Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-05 / 178. szám

SZEGED Értesítés! Kedvező összeköttetések és a magyar papírkorona megszilárdulása folytán abban a helyzetben vagyunk, hogy hitelképes egyéneknek mindenféle arany és ezüst árukat HITELRE is ADUNK a legkedvezőbb fizetési módozat mellett, ugy helyben, mint a vidéken. Tehát hitelre is vásárolhat: komplett ezüst evőeszközüket 6—12 és 24 személyre, ezüst tálcákat, arany és ezüst Schaflfhausen, Omega, Doxa, Eterna zsebórákat, női és férfi arany karkötö órákat, ezüst, arany cigaretta tárcákat, ezüst nöí retikülöket, brilliáns és platina ékszereket, arany láncot, karika jegygyűrűt és pecsétgyűrűt. Készpénzért veszünk igen magas árban mindenféle arany és ezüst, brilliáns ékszereket, arany és ezüst pénzeket. Saját műhelyünkben készül mindenféle órajavitás. Ékszermunka művészi kivitelben, jótállás mellett. Fischer Testvérek órás, ékszerészek Szeged, Kárász-utca 10. Telefon: 10-05. 1924 augusztus 5. A picézés megakasztja az egyleti életet. Szeged, augusztus 4. (Saját tudósítónktól.) A kis helyiségben nigy vitában vannak a cigánymuzsikusok. A szünetet használják fel erre, amikor pihenhetnének a Bajadér, meg a rezgő nyárfa után. — Te SÍ gyittél el, te se ... számlálja sz egyik a többit. — Éa? — csodálkozik az egyik olyan hangon, mintha most érné a világ legnagyobb gyalázata. — Tán elgyittél? — vág vissza az inkvizítor. — Hát nem voltam ott, mert dolgom volt. Közelébb húzódom, bele kell már avatkozni, hogy mi történik itt? Egyszerre beszél mindenki (megszokták a teljes zenekart), időbe telik, amig ki tudom hámozni a lényeget. A cigányzenészeknek rendes egyesülete van (ámbár hogy szabad itt a rendes szót beszélni ?), amelyik fiókja az országos egyletnek. A tagsági dij 10.000 korona egy hónapra, amit a központba szállítanak fel. Sok pénz, de fölbecsülhetetlen iz ellenértéke. — Ha meghal a roma, igy veszem ki a hangok zűrzavarából, egymilliót kap a család temetkezési költségekre. Ha az asszony, vagya családtag távozik ebből a vályogos világból, félmilliót utalványoznak. Már most következik a nagy panasz a szegediek ellen. — Mindenkinek kutyakötelewége volna belépni, de nem teszik. Aki bent van, az sem fizeti a tagsági diját, ugy, hogy három havi hátralékkal kénytelenek őket törölni. Ennek az állapotnak a megbeszélésére már ötször hívtak ösize közgyűlést, de alig egy-két ember jelent meg a kerület 228 tagja közül. — Mégis, mennyien voltak? — érdeklődöm. — Várjon csak, megmondom. Egyszer 17, aztán csak 8, utoljára 21 roma volt együtt a rendőrséggel együtt. A Schön kapitány ur már nevet, mikor gyűlést megyünk bejelenteni, azt mondja, úgyse lesz ott senki. j Az egyik ember különösen a lelkén viseli az egylet dolgát, az magyarázza a legszenvedélyesebben. — Nem foglalhatunk el társadalmi életet, amig nem vagyunk rendezve a családi viszonyok közé. A másik békétlenkedő közbevág: — Iparhatósághoz kell tartozni, mint mindenkinek. A betegsegélyzőbe se tudunk biz'os létszámot bejelenteni. Diiznék ezek, kérem, egyik sem törődik a halálával. A télen a Dudás korcsmába volt összehijva a gyűlés, elfütöttünk 30.000 boronát, mégse jöttek el. A »család; viszonyok közé való rendeződést" is kezdem megérteni. Nagy baj leiz ebből, ha sokáig tart a könnyelműség, vsgy olyan rendelet készül a belügyminisztériumban, hogy csakis rendes tag muzsikálhat nyilvános helyen. Ekvitáns példa van rá, mondja informátorom, nemrégen is koldulé ivet kellett meghordozni, hogy eltemessünk egy cigányasszonyt. Mégis meztelenül temettük e1. Ugyan ne sajnálja a pennát, vágjon végig jól a romákon. Amióta Vajda Jancsi itthigyta az elnökséget, szertezüllik minden, még impurum jegyzékünk sincs. Megüt e szó, hamarosan nem tudom, ciidurból játsszák-e, megkérdem. — Mi az sz irrpurum? — Hát az, hogy válaszolni kell minden levélre. Mi baja volt Vajda Jancsi.iak? — Tudja a fene, de otlhagyott mindnyájunkat, az egyletből is kilépett. M«st beteg, nincs kedve semmihez. — Ki vezeti az egyletet? — A Kelemen Pista, a hosszú brácsás, tudja, aki a Kukaccal járt, rnikor az öreg magára maradt. De az se ér el semmit, pedig elég nagy darib ember. Aztán a kis F«rk?s lót-fut, hogy majd kilóg már szegénynek a nyelve, pedig van annak elég m»gához való baja is. Igen