Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-10 / 156. szám

Egyig szám ára 1800 keroiii gMiimH»«! to UaMMraWLMHIIW I<IB1(№ ffUtofesttval namkeo) TeleIHU>i|«d' mefjeieaM MttC UvMeMvel mlndca IWlllMiitotnini hetin. KHHÍMMSI áraki Egy *tb№0l* kelybea 4CU0Q, Bud»» N«m it rtUkn «000 Irt Rlrdettoi árak i Ffikasatai 1 mm. 400, egy katokeo M, má<lél ha»ábon lMSifn» költ 25 százaikkal JrágiM. A pré hirdet é» 10 u6i£ 90BB kar. SzAvegHza khMnyék «ocookéni (№• bereaa. Családi Meittto CM tm. V. évfolyam. Szeged, 1924 julius 10, CSÜTÖRTÖK. 156-ik szám. Az erő konferenciája. London, julius 3. A wembleyi kiállítás területén, amely szinte tüntetően nagyszabású méretekben mutatja be a brit világbiroda om erejét és hatilmát, ezidőszerint Derby herceg elnöklete alatt egy nagyon különös nemzetközi konferencia ülésezik. Az erő konferenciája. Képviselve van rajta vagy harminc állam. A résztvevők között vannak elméleti tudósok, gyakorlati mérnökök, nemzetgazdák és statisz ikusok. Miként ebből is látható, az erő konferenciája egyáltalában nincs összefüggésben a brit világbirodalom, vagy más valamely állam politikai erejével és hatalmával. A célja ennek az összejövetelnek egészen más. Számbavétele azoknak a mechanikai erőforrásoknak, melyek az emberiségnek rendelkezésére állanak és leszögezése azoknak a tendenciáknak, amelyek az erőkihasználást napjainkban és esetleg a közel jövőben irányítják. Olyan kérdések ezek, melyek szakemberek szempontjából a legnagyobb érdekességre tarthatnak számot, de nem lehetnek közömbösek az in'elligsns nagyközönség szempontjából sem. Szakszerű csoportosításban és megvitatásban azonban ezek a kérdéssk a wembleyi konferencián kerülnek először a nyilvánosság elé. Hogy az előadók alapos munkát végeztek, azt meg lehet itélni abból, hogy az előadások anyaga, melyet a hozzászólások megkönnyítése végett, előre nyomtatásban bocsátottak a résztvevők rendelkezésére, 5500 oldalra rug. Ehhez az anyagtömeghez járul míg utólag a tárgyalásoknak gyorsiróilag felvett jegyzőkönyve. Nagy általánosságban az erő kihasználásának fokozatos megismerése a legfontossbb tényezők közé tartozik az emberi haladás történetében. A kerék princípiumának felfedezése és különböző formákban való gyakorlati alkalmazása például bármelyik király, hódító, vagy politikus személyénél inkább jelez korszakot az emberiség történetében, mert az embert olyan feladatok elvégzésére képesíti, amelyeket azelőtt fizikailag nem tudott ellátni. Az állatok leigázása 8?állitó eszközöket szolgáltatott az embernek és lehetővé tette a föld birtokbavételét. A gőz a politikai forradalmaknál nagyobb változást idézett elö az emberi tevékenységnek minden mezején. Hosszú kísérletezések után a kis térfogatú, de nagy erőkifejtésü motor tette lehetővé a levegőnél nehezebb gépekkel a repülés megoldását. Kétségtelen, hogy az ilyen természetű találmányok a civilizációnak leodi ő eszközei. A lehetőségek azonban még sokszorosan nagyobbak, mint amit eddig fel tudunk mutatni. A wembleyi konferenciának egész sor előadása mutat rá arra a körülményre, hogy a szénnek a szupremáciája, amely megdönthetetlenül állott másfélszáz esztendőn keresztül, erősen inog. Sokan azt hiszik, hogy a helyét a folyékony tüzelőanyagok foglalják el, amelyek tisztábbak és sokkal gazdaságosabban használhatók. Vannak már német találmányok, melyek a szenet is folyékonnyá teszik. Alkalmasint azonban ezek nem teljes megoldások. Amint a földnek szénkészlete