Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-17 / 188. szám

ijfig iiéiH áwi 2500 keiHiM f tfMIMt It ItHIfttlT» 'SJI Ssik Paras-dea L CP0f üIsteítTií cxutbenj TiHM lW8.»,*«ged* »eate!«itl MHA kivitelével «toda» ra* Stfw ára 1800 toten. KiaibMtes] *m* i eo *emmt kelybw 40000, •»dánt«« tu «idikn 450QB ka. •IrdetésJ árak • FéihasaDoe I mm. 400, egy hasábon 800 máslél hasábon ímSrövegkOzt ZS százalékkal drágába AprOhirdetis 10 szöig 6008 kor. SzOvegkOzti kOzlem*. nyék soronként 0000 korona. Csalid! értesíti* «5000 kor. V. évfolyam. Szeged, 1924 augusztus 17, VASÁRNAP. 188-ik szám. tíarc a békéért. Irta: JUHASZ GYULA. Az Isten Fia, aki vérével váltott meg bennünket, egy mondatba foglalta végső rendelkezését: Fiacskáim, szeressétek egymást I 0 hangoztatta, hogy akt kardot fog, kard által Jog elveszni és visszatette Mslkusnak levágott fülét. Az 0 szeretetevangéliumát hirdetik azőta az egész világon és háború és gyűlölség az emberiség történeiének nagyobbik fele s ama különös nyár éjszaka óta, amelyről a halottak élén száguldó költő olyan megrendítő szépen énekelt, a vér és a könny uj óceánja hömpölygött végig a földön. Gotarao Buddho részvétet és irgalmat tanított, még a féreggel, még a lelketlen állattal szemben is és Tamerián és Dzsingiszkán hordái vonultak utána keletről nyugatra, gyilkolva és rabolva. A mi korunknak is volt egy prófétája és apostola, a jasznaja-poljanai remete, aki az erőszak ellen prédikált és a szelídség és a testvériség, az emberi szolidaritás uj testamentomát irta, mégis a barbárság és a terror uj világa következett el a tanitása után. Igaz, hogy az erőszaknak és a háborúnak is voltak hívei és hirdetői minden időkben, mióta Káin megölte Ábelt és Herakleitosz, az efezusi királyi filozófus a háborút tartotta minden dolgok atyjának és a nagy modern germán gondolkodó, a Zarathustra költője a hatalomhoz való akaratot ültette a világ trónusára. Hiszen, ha az életet háborúságnak tekintjük, akkor egészen helyes a herakleitoszi kijelentés ó" ha a legnagyobb hatalomnak a szeretetet és jóságot gondoljuk, akkor Níelzschéseh is igazat adhat minden jóakaratú ember. De ha az étet már maga harc és háború, minek akkor még külön háborút csinálni? Ha így is éppen elég bajunk van a természettel, amely alapjában ellenséges erőkkel jön ellenünk, az elemekkel, amelyeket le kell győznünk és életünk szolgálatába állítanunk, a láthatatlan baktériumokkal, amelyek örökké vesztünkre törnek, minek akkor még külön, az embernek az emberrel is ellenségeskedni? £s a népeket minek a népek ellen uszítani? A fajokat minek a fajok ellen ? A testvért a testvér ellen, minek ? Hogy nagy dolog a háború — azt már a régi huszár is megmondotta éi megmutatta, de hogy rossz üzlet is a háború, ezt kotunk Normann Angellje és utána korunk hábotuja napnál világosabban bebizonyította. A háború olyan, mint a magyar tragikus költő szavai szerint a bosszú: ártót, ártatlant egyaránt elsöpör. Kétélű kard, amely gazdáját is halálra sebzi. A háború ellen szól minden igazság és minden valóság, minden vallás és minden okosság, minden emberség és minden belátás, a háború ellen beszél évezredek sötét története, a halottak millióinak és százmillióinak tanusága és az élők minden érdeke, jövője, az anyák és gyermekek, a csonkák és bénák minden szomotusága és nyomorúsága, a háború ellen protestálnak a Mazuri tavak és az Isonzó, a kárpáti falvAk és a rheimsi katedrális, a háború ellen tiltakozik az Egyház és a szociáldemokrácia, az egyetemes pacifizmus és a magyar érdek és mégis van háború és mégis vannak, akik akarják a háborút. £3 vannak, akik