Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-16 / 161. szám

1924 fídtpt Í6 SZBQBD Herriot Londonban. Miről dönt a londoni konferencia ? London, julius 15. Herriot ma délután 01 óra­kor .különvonat al ideérkezett. Az állomáson Herriotot Macdonald miniszterelnök üdvö.ölte, akivel rendkivtll szívélyesen elbeszélgetett. London, julius 15. A Daily Telegraph diplomá­ciai munkatársának hiteles értesülése szerint a szövetségesek konferenciája a következő tiz pont megvitatására terjed ki: 1. Milyen diplomáciai eszközök révén hajtják végre a szakértők jelentésében előirt intézkedése­ket, azaz egy vagy több jegyzőkönyvet kell-e ké­sziteni s va]jon a jóvátételi bizottságot, vagy a nemzetközi szakértőket bízzák meg a jegyzőkönyvek kidolgozásával ? 2. Milyen szerepe legyen Németoszágnak a meg­beszélések folyamán ? Meg kell-e hivni a konfe­renciára vagy egy későbbi összejövetelre, hogy előterjeszthesse álláspontját, vagy pedig csak egy­szerűen felszólítják, hogy közölje ezt a jóvátételi bizottsággal, illetve személyes diplomáciai érintke­zés utján hozza azt a szövetségesek tudomására? 3. Micsoda határidőt szabjanak a szakértői ter­vezet megvalósítására s melyik szervnek, tehát a jóvátételi bizottságnak, vagy egy más testületnek hatáskörébe tartozzék- e annak kijelentése, hogy a tervezetet életbe kell léptetni? 4. Szükséges-e más biztosítékokat is követelni, mint amelyeket a szakértői jelentés javasol? 5. Hogyan fogják láthatatlanná tenni a katonai megszállást, illetve teljesen meg fogják-e szüntetni ? 6. Melyik testületet bizzák meg a szakértői jelentés jegyzőkönyveinek s a konferencia határo­zatainak értelmezésével, vájjon a hágai döntőbíró­ságot, a jóvátételi bizottságot, vagy pedig egy másik testületet ? 7. Melyik szerv döntsön Németország esetleges mulasztásai ügyében: a nemzetek szövetségének pénzügyi bizottsága, vagy pedig a jóvátételi bizott­A szegedi ügyvédi kamara tiltakozik az ügyvédek forgalmiadójának felemelése ellen. ság, amelynek keretét egy amerikai kiküldöttel bővítenék ki? 8. Mi módon állapítsák meg Németország hite­lezői a szükséges rendszabályokat abban az eset­ben, ha az illetékes szerv leszögezte Németország mulasztását? Vájjon döntőbírósághoz kell-e for­dulniok akkor, ha nem tudnak megegyezni, vagy egyes hatalomnak, illetve hatalmi csoportnak is jogában lesz a többi országtól függetlenül meg­torlással élnie? 9. Milyen feltételek mellett bonyolítják le a 40 millió fontra tervezett kölcsönt ? Mikor bocsátják jegyzésre ezt az összeget ? Vájjon elsőbbsége lesz-e a kölcsönnek valamennyi német fizetési kötelezett­séggel szemben ? 10. Vájjon az érdekelt államoknak a készpénz­fizetés és a természetbeni szállítások kérdésében ujabb megállapodást kell-e kötniök? Pár is, julius 15. Macdonald miniszterelnök az alsóházban tartott tegnapi beszédében kije­lentette, hogy egy amerikainak a szakértőbizott­ságban való részvétele elő fogja mozdítani Fianciaország és Anglia viszonyának megoldá­sát. Közölte továbbá a miniszterelnök, hogy az spaai egyezményt nem veszik revízió alá. A szankciók az esetleges német mulasztás termé­szetétől és körülményeitől függnek. Berlin, julius 15. Hivatalos helyen azokkal a francia szemrehányásokkal szemben, hogy a birodalmi kormány késlelteti a Dawes-jelentés végrehajtására vonatkozó törvények elintézését, ismételten rámutatnak arra, Irgy a jóvátételi bizottság rés léről az aranyjegy bank, a vasutak és ipari kötelezvények ügyében kiküldött három bizottságnak kell előbb befejezni munkálatait . és csak azután lehet a birodalmi ülés elé ter­I jeszfeni az ezekre vonatkozó törvényjavaslatokat. Szeged, julius 15. (Saját tudósítónktól.) A szegedi ügyvédi kamara választmánya kedden délután értekezletet tartott, amelyen több, az ügyvédeket közvetlenül érintő ügy került szóba. Az értekezlet tulajdonkép;ni tárgya az ügy­védek forgalmiadója körül felmerült differen­cia volt. Dr. Barta Dezső ismertette a kérdést. Elmondo'ta, hogy a vidéki ügyvédi kamarák annakidején egyezséget kötöttek a pénzügy­miniszterrel és az egyezség szerin' az ügyvédek forgalmiadó alapjául szolgáló