Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-27 / 195. szám

bánuur vallomást nem tehet, hiszen nem oldották föl a titoktartás alól. A törvényszék elrendeli a kihallgatását. Sándor ügyvédet kereste fel Kovács, bonyolult dolgokat mondott el Kopornyikról és pört akart indítani elíene »ürathamisitás, csalás és sikkasztás miatt Tény vázlatot is vettek fel erről, Kovács együtt élt Kopernyikkal, határozottan állítja, ágyassági viszonyban is. A pc. et nem indította meg, mert Kovács máskor azt mondta, hogy ki akar egyezni Kopornyikkal. Ilyen eset többször előfordult. ó ugy tudja, hogy Kopornyiknal: csak 8775 forintja volt, amikor összekerültek. Más minden Kovácsé volt. Kovács erősebb ember volt 60 éves létére is, mint Nagy Sándor. Most a Vozár-féle esetet mondja el. Közjegyző előtt mondotta el, hogy a Csillagbörtönben beismerte a felbujtást Nagy. A védők kérdésére elmondja még ezután, hogy ő most Bizonyos rajzolatok szellemében. Rágalmazá&i pör az ellenforradalmi plakátok miatt. S ZKOK Ü Kovács örököseit képviseli a hagyatéki ügyben. A védők erre kijelentik, hogy Sándor érdekelt fél, hiszen ma is képviseli a Kovács-családot. Sándor ugy viselkedett itt, hogy ezt a magyarországi összes kamarák elitélnék. Elfogult, ellenséges Kopornyikkal, nem lehet megesketni. A törvényszék azonban mégis megesketi vallomására. Dr. Klein László a következő tanú, aki Sándor helyettese, és ugyanazokat mondja el, mint főnöke. Nem voltak bizonyítékaik, hogy megindítsák a pört Kopornyik ellen csalás, stb. miatt, ő is sokkal erősebbnek tartja Kovácsot Nagynál. Az elnök szerda reggelre halasztja ezután a tárgyalást. Az esti szürkületben összekötözik az őrök Nagy Sándor kezét és ugy megy el lehajtott fővel a két vádlott, mint ahogy reggel csöndben jöttek. És a piszkos lépcsőkön ágaskodnak az emberek. Nézik őket. (v.) 1924 augusztus 27. I Szeged, augusztus 26. (Saját tudósítónktól.) Érdekes rágalmazási pört tárgyalt kedden a szegeditörvényszék Wild-tanácsa. Dr. Adler Mut makói ügyvéd volt a vádlott. Az ügyészség felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vitsége miatt emelt vádat ellene egy hivatalos beadványa alapján, amelyet 1920 december* 18-án intézett az államrendőrség szegedi kapitányságához. A beadvány szövegének a következő részét inkriminálta az ügyészség: „Amedd g dr. Begidzsán Emil hivatali helyiségének falairól ezen rajzolatok magánlakásának faUira át nem tétetnek, nekem a Begidzsán Emil hivatali helyiségében zsidó emberek életbevágó ügyeiben történtek tekintetében mindig az a jogos kételyem lesz, hogy a határozatok nem a való tények alapján, hanem ezen rajzolatok szellemében hozatnak meg. Engem egyrészt Begidzsin Emil dr.-ral szemben a fent emiitett tény, másrészt Begidzsán Emil dr.-nak általain ismert egyik-másik ténykedése egyenesen szubjektivekké tesz. Vájjon nyugalommal gondolhatok-e Begidzsán Emil dr. hivatali működésére." Az ügyészség vádirata szerint Adhr Artúr dr. ezeknek a kitételeknek használatával Begidzsán Emil dr. makói rendőrkapitányról olyan tényt állitott, amely oka lehet bűnvádi és fegyelmi eljárás megindításának. A keddi tárgyaláson ugy a vádlott ügyvéd, mint a sértett rendőrkapitány megjelent. Adler Artúrt Pap Róbert dr. ügyvéd védte. Az elnök kérdéseire Adler Artúr dr. kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert a szegedi rendőrséghez intézett paniszos beadványában foglaltak megfelelnek a valóságnak. Begidzsán Emil rendőrkapitány hivatalszobáinak falait azok az antiszemita jellegű és tendenciájú plakátok diszitették, amelyekkel a Modern magánházat, ¿"¡¡¡jj A mházat, bérpalotát,föld éaizölöblrfokoka», bázheliieket. trendezett üzleteket, lakasokat, pénzkölcsönt mii.uenkor Ba^vctn or*Z Ingelőnyösen közvetít forj. Irodája Szajtd, Bástya-ufca 19 (Bohn-sőrc8arnok mellett.) 