztül s legföljebb az igazgatóra lehet alkalmazni az obi gát feliratot: „Átalakítás miatt bejárva". A mult évi véres verekedések a föld után dermedt sápadtságba olvadnak és minden részvétünk a kommunitásé, amely megengedte, hogy reális tételeket tartalmazó költségvetése a 4—5—6, sőt olykor több métermázsás buzabérletek labilis pillérein nyugodjon. Micsoda esztendő vár a tisztviselőre, akinek arany szorzószámából állandóan elcsípnek valamit, akinek táplálék kell, nem pedig nemzetgazdasági fejtegetés, reális valóság, nem Hadik-Nagyatádi csata; mi vár reá, akit az ellátás búcsúja gyanánt kielégítettek kétes értékű ruhaszövettel, amit meg sem varrathat 1 Miből tengeti el tizenkét hónapját a munkanélküli iparos, akinek ma még énekel Újszegeden a madár, ebédpótlékul szolgál a bötermésü dinnye, de aki szintén álmodozik a fűtött szobáról! Idegenbe nem mehet, mert félnek tőle, hiszen más országok munkanélkülijeinek a számát szaporítja. Tudunk esetet, amikot egy ifjú lány azért nem kapott cseh vizumot, mert útlevelébe — talán éppen csak a felengzős jóhangzás kedvéért — iparművésznőnek jelentette magát. Át kellelt vedlenie uj útlevél el háztartási alkalmazottá, hogy kikerülhessen, rokonai látogatására, a határon. Régi területeinkről hasonló panaszok érkeznek, jaj, hogy nincsenek sehol bölcsek, akik kihúznák népek kutjából azt a követ, amit tíz év előtt elszánt bolondok hajítottak bele. Odalenn is mindent megölt a földreform, csodálatosan szép mintagazdaságokat feldaraboltak, hívatlanoknak elosztogattak. Olyan rablógsrázdálkodás folyik a Bácskában, mintha előre éreznék, hogy rövid életű az egész pünkösdi királyság s jó lesz menteni a menthetőt. Az emberi életben kártevőket megbünteti a törvény, de nincs paragrafusa a harácsoló bérlő ellen, aki a bérlet utolsó esztendejében abbahagyja a trágyázást, (majd bolond lesz, hogy egészségessé tegye a földet), a szőlőt pedig négy szemre metszi kettő helyett, mert mit bánja, ha " a más tulajdonában már nem terem. Csak neki hozzon hasznot. A kisántá"t külügyminiszterei megint kon'erenciára készülnek, a nemzetek szövetségének őszi üléseiről tárgyalnak, — de vájjon szóba hozza-e ismeretlen Jesvics júgó diplomata cseh kollégájának, hogy vannak messzebb terjedő szempontok is a vámtisztek meggazdagodásánál, apró lényegtelen holmik e kobzásánál; észreveszi-e, hogy a Duna tréfái véget nem érnek, a juniusi példátlan árvíz után, — amely százezer, meg százezer holdon öntötte el a termést, — augusztus derekán meg nt árad, hogy megváltozott a természet rendje, mert a esett rablőgarázdálkodás ir tja odafenn az erdőket és szaporítja ezzel a csapadékot. A mi szavunkra úgysem hallgatna a c;eh, mi kénytelenek vagyunk tűrni, hogy a Duna természetét megváltoztatják, — de miért pusztítja egymást a kisántánt? Avagy árviz és pusztulás az egész élet, ame'yet ki nem építhető zsilipeken keresztül önt el az áradat? Még ma se vagyunk vele egészen tisztában, hogy honnan jött, ki tarthatta volna vissza, — körülbelül lehetetlenség útját állani a rombolásnak. Sok a segíteni akaró kéz, mint a cirkusz mutatványai után, mikor egész sereg hadaró, fontoskodó bohóc csava ja össze a szőnyeget. Azaz, hogy csak ugy tesznek, mintha segítenének. A munkát elvégzi egyei len ember. Ilyen azonban csak az eredeti cirkuszban van, az élet komédiája még nem talált rá. MMMMMMMMfM^^ A Ruhr-vidéket az egyezmény aláírása után egy évre ürítik ki. Londonból jelenti a Daily Mail külön tudósitója : A németek felkeresték Macdonald angol miniszterelnököt, hogy megtud|ák, mi az állásfoglalása a Ruhr-vidék katonai kiürítésének a kérdésében.gMacdonald és az amerikai delegátus, aki éppen nála jelen volt, kijelentették, hogy a francia javaslatot el kell fogadni. A németek ezután Herriottól kértek felvilágosítást, aki kijelentette, hogy a Ruhr-vidéket az egyezmény aldirdsdnak egy éve után üritik ki. Ezt az Al'áspontját továbbra is fenntartja. A francia miniszterelnök visszautasította a részletekre vonatkozó megbeszélést. London, augusztus 14. A német megbízottak még nem döntőitek a Rum-vid"** kiürítésében a francia javaslat fölött. A 14-es bizottság madélután 5 órakor még nem szabályozta a Ruhrvidék katonai kiürítésének az ügyét, mert ez j továbbra is Németországnak és Franciaországnak saját ügye s így a