Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-16 / 161. szám

SZBOED Wellnerl, valamint az általa mcgnevzílt tanú- ! ügyészségre és a vizsgálóbíró c;ak azután fog kat is és akkor visszaküldi az iratokat az I indítványt előterjeszteni. A közalkalmazottak munkaidejének meghosszabbitása. Budapest, julius 15. Az államháztartás egyensu- t rendeletet adott ki, amellyel felhatalmazza az egyes lyának helyreállítására hozott törvény az ujabb minisztereket, hogy mind a központban, mind az létszámapasztás lehetővé tétele érdekében a tiszt- i alárendelt hatóságoknál, hivataloknál és intézmé viselők és alkalmazottak munkaidejét a főiskolai 1924 iMlfas ti. képzettséghez kötött állásokra legalább heti 42 órában, a többi állásra pedig legalább heti 48 órában állapítja meg. Bár a létszámapasztás első részletét már végrehajtották és a hivatalos munkaidő felemelése már most szükségessé vált, a minisztertanács elhatározta, hogy a nyári szabadsá{

»olásokra való tekintettel a hivatalos munkaidő elemelését október l-ig elhalasztja és ezt megelőzően csak ott intézkedik, ahol fokozottabb munka elvégzése válik szükségessé. A kormány nyéknél a kérdés általánosságban való szabályozásáig a saját hatáskörükben a szükséghez képest még október előtt is felemelhessék a munkaidőt és annak betartására kötelezhessék a tisztviselőket. A szolgálati szabályok értelmében a tisztviselők és alkalmazottak kötelesek a hivatalos időt betartani és ha a hivatal érdeke ugy kívánja, szabadidejük feláldozásával a megállapított hivatalos időn tul is dolgozni. A megállapított munkaidőn tul teljesített munka után semmiféle díjazás nem engedélyeztetett. A város tanácsa a közüzemi pótlékok felemelését kéri. Figyelmen kivül hagyta a tanács a pénzügyi bizottság álláspontját. A rendkívüli közgyűlés előkészitése. Szeged, julius 15. (Saját tudósítónktól.) A szerdára összehívott rendkívüli közgyűlés tárgysorozata mégis csak kibővült és a közgyűlési meghívón szereplő egyetlen tárgy, a Zsótér-ház vételárfedezetének kijelölése mellé társak is kerültek. Ezek között a legfontosabb a kéményseprő dijak felemelése. A szegedi kéményseprő mesterek ugyanis sürgős beadványt intéztek a tanácshoz és azt kérték, hogy a város törvényhatósági bizottsága — hódolva az uj divatnak — a kéményseprési szabályrendeletet is helyezze vissza a régi, aranyparitásos alapokra. Már a hétfői tanácsülésep szóba került ez a beadvány, de a tanács akkor még csak azt határozta el, hogy a kéményseprő-ügyet is felveszi a rendkívüli közgyűlés néhány évtizeddel ezelőtt építették be abba a házba A polgármester erre csak azt mondta, hogy az épület faanyaga egymagában vagyont ér. A Zsótér-ház vételárfedezetének letárgyalása után dr. Kamocsay György terjesztette elő a kéményseprő dijak felemelésére vonatkozó javaslatát. A kéményseprőmesterek beadványukban azt kérték a város tanácsától, hogy olyan értelmi javaslatot terjesszen a közgyűlés elé, amely szerint 1924 julius 1-től 10, 1925 január 1-tól 12, 1925 julius 1-től 14, 1926január 1-től pedig 16 aranyfillérben állapítsa meg a város törvényhatósági bizottsága a kéményseprés alapdíjait. A tanács az előadó javaslatára ugy határozott, hogy a ké tárgysorozatába, a közgyűlés elé terjesztendő ta- relmet a közgyűlés elé terjeszti ugyan, a kéménynácsi javaslatot azonban a keddi előkészítő tanács ülésen tárgyalja csak le. A keddi ülésen elsősorban a Zsótér-ház vételárfedezetéről tárgyalt a tanács. A pénzügyi bizottság hétfői ülésén — mint ismeretes — nem talált tetszésre a polgármesternek az a megoldási tervezete, amely szerint a vételár december 31-ig esedékes egynegyedrészének, 155.000 aranykoronának fedezetéül az Alsóközponton eladásra kerülő __ házhelyek ára szolgálna. A tanács, mérlegelve az ! pedig méterenként 7500 korona lenne. A tanács eshetőségeket, ugy találta, hogy a pénzügyi bi- | azt javasolja, hogy utasítsa a közgyűlés a kézottság álláspontját nem fogadhatja el és igy el- < ménysaprőmestereket, hogy segédeik fizetését a határozta, hogy mégis csak a