korlátozva van, a petroleumkészletek sem kimeríthetetlenek és hacsak nem sikerül valamely növényi olajfélét hihetetlen tömegekben előállítani, a folyékony tüzelőanyagok kiapadásával is számolni kell. Mindazonáltal azok a kérdések, amelyek oly sokat szerepeltek a nyolcvanas és kilencvenes években a technikai szaklapok hasábjain, hogy •i lesz, ha a szén elfogy, ma már nem izgatják a szakembereket. A wembleyi tárgyalások legjobban mutatják, hogy egész sor olyan kiapadhatatlan mechanikai erő áll még az emberiség rendelkezésére, me'y már teljesen ismeretes, csak kihasználásának kielégítő módját kell még megtalálni. A fehér kőszén, a vizierő már annyira ismeretes, hogy felesleges róla bővebben beszélni. Mellette azonban otCvan egy kiapadhatatlan enegia-forrás, a tengerek apályának és dagályának eleven ereje, ezentúl pedig a nap hevének felhasználása. ízeknek és más hasonló problémáknak gyakorlati megoldása még hiinyzik. Technikailag már messzemenő kísérletek történtek és már csak a gazdaságosságot kell biztosítani. Évek óta folynak abban a tekintetben is kísérletek, hogy az erő valamely nagy gyüjtőképességü akkumulátorban, vezetékek ' igén> bevétele nélkül legyen egyik helyről a másikra szállítható. Olvasván a konferencia előadói jelentéseit, szinte meggyőződásszerüleg kell feltételeznünk, hogy valamely idevágó nagyszabású találmánynak az előestéjén vagyunk. Az erő összegyűjtése, elraktározás és szállítása pedig jelen'ené egyúttal a mai nagyon költséges installációk feleslegessé tételé . Tömérdek kiadás, amelyet ma technikai alkotásokba kell belefektetni, megmaradna az igazi értéktermelő gazdasági munka számára. Ezek nagyjából a wembleyi konferenciának a problémái. Csupa olyan kérdések, amelyek határokra, nyelvre való tekintet nélkül minden államot egyformán érdekehetnek, mert sokkal inkább ezeknek a kérdéseknek megoldásán, semm nt a politikának nevezett napi civódásokon fog megfordulni az országok, népek s az egész emberkég jövője. Sándor Béla, mérnök. Pasics újból beterjeszti kormánya lemondását. Belgrád, julius 9. Politikai körökben teljes bizonyossággal állítják, hogy a tegnapi minisztertanácson elhatározták, hogy a király megérkezése napján Pasics miniszterelnök beterjeszti az egész kormány lemondását és megbízást kér a vál.-sztások kiírására. A király előreláthatólag holnap, vagy holnapután érkezik meg Belgrádba. Olasz-magyar egyezmények. Róma, julius 9. A minisztertanács hozzájárult ahhoz a rendelethez, amely az OWszország és Magyarország között kötött és 1924 március 27-én Budapesten aláirt pénzügyi és gazdasági egyezmény életbeléptetéséről szól. Továbbá elfogadta azt a rendeletet, amely a posta-! távírda- és telefonügyi egyezmény és a forgalomban érvényes tarifakedvezmények életbeléptetéséről intézkedik. Macdonald és Herriot párisi tanácskozása. Pár is, julius 9. Herriol és Mícdonald tegnapi tanácskozásáról kitűnő forrásból a következőket köilik: Heniot Macdonald elé terjesztette azt a jegyzéket, amelyei a francia nagykövetekhez inttz. Hozzájárul íovábká ahhoz az angol előterjesztéshez, hogy a londoni konferencia után jegyzőkönyvet készítenek és ezt aláirás végett elküldik Németországnak. Macdonald ennél a kérdésnél nyomatékosan utalt tm, hogy a német kormány veszedelmes helyzetbe kerülne és a Dawes-terv megvalósulás» is kétséges volna, ha Németország Londonban megint azt a benyomást nyerné, mint ahogy már többször megtörtént, hogy befejezett tények elé állítják és szó nélkül el kell fogadnia a szövetségesek parancsait. Macdamld azért tartja szükségesnek külön jegyzőkönyv készítését, mert a Dawes-terv jelentékenyen csökkenti az annakidején Londonban megállapított német fizetési kötelezettségeket és •zért ezt az úgynevezett londoni fizetési tervet uj megegyezéssel kell pótolni. A jóvátételi bizottság illetékessége dolgában, valamint Németország esetleges mulssztásának megállapítása ügyében a két miniszterelnök a következő megoldásban állapodott meg: Ha valamilyen német mulasztást meg kellene állapítani, »kkor megkérik az Egyesült Államokat, küldjön delegátust a jóvátételi bizottságba, aki az anwikvi és semleges kötelezvénytulajdonosok képviselőjéül lépne fel. Ebben az esetben szótöbbséggel meg lehetne állapítani, vajon történt-e Németország részéről szándékos mulasztás, vagy sem. Ha szótöbbséges döntésre nem kerülhetne sor, akkor az ügyet szakértők elé terjesztenék. Szándékos mulasztás fennforgása esetén a kormányok megállipodnának egymás közt abban, hogy milyen szankciókat alkalmaznak Németország ellen. Ezzel a megegyezéssel Franciaország lemondott az automatikusan életbelépő szankciók elvéről. Nem lörtént azonban megegyezés abban a kérdésben, hogy milyen szankciókat lehet alkalmazni, szó lehet-e területi szankciókról, vagyis megszállásról, sor kei ülhet- e különf eljárásra stb. A régi franciaangol ellentét tehát ebben a kérdésben még mindig fennforog. Párls, julius 9. Herriot és Macdonald között folytatott megbeszélés 1 óra és 35 perckor véget éri. Herriot miniszterelnök egy hozzáintézett kérdésre kijelentette, hogy nézete szerint a tárgyalások kedvezően haladnak előre. Kijelentette még. hogy ma megfogalmazzák annak a közös nyilatkozatnak szövegét, amelyben leszögezik a francia és angol á láspon'ot a Dawes jelentés alkalmazása kérdésében. Végleges módozatokat a londoni konferencián preciziroziák. Párls, ju'ius 9. Herriot és Macdonald a tegnapi nap folytatták tanácskozásukat, amelyben előterjesztették azt a javaslatot, amelyet Franciaország a nagykövetek tanácsához fog intézni. Herriot hozzájárult ahhoz az angol előterjesztéshez, hogy a londoni konferencia után jegyzőkönyvet készítsenek és azt aláirás végett megküldjék Németországnak. Macdonald újból nyomatékosan felhívja Németország figyelmét arra, hogy a német kormány veszedelmes helyzetbe kerülne és a Dawes- i terv megva ósulása költséges lenne, ha Németország Londonban megint azta helyzetet provokálja, hogy befejezett tények elé állítsák és szó nélkül el kell fogadni a szövetségesek parancsát. Pária, julius 9. Herriot, miután eltávozott az angol követségről, az elmúlt éjszaka folytatott! tanácskozás után kijelentette, hogy a nyilatkozat előrehaladásáról kedvező benyomása van. Azt hiszi, hogy ma már közös szövegben állapodhatnak meg, amelyben kifejezésre juttatják a francia-angol álláspontot a szakértői tervezet végrehajtása tekintetében. Páris, julius 9. Herriot miniszterelnök tegnap este az egyetemi népszövetségi egyesület takomáján a következőket mondta: — Azok közül, akik szembehelyezkednek a Nemzetek Szövetségének híveivel, ma hányan megfeledkeznek a tegnap esélyeiről. Ami engem illet, becsületemet teszem fel, hogy tiszteletben tartom az ügyet. Eddig semmisem történt, hogy az adott Ígéreteket be is váltsák, ha tovább sem történik semmi, akkor kétségtelenül a legrövidebb Időn belül kitör a háború. London, julius 9. Macdonald miniszterelnök Párisba utazása alkalmával a Reu'er-iroda