jövedelmét tíz­millió korona átalányössregben állapították meg. A kamarák a miniszterrel történt megállapodás értelmében a forgalmiadót ki is vetették tag­jaikra, kik már a rájuk vetett adót be is fizet­ték. Néhány vidéki városban mégis megtörtént, hogy a pénzügyigazgatóságok keveselték az ügyvédek forgalmi adóját és felírtak a pénz­ügyminiszterhez az adóalap felemeléséért. Sze­ged nem tartozott ezek közé a városok közé, a szegedi pénzügyigazgatóság nem talált okot arra, hogy hasonló célú felterjesztést intézzen a pénzügyminiszterhez. A pénzügyminiszter néhány vidéki pénzügy­igazgatósig felterjesztése alapján most körren­deletet intézett az összes vichki pénzügyigaz­gatóságokhoz és elrendelte az ügyvédek forgalmi­adó alapjának felemeléiét. A pénzügyminiszter rendelete alapján a szegedi pinzügyigazgatóság is értesítette az ügyvédi kamara elnökségét, hogy a szegedi ügyvédek jorgalmladó átalányát száz százalékkal fel kívánja emelni. A budapesti ügyvédi kamara illetékes helyen már óvást emelt a vidéki ügyvédek forgalmi adójának felemelése ellen, a szegedi kamara választmányának szintén az az álláspontja, hogy a miniszterrel kötött végleges jellegű megállapodás megváltoztatására nincs semmi ok és jogcim. A szegedi kamara annak idején arányosan felosztotta tagjai között az átalányo­zott forgalmiadót, még pedig ugy, hogy a kis­jövedelmű, vagy jövedelemnélkülí ügyvédi irodákra — nagyon sok ilyen iroda van Sze- I geden — minimális adót állapított meg, a differenciát pedig a nagyjövedelmű irodákra hárította. így hetven nyolcvanmillió koronás adóalapot is állapított meg néhány esetben. Szegeden tehát nincs értelme az adó felemelé­sének. Elhatározta a választmány, hogy ilyen értelmű átiratban válaszol a pénzűgyigazgatóság megkeresésére és álláspontjáról feliratilag értesiti a pénzügyminisztert is. Az agyvédi kamara választmánya foglalkozott még az ügyvédi dijak ügyével is és szóbakeralt az a visszás állapot, amely a csődtömeggond­noki és a kényszeregyezségi vagyonfelügyelői megbízatások körül uralkodik. Megjelent ugyanis és még ma is érvényben van egy kormány­rendelet, amely kitegórikusan kimondja, hogy ezekkel a szépen jövedelmező ügyvédi funk­ciókkal elsősorban a hadviselt és rokkant ügyvíd3k bizandók meg. A szegedi törvényszék azonban nem ragaszkodik ehhez a rendelethez és sokszor megtörténik, hogy jóforgalmu irodá­val rendelkező, harcieret sohasem látott Ügy­védek kapják a megbízatást. A választmány elhatározta, hogy illetékes helyen nyomatékosan eljár a visszás helyzet megszűntetése és a rendelet betartása érdekében. Meg akartak fojtani egy katolikus hitoktatót. Megint egy lakásügy. ^Szeged, julius 15. (Saját tudósítónktól.) Csak tegnap számoltunk be egy megrendítő lakás­tragédia részleteiről, amikor is Felsővároson öngyilkosságot követett el egy szerencsétlen özvegyasszony, mert ki akarták lakollatni szűk, szegényes kis lakásából és ezek után ugylá'szik, nem csak a kenyér termel gyilkosokat és áldo­zatokat, hanem ugy lá'szik már meg kell szület­nie a modern idők Victor Húzójának, hogy megírja a mai idők nagy tragédiáit, amelyek­nek lényeges szereplője; a lakás. Ugyanis két nappal ezelőtt meg akartak fojtani egy kiskun • fiiegyházai katolikus papot és ennek amerinyletnek ts, ugy látszik, a lakás volt a kezdeminyezöje. Ennek a szomorú törlénetnek dr. Kominyák János ka'olikus pap a szomorú hőse, aki — mint hitoktató — a kiskunfélegyházai gimná­ziumhoz van beosztva. Dr. Kominyákot két év­vel ezelőtt helyezték Félegyházára, amikor is, miután lakást .nem talált, a lakáshivatalhoz for­dult, amely egy bútorozott szobát ki is utalt a számára dr. Fekete Pálné Wesselényi-utca 45. szám alatt levő házában. Dr. Feketéék azonban I nem szívesen látták a katolikus papot, mint albérlőjüket. így történt azután az az eset, hogy dr. Kominyák kit ivvel ezelőtt csak rendőri be­avatkozással tudta elfoglalni a kiutalt lakását. Az első időben igen feszült volt a helyzet a hitoktató és a házigazda között, később azon­ban enyhült a helyzet, ugy hogy ebben az év­ben már érintkeztek is egymással. Egy hónap­pal ezelőtt