szövetségesek nem avatkoznak bele. Váratlan akadály a megegyezés előtt. London, augusztus 14. Váratlan fordulat következett be a tegnapi német-francia-belga tárgyaláson. A tárgyalás a Ruhr-teiület katonai kiürítésének az időpontjára vonatkozólag eredménytelenül végződött és ennek következtében holtpontra jutott a tanácskozás annyira, hogy Herriot a tegnapi konferencia után, ameiyen Stresemann hajt{ hatatlan maradt, Macdonald előtt azzal fenyegetőzött, hogy összepakol és hazamegy Párisba, ha a németek továbbra is makacskodnak. A szenzáció erejével hatott, hogy Herriot a tegnapi németfiancia-belga konferencián mereven ragaszkodott az egy évi időhatárhoz, mint a legkésőbbi terminushoz és amikor Stresemann ezt határozottan visszautasította, Herriot kijelentette, hogy ő ezen ajánlattal áll, vagy bukik. A francia miniszterelnöknek ezen meglepetésszerű rideg álláspontja megakasztott minden további tárgyalást. Herriot mindössze azzal igyekezetÍ enyhíteni szavainak megdöbbentő hatását, hogy hosszabb beszédben jelezte, hogy talán később lehetséges lesz a maximális időhatárt megrövidíteni, ha majd a Dawesjavaslat életbeléptetése után kedvezően alakul a politikai viszony Franciaország és a német birodalom között, sőt késznek nyilatkozott arra is, hogy valamilyen formában megígéri, hogy a két állam k zött kedvezően fejlődő politikai viszony láttára a francia kormány fontolóra fogja venni, hogy a megszálló csapatokat hamarabb vonja ki a szankciós területekről. Herriot azonban arról hallani sem akart, hogy olyan módon tegyen kötelező ígéretet, amely formájánál fogva az elkövetkező francia kormányokat is kösse. Herriot rideg álláspontja enyhítése esetén nemcsak a nacionalista blokkal, hanem saját pártjának a jobbszárnyával is meggyülik a baja. De ugyanilyen szempontok késztették a német birodal Imi külügyminisztert is, hogy határozottan nemet mondjon és így a tárgyalások holt vágányra jutottak. A miniszterelnök ujabb genfi utazása. Budapest, augusztus 14. Bethlen István gróf kormányelnök néhány napi Budapesten való tartózkodáta alatt mindenesetre megállapodásra akar jutni a fővárosi uj kormánybiztos személyére nézve, akinek a kinevezését jól informált helyen a jövő hét közepe tájára várják. A miniszterelnök csupán augusztus hó végén foglalja el isméi hivatalát. Az, hogy a Népszövetség tanácsánsk augusztus 29-én kezdődő harmincadik ülésszakára a miniszterelnök is elutazik-e Qcnfbe, attól függ, hogy milyen kérdések fognak szerepe'ni Magyarországgal kapcsolatban a népszövetségi tanács ülésén ¿s általában a tárgysorozattól. Egyelőre annyi bizonyos, hogy Korányi báró pénzügyminiszter is részt fog venni Magyarország képviseletében a genfi népszövetségi üléseken. Ugyancsak kiutazik Gsnfbe Smilh főbiztos is, aki működésének az első három hónapjáról és a szanálási folyamat előbaladásáról fog képei adni a Népszövetség főtanácsának. Az amerikai bankárok budapesti tárgyalásai. Az amerikai bankárok a Máv. szanálása és a szanáláshoz szükséges kölcsön ügye iránt is melegen érdeklődnek. James Peyer és A. W. Kreth amerikai bankarok, az amerikai pénzélet Budapesten tartózkodó vezetői néhány napig Budapesten maradnak és itt tirtózkodásukat arra használják fel, hogy közvetlen tájékozódást szerezzenek az ország gazdasági állapotáról. Értesülés szerint az amerikai pénzembereket nemcsak az udvarias kíváncsiság hozfa Budapestre, lunem az a szándék is, hogy különböző konkrét gazdasági kérdésekről megbeszéléseket folytassanak gazdasági életűnk legnevezetesebb tényezőivel. Korányi báró pénzügyminiszter az aktuális kérdésekről. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter a következőket mondotta: A Népszövetség genfi tanácskozásaira magam is elmegyek s részt vesz szon Bethlen István gróf miniszterelnök, valamint Smith főbiztos. A genfi konferenciának különös jelentőséget ad az a jelentőség, hogy informácóm szerint ezen a tanácskozáson részt vesznek a nagyhatalmak és Amerika is. En egész szeptemberben ott maradok, tekintettel a tárgyalás nagy anyagára. — Ami az augusztus havi költségvetést illeti, bár a def'cit láthatóm tilán emelkedett, az tu!a]donkép nem nagyobb, mint amilyen az elmúlt hónapban volt, miután beruházásokra sohka' nagyobb és jeltalékenyebb ösezege! fordítottunk, mint az előző hónepokbsn.