polgármester meg- 1 kéményseprési dijak emelésével arányosan emeljék. oldási tervezetét terjeszti javaslat formájában a ': A határozatot pedig jóváhagyás végett felterjesztik szerdai rendkívüli közgyűlés elé. : a kereskedelmi miniszterhez. A polgármestertől származó értesülésünk szerint ) A tanács az előadó javaslatát elfogadta és a az alsóközponti házhelyek eladási ára bőségesen polgármester javaslatára elhatározta azt is, hogy seprődijak felemelését is javasolja, de figyelembevéve a háztulajdonosok amúgy is súlyos helyzetét, az aranyparitás helyett csupán a jelenlegi dijak 50 százalékának erejéig. így a tanács javaslata szerint egy közönséges kémény egyszeri tisztítása földszintes épületeknél 1200, az egyemeletes épületeknél 1800, a két-, vagy háromemeleteseknél pedig 2400, a gyárkémények tisztítása méterenként 5000, a gyárkémény-csatornák tisztítása fedezi a Zsótér-ház vételárának első negyedét, amely december 31-ig esedékes, a következő részletekről pedig a rendes évi költségvetések keretében gondoskodik majd a számvevőség, feliratilag kéri a népjóléti minisztertől a közüzemi pótlékok felemelését, mert a közüzemi költségek emelkedése következtében a háztulajdonosok nem fedezhetik kiadásaikat abból, amit közüzemi pótItt emiitjük meg, hogy a polgármester utasitá- ( lék cimén a lakóktól beszednek; a legújabb lasára a városi mérnökség ismét megkezdte a Zsó- \ kásrendelet értelmében pedig a közüzemi pótlék tér-ház értékének felbecsülését és a becslési mun- nem emelkedik. kával szerdán délelőtt el is készül. Erre a máso- \ _ Tán te is háziúr vagy? kérdezte a polgárdik becslésre azért volt szükség, mert az első mestertől Gaál Endre. becslés alkalmával az épület köbtartalmát, illetve j _ Nem vagyok én. Én csak olyan szegény köbtartalom értékét állapították csak meg a be- ' zsellér-lakó vagyok. épített anyagok részletezése nélkül. Most a beépi- j Ezzel be is fejeződött a kéményseprő-ügy előtett anyagokat külön-külön, részletezve becsüli fel készítése. A rendkívüli közgyűlés tárgysorozatára a mérnöki hivatal aranykoronákban. Ezt az uj becslést a polgármester be is jelentette a tanácsnak. Bejelentésére csupán Rack Lipót pénzügyi tanácsnoknak volt észrevétele, még pedig a következő : — Aztán nehogy a Zsótér-ház anyagát ugy becsüljék fel, mintha uj anyag volna, mert nem szabad megfeledkezni arról, hogy azt az anyagot jó felvette még a tanács a külterületi anyakönyvi teendők ellátására vonatkozó javaslatát, ezenkívül két tisztviselő szabadságolási ügyét. A tanács egyébként a szerdai rendkivüli közgyűlésen nagy vihart vár ugy a Zsótér-ház, mint a kéményseprési dijak felemelése körül, mert azt a háztulajdonosok minden valószínűség szerint megobstruálják. Egymillió dollár kölcsönt ajánlottak a városnak. Szegednek nem kell 900 milliárd korona. Szeged, julius 15. (Saját tudósilónktól.) Hetekkel ezelőtt az összes tóvárosi napilapok részletesen beszámoltak arról az igen érdekes jelenségről, hogy egy külföldi pénzcsoport Rákospalota községnek közmüvek építésére tízmilliárd kölcsönt ajánlott föl. A szépen fejlődő község természetesen kapra-kapott a kölcsönön, örömmel fogadia azt el, már ki is dolgozták a terveket, most pedig a kölcsön-ügy aktái a belügyminiszter elölt vannak, hogy végérvényesen hagyja ezt jóvá és mint a jelek mutatják, a kölcsönt természetesen jóvá fogja hagyni a miniszter is, mivel ez csak hssznára lehet a fejlődő községnek. Eit a kölcsönajánlatot most egy másik, sokkal nagyobb do!lárkö!csönajSnlat követte, emi I jóleső biztosítéka annak, hogy a külföld bizalma kezd visszatérni Magyarországhoz és anélkül, hogy kérnénk kölcsönt, maguk ajánlják azt fel. Egy másik külföldi pinzcsoport ugyanis, a rákospalotai példa után ajánlatot tett egymilliós dolldrkilcsönre, amelyet bármelyik magyar vidéki városnak folyósítana uj közmüvek létesítésére, vagy a már meglévők fejlesztésére. Az egymillió dollár most körül' belül 000 milliárd papirkoronát tesz ki és ezt a nagyarányú kölcBönt illetékes körök ma elsősorban Szegednek, mint