Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-17 / 188. szám

1924 augusztus 17. SZBQBD A román-orosz háború csak idő kérdése. Budapest, augusztus 16. A román kormány legutóbb hivaUlosan is elismerte, hogy a szigorított ostromállapot kihirdetésének külpolitikai okai vannak. Elismerte, hogy a besszarábiai fronton Oroszországtól félni kell. Ezekre a hirekre igen nagy nyugtalanság vett erót az egész országon, mindenfelé nyíltan beszélik, hogy a román—orosz háború kitörése csak igen rövid idő kérdése lehet. Legutóbb is a román őrjárat észrevette, hogy két kommunista banda átlépte a Dnyesztert, hogy Saba falut kifossza. A román őrjárat róvid harc után visszatérésre kényszeritette az oroszokat. Az izgalmat ezen • esetből kifolyólag tetézte még az, hogy a hadvezetőség nem adott ki hivatalos cáfoI latot. Szüretelnek a szegedi szőlőkben. Szeged, augusztus 16. (Saját tudósítónktól.) Furcsa és szokatlan cim ez rcost, augusztus derekán, amikor a hivatalos szüret még vagy másfél hónapnyi messzeségben van előttünk. De a dolog — akármilyen fuicsán l angzík — mégis ugy áll, hogy a szegedvidéki szőlőkben megkezdték a szüretet. Szomorú ez a szüret és kényszeredett, hangulat és vidámság nélkül való, csak tehetetlen bosszsnkodást ébreszt a szőlősgazdák lelkében. A korai szüretnek az időjárás az ok». Az a bő esőzés, amely az utóbbi hetekben árasztotta el az Alföldet, mérhetetlen károkat okozott a szőlőkben, különösen a nemesebb fojta borszőlőket tette tönkre, a kadarkát és az epertói. A sok eső kikezdte a sflrü fürtöket, a szín- rothadni kezdtek, felhasadtak és az a néhány »*ép, naptüttses meleg nap, amely az esőt követte, még inkább siettette ezt a romlási folyamatol. A szőlősgazdák, hogy mentsék, ami menthető, gyorsan megkezdték a kényszerszüretet, a gyümölcspiac nem tudta megemészteni azt a szőlőmennyiséget, amelyet a kedvezőtlen időjárás miatt fölhozhatnának a gazdák és így nem marj dt más bátra, mint a félig éredt és kellő cukortarlalomnélküli szőlő borrá való feldolgozása. A kár annál nagyobb, mert a kedvezőtlen időjárásnak éppen a nemesebb fajta borszőlők estek áldozatul, a gyengébb szőlőfajtáknak, a magyirkának és a köviodinkának lézeresen nagyobb az ellenálló képessége és ^birkózott a nedvességgel. A bőséges eső egyébként nemcsak kárt tett, hanem a mezőgazdaság más ágaiban tekintélyes hasznot is, ami kiegyenlíti, talán nemzetgazdasági szempontból meg is haladja a bortermés kárát. A kukorica- és a burgonyáéimést váratlan és nem remélt módon annyira megjavította, hogy a jelek szerint kiváló termésre lehet számítani. A szegedkörnyéki kukoricavetések, amelyek a száraz nyár következtében egészen elsatnyultak, most teljesen rendbejöttek, a csövek gyönyörűen kifejlődtek és mindenfelé olyan bőséges kukoricatermés mutatkozik, amilyenre évek óta nem volt példa. Ugyanez áll a burgonyára is. A jő kukorica- és burgonyatermés némileg kárpótolja a gazdákat a gyenge búzatermésért. A miskolci iparoskongresszus. Miskolc, augusztus 16. (Saját tudósítónktól) A magyar iparosok országos kongresszusa — mint ismeretes — csütörtökön kezdódött hatalmas érdeklődés mellett a miskolci Koronaszálló nagytermében, amelyet zsúfolásig megtöltöttek a fővárosi és vidéki ipartestületek küldött képviselői. A kongresszus első napjának lefolyásáról a Szeged pénteki számában vázlatosan már beszámolt. Közölte, hogy az iparosokra milyen kedvezőtlen hatással volt a meghívott kereskedelmi miniszter elmaradása. A kongresszus első napjának lefolyásáról most még a következőket jelenthetjük: Wlmmersberg Frigyes báró kereskedelmi államtitkár hosszabb beBzédet tartott és