Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-14 / 186. szám

1924 augusztus 14. SZBdBD 5 Régi szegedi színházak. Irta: dr. Czimer Károly. (Ötödik közlemény.) Az uj bérleti szerződésben a tanács a bérlővel szemben a magyar vándor színtársulatok javára némi előnyt kötött ki és pedig, hogy a bérlő ezeknek olcsóbban tartozik a színházat átengedni, mint a német színészeknek. Az elszegényedett Kelemen László éppen akkor Szegeden tailózkodott s a magyar színészeknek tett engedmény meghatotta, megjelent a tanács előtt és ezt a figyelmet „érzékeny kifejezésekkel" megköszönte, egyszersmind kérte a tanácsot, hogy a bérleti szetződésnek ezt a cikkelyét neki „hiteles irásban" adja ki. A tanács eleget tett a haza által akkor e'éggé nem méltányolt nagy férfiú kérésének, a bérleti szerződés érintett pontjait hiteles másolatban kiadta, amely a fejlődésben levő hivatalos stílusban a következő szép magyarsággal hangzik: „Valamint az ezen theatrum felállításában az a főczél, hogy ebben a magyar nemzeti nyelv tökéletesítése által az erköltsi és polgári boldogság lehetőképpen előmozdittassék és ugyan árendátor teljes birtokában lészen ezen theátrumnak, következésképpen abban német vagy más jádzó társaságot is bébocsáthat és ilyen társasággal tetszés szerint alkudozhat: mind azon által Magyar Jádzó Társaságnak (erre levő különös tekintetből) ezen theái>umban mindenkor és igy akkor, ha netalán az árendátor már más nyelven jádzókkal megalkudott volna, ne csak elsősége lészen a játékra, hanem ezen társaságot árendátor feljebb egy forintnál nem taksálhatja; a játékot pedig annak akár mikor megengedni és a theátrumot a szálával és ruhatartóval és öltöző szobával együtt átadni tartozik." Szeged tanácsa tehát elég nagylelkűen gondoskodott a magyar színészetről, pedig éppen olyan soknyelvű, magyar német és rác lakossága volt, mint Pest városának, amely vele ellentétben 1796ban Kelemen Lászlónak feloszlóban levő színtársulatát nem segítette és nem állított neki színházat a maga költségén és az első magyar színtársulat szétszóródását nem akadályozta meg. Ellenben Szegeden a német származású Volfordt József polgármester fajszeretete és a horvát vérből eredt Vedres István tüzes nemzeti érzése az uj városházában megalkotta a magyar színházat, amelynek felszerelésében Kelemen László utasítása szerint mindazon költségeket megszavazta, amit a német kamarai igazgató megengedett. A bálakban és színielőadások alatt a közrend fentartására a tanács ügyelt föl, az előadott színdarabok fölött a cenzúrát a tanács által választott felügyelő gyakorolta, ő hagyta jóvá a játékdarabok rendjét, vagyis a műsort is. A színtársulat elöljáróit: a szinmestert (rendező), a felvigyzót (ügyelő), mindenest (kellékes), a nótáriust (jegyző), a perceptort (pénztárnok) és controlórt (ellenőr) a tanács választotta. 1803. évi julius 4-én báró Wesselényi Miklóst, aki kolozsvári társulatát Szegedre indította, arról tudósította, hogy mihelyt a társaság megérkezik, annak kebeléből a kívánt személyeket ki fogja nevezni. Wesselényi a vele ismeretségben álló Vedres Istvánra akarta bizni a társulatra való felügyelést, de ő tanácstagot ajánlott, mire a tanács 1803 szeptember 5-én Zombory Pál főkapitányt nevezte ki ügyellőül, vagyis ő lett a társulatnak, mintegy szinügyi elnöke. Neki kellett a színigazgatónak „a játékok rendjét és más efféle jedzéket" (a műsort) előre bemutatni, „előbb, mintsem játszhatnának". 