azonban ismét elhidegült a viszony és ennek az volt az oka, hogy dr. Feketéék fia nem tette le sikeresen junius végén az érett­ségi vizsgát. Az érettségi után pedig szemre­hányással illették dr. Kominyákot — mint azt a pap vallomásában előadta — és azt vetették a szemére, hogy mint hitok'ató nem lépett közbe a Fekete fiu érdekében. Ezután alig érintkeztek egymással a házi­gazda családja és az albérlő pap-tanár. Néhány­szor ugyan Feketéék emiitették, hogy jó volna, ha máshol keresne magának lakást, hiszen most már könnyű szerrel lehet bútorozott szobát találni. Dr. Kominyák az iskolai ér befejezése után néhány napra elutazott Félegyházáról, ahová csak julius ötödikén érkezett vissza. Az­n-p éjjel pedig szokathn dolog történt. Alig aludt el dr. Kominyák, amikor a másik szobában hangos zajra ébredt lel. Fölgyújtotta a lámpát, a zaj eltűnt. Ugyanez ismétlődött meg hatodikán is, azzal a különbséggel, hogy ami eddig sohasem történt meg — amikor hazatért este, a villanylámpát nem tudta föl­gyújtani. Valaki kicsavarta a körtét. Két nap­pal ezelőtt pedig megtörtént a támadás. Későn tért aludni akkor a hitoktató és kö­rülbelül háromnegyed három óra tájban hirte­len arra ébredt fel, hogy valaki erősen fojto­gatja a nyakát, ugy hogy már-már alig tud lélekzetet venni. Kétségbeesetten kiáltani próbál, mire a támadó hirtelen lábujjhegyen elmenekül az üvegajtón keresztül. A teljes sötétségben és rémületében nem tudta kivenni, hogy ki volt a támadó. Nem sokkal izután fölgyújt]« a lám­pát és akkor ott talál a szobában egy fekete női vállkendőt is egy összegyűrt női zsebkendőt, amelyekben dr. Feketini a sajátjait Ismerte fel. A megrémült hitoktató ezuián azonnal jelenti az esetet a rendőrségen, majd dr. Qálffy József tiiztiorvossal megvizsgáltatja magát, akt kon­statálja nyakán a fojtogatás jelelt. A talált női ruhadarabokat megmutatja dr. Feketéné­nek, aki ezekről semmi fölvilágosítást nem tu­dott adni, kérőbb pedig a hitoktató vallomása szerint állítólag ezeket mondta a merényletről: Bizonyos, hogy merinyletet akarnak ellene el­követni, jobb lesz, ha elhagyja a várost. Való­színűleg — mondotta tovább vallomásában dr. Kominyák — valamelyik elbuktatott irettsigl­zett diák volt. A rendőrsig azonnal erélyes nyomozást in* ditott ez ügyben. Kihallgatták dr. Feketénét, aki nem tudott — mint mondotta — az egész csilről. Nem tudott fölvilágosítást adni, hogy hogyan kerültek a ruhadarabok dr. Kominyák szobájába. De nem is ismerte el azokit a szavakat, amelyekel föntebb ismertettünk. Meg­állapították a detektívek, hogy miután as ab­lakok zárva voltak, valamint a kapu is, senki sem mászhatott bt a pap szobájába is így a merinyletet csak olyan követhette el, aki akkor ijszaka a házban tartózkodott. Azt is vitatták egyébként, hogy dr. Kominyák az egész támadást talán csak álmodta, de ezt megcáfolta a tisztiorvos megálltpltáta a kai­sérelmi nyomokról. Most a rendőrség tovább végzi az erélyes nyomozási munká', hogy vi­lágosságot deri!s?n erre a rejtelmes ügyre. A német aranyjegybank szervezése. Berlin, julius 15. A Berliner Tageblatt az arany­jegybank szervezőbizottsága munkálatainak be­fejezésével foglalkozik és közli, hogy a bank igaz­gatósága tisztára német hatóság lesz. A főtanács, amelynek hozzájárulása nélkül az igazgatóság nem hozhat semmiféle döntést, tizennégy tagból áll. Még pedig hét német képviselőből és a hitelező államok Amerika, Olaszország, Franciaország, Belgium, Svájc és Hollandia képviselőiből. A fő­tanács elnöke német lesz és erre a tisztségre dr. Sachs-t, a birodalmi bank elnökét szemelték ki. A bank teljesen független lesz a német birodalmi kormánytól és uj bankjegyeit birodalmi márka­jegynek nevezik és ezek lefelé tiz márkáig tago­zódnak, emellett arany, ezüst és rézpénz veretését tervezik, az egy pfennigtől öt márkáig terjedő értékben. A bank főalapja az államnak adandó 800 millió aranymárka kölcsön lesz s a bankjegy­forgalom kb. meghaladja az ötmilliárd arany­márkát. A szervezőbizottság határozatát már meg­küldték a jóvátételi bizottságnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom