Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-17 / 188. szám

2 SZEQBD 1924 augusztus 17. utasigazolványok kényszerét. A vámigazgatás, be- és kiviteli engedélyek az állami és uradalmi birtokok igazgatásának a visszahelyezése a németek kezére és a vasúi francia-belga igazgatás megszüntetése. Bookmakerek is megjelentek a pénteki lóversenyen. Szeged, augusztus 16. (Saját tudósítónktól.) Eviöl-évre megrendezi a Délvidéki LovasEgyesület a Szegedi Qazdasági Egyesülettel karöltve a szegedi versenyeket, amelyek a legutolsó években nem mindig sikerüllek az igényeknek és a várakozásoknak megfelelőleg. Az idén a szokásos kétnapos meetinget kibővítették még egy harmadik nappal is, amikor is lebonyolították azokat a lovaimérközéseket, amelyek szerepelnek minden nemzetközi Concours Hippique programján. A meeting pénteken kezdődött, amikor is a sikversenyek és az akadályversenyek egyrésrét tartolták meg. Szokatlanul népes mezönyök vettek részt az egyes versenyekben és a tribünök és a páholyok is szépen megteltek, ugy hogy az első versenynap mozgalmas képet és szép «portot nyújtóit. Nem egyszer 8—10— 12-ös mezönyök is indultak, ami fokozta a fogadók kedvét. A lotalizateur jól működött és nem egyszer — Szegeden — szép osztalékot is fizetett. Az ötödik versenyben három és félszeres pénzzel távoztak a győztes fogadói, ami teljesen kielégítette a másfélszeres pénzekhez szokott szegedi fogadókat. A pénteki versenyen egyébként két budapesti bookmaker is megjelent. Erre a célra külön kis ,rlngel* ácsoltak össze a tribün elölt. A könyvesek elölt az első peicekben csak nehezen indultak a fogadások, azonban a szép adásoknak később mégis meglett az eredménye. Az egyes nagyobb futamoknál már egy kis tömeg verődött össze a könyvesek előtt és igy a versenynapnak minden kelléke, zsivaja ás izgalma megvolt. Általában azonban a versenyek végén az a vélemény alakult ki, hogy a »bukik" nem egészen kövér táskákkal tértek pihenőre. Az első nap eredményei egyébkéat a következők: I. Félvérek sikversenye. 1. Dalsy (lov. Blnder). 2. Dorian Orey. 3. Csavargó. Biztosan, hosszakkal nyerve. Tot: 10: 13. Nyolc induló. Binder százados fölényesen vezette az egész mezőnyt. II. Legénységi vadászverseny. 1. Akarat (Urbán tizedet). Küzdelem után fé hosszal nyerve. Tot: 10:19. Nyolc induló. A mezőny legjobb lova Szögi Qyörgy Avas-a volt, aki azonban az egyenes előtt oly szerencsétlenül tört ki, hogy semmi reménye nem lehetett a további versenyre. III. Szegedi gdtverseny. 1. Ragyogós (Orosz). 2. Bonika. 3. László. Végig vezetve, fölenyesen, nyakhosszal első. Tot: 10:33. Négy induló. IV. Repkény akadályverseny. 1. Elsőm (Selтесгу). 2. Pelile (Огои). 3. Patkó Pista II. (Stépán). Föltartva, könnyen nyerve. Tot: 10:17. Négy induló. V. Robin sikverseny. 1. Rarltas (Stépán). Küzdelem után első. Tot: 10:36. Hét induló. VI. Vadász dijugratóverseny. Tizenkét induló. A sötétség miatt csak hat versenyző lovagolta végig a távot, mig a többiekre vasárnap félkettőkor kerül sor. A szombati második versenynapon rendezték még a nem minden érdekességnélküii lovasmérkőzéseket. Az érdeklődés kissé megcsappant, mett hiszen ezen a versenynapon hiányoztak a bookmakerek és toializateurök, a díjugratások és dijiovsgiások egyikében sem lehet fogadni, ami természetes is. A második versenynapra csak azok mentek ki a lóversenytérre, akik valóban sportélvezetet akartak. Az egyes díjugratások izgalmai teljesen ki is eléghették a szépszámú közönséget, amely éppen olyan figyelemmel kisérte az egyes akadályok és gátak átugrását, mint a díjlovaglásokat. A mezönyök itt is igen népesek voltak és feltűnően sok jó eredmény. Nem tartozott a ritkaság közé, amikor 15—20 ló is indult egy versenyben és igy kissé e'huzódUk az egyes számok. Réizletes eredmény a következő: I. Altiszti díjugratás. 1. Alibaba (Pető tiszthelyettes). 