a legnagyobb magyar vidéki városnak ajánlották föt. Elsősorban azért gondoltak illetékesek Szegedre, mert a néhány hét előtti mérnökkongresszuson konkrét formában hangoztatták, hogy haladéktalanul ki kell építeni a szegedi csatornákat. Ebből a kolosszális raéreta köcsönből nemcsak csatornákat lehetne építeni, de vízvezetéket, utakat, lakásokat, vásárcsarnokot, tanyai vasutat is lehetne építeni, de meg lehetne Javítani a szinte már botrányos utcai világítást ts. A kölcsönajánlatról, amint értesítés! kaptak a szegedi illetékes körök, azonnal értesítették dr. Somogyi Szilveszter polgármestert, miután tisztában voltak azzal, hogy ez a nagy összeg rendkívül soka» j-ienfne a város nemcsak fejlesztése, de rendbehozdza szempontjából is. Előadták azt is, hogy ilyen alkalmat a városnak nem szabad elszalasztania, azonnal tárgyalásokba kell kezdeni a pénzcsoporttal, mert ez a kölcsön nemestk a városnak használna, hanem ezzel biztosítani lehetne a magyar piac számára a jövőre is a külföldi érdekeltségeket. És a polgármester kijelentette, hogy nem reflektál a 900 milliárdos kölcsönre. A Szeged munkatársa ebben az ügyben fölkereste dr. Somogyi Szilveszter polgármestert aki a következő meglepő választ adta: — A városnak nincs szüksége kölcsönre, egyelőre nem lehet szó erről az akcióról. Különben is elsősorban a feltételeket kellene ismerni, amelyek szerintem csak súlyosak lehetnek, mert hiszen ma még a Pénzintézeti Központ sem ad kölcsönt a városoknak 18 százalékon alul. A kölcsön csak suiyos feltételű lehelne, amikor amortizáció helyett a tökét is vissza kell fizetni, meg a magas kamatokat is, én pedig ilyen súlyos terheket nem rakhatok a város polgárainak nyakára. Közbevetettük akkor, hogy a tárgyalásokat még is fel kellene venni a pénzcsoporttal, mivel az sincs kizárva, hogy Itt amortizációról is khet szó. — Amortizációs kölcsönt — mondta erre a polgármester — most nem szoktak fölajánlana ötven esztendőre. Ez nem szokás a hí ború után. Itt csak olyanra lehetne gondolni, amikor a tökét is vissza kell fizetni. Ez pedig igen súlyos teher. Ha azonban mégis előnyös feltételekkel amortizációs kölcsönt ajánlanának, akkor esetleg körülnéznénk, hogy érdemes lenne-e fölvenni. — Akkor mégis meg kellene kezdeni a tárgyalásokat a város érdekében, mondottuk. — Nem nézünk utána — mondotta a polgármester —, mert tudjuk, hogy most még amortizációt nem adnak. Szóba hoztuk ezután még, hogy mire lehetne fordítani a kölcsönt. Elsősorban a csatornázás, erre uj terveket kellene csináltatni, volt a válasz. Kövezés, hiszen most is 200 ulcát kellene kikövezni. — Hiszen most is kövezünk, volt a válasz. Kölcsönt pedig csak ugy puffra fölvenni nem okos dolog. Ott van a főváros példája: Bárczy esete. Nyakig úszik most a főváros Bárczy miatt, jelentette ki a polgármester. Nem volt az okos dolog. A világítás került ezután szóba. Meglesz az is — szólt a válasz —, csak meg tudjunk egyezni a gázgyárral. Tanyai vasút 7 Először csoportokban kell lakniok a tanyaiaknak, csak azután lehet tanyai vasútra gondolni. Vásárcsarnok ? Az a magasabb városfejlesztéshez tartozik — mondotta a polgármester —, arra van még idő, most csak romokat takarítunk el. Es még egyszer kijelentette: — Nincs szükségünk kölcsönre, nem is fogunk tárgyalni, még a feltételekről sem. Itt csak az a véleményünk, hogy kár ez a kategórikus kijelentés. 900 milliárd koronáról van szó. Föl lehstne azt Szegeden is használni. Legalább tárgyalni lehetne a feltételekről, hiszen nem is tudjuk, milyen az ajánlat. Es hátba — csodák-csodája —, mégis adnak amortizációt? Akkor eldobott Szeged városa egy olyan ajánlatot, amelyre nem igen less még egyszer példa. Majd fölhasználja a kölcsönt más magyar város. A Matteotti-gyllkosság. Róma, julius 15. Modlglano szocialista képviselő ma mintegy háromórás megbeszélést tartott a Matteotti ügy vizsgálóbírójával. A képviselő nyilatkozata szerint egy személyiség bizonyos részleteket közölt vele a gyilkosság lefolyására vonatkozólag és erről tájékoztatta a bíróságot.