csodálkozom, hiszen a cigányról az a hir van elterjedv«, hogy összetart. — Hol a bibi? — Hol ? (Maró guny hangzik a válaszban.) Ott van, hogy nyár van és mind picézni jár. Eszi őket a fene a halért, reggeltől estig eresztik a madzagot a vízbe s csak akkor mozdulnak el, amikor muzsikálni kell már menni. Nincs más baj, csak a picézés, attól kellene őket eltiltani, mindjárt törődnének az érdekükkel, h«gy családi viszonyt foglaljanak el, ne kelljen a halálukkor ko'dulni. Ez a baj, meg a sok sarokkocsma. Mert három-négy deci pálinkára mmdig telik, csak .a tagsági dijat sajnálják. Üssön rajtuk jól végig a tekintetes ur, jót cselekszi velük, majd elhegedül** érte a nótáját. ÍIISS Kedd. Róm. kai. is protestáns Havi f»Eisa/«*» b.-A. Gör. kat. Euszigniusz. Nap kel 4 óra 43 perckor, nyugszik 7 óra 28 perckor. Somogyi-könyvtár nyitva d. e, 10—12-ig, d. u. zárva. Muzeum nyitva d. e. 10—12-ig. Egyetemi könyvtár (központi egyetem I. emelet) nyitva délelőtt 8-tól 12-ig. A mozi előadások 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tartanak Apró Jenő Kossuth Lajos-sugárut 61 (telefon 996), Barcsay Károly Széchenyi-tér (telefon 27o), Borbély József Takaréktár-utca (telefon 1268), Nagy György Boldogasszony-sugárut (telefon 1125), Moldvány Lajos Újszeged (telefon 846). A XIII gyorsirókongresszus Berlinben. Berlinből jelentik: A XIII. nemzetközi gyorsirókongresszus vasárnap tartotta utolsó ülését. Dr. Liedloff berlini birodalmi gyűlési gyorsíró jelentést tett a vakok gyorsírásának Németországban való fejlődéséről. A konferencia elhatározta, hogy a XIV. nemzetközi gyorsirókongresszust a jövő pünkösdkor Milanóban tartják. A kongresszus a gyorsíró nőkre a következő határozatot hozta: A parlamenti gyorsírói szolgálatból a nők ezután ne zárassanak ki, hanem állíttassanak a férfiakkal egy nívóra. A nagy személyzettel dolgozó vállalatoknál két elkülönített kategóriában legyenek a gyorsírók és a gyorsirónők, mert a gyorsíróknak lényegesen magasabb fizetést kell kapniok. — Berlin ünnepet a háború évfordulóján. Berlinből jelentik: Az emlékünnepség, amelyen a lakosság tízezrei vettek részi, a cserkészek felvonulásával kezdődött. Majd az evangélikus egyház és a katholikus egyház megemlékeztek az elesettekről. Azután a birodalmi elnök lépett az emelvényre és hosszabb beszédet mondott. Beszédében a mai napot az emlékezés és a gyász, de egyúttal a hála napjának is nevezte. Németország tiz évvel ezelőtt is — mondotta — csak a fenyegetett német haza oltilmára ragadott fegyvert. Az utóbbi évek minden veszedelme dacára a birodalom fennmaradt. Megfogadjuk, hogy minden erőnkkel azon leszünk, hogy Németország a föld népei között azt a helyet foglalja el, amelyre hivatva van és amely őt megilleti. Az elesetteknek emléket fog felállítani. Ezután az elvonuló katonaság zenekara a Deutschland über Alles-t játszotta, amelyet az egész tömeg lelkesen énekelt. Ünnepeket tartottak különben az egész birodalomban, minden nagyobb zavaró incidens nélkül. A kommunisták által megkisérelt zavargásokat a rendőrség könnyű szerrel elfojtotta. — Harminc jeles ember síremléke. Budapestről jelentik: A főváros tanácsa két évvel ezelőtt elhatározta, hogy a nemzet nagy halottjainak síremléket állit, amivel egy régi közóhajnak akar eleget tenni. Az uj síremlékek költségeit a főváros tanácsa a gazdátlan és évtizedek óta elhagyott sirok eladott sírköveinek árából födözi. Az uj síremlékeket az eddigi terv szerint szeptember első napjaiban ünnepség keretében leplezik le. A leleplező ünnepélyt az Akadémia, Petőfi-Társaság, a Kisfaludy-Társaság, több más tudományos és irodalmi társaság, valamint valamennyi társadalmi egyesület bevonásával rendezi a főváros. A harminc nagy halott közül, akik ilyen síremléket kapnak, a legismertebb Türr István tábornok, Újházi Ede, a Nemzeti Színház nagy színésze, Lechner Ödön műépítész, Madarász József 1848-beíi képviselő, Fadrusz János, a legnagyobb magyar szobrász, Czobor Géza régész, Czuczor Gergely költő, Pósa Lajos költő, Hermann Ottó, a kiváló természettudós és Xantus János, a jeles kutató neve. Alt- és azopránhangu énekesnőket, baaazéa iencrénekeaeket alkalmaz a zsidó hitközség Jelentkezni lehet 7-én, csütörtökön délelőtt 10 őrakor a hitközségi irodában (Margit-u'ca 20,1.).