beszédében kijelentette, hogy a kisipari hilel kérdését a közeljövőben rendezi a kormány. Csak az a fontos, hogy meglegyen az iparosok hitelképessége. Ami a kézmüveskamarák felállítását illeti, ez az ügy szintén rövidesen tárgyalás alá kerül és azt hiszi, hogy a kormány meg fogja találni a kérdés megoldásához vezető utat. A kongresszus egyébként több hozzászólás után a következő határozati javaslatokat fogadta el: Mondja ki az országos nagygyűlés egyhangú határozattal ismételten, hogy a kis-, közép- és kézmüvesiparosság hítelügyének intézményes rendezését ugy ezen társadalmi és terhelő osztályok létérdeke, mint a nemzet gazdasági és szociális érdekei szempontjából szükségesnek és halaszthatatlannak tekinti. Az Iparosság a termeléshez szükséges hitei terén ugyanolyan elbánást követel, mint aminőben az ország többi termelő rétegei részesülnek. A kis-, közép- és kézmüvesiparosság termelési hitelszükségletét a ma is ezekkel az ügyletekkel foglalkozó Budapesti Kisipari Hitelintézet, vagy más előnyös feltételeket nyújtó pénzintézet lássa el, amely intézet állami támogatással országosan ktépitendő. Az iparosság részére nyújtandó hitel keretét szdzhuszmilliárd koronában tartja szükségesnek intézményesen megállapítani, felerészében a vidéken láiő iparosságot, felerészében pedig a fővárosi iparosságot segítené. A nevezett intézet a szükséges termelési hiteleket visszleszámitolás utján a Nemzeti Jrgybankon, vagy a Pénzintézeti Központon Keresztül folyósítsa clyan kamatláb mellett, amely a versenyképes termelést biztosíthatja. A hitel folyósításának megoldását az állam garanciájával tartja lehetségesnek. A nagygyűlés nyomatékkal felhívja az illetékes kormánytényezők figyelmét az iparosság mai katasztrófálls helyzetére, amelybe az eddigi hitelanatchia, a súlyos gazdasági viszonyok és a rájuk rótt nagy állami terhek sodortak. Szükségesnek tart|a a ntgygyülés rámutatni arra, hegy a hitelkérdés rendezése nélkül nemcsak hogy teljesen fennakad a kisipari termelés, hanem a nyomasztó gazdasági viszonyok folytán fokozatosan megsemmisül és ezen folyamat által fokozódni fog az adóalanyok pusztulása és növeli a már is ijesztő mérveket öltő munkanélküliséget, éppen ezért a nagygyűlés ezen megismételt határozatát különösen hangsúlyozni kívánja s reméli, hogy az illetékes helyen megértésre talál. Végöl felkéri az országos nagygyűlés a kereskedelmi és pénzügyi kormányt, hogy a hitelkérdés megoldásához sürgősen tegye meg a szükséges intézkedéseket. Gyors hitel nyújtásával súlyos mulasztások tehetők jóvá, miáltal a munkafolytonosság is biztosítható lesz és tízezrek egzisztenciája menthető meg. A kongresszus első napjának utolsó előadója dr. Pálfy József, a szegedi ipirtestület titkára volt, aki a nyugdíjintézet létesítésének kérdését ismertette és rámutatott a megoldás lehetőségeire. Az iparosságnak egyhangú állásfoglalással követelnie kell a kormánytól, hogy ez az égetően fontos és az iparosság létérdekeibe vágó kérdés a törvényhozás utján minél előbb rendeztessék. Törvényben kell kimondani, hogy minden iparos köteles belépni a nyugdíjintézetbe, mert csak kényszerrendelkezésekkel oldható meg gyökeresen ez a kérdés, az önkéntes belépéssel való megoldásnak ugyanis gyakorlati értéke nincs. Harminc év előtt Miskolcon elhatározták már az iparosok a nyugdíjintézet létesítését és éppen azért nem lett akkor az elhatározásból semmi, mert kötelező ereje nem volt a határozatnak. Ugyanez volt a sorsa a szegedi ipartestület hasonló célú határozatának is, a szegedi körzet 28 ezer iparosa közül még ezren sem jelentkeztek belépésre. Értesülése szerint a kereskedelmi