2. BOzse (Krizsán). Tizenöt induló. II. Nyeretlenek di|ugratási. Holtversenyben elsők: Iby (Schaurek Ólmát), négy pont. Azért is (Stépán) és Bányász (Edwy), négy-négy pont. Huszonkét induló. Erős küzdelem öt versenyző közöit. Legelőször Schaurek hadnagy lova vitte át a 16 akadályt csupán négy büntetőponttal. Volt olyan versenyző, aki 29 ponttal tudott csak a bírói emelvény elé érkezni, mig a versenyzők fele föladta a versenyt a nehéz akadályok miatt. A hirmadik versenyt (Hátaslovak dijazása) vasárnap félkettőkor tartják meg. IV. Díjlovaglás. 1. Damazér (Burián ezredes). 2. Q«sí (Stépán) 3. Pálma (Forsler). Öt induló. V. Díjugratás (Magyar Gazdák és Lótenyésztők dija). 1. Ametisz (Schaurek Otlmár) hat ponttal. 2. Snowdropp (Cseh Kálmán) tiz ponttal. 3. Rózsi (Binder Oltó) tizenhat ponttal. Huszonkét induló. Schaures hadnagy megérdemelt győzelmet aratott pompásan ugró lovával. A nehéi akadályokon (20) a mezőny fele elvérzett, többen fel sem vették a versenyt. Régi szegedi színházak. Irta: dr. Czimer Károly. (Hetedik közlemény.) V. A szabadságharc után a harmadik nyári színkört állították föl Bonyhádi (Perczel) István császári biztos idejében, aki a magyar színészeket üldözte, ellenben a német színészeket pártfogolta, akik a városházi színházat foglalták el, nyáron pedig a rókusi Pacsirta-színkörben játszottak. A zaklatott magyar színészek, amint fentebb láttuk, a felsővárosi Kiskaszinó tánctermében ütötték fel a színpadot, de nyáron, a fullasztó hőségben kevés látogatójuk akadt. Ez okból harmadik nyári színkör építését sürgette a hazafiasan érző uri közönség és e közóhajnak főmozgatója német apának derék magyar iia: Hoffer Károly kiváló épitész volt, aki erős támogatója volt a nemzeti szinügynek. Társával, a szintén német eredetű fteszlényi (Heiszler) Józseffel 1856-ban a mai rendezőpályaudvarban a vasúti állomásházat átépítették és a kimaradt anyagból színházat akartak építeni. E célra a nőegyletnek a Könyök- (ma Kelemen-) utcában, Mayer Ferdinánd vaskereskedő díszes eótstilu palotája („Feketeház") melletti üres telkét (amelyen ma a Haggenmacher-sörcsarnok áll) bérelték ki három esztendőre és azon 1856. évi május végén a tetőnélküli favázas nyári színkör készen állott. A megnyitás május 30-án történt Hegedűs Lajos színigazgató „Bíbor és gyász" cimü drámájának bemutatásával. A nyitott színkörnek emeletes oldala volt és a földszinti és emeleti páholyok azon voltak elhelyezve, hátul széles és lejtős karzat zárta be az épületet. Miután födele nem volt, ha esett, a földszinti nézőtér közönsége ernyő alól élvezte az előadást. Az épület 800 forintba került Hoffer és Heszlényi két év múlva a nőegyletnek azon ajánlatot tették, hogy a nyitott színkört befedik, oldalát befalazzák és téli előadásokra alkalmassá teszik, ha tizenöt évre haszonbérbe adja nekik a telket. A nőegylet elfogadta és 1858. április 20-án a szerződést ilyen értelemben kötötték meg. Amikor a vállalkozók a színkört téli színházzá átépítették, ugyanakkor a földszint lejtős padozatát olyan szerkezettel látták el, hogy azt fel lehetett emelni, a színpaddal egy vonalba lehetett hozni és a nézőteret táncvigalmak tartására is alkalmassá tették. Ettől kezdve az álarcos bálakat állandóan ott tartották. A páholyokat, amelyek eddig korlátokkal voltak elválasztva, most oldalfalakkal és ajtókkal látták el. A földszinten, a nézőtér közepén járda futott végig; ennek két oldalán zárszékekül vörös vászonnal bevont padok állottak, amiknek támláján számozva voltak az ülőhelyek. A zárszékek két oldalán állóhelyek voltak a diákok számára. Leghátul a bejáratul szolgáló hosszú, szük folyosó, pénztár és ruhatár fölött fekvő lejtős karzat egészítette ki a nézőteret. A színház befödése, a téglából készült oldalfalak és a berendezés költsége 30.000 forintra rúgott. Külön jelmez- és ruhatár, diszlettartó raktár, könyvtár és festőterem járult a színházhoz. Az épületet két nagy vaskályha fűtötte. Eleinte olajlámpásokkal világítottak, de 1864-ben a gázgyár felépülvén, ettől kezdve gázvilágitást rendeztek be. A rendezés mindkét nap a megszokott volt, néhány hosszabb szünettel