1815. évben újból határozatba ment, hogy a társulatoknak a játszási engedélyt a tanács adja meg. Kulcsár István, a pesti „jádzó" társaság kormányzója, bejelentette, „hogy társasága Szegeden kívánja magát gyakorolni", amire a tanács 1815 november 27-én azt felelte, hogy szívesen fogadja „és a kapitány ur figyelemmel lészen, hogy a játékdarabok, minek előtte előadatnának, előre a Tanátsnak vizsgálásra benyujtassanak". A tanács a városházai bálterem, szögletkorcsma és kávéház bérlőjét mindig szorította, hogy a színészek helyzetén könnyítsen s a színházlátogatást mozdítsa elő. 1806-ban a polgárok Ernyi Mihály kolozsvári színtársulatát igazi magyar vendégszeretettel fogadták, „szabad szállást, asztalt, fát adtak az actoroknak és saját gyermekeiknek tekintették őket". Ellenben a báliterem bérlője, Kovács György nem engedte meg. hogy báli napokon előadást tartsanak, mert a táncpalotában ilyenkor tartani szokott népes bálák a bérlőnek jól jövedelmezte^. Ezért a tanács Ernyi Mihály igazgató kérelmére elrendelte, hogy amely napon bálák vannak, ugyanakkor a színielőadás 4—5 órakor kezdődjék és 7 órakor végződjék és igy a bál 8 órakor kezdődhet. A bécsi kongresszus után (1815) a 25 év óta tartó francia háborúk véget értek, a városok és vármegyék a katonai terhek nagy részétől megszabadultak, az irodalom és művészet pártolására többet áldozhattak. A színészek helyzete is javult, a vándortársulatokat a vidéki központokul szereplő nagyobb városokban ideig-óráig állandó társulatok váltották föl és egy-egy jól szervezett társulat a színhárakat hosszabb-rövidebb időre ki is bérelte. 1816., évben a Kolozsvárról Szegedre költözött Láng Ádám ügyes és szervező hajlammal bíró színész „Uj nemzeti játszó társaság" címen állandó színtársulatot alakított. A színészek által elfogadott constituciót, törvényes cikkelyeket, vagyis kötelező rendtartási szabályokat, a színtársulat elöljáróit: a felvigyázót (ügyelő), preceptort, controlort, nótáriust julius 22-én a tanácsnak bemutatta, ami után az a beterjesztett constituciumot és rendszabásait jóváhagyta és elrendelte, „hogy a Társaságra a jó rend és egyébb szükséges intézkedések elősegítésére s a játékrend bemutatására is a Polgármester Ur fogja a feő vigyázatot tartani." Ez az uj nemzeti színtársulat 1816. évi julius 28-án kezdte meg a szereplést és a városházi színházat szept. 17-én 800 forintért bérbe vette, de a szerződést végképen csak 1817. évi február havában kötötték meg, mert a magy. kir. udvari kamara a jóváhagyást tovább félévnél halogatta és csak 1817. évi január 15-én engedte meg 1280. szám alatt, hogy „a Tántz-Palota és a Theátrum a magyar Társaságnak évi 800 rhénes forintokért szerződés és caució mellett bérbe adasson". Ez az 1817. évi február 24-én tartott tanácsülésben tudomásul vétetvén, „feő Kamarás Úrral" közöltetett, ő lévén akkor e néven a város gazdája. Azonban Láng Ádámnak nem sikerült a színészet állandósítása Szegeden és nemsokára kénytelen volt társulatával együtt a vándorbotot újból kézbe venni. Hat évvel később Wandza (talán Váncza?) Mihály is erre törekedett, nagy és jó társulatot hozott és sokat költött az előadások hatásos rendezésére. 1823. évi julius és augusztus havában látványos előadásokat tartott sok költséggel. Nagy volt az érdeklődés, ugy hogy a városházi színház szűknek bizonyult. Ez okból Kisfaludy Károlynak Kemény Simon és Hunyadi János című drámáját a vár udvarán adta elő és a csatát befejező jeleneteket a görögtüzzel megvilágított várfalakon mutatta be, ae az ő igyekezete mellett sem sikerült a színészeknek Szegeden állandó fészket verni. (Folytatjuk) IfiII HA Csütörtök. Röm, kat. is protestáns ffl III /•«»• ozséb ff Gör. kat. Mikeas pr. Nap kel 4 óra 54 perckor, nyugszik 7 óra 13 perckor. Somogyi-könyvtár és muzeum zárva. Egyetemi könyvtár (központi egyetem I. emelet) nyitva délelőtt 8-tól 12-ig. A mozi előadások 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tartanak: Frankó Andor Kálvária-utca 17 (telefon 225), Leinzinger Gyula Széchenyi-tér (telefon 352), Moc3áry S. Káliay Albert-utca (Hid-utca) (telefon 391), Nindl János PetőfiSándor-sugáiut 41 (telefon 777), Moldvány Lajos Újszeged (teleion 846), Török Márton Csonerádi-sugárut (telefon 364). — A belügyminiszter nz őaz folyamán Szegedre jön. Az Alsóvárosi Népkör augupzius 20-án ünnepli meg fennállásának ötvenéves jubileumát. Az ünnepségre a kör a belügyminiszteri is meghivtp, aki most arról értesítette a főispánt, hogy