csinálják a háborút. A pacifizmus még mindig szelíd és gyönge bárány gyanánt jár, kel az éhes farkasok között és az éhes farkasok még mindig szere'nék megölni a szelíd és gyönge bárányt. Az ember még mindig farkasa az embernek én nem tanul az oktalan állatoktól, akik legalább a Maguk fajtáját megkímélik, £s az embereknek nem ciég a külső ellenség, nekik itt benn is, egymás között is gyölöllrfdni és verekadni kell és ha a külső ellenség megcsonkította országunkat, ők tevább g f oly tat¿¿K — egészen embertelenül és egészen I magyartalanul, a csonkítás barbár munkáját: ki akarnak zárni és ki is zárnak a magyar közösségből, a magyar élet, kultura és alkotás közösségéből és egységéből értékeket és egyéniségeket, élőket és halottakat. Magunk ellen folytatnak híborut: a régi Magyarország szelletei és érzelmi egységét is szétdarabolnák, ebek barmincadjáre vetnék, ha lehetne I A pacifizmus — mindenféle pacifizmus — cssk akkor győzhet, ha erősebb lesz a háborút akaróknál és a bajt kevetőknél. A lelkeket kell először meggyőznie, az európai közezellemet kialakítania. Nevelni kell, hogy megnövekedhessékl A nagy háború e'ég nagy nevelő volt, el lehet mondani, hogy nála különb háborúellenes propagandát még nem csinállak eddig. Mégis: mennyi uj gyűlölet támadt a nyomában. Mennyi barbár ösztön, mennyi nyers vadság, mennyi kegyetlen kártevés rombol és gyilkol még mindig. De azért igaza van a ntgy königsbergi bölcsésznek, aki az örök békéről a legszebb könyvet irta. Erkölcsi kötelességünk háborút üzenni a háborúságnak, a gyülölségnek, a barbárságnak, a gyilkosságnak! Hogy a gyilkos urak ellene vannak ennek a békés hadüzenetnek, az természetes. Hogy ma még hősiességet és vértanúságot jelent az igazság mellett helyt állni és kitartani, az! Jaurés halála és Romáin Rolland száműzetése eléggé világosan és világraszólóan mufafja. Az erőszak ellen küzdő Gandhi, az uj indus szent, veszedelmesebb az angol imperializmusnak minden hadi flottánál és minden harci arzenálnál. De a pacifizmus is tanult a háborúban, megtanulta az Üdvözítő szavainak igazságát, aki a galambok szelidségét a kígyók okosságával kivánti párositani. A jobb világért, az Isten országáért, a szeretet harmadik birodalmáért, az egy akolért bizony szintén háborúzni kell Bátran és elszántan, bölcsen és kitartón, uj hereizmusával az uj hitnek és uj embernek/ Magyarok az Interparlamentáris Unió gyűlésén. Budapest, augusztus 16. Mint értesültünk, Apponyi Albert gróf valószínűleg távol marad az interparlamentáris unió nagy gyűlésiről, mert ő a Népszövetségnél fogja Magyarországot képviselni. A politikai vitában tehát előreláthatólag Berzeviczy Albert vesz részt, amennyiben azonban szükségesnek mutatkoznék, ugy Szterényi József báró, Lukács György és esetleg a Genfbe utazó magyar delegáció többi tagjai is L! fognak szólalni. Idevonatkozólag Szterényi József báró s következőket mondotta: — Az uniö genfi nagygyűlésén Magyarország két irányban jut szerepnez. Berzeviczy Albert augusztus 28-án a leszerelés kérdésében fog felszólalni. A másik kérdés, amelyben Magyarország vezető szerephez jut, a közgazdasági kérdés. Ezen kérdés tulajdonkép két részben kerül napirendre: az ellő kérdés a világ gazdasági szolidaritása és a nemzetközt forgalom ügye, amelynek az előadására engemet kértek fel. A felszólalásom ki fog terjeszkedni az ezt gátló intézkedések megszüntetésére, valamint a modern vámjogra és a forgalom technikája tekintetében a közvetlen tarifa egységes szabályozására, valamint az egységes tarifa megállapítására, végül sz uiievélnek. különösen pedig a vízumkényszernek az