azonban nem igen lehet barátokat szerezni a lovas mérkőzéseknek. Meg kell itt állapitanunk azt is, hogy — különösen pénfeken — csak a véletlen akadályozta meg, hogy a tribünhöz vezető szik, pocsolyás és süppedékes utón nem történt nagyobb szerencsétlenség. Az autóktól lovak bokrosodtak meg, ami érlhető pánikot okozott a távozó közönség körében. Ideje volna már, ha a város rendes utakat csináltatna — és ne csak a tanyák felé —, a meglévő rosszakat pedig legalább tétesse használhatóvá. A jól sikerült meetinget vasárnap délután folytatják, amely alkalommal néhány izgalmas szám szerepel a programon. Nagyszabású gyűlésben fog tüntetni a béke mellett a szegedi munkásság. Szeged, augusztus 16. (Saját tudósítónktól.) Hetek óta készül Szeged város szervezett munkássága annak a békegyülésnek a megtartására, amelyen vasárnap délelőtt szinte egész Magyarország munkássága és progresszív polgársága tüntetni fog az örök béke gondolata mellett, hiszen jóformán Magyarország minden városában és nagyobb községében ilyen irányú gyűléseket tartanak. Ezek a gyűlések folyományai annak «¡nagyarányú békeagitációnak, amelyet a világégés boraalmának tízéves évfordulója, ju'ius 29-ike után indult meg nemcsak a legyőzött, de a győztes államokban is. A külföldi gyűléseken részt vett mindenki, aki valóban értékeli a drága emberéletet és aki nem féli kimondani az egész világ jelszavát: Ne legyen többé háborúi Szegeden a munkásság, valamint a progresszív polgárság teljes lelkesedéssel készül erre a gyűlésre és a jelek szetint hatalmas tömegek fogják felemelni szavukat vasárnap Szegeden is a béke gondolata mellett. A szegedi rendőrség minden ellenvetés nélkül engedélyezte ezt a gyűlést, hiszen ez csupán néma tün'etés a békéért, az utca minden zsivaja és dübörgése nélkül. A szegedi rendőrség méltányolni tudta a munkások néma demonstrációját, nem ugy, mint a debreceni rendőrség, amely érthetetlenül, indokolatlanul és az egész világon egyedül, nem engedett tüntetni az örök béke gondolata mellett. Politikai körökben ugy tudják, hogy ennek a debreceni békegyülés betiltásának még következményei lesznek. A szegedi gyűlést — mint ismeretes — vasárnap délelőtt 10 órakor tartják meg a Vígszínpad (a Széchenyi Mozi mellett) helyiségében. A világbéke gondolatát Kabók Lajos nemzetgyűlési képviselő, a szociáldemokraták parlamenti frakciójának tagja fogja beszédében ismertetni. Ez a fából épült helyiség rettenetes tűzveszélyes volt. A színpad és mögötte a diszlettár borzalmas tűzfészek voU. A ki-bejárásra szolgáló egyetlen szük, sikátoros folyosóban 2—3 ember haladhatott egymás mellett. Naponkint sürü torlódás között özönlött ki a közönség és hála a gondatlanok fölött őrködő Gondviselésnek, 30 év alatt semmi szerencsétlenség sem történt. A bécsi Ring-színház leégése, a nagyszámú nézők borzalmas tűzhalála, valamennyire megriasztotta a szegedi hatóságot is és ennek hatása alatt a színház talára az utca felől olyan menekülő faerkélyt készíttetett, aminőt a parasztházak végén lépcsőzetes padlásfeljáróképen szoktak használni és a páholyok közönségének menekülésére egy fogas létra volt a faerkély alá akasztva. Ezt a létrát minden este a színházhoz rendelt hajdúknak a falról le kellett akasztani és a menekülésre szolgáló faerkélyhez támasztani, amelyen a hölgyeknek és uraknak egyenkint kellett volna lemászniok. Eleinte Keméndy Nándor biztos, aki előbb maga is színész volt, pontosan végeztette e müveletet, azonban utóbb a bécsi színházi katasztrófa feledésbe menvén, a létra felállításával senki sem törődött, amint hogy ma is a színháznak menekülésre szolgáló oldalajtajait gyakran csak akkor zárják ki, amikor a közönség kifelé igyekszik. A szinházmelletti tüzoltófészereket, ahol a vízipuskákat tartották, 1858-ban lebontották és vendéglővé alakították át és a színházzal födött folyosóval kötötték össze, de amikor a népszert Próféta sörcsarnok a közeli Kárász-utcában megnyílt, ee a színházi vendéglőt agyonütötte. (Folytatlak.)