478 Telefon 16—72 A párisi olympiai mérkőzések eliö filnűe 5) a KORZÓ MOZIBAN. Női kalapok Megérkeztek a legújabb őszi és téli divatformák minden szinben beszerezhetők kedveid fizetési feltételek mellett hiteEi*e is. Alakitások a legújabb divat szerint készülnek. K. Polczner Ilonka Szeged, Iskola-utca 4. 4i Suhajdív*' szemben. Plskolty Károly és Fia uri szabók Üzletüket Zrinyi-utja 14. szám alrtl s ~őchenyl-tér в. szöra alá, Чь М.Т.Ч. szembe ic -At. 547 -ti •«t 1 kommün után árasztották el az országot. Abban az időben — 1920 ban kelt az inkriminált beadvány — Makón napirenden voltak a kiutasítások, az alkalmatlan idegenek eltávolítása és neki az volt a meggyőződése, bogy Begidzsán Emil rendőrkapitány hivatalában kifüggesztett plakátok szellemében intézi ezeket az ügyeket. Begidzsán Emil dr. rendőrkapitányt hallgatta ki ezután a bíróság, mint sértettet. Vallomásában kijelenti, hogy hivatalának falán azok a plakátok voltak, amelyek a kommün bukása után jelentek meg, de ezeknek antiszemita jellegük nem volt, hanem antibolsevista propagandát szolgáltak. Pap Róbert dr. a valódiság bizonyításának elrendelését kérte a bíróságtól. Bizonyítani kívánja, hogy a makói rendőrkapitány hivatalában kifejezetten antiszemita plakátok voltak ég kéri a bíróságtól a plakátok beszerzésének elrendelését. * A biróság rövid tanácskozás után kihirdette határozatát. A valódiság bizonyításának elrendelését nem tartja szükségesnek és így a kérdéses plakátottat sem szerezteti be. Az elnök a határozat kihirdetése után az idő előrehaladottságára való tekintetlel, felfüggesztette a tárgyalást és folytatását délután félnégy órára tűzte ki A délu'áni tárgyaláson a pörbeszédekre került a sor. Dr. Pap Róbert hosszabb védőbeszédet tartóit. Részletesen foglalkozott a kommün utáni idők mesterségesen keltett tömeghangulatóv«!. } Hivatkozott arra, hogy »z ugynevezeit anti; bolseviiti-p'akátok tendenciózusan zsidókkal | ábrázolták a kommunistákat, aminek általánosítás volt a következménye. Pedig a kommünnek nagyon sok zsidó áldozata is volt és a zsidók tevékeny részt vettek minden ellenforradalmi megmozdulásban. Általánosítani tehát nem leit volna szabad. A vádlott, Adler Artúr ügyvéd volt Makón. Az alkalmatlan idegenek kiutasítása körül azt tapasztalta, hogy ott is ez sz indokolatlan általánosítás érvényesül. Felj tevésit megerősítette az a körülmény, h >gy a kiutasításokat intéző rendőrtisztviselő szobájában is ott éktelenkedtek ezek a tendencíóius ' plakátok. Azért tette meg panaszos följelentéji sét a szegedi rendőrkapitánynál, mert a ki! utssiió határozatok és a kifüggesztett plakátok kösött szoros szellemi rokonságot látott. A be1 adványábsn foglalt kitételek megfelelnek a való* Ságnak és igy nem meritik ki a rágalmazás í fogalmát. Kéri a vádlott felmentését. Dr. Kalmár Szilveszter ügyész rövid felf szólaláwxi után a biróság ítélethozatalra vonult i vissza, majd Juhász elnök kihirdette az ítéletet. I A törvényszék hatóság ellen elkövetett becsületsértés vétségében bűnösnek találta dr. Adíer Arlurt és az enyhítő szakasz alkalmazásával kétmillió korona pénzbüntetésre ítélte. Az ilélet indokolás« szerint nem nyert beigazolást, hogy dr. Begidzsán Emil rendőrkapitány szobájában kifüggesztett plakátoknak antiszemita jellege lett volna és hogy dr. Begidzsán Emil rendőrkapitány ilyen szellemben hozta volna meg az alkalmatlan idegenek kiutasítására vonatkozó '^".atát. »sz ax ítéletben megnyugodott, a vád. il? elteobsn a bűnösség kimondása ellen fetoDei^si jelenteti be. I. M о s ) о u к I N E és Mme. S E N К О с. nagy dráma hétfőtől a Korzó-Moziv \ i