miniszter már foglalkozott ezzel a kérdéssel, most pedig a népjóléti miniszternél van az ügy és ott állítólag a mtmkásbizlositó pénztárral kapcsolatban óhajtják azt megvalósítani. Tiltakozik az ellen, hogy az iparosok nyakába ujabb terheket akasszanak, azt is kifogásolja, hogy az iparosok nyugdíjintézetéi valamilyen állami szerv keretében valósítsa meg; a kormány, mert az állam jelenleg ugy sem bir el ujabb terheket. Az iparosok maguk adminisztrálják nyugdíjintézetüket és ne engedjenek senkinek se beleszólást annak ügyeibe. Ismerteti ezután a tervezet alapelveit, emely szerint 40 évi t8gság után 600 aranykorona évi nyugdíj járna. A belépőket bat osztályba sorozzák. Hatszáz aranykoronától kezdve háromezer aranykoronáig terjed a kifizetés a negyven év letelte után. Gondoskodik a tervezet az özvegyekről és árvákról is. As intézetnek 257.000 tagja lenne. A kongresszus ezután egyhangúlag elfogadta a következő határozati javaslatot: Mondja ki a nemzetgyűlés, miszerint az 1923. évi veszprémi országos iparosnagygyülés határozatának megfelelően az országos iparosnyugdi intézet felállítását ezúttal is kívánja és az IPOSz-nak e tárgyban 1923. évi november hő 15-ik nspiín a kereskedelemügyi miniszterhez intézett felterjesztése érdemi elintézését szorgalmazza. Elfogadja a szegedi ipartestület által, az ipartestületeknek előzetesen megküldött és a nagygyűlésen részletesen ismertetett iparosnyugdijlntézeti törvény és alapszabálytervezetet és utasítja az IPOSz elnökségé», hogy ezen törvény» és alapszabálytervezetet terjessze a kormány elé és a jóváhagyás kieszközlése után az alakuló közgyűlés összehívása iránt intézkedjék. A kongresszus első napja dr. Pálfy József zárószavaival véget ért. Az iparoskongresszus pénteki ülését Huszka Vilmos, a miskolci Iparosegyesület elnöke nyitotta meg, majd később Pálfy Dániel vette át az elnökséget. Dr. Dobsa László az állami községi szövetkezetek úgynevezett házi üzemei ügyében és a kontárkérdésben terjesztett elő határozati javaslatot, amelyet néhány hozzászólással a kongresszus elfogadott. Füredy Lajos, az IPOSz tiszteletbeli igazgatója határozati javaslatában tizenegy pontban sorolta fel az iparosok adósérelmeit. A kongresszus a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Farkas Elek, a Baross-Szövetség igazgatója a betegsegélyezés és a balesetbiztosítás kérdésére vonatkozólag terjesztett elő határozati jivaslatot, amelyben az autonómia visszaállítását és a kormánybiztosság megszűntetéséi követeli. Müller Antal kereskedelmi tanácsos, a Keresztény Iparosok Országos Szövetségének főtitkára a tanonckérdést ismertetle. Erről és a tanonciskolák időbeosztásáról egy 16 pontból álló határozati javaslatot terjesztett be, amelyet hozzászólás ulán szintén elfogadtak. A kongresszus Füredy Lajos javatlatára követeli a nagybankok és a nagyvállalatok megadóztatását az Iparostanonciskolák felállítása dijából. Szöliősy Ferenc a korlátolt ttalmérők sérelmeit tette szóvá. Vajda Károly sajnálkozással említi fel, hogy d nyomdászok még mindig nincsenek a szövetség táborában. Ezután Huszka Vilmos megköszönte a vezetőség lelkes fáradozását, majd Pálfy Dániel elnök Miskolc város közönségének és polgármesterének fejezte ki köszönetét a kongresszus nevében a szives vendéglátásért, továbbá az iparosoknak az előkészítő munkálatokért. Ezzel a kongresszus véget ért. Délután 4 órakor a Miskolci CsizmadiaTestület tartotta 400 éves fennállásának jubileumát. DUMAS ÖRÖKBECSŰ REGÉNYEI MONTE GROF CHRISTO GRIANDIÓZUS DRÁMA 10 FELVONÁSBAN TAKAREKBETETEK NEMZETI HITELINEZET SZFGP' ^KJA KÂRÂSZ UTCA 398 VOT.T PRÓFfTA-HFXyTSÉG,