a meghívást nem fogadhatja el, mert a ¿zent István-napi körmenetben az egész kormánynak részt kell venni. Bejelenti különben, hogy az ősz folyamán Nádossy Imre országos főkapitánnyal együtt föltétlenül meglátogatja Szeged városát. — Kiss Ferenc kitüntetése. KSÍ Ferenc mini8zleti tanácsost nyugalomba vonulása alkaimából — mint ismeretes — a kormányzó legfelsőbb elismerésével tüntette ki. Az erre vonatkozó okmány és a koronás signum laudis szerdán érkezett le a főispánhoz. A földmiveJésügyi miniszter megbízásából a főispán fogja a kitüntetést átídr;i megfelelő formák között a nyugalomba vonult erdőültetőnek. — Bródy Sándor temetése. Budapestről jelenlik: Bródy Sándor temetése ügyében családja ugy határozott, hogy a lehe őség szerint puritán egyszerűséggel fogják nyugovóra helyezni az elhunytat. Az Újságíró Egyesület és az Otthon írók és Hírlapírók Köre gyűlési tartott, amelyen azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy rcily módon juttassa kifejezésre Bródy Sándor halála fölött érzsít gyászát. Az eddigi rendelkezések szerint Bródy Sándor temetése csütörtökön délután négy órakor lesz a rákoskeresztúri temetőben. — A Szegedi Iparosifjak KözmSvelődé»! Egyesülete 1921. évi augusztus hó 16-án az vjszegedi Vigadóban tartja nagy nyári táncmulatságát. A mulatság kezdete este 9 órakor. — Teljes holdfogyatkozás lesz csütörtök este. Érdekes égi jelenséget lehet csütörökön este észlelni az esti órákban. Szinte teljes holdfogyatkozás lesz. A föld árnyéka ugyanis ezen a napon teljesen eltakarja a teli hold korongját. A nap csütörtökön 7 óra 15 perckor nyugszik, a hold pedig 7 óra 8 perckor kel. 7 óra 25 perckor már 2 föld árnyéka ráborul a holdra, amelyet félkilenc előtt teljesen elborít. A holdfogyatkozás 1 óra 41 percig tart, a hold 10 óra 7 perckor kezd ismét láthatóvá válni. Éjjel 11 óra 8 perckor aztán teljesen előbukkan az egész korong. — A szegedi szociáldemokrata párt tüntetése a háború ellen. Közölte! már a Szeged* hogy a háború kitörésének tizedik évfordulóján Európa összes államaiban tüntetések és tiltakozások vol'ak a háború ellen. Ezeket főképen a szociáldcmoVrata páctok rendezték. A magyarországi szociá'demokrita pártok szintén demonstrálni skarnak a háború ellen és a szegedi párt vasárnap tartja tiltakozó gyűlését, amejre a következő felhívást tocsájtotta ki: Munkások! Elvtársak 1 Polgáfok! Szeged népe! Soha többé háborút l A szegedi szociáldemokrata párt /. é. augusztus hő 17-én (vasárnap) délelőtt 10 érakor a Vigszinpad helyiségében (Horváth Mihály-utca a Széchenyi-Mozi mellett, nagy nyilvános népgyűlést tart, melyen tüntetünk a háború ellen és a népek testvériessége mellett. Előadó: Kabók Lajos nemzetgyűlési képv'selő Budapestről. Szeged polgársága és munkássága! A háború tizéves évfordulóján minden ország munkássága liHakoiik a háborif ellen, hogy e szörnyű borza'om többé vissza ne térhessen és ne sújthassa többé az emberiséget. Szeged munkásságának hallatnia keli tehát szavát ! Üzenetünk nem lehet más, háborút a háborúnak, soha többé háborút 1 Legyelek ott mindannyian 1 Testvéri üdvözlellel a szegedi szociáldemokrata párt. — A azegedl gazdák vetőmaghitele. Mint ismeretes, a kormány elhatározta, hogy az időjárás viszontagságaitól sújtott gazdák számára körülbelül huszonötmilliárd korona értékű vetőmaghitelt biztosit. A kontingentált vetőmaghitel felosztása most van folyamatban. Dr, Aigner Károly főispán a szegedi kisgazdálc számára tiz vagon vetőmaghitelt kért távirati uton at földmivelésügyi minisztertől és ugyanannyit kért a vásárhelyi gazdák számára is. Telefon : Pénztár 582. Belvápgsi lloii, Szeged Telefon: Igazg. 25«. Augpénieken5 én Rudolf Valentiné és Gloria Swanson Dráma 6 felvonásban. Azonkívül: Egyidejűleg: „Skot", az álmok lovagja Dick, a lovaspóló Kitűnő vígjáték 3 felvonásban. Két velvonásos kacagtató burleszk. Előadások Kezdete : 3, 5, 7 és 9 órakor. KS? NEMZETI HITELINÉZET SZEGEDI FIÓKJA VOLT PRÓFÉTA-helyiség,