egész útvonalon való megszüntetésére. A második tárgy a reparációs kérdés. Magyarország részéről 14 tagu küldöttség utazik a genfi unió gyűléseire, többek közi Szterényi József báró, Berzeviczy Albert, Lukács György, Pékár Gyula, Majláth György. MMWMAMMMMMVMMWMMMMIM^ Befejezték a londoni konferenciát. Berlin, augusztus 16. A bírod*Imi kormány pénteken naphosszat távirati összeköttetésben volt a Iondoni delegációval. A minisztertanács délután is ülésezett, hogy megadja az utolsó instrukciókat a belga-francia javaslatra nézve. A kancellári hivatalban mindössze azt adták felvilágosításul, hogy az utolsó huszonnégy óra alatt még egyes előnyöket lehet szerezni a német álláspont számára, egyebekben a kiürítési hatátidő hosszúságán nem tudnak enyhíteni és tekintettel arra, hogy a szövetségesek egységes frontot alkotnak'Amerikával a német kívánság ellen, a birodalmi kormány számára nincs más választás, mint aláirni a megegyezést. így tehát a kiürítési határidő 1925 augusztus 15-ike lesz. A szövetségközi vasutigazgatást visszavonják a szankciós területekről, hogy azonban Németország mégse menjen ki egészen üres kézzel a tárgyé ¡¿sokból, az utolsó percben remény mutatkozik arra, hogy engedményeket fog kapni a kiürítés ídőhntdrának biztosítására nézve, még pedig olyképen, hogy az idevágó írásos megállapodás! a londoni konferencia valamennyi hatalma is alá fogja irni, a két megszálló hatalom kormánya enyhíteni fogja a katonai megszállás metódusát és a kiürítési jegyzőkönyvben a Ruhr-területtel egyforma elbánás alá veendő szankciós területnek fogja nyilvánítani Düsseldorfot és Duisburgot. Ez volt minden, amit a kancellári hivatalban a sajtó képviselőiuek mondtak, de még hozzátették, hogy szombaton végleges lesz Londonban a megegyezés. London, auguszius 16. A konferenciának utoisó fejezete elkövetkezett. Tegnap este az angol de'egáció körében még nem tudtak válaszolni arra a kérdésre, hogy meddig fognak még tárgyalni a németek, franciák és belgák, ma már biz'o?, hogy a konferencia záróülése, amelyen a jegyzőkönyveket aláírják, vagy szombaton délután 4 órakor, vagy hétfőn délelőtt lesz. Vasárnap semmiesetre sem és Ramsay Macdonald megmondotta, hogy inkább megrövidíti pihenőjét, ha szombaton nem készülnének el és a hétfőt is feláldozza. London, augusztus 16. A londoni konferencia záróülése ma este 6 óra 50 perckor Macdonald elnökletével gyűlt össze. Miután a még hiányzó jelentéseket meghallgatták és vita nélkül jóváhagyták, Macdonald, mint a konferencia elnöke, záróbeszédet tartott, amelyet nagy tetszéssel fogadtak. Ezután felszólaltak még Herriot és Theunis miniszterelnökök, valamint De Stefani és Marx birodalmi kancellár. Herriot és Marx beszédét nagy tetszéssel fogadták a jelenlevők. Rövid szünet után megtörtént a jegyzőkönyv aláírása, amire az ülést 9 órakor berekesztették. A résztvevők barátságos kézszorítással búcsúztak el egymástól. A német delegáció előreláthatóan vasárnap reggel utazik el Lonbonból és hétfőn reggel érkezik meg Berlinbe. London, augusztus 16. Az amnesztia kérdésében a következő megállapodások jöttek létre: Amnesztia valamennyi fogolynak és megszüntetése a még függőben léeő eljárásoknak, amennyiben a cselekedet politikai okból körettetett el, kivételévei a?on merényleteknek, amelyeknek emberélet esett áldozatul. A kiutasítottak visszatérése és az clmozditottaknak hivatalukba való helyezése. A rajnai tartományi egyezmény újbóli életbeléptetése és a közigazgatási hatóság kivételével ismét megkezdhesse a működését. A megszállott és meg nem száiloti területek között megszűntetik a belső vámvonalat és az